Krnyezettudatos termktervezs Dr Antal Mria Rka egyetemi tanrsegd

Környezettudatos terméktervezés Dr. Antal Mária Réka egyetemi tanársegéd areka@nyme. hu n 0630 -3304034 n

Környezettudatos tervezés Tantárgy tematikája 1. Fenntartható fejlődés – a fogalom kialakulása, alapelvei, kapcsolódó fogalmak 2. Fenntartható fejlődés, környezettudatos tervezés – kapcsolati rendszerük 3. Környezetvédelmi előírások, törvények, szabványok, termékjelek 4. A tervezésben alkalmazható, környezeti szempontokat előtérbe helyező módszerek 5. Életciklus-elemzés története, alapfilozófiája, szerkezete 6. Ökológiai lábnyom számítás alapkövei, alkalmazhatósága 7. Komplex környezetszempontú tervezési modellek 8. A bölcsőtől-bölcsőig szemléletmód lényege, alkalmazási lehetőségei 9. Környezettudatos vállalati termékpolitika 10. A környezettudatos terméktervezés alapelvei 11. Környezettudatos anyagválasztás 12. A különböző anyagtípusok újrahasznosítási lehetőségei 13. Ökoanyagok 14. A termék életciklusának utolsó fázisa, a hulladékkezelés

Ajánlott szakirodalom n n Tóthné dr. Szita Klára: Életciklus-elemzés, életciklus hatásértékelés, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc, 2008 Zalavári József: A forma tervezése Designökológia, Scolar Kiadó, Budapest, 2008 Dr. Tamaska László, Dr. Rédey Ákos, Vizi Szilárd: Életciklus-elemzés készítése, Veszprémi Egyetem, Veszprém, 2001 Havér Balázs: Termékek és környezetvédelem, KÖVET-INEM Hungária, Budapest, 2001

Nym. E FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet Környezettudatos tervezés 1. előadás

Fenntartható fejlődés, környezettudatos tervezés – kapcsolati rendszerük

A fenntartható fejlődés „Földünket nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ” /Indián bölcselet/

Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 1962 Rachel Carson ”Néma tavasz” c. könyve Az első nagy hatású írás, mely az egész világ figyelmét a környezeti problémákra irányította!

Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése A modern kori környezetvédelem kezdetei: n XIX. század második fele – törvények védik az erdőket, a vizek tisztaságát n XX. század 50 -es, 60 -as évei – éles társadalmi vita az emberi tevékenység környezetre és természetre gyakorolt hatásáról

Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése n Fejlett országok - felismerték a problémákat, megoldásokat kerestek - nőtt az erőforrás felhasználás és a környezetterhelés n Fejlődő országok - a problémák csak az északi fejlett országokat érintik - alacsony erőforrás felhasználás és környezetterhelés - cél: fejlett országok életkörülményeinek elérése a lehető leggyorsabban -környezetvédelmi problémák

Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése

A környezeti és társadalmi problémákkal kapcsolatban 2 megállapítás: 1. A problémák mértékének alakulásában jelentős szerepe van az emberi tevékenységeknek 2. A problémák fő forrása a Föld asszimilációs képességének túllépése

Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 1970. április 22. USA – Az 1. Föld Napja Tiltakozás a környezet romlása ellen – 20 millió ember! n A környezetvédelmi mozgalmak kezdete! n Azóta is: A gobális és helyi környezeti problémák értékelése n

Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 1972 Római Klub, Meadows féle világmodellek Zárt körű tagság, 100 fő elit értelmiségi ”A növekedés határai” c. jelentésük már tudományos eszközökkel, számítógépes világmodellekkel kereste a válaszokat

Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 1972 Római Klub ”Katasztrófa” modell ”Nulla növekedés” modell Cél: a globális egyensúly megteremtése a gazdasági növekedés korlátozásával

Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 1972 június 5. Stockholm – ENSZ Konferencia az emberi környezetről (az 1. környezetvédelmi világkonferencia, Környezetvédelmi Világnap) Hivatalossá vált az emberhez méltó környezethez való jog! n n Nyilatkozat a környezetvédelem alapelveiről és nemzetközi feladatairól ENSZ Környezeti Programja (UNEP) Csökkentek a fejlett és fejlődő országok közti szemléleti különbségek Elfogadottá vált a környezetvédelmi szemlélet és gazdálkodás gondolata

Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 1981 Lester R. Brown ”Building a Sustainable Society” c. könyve A fenntartható fejlődés elvének első említése! Összekapcsolta a népesség növekedését a természeti erőforrások hasznosításával és mindezt úgy kívánta megoldani, hogy a lehető legkisebb legyen a természeti környezet mennyiségi és minőségi romlása.

Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése A ” Brundtland Bizottság” n 1983 ENSZ Közgyűlés Környezet és Fejlődés Világbizottság n 1987 ”Közös jövőnk” jelentés – először fogalmazta meg a fenntartható fejlődés fogalmát

Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése A ” Brundtland Bizottság” „ A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”

Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése A ” Brundtland Bizottság”-A fenntartható fejlődés pillérei

A fenntartható fejlődés általános követelményei n n n A megújuló természeti erőforrások mértéke kisebb vagy = a természetes vagy irányított regeneráló képességük mértékével A hulladék kezelésnek mértéke kisebb vagy = a környezet szennyezést befogadó képességének mértékével A kimerülő erőforrások észszerű felhasználásának mértéke

Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 1988 ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) Globális felmelegedéssel, ÜHG-k légkörbe jutásának csökkentésével foglalkozik

Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 1992 Rio de Janeiro – Környezet és Fejlődés Világkonferencia ”Feladatok a XXI. századra” – a fenntartható fejlődés átfogó programja (Agenda 21) A fenntarthatóság jelenjen meg az aláíró országok nemzeti környezetvédelmi politikájában és tevékenységében n Keretegyezmény: ÜHG kibocsátás csökkentést céloz meg n Riói Nyilatkozat – a fenntarthatóság elvei n Tartamos erdőgazdálkodás elvei n Egyezmény a biológiai sokféleségről n

Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 1993 megalakul az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága Célok: n A Rio-i program, illetve az ENSZ környezetvédelmi szerveinek koordinálása n Konferenciákon számba venni az eredményeket, korlátokat

Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 1997 New York – az ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka n n Értékelték a ENSZ program megvalósításának eredményeit Önálló fenntartható fejlődés programok – EU Fenntartható Fejlődési Stratégia (2001. Göteborg)

Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 1997 Kyoto-i jegyzőkönyv n n Az 1992 -es Keretegyezmény kiegészítő jegyzőkönyve Az aláíró országok vállalták, hogy a 20082012 -es időszakra átlagosan 5, 2%-kal csökkentik az ÜHG-k kibocsátását az 1990 es bázisévhez képest.

Fenntartható fejlődés - a fogalom megszületése 2002 Johannesburg – Fenntartható Fejlődés Világkonferencia „Föld Csúcs” n n n Földünk általános környezeti állapota erőteljesen romlik Az erőforrásokhoz való eltérő hozzáférési lehetőségek fokozzák a társadalmak közötti különbségeket Sürgetőbbé vált a problémák kezelése nemzetközi összefogással

Koppenhágai Klímakonferencia 2009. dec. 7 -18. n Megállapodás: A Föld átlaghőmérséklete nem emelkedhet 2 Celsius foknál nagyobb mértékben az ipari forradalom időszakához képest.

A fenntartható fejlődés Magyarországon n (1977: Országos Környezet-és Természetvédelmi Hivatal) 1993: Fenntartható Fejlődés Bizottság 1995: Környezetvédelmi törvény (LIII. tv. ); A fenntartható fejlődés itt szerepel először a magyar szabályozásban! „ 1. § (1) A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. ” n n n 1997 -2008: Az 1. és 2. Nemzeti Környezetvédelmi Programban megjelenik a Rio-i vállalás 2007 -2013: Új Magyarország Fejlesztési Terv, Környezeti és Energia Operatív Program 2008: Fenntartható Termelés és Fogyasztás valamint Fenntartható Iparpolitika (SCP/SIP) Akcióterv

A fenntartható fejlődés Magyarországon n 2008 Környezeti tudáslánc

A fenntartható fejlődés Magyarországon n 2008 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács - A Magyar Országgyűlés önálló intézménye - Jelentést készít hazánk fenntarthatósági állapotáról - 2011. július 1 -ig: Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia n Éghajlatvédelmi törvény

A fenntarthatóság célja A folytonos szociális jobblét A cél elérésében n a gazdaság eszköz n a környezet feltétel (Eddig: n cél a gazdasági növekedés n eszköz a környezet)

A fenntartható fejlődés további definíciói A növekedésről a jólétre terelődik a hangsúly: „A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. " Herman Daly

A fenntartható fejlődés további definíciói "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg. " (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000).

A fenntartható fejlődés alapelvei 1. Figyelem és gondoskodás az életközösségekről 2. Az ember életminőségének javítása 3. A Föld eltartóképességének és biológiai diverzitásának megőrzése - Az életet támogató rendszerek megőrzése - A biodiverzitás megőrzése - A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása 4. Nem megújuló erőforrások használatának minimalizálása

A fenntartható fejlődés alapelvei 5. A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül való maradás 6. Emberek attitűdök és magatartások megváltoztatása 7. Lehetőség biztosítása a közösségeknek, hogy gondoskodhassanak a saját környezetükről 8. Integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteinek biztosítása 9. Globális szövetség létrehozása

A fenntartható fejlődés korlátai n n Fogyasztás-központú szemléletmód Fenntarthatóságra vonatkozó ismeretek hiánya Jólét =? Anyagi javak Erőforrások meggondolatlan felhasználása A Föld olajtermelésének előrejelzése 2004 -es forgatókönyv

Kapcsolódó fogalmak n Fenntartható fogyasztás: „olyan alapvető igényeket kielégítő, az életminőséget javító termékek és szolgáltatások igénybevétele, amelyek környezeti hatásait minimalizáljuk, hogy ne veszélyeztessük a jövő generációk szükségleteinek kielégítését”

Fogyasztás, környezet és fenntarthatóság

A várható jövő - Forgatókönyvek

Kapcsolódó fogalmak n Fenntartható fejlesztés: „olyan fejlesztés, mely az adott társadalmi forma, gazdasági színvonal és a környezet eltartó képességének összhangja mellett kielégíti a növekvő szükségleteket”

Kapcsolódó fogalmak Fenntartható tervezés = Környezettudatos tervezés n n Olyan tervezés, melynek célja: a termék nem kívánt környezeti hatásainak minimálisra csökkentése A gazdasági, társadalmi és környezeti érdekek egyensúlyának megteremtése, azaz a fenntartható fejlődés megvalósítása.

Mi a környezettudatos tervezés? Környezetbarát tervezés Környezetszempontú tervezés Ökodesign Ecodesign Green design Környezettudatos tervezés Fenntartható tervezés (sustainable design – Dfs) Design for environment (Df. E)

Az ökodesign (környezettudatos tervezés) értelmezése: n n n Ökológiai szemléletű terméktervezés Természetközeli formai kialakítás Újrahasznosított anyagokból készült termék (recycling design) Környezetbarát termék Környezetbarát gyártási folyamat (tisztább termelés)

Ökotermék Olyan fizikai, esztétikai és szimbolikus tulajdonságokkal rendelkező termék, amely a felhasználó igényeinek kielégítése mellett figyelembe veszi a működése teljes életciklusa alatt a környezetre gyakorolt káros hatásokat, és azokat a lehető legkisebb mértékűre csökkentve működik.

Környezetbarát termék Környezetbarátnak akkor nevezhetnénk egy terméket, ha maga a termék előállításának folyamata és a fogyasztása során keletkező hulladékai nem környezetszennyező hatásúak.

Közvetett célok – 3 -as érdekek Természeti környezet megőrzése - További terhelések megakadályozása - A már meglévő terhelések felszámolása, csökkentése n n A gazdasági növekedés és a szociális jólét fenntartása

Közvetett célok – társadalmi felelősségvállalás CSR (Corporate Social Responsibility – Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalása) n n Komplex vállalatirányítási felfogás Gazdasági, társadalmi, és környezeti érdekek egyensúlyának megteremtése.

Közvetlen cél: A termék nem kívánt környezeti hatásainak minimalizálása = A termék környezeti teljesítményének hatékony javítása

Miért a tervezés során a legnagyobb kihívás a környezettudatos szemléletmód alkalmazása?

A társadalom számára komoly hasznot jelent n Döntéseink befolyásolják a termék teljes életpályáját… -gyártást -szállítást -működést -fenntartást -végső felhasználást n

Hogyan, milyen eszközökkel tervezhetünk környezettudatosan?

n Leegyszerűsített életciklus-elemzés alkalmazásával n Életciklus-elemzés tervezési folyamatba történő beépítésével n Környezettudatos tervezés alapelveinek figyelembe vételével n Szénlábnyom elemzés felhasználásával

Köszönöm a figyelmet!