Kulcskompetencik s kompetenciafejleszts a nevels folyamatban Kpzk kpzse
Kulcskompetenciák és kompetenciafejlesztés a nevelés folyamatában Képzők képzése HEFOP-3. 3. 1. Nyíregyháza, 2007. 02. 03.
Kulcskompetenciák (EU, OECD) l l l l Kommunikáció anyanyelven Kommunikáció idegen nyelven Matematikai műveltség alapkészségei Természettudományos és technológiai Információs és kommunikációs technológia Személyközi és állampolgári készségek Vállalkozói szellem alapkészségei Kulturális tudatossághoz kapcsolódó alapkészségek 2
Kulcskompetenciák l Miért kompetencia? Mivel több, mint az alapkészség? l Több, tágabb tartalmú, mint a kulturális alapkészségek sora: írás, olvasás, számolás. Összetettebb, mert az ismeretek, készségek, attitűdök együttese = l magában hordozza a tanulásra való (folytonos) képességet 3
Kulcskompetenciák l Miért éppen ezek a fejlesztési területek, miért kulcs? l A „kulcs” = fontos, kritikus (nélkülözhetetlen) értelemben szerepel. l Ami az élethez (jelen és jövőkép szerint fontos) 4
Kulcskompetenciák Kiknek és mihez fontos? l A jól működő társadalomhoz (emberi, társadalmi, humán tőke értelemben) l Az egyén boldogulásához. A sikeres részvételéhez a társadalom különböző aktivitásaiban, szektoraiban, életvilágaiban: gazdaság, politika, társasági, családi, személyközi … kapcsolatok és tevékenységek világában. l Minden ember számára fontos. 5
Kulcskompetencia A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás, illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik. 6
Kulcskompetenciák l A tanulása A „tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban történő alkalmazásának a képessége. 7
Kulcskompetenciák l Személyközi és állampolgári kompetenciák A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi készségek nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezéshez, és mind a köz-, mind a magánéletben alkalmazhatók. 8
Kulcskompetenciák l Kulturális kompetencia A 'kulturális kompetencia' a gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában. 9
Kompetenciák a nevelés/fejlesztés folyamatában Hogyan illeszkednek a kompetenciák a fejlesztés, nevelés működő folyamatába? l Célkategóriaként értelmezhetők. l A célirányos fejlesztés (nevelés, tanítás, tanulás intézményi keretei között értelmezhető fejlesztés) folyamatát: a céltételezés → eszközkiválasztás → realizálás → értékelés lépéseiben tudjuk leírni. 10
Kompetenciák a nevelés/fejlesztés folyamatában l. A cél (a jövő birtokba vétele) az emberi gondolkodás és cselekvés eszközeivel az időben előrevetített eredmény tételezése. l A nevelés esetében az ember információs állapotának, cselekvési képességeinek… a változásait elővételezi. l A kompetenciák ilyen változás, gyarapodás, készség- és képességfejlődés célelemei, elővételezett eredményei. 11
A folyamat dinamikája l l l A célok normatív módon jelennek meg (szakértői, politikai akarat sürgeti, sztenderdeket jelentenek ) Társadalmi és egyéni húzóerőt képeznek. Irányított, vezérelt folyamatot feltételez (szakértői, tanári, segítő vezetéssel). Egyedi módon realizálhatók, saját finalitásokkal, perspektívákkal és lehetőségekkel kell találkozniuk! Ciklikus és reflektált, korrigált körfolyamatban írható le, amelyben egységes és differenciált elemek vannak jelen. 12
A folyamat vezérlésének kérdése Bemenetvezérelt: a célokra és a betáplálandó tartalmakra, hatásokra helyezi a súlyt. Az eredményekre nézve kevéssé érzékeny. l Kimenetvezérelt az eredmények és visszajelzések felöl szabályoz (nem szól bele az eszközökbe), az oktatás és nevelés hosszú távú realizálódásai miatt sok a bizonytalanság. l A folyamatvezérlés végigkíséri a „gyártás” egész menetét. l 13
A folyamat vezérlésének kérdése l. A kompetenciafejlesztés a kívánatos végállapot felől közelíti a fejlesztés folyamatát. l Részletesen megnevezi, azokat az ismerteket, készségeket és attitűdöket, amelyek a sikeres cselekvések, műveletek tudását, képességét eredményezik. 14
Hatásfolyamat A kitűzött cél és az eredmény közötti térben és időben lejátszódó pedagógiai folyamat, amely értelmezhető: mások által irányított és önmeghatározott változási folyamatnak. l Interaktív hatásfolyamat l Tanítás-tanulási l Szociális tanulási l Morális és egyéb fejlődési …. folyamat 15
Hatások és érvényesülés 1. 2. 3. Üzenetet elutasítják Következmény nélküli üzenet Az üzenet csak a viselkedés egy szegmentumára hat 4. Szívesen fogadott üzenet, a viselkedés egy szegmentumára hat 5. Szívesen fogadott üzenet, ami fokozza a belső aktivitást 16
Hatások és érvényesülés 1. Üzenetet elutasítják 2. Következmény nélküli üzenet 17
Hatások és érvényesülés 3. Az üzenet csak a viselkedés egy szegmentumára hat 4. Szívesen fogadott üzenet, a viselkedés egy szegmentumára hat 18
Hatások és érvényesülés 5. Szívesen fogadott üzenet, ami fokozza a belső aktivitást 19
A gyermekkép változásai l. A szülő-gyermek kapcsolat evolúciója Lloyd De Mause ábrája 20
A gyermekkép változásai Hansmann (1995) szerint ma két újabb szakasz állapítható meg: l Változó gyermekkor (1960 -tól) gyökeres változás az életmódban l Elveszett gyermekkor (1980 -tól) a gyermekkor krízise, a gyermekkor eltűnik, a család összeomlik, a tömegkommunikációs eszközök radikálisan átformálják a gyermekkort Marie Winn, „Gyermekek gyermekkor nélkül”, (1990) „új középkor” eljöveteléről beszél, 21
A demográfiai változásokra épített gyermekkép-történeti szakaszok 1. 2. 3. 4. A kezdetektől 1750 -ig. Igen magas a születési, halálozási ráta. 1750 -1880 közé eső szakasz. A gyermekhalandóság drasztikusan csökken, a születések száma magas. A harmadik szakasz (1880 -1930) a születési ráta csökken, a gyermek egyre fontosabb szerepet tölt be a családban. Negyedik szakasz 1930 -tól napjainkig. Gyermekközpontú, cél a gyermekek gondozása, megértése és mindannak biztosítása, amire a gyermeknek szüksége van. 22
A történeti demográfia és gyermekszemlélet David Riesmnann: „A magányos tömeg” három l l l korszak, melyben az emberkép és mentalitása is különböző. nagy növekedési lehetőségek szakasza (tradíciótól irányított emberkép) nagy népességnövekedéssel járó periódus (belülről irányított emberek), ahol az emberek társadalmi karaktere a kisgyermekkorban beléjük plántált célok és értékek szerint alakul kezdeti népességcsökkenés szakasza (kívülről irányított embertípus) szociálisan érzékeny emberek a többiek igényeivel szemben. 23
A három embertípus szülői attitűdjei és gyermekszemlélete (Riesmann, 1983, 113. ) l tradícióktól irányított időszakban a gyermekek hosszan követik a felnőtt szerep mintáit l a belülről irányított korszakban a gyerekek egyre kevésbé tekintheti modellnek szülei szerepét, új célok születnek l kívülről irányított korszakban a társadalmi viszonyok bonyolultak, a sok változás gyors alkalmazkodást kíván a gyermek életében. Nincs biztos etikai iránytű a szülők részéről. 24
Következtetések Amire az újabb nemzedékeknek leginkább szükségük van: l A kívülről irányítottság kezelésére (mérlegelés, választás, tanulás) l Felelősséggel viselt önállóságra l Társakra és Önbizalomra l Előíró nevelés helyett bátorításra 25
- Slides: 25