Krnyezetvdelem s vzgazdlkods A mezgazdlkods s a termszetvdelem

Környezetvédelem és vízgazdálkodás A mezőgazdálkodás és a természetvédelem fejlődése és kapcsolatai

A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás kialakulása • 90 -es évek meghatározóak a bolygónk és lakói számára • Környezeti folyamatok: – védő ózonpajzs 2 x gyorsabb vékonyodása (É-i, sűrűn lakott területek felett); – 140 növény- és állatfaj napi eltűnése; – CO 2 mennyisége 26%-kal nagyobb, mint az iparosodás előtt hőm. emelkedése; – Föld felszíne 1990 -ben a legmelegebb (meteorológiai adatok 19. század közepétől; 7 legmelegebb év közül 6 1980 -óta); – kb. 17 millió hektárral fogyó erdők évente (Finnország fele); – 92 millióval növekvő népesség évente (+1 Mexikó, 88 M fejlődő o-ban). környezetünk biotikus (élő) és abiotikus (élettelen) elemeit érinti természeti erőforrások (talaj, víz, levegő, élővilág) minőségének, állapotának, helyzetének változása, romlása

A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás kialakulása Környezet fogalma Azon élő (biotikus) és élettelen (abiotikus) tényezők, tehát élőlények és tárgyak, jelenségek és körülmények összessége, amelyek valaki(ket) vagy valami(ke)t körülvesznek. (Kerényi, 1990) Az a természetes és művi elemekből álló, élő és élettelen alkotórészekből összetevődő tér, amely az embert körülveszi, amelyben élünk és tevékenykedünk. (Brundtland Bizottság – Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentése, 1988. ) A fogalom könnyebb kezelhetősége érdekében a környezetet néhány nagy, összefügg részre szokták osztani. A Magyarországon használatos felosztás: talaj, víz, élővilág, táj, épített környezet.

A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás kialakulása Környezetvédelem fogalma Környezetvédelem: Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi (társadalmi) tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezgazdasági, bányászati tevékenységéből származó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradásának érdekében (Környezet- és Természetvédelmi Lexikon, Akadémiai Kiadó, 2002) Környezetvédelem alatt (leegyszerűsítve) azt a tevékenységet, magatartásformát, viselkedésmódot értjük, amellyel természetes és mesterségesen kialakított környezetünket védjük az ember által okozott káros hatásokkal szemben. (Rakonczay Zoltán: Környezetvédelem, Szaktudás Kiadó Ház, 2004)

A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás kialakulása Környezetgazdálkodás fogalma A környezetgazdálkodás a természetes és az ember alkotta környezet hosszú távra szóló szabályozott hasznosítása, tudatos, tervszerű fejlesztése és hatékony védelme, az ökológiai rendszerek stabilitásának fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembevételével. Olyan gazdálkodási folyamat, amelyben az erőforrások felhasználása, a technika fejlesztése, a beruházások irányítása, az intézményi rendszer egymással összhangban fejlődik, és mindez lehetővé teszi az emberi szükségletek kielégítésének hosszú távú biztosítását. (Környezet- és Természetvédelmi Lexikon, Akadémiai Kiadó, 2002). A környezetgazdálkodás a természetes környezet, a természeti erőforrások és az emberi alkotások egy részének emberi célra történő igénybevétele. (okszerűen, szabályozottan, tervszerűen, fenntarthatóan) (Rakonczay Zoltán: Környezetvédelem, Szaktudás Kiadó Ház, 2004).

A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás kialakulása • A természetvédelem koncepcióváltása (1970): – ökoszisztémák védelme gazdasági és társadalmi környezetükbe beágyazva – célok: • természetmegőrzés (táj, ökoszisztéma, faj- és genetikai sokféleség fenntartása); • gazdasági beágyazás (ökológiai és kulturális szempontból fenntartható földhasználati rendszerek, gazdasági fejlesztés elősegítése); • társadalmi beágyazás (oktatás, nevelés, kutatás, monitoring feladatok ellátása a lokális globális természetmegőrzés területein) • A mezőgazdaság feladatai: – termelési, – környezeti és társadalmi, foglalkoztatási feladatok.

A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás kialakulása • Védett, érzékeny területeken az iparszerűtől eltérő gazdálkodási rendszer. • EU-harmonizációs feladatok megoldására: – Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) – Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

A mezőgazdálkodás és a természetvédelem fejlődése és kapcsolatai • A vidéki térség: – mezőgazdasági termelés színtere + biológiai és társadalmi élettér • Mezőgazdaság területe: – Magyarország 65, 5% – 3. 6 millió ha védett és érzékeny természeti területeknek 50%-a mezőgazdálkodás környezetgazdálkodás tartalommal • Az értékőrző gazdálkodás szempontjai: 1. természet- és környezetvédelem (stabilizálás) 2. termelés 3. fogyasztási-szolgáltatási, társadalmi, közösségi, kulturális funkciók.

A mezőgazdálkodás A mezőgazdaság fogalomköre, céljai, feladatai Mezőgazdálkodás: • termelési típusú értelmezés: – ipari, iparszerű gazdálkodás; – szántóföldi, kertészeti, gyepgazdálkodási, állattenyésztési árutermelés. • környezetgazdálkodási értelmezés: – környezet hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítása, tervszerű fejlesztése és hatékony védelme, a természet ökológiai egyensúlyának fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembe vételével. Mezőgazdálkodás feladatai: 1. termelési funkciók (élelmiszer, egyéb nyersanyagok, energia) 2. körzeti vagy tájfunkciók (népességmegtartás, infrastruktúra, turizmus biztosítása, értékek ápolása) 3. földdel kapcsolatos kultúrfunkciók (tájfenntartás, kultúrtáj ápolása, vízvédelmi, levegőtisztítási feladatok)

A mezőgazdálkodás Az európai mezőgazdaság fejlődésének szakaszai, alapkaraktere • földhasználat intenzitásának növelése földművelési, földhasználati rendszerek 1. parlagos, legelő-/erdőváltó földművelési rendszer • több mint 1000 évig uralkodó forma, • kis népsűrűség, nomád, vándorló életmód, primitív földművelő eszközök, • 4 -6 évig használatba vont földterület, a település környékén 60 év parlag 2. Ugaros földművelési rendszer (nyomásos gazdálkodás) • • • csökkenő parlagoltatási idő, gyomosodás, X-XI. század (VII. században megjelenik), művelési ágak megjelenése – szántóföldi termelés állandósulása, növények a szántók 50 -60%-án, konyhakerti növények, gyümölcsösök, nyomásos gazdálkodás, ugarok legeltetése termésátlag csökkenés.

A mezőgazdálkodás Az európai mezőgazdaság fejlődésének szakaszai, alapkaraktere 3. vetésváltó földművelési rendszer • • • Belgium, Hollandia XVI-XVII. század, Anglia, Franciaország XVIII. század, Németország XIX. század, Magyarország XIX. század vége, minden lehetséges terület feltörése, ugarolás megszűnése, bővült a termesztett növényfajok száma, takarmány- és ipari növények arányának növekedése, változatosabb összetétel, vetésforgó, talajtermékenység fenntartása: pillangósok, istállótrágya, XIX. századtól kiegészítő műtrágyahasználat, gépesítés mélyebb talajművelés, termésátlagok növekedése

A mezőgazdálkodás Az európai mezőgazdaság fejlődésének szakaszai, alapkaraktere 4. A mezőgazdaság iparosítása, iparszerű mezőgazdálkodás • terméktömeg növelést célzó iparszerű gazdálkodás, • függetlenedés (természeti erőforrások kicserélése): – biológia, társadalmi élettér háttérbe szorulása, „A mezőgazdaság olyan ipar, amelynek a célja, hogy a növényi és állati eredetű termékek előállításával profitot termeljen. ” Albert Thaer (1810) – koncentrációra, centralizációra törekszik (üzem, tábla, gép), – teret alakítja a feladatokhoz, – mesterséges erőforrásráfordítás-növelés. • káros környezeti, gazdasági, társadalmi és regionális hatások megjelenése, • emberi létfeltételek közvetlen veszélyeztetettsége, • ipari gazdálkodás ellehetetlenülése (munkanélküliség, elvándorlás, kőolaj árának emelkedése, szelektívebb vásárlási szokások, növekvő társadalmi érzékenység az élelmiszerek minőségével, állatvédelemmel kapcsolatban)

A mezőgazdálkodás A magyar mezőgazdálkodás fejlődése és helyzete A fejlődés folyamata, jellemzői, eredményei • • • közvetlen és közvetett energiabevitel növekedés, ipari eredetű és feldolgozású anyagok részaránya: 60 % (1980. ), kétszeres termékhozam, élelmiszerekből önellátó, export alap, megváltozott: növényvédelem, termelési módszerek, fajták, tápanyagellátás, anyagi gyarapodás, üzemi formák együttműködése, felgyorsult fajtaváltás, műtrágyák és növényvédőszerek mennyiségének növekedése.

A mezőgazdálkodás A magyar mezőgazdálkodás fejlődése és helyzete Az iparosítás problémái A) Környezeti problémák és kockázatok • környezeti egyensúly fenntartásához ökológiai feltételekhez alkalmazkodó mezőgazdaság; • biológia sokféleséget veszélyeztető hatás Megnevezés Összes fajszám Magyaroon (db) Veszélyeztetettségi kategóriák fajszáma (db) 1. kipusz -tult 2. közvetlenül 3. aktu -álisan 4. potenciálisan 5. össz. (1+2+3+4) Arány (%) veszélyeztetett Mohák 589 4 32 39 45 120 22, 7 Harasztok 60 1 1 13 20 35 58, 3 Nyitvatermők 8 - - - 2 2 25, 0 Zárvatermők 2343 35 40 114 384 573 24, 5 Összesen 3000 40 73 166 450 730 24, 3 Arány (%) 100, 0 1, 3 2, 4 5, 6 15, 0 24, 3 -

A mezőgazdálkodás A magyar mezőgazdálkodás fejlődése és helyzete Az iparosítás problémái - intenzívebb élőhely-hasznosítás szűkülő élettér, - fajok eltűnésével a táplálékláncban ‘ráépülő’ fajok kipusztulása, - monokultúrák elterjedése, - idegen fajok betelepítése őshonos fauna károsodása, - nagy intenzitású legeltetés, - peszticidek, műtrágyázás, - állatorvosi kezelések, - talajművelési módok, - nedves területek lecsapolása. • erdőket érő kedvezőtlen hatások; • termőtalaj pusztulása; • víz minőségének romlása.

A mezőgazdálkodás A magyar mezőgazdálkodás fejlődése és helyzete Az iparosítás problémái B) A mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek minősége • műtrágya ráfordítás – növekvő termésátlag – csökkenő sikér tartalom; • egyirányú nemesítési-, fajtaminősítési- és fajtaváltási program. C) A vegyszer- és metabolitprobléma, humánegészségügyi kockázatok • egészségre káros kémiai anyagok, szermaradványok feldúsulása; • élelmiszerek káros maradványtartalma; életfolyamatokat károsító kémiai anyagok több mint 70 %-a táplálékkal kerül a szervezetbe! D) Transzgénikus haszonélőlények termesztése/tenyésztése, mint kockázati tényezők együttese • első transzgénikus haszonnövény 1983,

A mezőgazdálkodás A magyar mezőgazdálkodás fejlődése és helyzete Az iparosítás problémái • első transzgénikus haszonnövény 1983; – herbiciddel szemben ellenállóvá tett növények, – rovarkártevőkkel szemben ellenállóvá tett növények, – mindkét tulajdonsággal rendelkező növ. , – egyéb tul-gal módosított növ. , • transzgénikus állatok; • • • nemcsak a kártevők pusztulnak el, növekedhet a vegyszerhasználat, idegen gén átadódhat más fajoknak, genetikai diverzitás csökkenése, etikai probléma.