Kros lelki jelensgek Pszichotikus jelleg kognitv lmny hangulat

Kóros lelki jelenségek Pszichotikus jellegű kognitív, élmény, hangulat és magatartászavarok a súlyos pszichiátriai betegségekben Dr. Németh Attila Nyírő Gyula kórház – Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet

Pszichiátriai betegségek megnyilvánulási formái Élménytünetek Viselkedéstünetek Szociális adaptáció zavara Teljesítmény zavara

A viselkedés kórosságát jelzi n Társadalmi indokolhatatlanság n Személyes motiválatlanság és megérthetetlenség

„PSZICHÓZIS” A REALITÁS-KONTROLL ZAVARA

Pszichózisok felosztása etiológiai szempontból n Organikus: háttérben ismert testi betegség n Exogén: háttérben ismert anyag (cannabis, alc. ) n Reaktív: lelki eseményekből, különleges szituációkból megérthető (pszichogén) n Endogén

I. Organikus pszichózisok Súlyos általános testi megbetegedések vagy organikus agyi elváltozások okozhatják ( pl. akut fertőző betegségek, intoxikációk, keringési zavarok, akut anyagcserebetegségek (urémia, diabetes, májkárosodás), koponya-agy sérülések, daganatok) n Tünettan nem specifikus n

II. Pszichogén pszichózisok Pszichés sokk-állopotok: stuporózus és exploziv reakciók n Kohlhaas szindróma = kóros érvényszerzésbe tébolyulás; . n Othello-szindróma = féltékenységi téboly (paranoia passionata, délires passionnels)

III. „ENDOGÉN” PSZICHÓZIS A REALITÁS-KONTROLL FELBOMLÁSÁT (A) NEM MAGYARÁZZA ISMERT TESTI BETEGSÉG (B) NEM ÉRTHETŐ MEG Dali: Lady Machbeth (1) SEM LELKI ESEMÉNYEKBŐL (pl. súlyos veszteség) (2) SEM KÜLÖNLEGES SZITUÁCIÓBÓL

„Endogén” pszichózisok n Szkizofréniák n Szkizoaffektív e pszichózisok n Affektív pszichózisok (Bipoláris affektív zavar)

Szkizofrénia Dementia praecox? (Kraepelin) n Tudathasadás? (Morel, Bleuler) n Intrapszichés ataxia? (Stransky) n Gyakoriság: 0. 85 -1 % n Férfi : nő = 1 : 1 n Schubokban zajló n Progrediáló lefolyás n Min. 6 hónap Kraepelin n E. Bleuler

A szkizofrénia – tünettan I. Wahn állapot

Szkizofrénia tünetegyüttese Pozitív tünetek Kognitív tünetek Affektív tünetek Negatív tünetek

Szkizofrénia tünetegyüttese Téveszmék, hallucinációk Figyelemzavar Kivitelező funkciók Szorongás Szuicid késztetés Beszéd Disztímia Érzelmek Érdeklődés Motiváció Szociális kapcsolatok

Liebermann, CNS Spectrum, 2006: 11: 4 (suppl. 4)

A szkizofrénia tünettana Pozitív tünetek Negatív tünetek Produktív tünetek „Deficit” tünetek idő Crow II.

A szkizofrénia pozitív tünetei HADOVÁL (= inkoherens beszéd) n HA = HAllucinációk n DO = DOxazmák (téveszmék) n VÁL = Viselkedés VÁLtozás Kalb: Önarckép (dezorganizált viselkedés és beszéd) Németh A. : Pszichiátria - másképp, 2003

Hallucinációk Valódi inger nélküli téves percepció n Bármely érzékszervi modalitás terén megjelenhet n Leggyakoribbak az akusztikus hallucinációk (hang formájában 60 -70%) n Látási hallucinációk előfordulása 10% (de: organikus kórkép!!!) n Szaglási hallucináció: leggyakoribb temporalis epilepsziában n Taktilis hallucináció: gyakoribb, mint amennyiről beszámolnak a betegek n

Doxazmák = Téveszmék = KÉT K Téveszmék = „KÉT K” K = Kóros forrásból eredő É = Én-re vonatkozó T = Téves ítélet, amely K = Korrigálhatatlan Németh A. : Pszichiátria - másképp, 2003

Téveszmék - Fülemüle Féltékenységi ÜLdöztetéses Erotomán Megalomán ÜLdöztetéses Erotomán Németh A. : Pszichiátria - másképp

Téveszmék SZIGNO SZ = Szomatikus I = Inventorikus (feltalálási) G = Genealógiai (származási) N = Nihilisztikus O = Organikus ok kizárható Németh A. : Pszichiátria - másképp, 2003

Viselkedés változás 2 K = Kettős könyvelés Németh A. : Pszichiátria - másképp, 2003

Negatív tünetek A klinikai képre hat a 6 A Németh A. : Pszichiátria - másképp, 2003.

Leggyakoribb tünetek az akut shubban International Pilot Study of Schizophrenia 1970 Tünetek Gyakoriság (%) Belátás hiánya Hallási hallucináció Kóros vonatkoztatások Gyanakvás Érzelmi elszíntelenedés Tévelyhangulat Üldöztetéses téveszme Elidegenedési gondolat Gondolatfelhangosodás 97 74 70 66 66 64 64 52 50

A sch. neuroanatómiája Pozitív tünetek n Negatív tünetek n Kognitív tünetek n Affektív tünetek n Mezolimbikus DA r. Prefrontális kéreg Dorsolateralis PFC Medialis PFC, Anterior cingularis kéreg, OFC

Copyright © 2004 Allyn and Bacon

Sch. és neuroanatómia A szürkeállomány térfogata progresszíven csökken a sch. lefolyása során n A frontális és a temporális lebenyben a legkifejezettebb a térfogatcsökkenés n A frontális szürkeállományi veszteség progressziója a relapszusok számával összefügg, de ez mérsékelhető (visszafordítható? ) clozapinnal és olanzapinnal, de nem a típusos AP-okkal n René Kahn, 2006 ECNP

A „SZKIZOFRÉNIA” DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI A DSM. IV-BEN: A. 1. 2. 3. 4. 5. Jellemző tünetek: két (vagy több) az alábbiakból, mindegyik egyhónapos időszak jelentős részében fennáll (sikeres kezelés esetén kevesebb ideig) téveszmék hallucinációk inkoherens beszéd (pl. gyakori kisiklások) szembeszökően szétesett vagy katatón viselkedés negatív tünetek, azaz hangulati üresség, alógia vagy akaratnélküliség

A szkizofrénia diagnosztikai kritériumai n Jellegzetes tünetek: 1 hónap n Szociális/munkateljesítmény: n Teljes n Nem zavarok idő > 6 hónap magyarázza hangulati betegség magyarázza pszichoaktív szer vagy testi betegség

A szkizofrénia kockázati tényezői

Életesemények és pszichiátriai kórképek

A szkizofrénia lefolyása n n Egyetlen epizód – nincs károsodás (22 %) Néhány epizód – nincs vagy csak minimális károsodás (35 %) Ismétlődő epizódok, de már az első epizód után kialakul maradandó károsodás (8 %) A károsodás minden alkalommal növekszik, és nem tér vissza a normális állapothoz (35 %) Shepherd, Watt, Fallon, 1989

Szkizofrénia alcsoportjai Hebefrénia (=dezorganizált típus) n Kataton sch. n Paranoid sch. n Nem differenciálható (kevert típus) n Reziduális sch. n

Szkizoaffektív pszichózis A. / Major depresszív, mániás vagy kevert epizód egyidejűleg van jelen a szkizofrénia A kritériumainak megfelelő tünetekkel B. / Legalább 2 hétig fennállnak téveszmék vagy hallucinációk, előtérben álló hangulati elemek nélkül C. / A hangulatzavar kritériumai tartósan jelen vannak D. / A zavar nem pszichoaktív szer vagy organikus folyamat következtében jött létre

Schizophrenia és Affektív Betegségek: Két véglet ? Schizophrenia Sch-aff. betegség Pszichot. bipol. bet. holothym/nem holothym Nem pszichot. bipol. bet. Unipoláris depr. pszichotikus/nem pszichotikus Családi anamnézis: 1. fokú rokonok között sch gyakorisága csökken, bipoláris és unipoláris betegségé növekszik a fenti sorrend szerint

A nozológia fejlődése n Egységpszichózis n Dichotómia (Kraepelin)PMD n Intermedier kategória n Átfedések PMD Sch. aff Sc h Sch. aff. Nem Psy Sch. pszichotikus BP + aff. t BP

A sch. biológiai alapjai: Dopamin receptorok

SZKIZOFRÉNIA - neurobiológia Dopamin receptorok (Kebabian és Calne, 1979): • D 1 - excitátoros • D 2 - inhibitoros • D 3 - „limbikus szelektivítás”(? ) • D 4 - clozapin • D 5 Bipoláris dopamin-hipotézis • limbikus dopamin túlsúly + frontális dopamin hiány • „hipofrontalizáció”

A sch. biológiai alapjai: Bipoláris dopamin-hipotézis Dopamin, mint kapu transzmitter

SZKIZOFRÉNIA „Modellpszichózisok” • Amfetamin - dopamin • Indolvázas hallucinogének - szerotonin (LSD = „szelektív” 5 HT-2 agonista) • Fenciklidin (PCP) - glutaminsav • PCP = NMDA antag. (=hipo-NMDA hipotézis) • d-serin (agonista) csökkenti a tüneteket (Tsai, 1999)

SZKIZOFRÉNIA Receptor blokád • D 2 - közepes • D 2 - kifejezett • 5 HT-2 a • 5 HT-2 c - kifejezett Klinikai hatás - pozitív tünetek - EPS (nigrostr. ) - prolaktin szint - negatív t-k - hipofrontalitás - szociális interakciók - kognitív funkciók - anxiolízis? - prolaktin szint (? )

A szkizofrénia biológiai alapjai Pszichózisban csökkenteni kell a hiperaktív DAerg neuronok aktivitását, melyek a produktív tünetekért felelősek (mezolimbikus pálya) n ugyanakkor fokozni kell a hipoaktív DAerg neuronok aktivitását, melyek a negatív és a kognitív tünetekért felelősek (mezokortikális pálya) n S meg kell védeni a motoros és endokrin szabályozásért felelős DAerg neuronok fiziológiás működését (nigrostriatális és tuberoinfundibuláris pálya) n

A szkizofrénia biológiai alapjai

Hatás vs. Mellékhatás

A szkizofrénia biológiai terápiái ’ 30 ’ 40 ’ 50 ECT Reszerpin ’ 60 ’ 70 ’ 80 Haloperidol, Fluphenazin Klórpromazin Clozapin ’ 90 2000 2010 Amisulprid, Risperidon, Olanzapin, Quetiapin Ziprazidon Aripiprazol, Iloperidon TMS

ATÍPUSOS ANTIPSZICHOTIKUMOK (SDA) • Mezolimbikusan: D 2 rec. blokád (< 80 %) pozitív tünetek • Mezokortikálisan: fokozott DA felszabadulás + 5 HT-2 a rec. blokád = negatív tünetek • Egyéb receptor hatások szerepe: • kognitív, tünetek kezelésében • agresszív • depresszív

EGA vs. MGA Stahl, 2002

MGA-k hatékonyságának metaanalízise

Hogyan választunk gyógyszert? Hatékonyság n Tüneti kép n Receptorhatás Mellékhatásprofil n Tolerancia n n Nem Kor Cél: • Megfelelő életminőség • Megfelelő adherencia MONOTERÁPIA Komorbid pszichiátriai vagy szomatikus kórkép

Dilemma: Fenntartó terápia – Hullámzó lefolyás vs. stabil farmakoterápia? Idő (év) Min. hatékony vs. max. tolerálható dózis Kindling jelenség Kockázat / haszon Váltani vagy változtatni? Idő (év)

A felépülés folyamata Személyiség betegség munka szabad idő barátok betegség család

John Nash A csodálatos elme

A tökéletes(? ) reintegráció

Lelkibetegségek kór- és gyógytana Schwartzer Ferencz 1858 Mily hasznos e betegekre nézve, ha a kezelőorvos barátságosan, s gyakran társalog velök, s mily nagybecsű tapasztalatokat szerez ez, midőn látja, hogy mekkora befolyást gyakorol a test a lélekre és viszont.

Speciális betegek - speciális tanácsok nem kooperáló betegnél első a bizalom megnyerése, a feszültségoldás, ehhez esetenként alternatív kérdések, rajz, írás. . . n túlzottan aktív betegnél bizonyos idejű spontán beszéd után kérdésekkel terelés, higgadt, udvarias leállítás n zavart betegnél sok türelem (az információk szigetszerűen rejtettek) n

A vizsgáló Kerülje a sztereotip pózokat, legyen természetes, emberi n Érdekelje a beteg n Figyeljen a betegre n Legyen türelmes a beteggel n Találja meg az egyensúlyt a beleérzés és a távolságtartás között (elemző-és gyógyító munka, támasz miatt) n

Ajánlott irodalom 1. Tringer László: A pszichiátria tankönyve n Tringer László: Sürgősségi pszichiátria n A pszichiátria magyar kézikönyve szerk. : Füredi J. , Németh A, Tariska P. (Medicina, 2009) n Andreasen: Bevezetés a pszichiátriába (Medicina 1997) n A pszichoterápia tankönyve szerk: Szőnyi, Füredi (Medicina 2000) n Atkinson és mtsai. Pszichológia (Osiris 1997) n

Ajánlott irodalom 2. Silvano Arieti: Skizofrénia a családban (Gondolat 1992) n Bálint Mihály: Az orvos, a betege és a betegség (Akadémia 1961) n Németh A, Füredi J. (szerk. ): A pszichiátria rövidített kézikönyve (Medicina, 2011) n