Ksrlet a magyar vroskrnykek Eurpakonform tipizlsra az ESPONmetodika

Kísérlet a magyar városkörnyékek Európa-konform tipizálására az ESPON-metodika adaptációjával Farkas Jenő Zsolt – Csatári Bálint MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét MRTT IV. Vándorgyűlés, Szeged, 2006.

Vázlat • Előzmények, korábbi vidékföldrajzi kutatások • A kutatás módszerei • A magyar vidékies¹ térségek „új” típusai • Az új típusok főbb jellemzői • A kutatás folytatási lehetőségei (a neurális hálózatok segítségével) ¹ az angol ill. az európai szakirodalomból átvett „rurális” jelzőt jobban fejezi ki a magyarban a „vidékies” szóhasználat MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

A vidéki tér jellemző folyamatai 1. Európában 1970 – 2000 • A mezőgazdasági termelés támogatott biztonsága • A vidék infrastrukturális felzárkóztatása – az elérhetőség érdemi javulása • A jólét növekedése „nyomán” a vidéki környezet általános felértékelődése • Új vidéki funkciók megjelenése – második otthonok, vidékturizmus • A szuburbanizációs folyamatok térbeli kiterjedése • A rurális terek lokális közösségfejlesztése (LEADER és +) Eredmény: sokoldalú, integrált, komplex szemléletű fenntartható vidékfejlesztés! MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

A vidékies tér jellemző folyamatai 2. Hazánkban 1970 – 2000 • A nagyüzemi mezőgazdasági termelés támogatott („KGST”) biztonsága, majd teljes szétesése, átalakulása • A vidék lassú infrastrukturális felzárkózása, az elérhetőség minimális javulásával • A rendszerváltozás nyomán a város – falu kapcsolatok „szétesése” • A vidék leértékelődésének tünetei (munkanélküliség, elöregedés, elvándorlás, perspektíva-vesztés) • Új vidéki funkciók mérsékelt arányú megjelenése • A szuburbanizációs folyamatok tervezetlen és szervezetlen térbeli kiterjedése Eredmény: azt sem tudjuk hol fogjunk hozzá a komplex szemléletű fenntartható vidékfejlesztéshez … MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Vidékies térségek MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

A népesség területi átrendeződése Tímár J. nyomán, 1990 -2001 MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

A jövedelemviszonyok különbségei MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

A mezőgazdaság eltérő szerepe MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Vidékies térségek és főbb adataik 100 vidékies kistérség (a 168 -ból, 59, 5%) 1813 település található területükön (57, 8%) Területük 57 ezer km² (61, 9%) Lakónépességük 3, 3 millió (39, 7%), továbbá: népességük tartósan fogy és öregszik a mezőgazdaság egyoldalú dominanciája jellemző a tartós munkanélküliség magas az átlagos iskolai végzettség alacsony A térbeli kép: markáns külső és belső vidéki perifériák MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

A kutatás új elemei • „Community strategic guidelines for rural development (programming period 2007 to 2013) (2006/144/EC)” című határozata, valamint ennek módszertani melléklete • az Európai Unió ESPON programjának az „Urban-rural relations” című átfogó kutatási jelentése (European Spatial Planning Observation Network) MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Az Európa-konform vidékies kistérségek A városi befolyás alapján két típusba soroltuk a térségeket: • erős városi befolyással rendelkező térségek • gyenge városi befolyással rendelkező térségek A földhasználat és környezet állapotának jellemzésére három kategóriát alakítottunk ki: • jelentős környezet-átalakítással rendelkező térség • jellemzően mezőgazdasági földhasználatú térség • jellemzően természet-közeli térség MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Földhasználati változások Felszínborítás változások Magyarországon 1990 és 2000 (CORINE alapján) Osztály Mezőgazdasági területek Változással érintett területek (ha) Egyenleg (ha) 149902 -45092 11241 8090 251127 32206 Vizek 4908 4192 Vizenyős területek 2338 604 Nincs adat 1538 0 Összesen: 421053 Mesterséges felszínek Erdők és egyéb természetközeli területek MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

A „beépített környezet” összefüggései MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Az „új” térségtípusok MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Erős városi bef. – jelentős körny. alakítás • • 16 kistérség, kb. 3 800 ezer fő, a magas népsűrűség (463 fő/km 2), a városi lakosság magas aránya (78%), a jól képzett munkaerő (átlagos iskolai végzettség 10, 23 átlagos osztály), a mezőgazdaság alacsony (3%) és a tercier szektor magas foglalkoztatási aránya (64%), az országos átlagot jelentősen meghaladó egy adófizetőre jutó jövedelem (788 e Ft), a munkanélküliek országos átlagnál jóval alacsonyabb aránya (kb. 3%), az egyéni és a társas vállalkozások 1000 lakosra jutó magas értéke. MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Gyenge városi bef. – jel. körny. alakítás • 34 kistérség, kb. 1 900 ezer fő, • magas a népsűrűségük (156 fő/km 2), • viszonylag jól képzett humánerőforrással rendelkeznek, • az országos átlagnál magasabbak a jövedelmek, • munkanélküliség szempontjából az országos átlagnál kedvezőbb helyzetben vannak, • az 1000 főre jutó vendégéjszakák száma itt a legmagasabb, • a mesterséges felszínek aránya magas (9, 52%). MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Mezőgazdasági jellegű térségek • • 72 kistérség, kb. 2 850 ezer lakos, az alacsony népsűrűség (60 fő/km 2), az alacsony iskolázottság (átlagosan 8, 88 osztály), a mezőgazdasági foglalkoztatottak magas aránya (13%), az országos átlagnál jelentősen alacsonyabb éves jövedelem (598 e Ft), a társas és az egyéni vállalkozások 1000 lakosra jutó alacsony száma, ill. ezen belül a mezőgazdasági vállalkozások magas aránya (13%), területük 78%-án folyik mezőgazdasági termelés, az országos átlagot 1, 5%-kal meghaladó külterületi népesség arány (4, 8%). MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Természetközeli állapotú térségek • 46 kistérség, kb. 1 570 ezer fő, • az alacsony népsűrűség (63 fő/km 2), • az humánerőforrás képezettsége országos átlag alatti, • a mezőgazdasági foglalkoztatottak magas, de azért a tipikus mezőgazdasági térségeknél alacsonyabb aránya (8%), • az országos átlag alatti jövedelmek (630 e Ft), • a társas és egyéni vállalkozások 1000 lakosra jutó alacsony száma, • az 1000 lakosra jutó vendégéjszakák országos átlagot meghaladó száma (2238 éj/1000 lakos), • a területük 35%-át erdők borítják, további 9%-án pedig más természetközeli állapotú felszínborítás található. MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Tipológia Kohonen-féle neurális hálózattal MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Az eredmények összehasonlítása 130 kistérség esetében egyezik (77, 38%), 24 esetben részben (14, 28%), és 14 esetben aszinkronitást mutat. MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Köszönöm a figyelmet! MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.