Ksztette Csernyava Olivr TRTNETE l l A vros

Készítette: Csernyava Olivér

TÖRTÉNETE l l A város területe az őskortól kezdve lakott, ennek bizonyítéka a réz-, és bronzkori leletek. Az egykori Római Birodalom hagyatéka a ma is látható kőhíd, amely a valamikori sóút vonalán fekszik. Az első írásos adat 1274 ből származik. A középkorban virágzó település a török hódoltság nyomán csaknem lakatlanná vált. A török kiűzése utáni legfontosabb esemény Gyömrő életében a Rákócziszabadságharc idején, 1705. július 3 -án tartott fejedelmi seregszemle és beszéd volt. Ennek helyszínét ma emlékoszlop jelzi és a fejedelem által csüggedő katonáihoz intézett beszéd is megtekinthető az eredeti kézírásos formában. 1732 -ben a Teleki család szerzett Gyömrőn birtokot. A család gyömrői jelenléte pozitív irányban befolyásolta a település fejlődését. Az általuk felépített kastély máig Gyömrő egyik legszebb épülete. Az XIX. század derekán több, ma már történelmi személyiség fordult meg Gyömrőn és tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig: Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, Táncsics Mihály.

1882 -ben nyílt meg a települést érintő BudapestÚjszász vasútvonal, aminek hatására a fejlődés még dinamikusabbá vált. Ebben az időben téglagyár létesült, aminek helyén a máig kiemelt jelentőségű tófürdő jött létre. Ennek vize bizonyítottan gyógyhatású, ezért az emberek nyaranta tömegével keresték fel, főleg a fővárosból. Közülük sokan később házteleket vásároltak Gyömrőn és családostul itt telepedtek meg, innen járva naponta Budapestre dolgozni. 1913 -tól 1950 -ig járási székhely. Közigazgatásilag Ecser, Maglód, Mende, Péteri, Tápiósáp, Tápiósüly, Úri tartozott a gyömrői járáshoz. A politikai pártok is megjelennek a század elején. 1908 -ban a szociáldemokrata, 1918 -ban a Kommunista Párt kezd tevékenykedni. Egyéb pártok aktivitásáról, közéleti szerepéről nincs adatunk

A Város Polgármesterei: 1990 -1993 -ig és 1994 -1998 -ig Garádi István, 1998 -2002 -ig Rádóczi Gusztáv, 2002 -től Gyenes Levente. Gyömrő 2001 augusztus 20. óta város

Polgármesteri hivatal Tófürdő Teleki kastély Református templom l. Vasútállomás Katolikus templom

A Weöres suli l Iskolánk fő épülete (a jelenlegi felső tagozat) 1987 -ben épült. Előtte az Erzsébet-telepi épületben külön iskola (3. sz ált. isk. ) működött, a Csokonai úti épület az 1. sz. Ált. Isk. alsó tagozata volt, míg a felső tagozat az úgynevezett Régi épületben (volt községi jegyzőség) működött. Az új épület átadása után összevonták a két iskolát, az Erzsébet-telepi a továbbiakban az ún. Központi Iskola alsó tagozata lett. Ez azt eredményezte, hogy meg lehetett szüntetni az addigi két műszakos tanítást. Jelenleg iskolánkba 800 tanuló jár, évfolyamonként 4 -4 párhuzamos osztályba.

The End