Krnyezetjogi elvek 3 Trsadalmi rszvtel Ri 10 elve

Környezetjogi elvek 3.

Társadalmi részvétel Rió 10. elve kimondja tehát: • „A környezeti ügyeket a legjobban az összes érdekelt állampolgár részvételével a megfelelő szinten lehet kezelni. Nemzeti szinten minden egyénnek biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a környezetre vonatkozó információkhoz, melyekkel a közhivatalok és a hatóságok rendelkeznek; beleértve a veszélyes anyagokra és az állampolgárok közösségeit érintő tevékenységekre vonatkozó információt; és lehetővé kell tenni a döntéshozatali folyamatban való részvételt. Az államok segítsék elő és bátorítsák a lakosság tudatosságát és részvételét azzal, hogy széles körben hozzáférhetővé teszik az információkat. Hatékony hozzáférést kell biztosítani a bírósági és igazgatási eljárásokhoz, beleértve a jóvátételt és helyreállítást. "

Aarhus (1998) preambulum • elismerve, hogy a környezet megfelelő védelme nélkülözhetetlen az emberi jólét és az alapvető emberi jogok, köztük az élethez való jog gyakorlása szempontjából, • felismerve szintén, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy egészségének és jólétének megfelelő környezetben éljen, továbbá mind egyénileg, mind pedig másokkal együttesen kötelessége a környezet védelme és javítása a jelenlegi és jövőbeli generációk javára, • figyelembe véve, hogy az állampolgárok ezen jogának biztosításához és, hogy ezen kötelességüket be tudják tartani, számukra a környezeti ügyekben az információt hozzáférhetővé kell tenni, biztosítani kell számukra a jogot, hogy részt vegyenek a döntéshozatalban, továbbá hozzáférhetővé kell tenni számukra az igazságszolgáltatást,

EUSz 1. cikk • . . . E szerződés új szakaszt jelent az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatában, amelyben a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg. . 10. cikk • (1) Az Unió működése a képviseleti demokrácián alapul. . • (3) Minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében. A döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni. 11. cikk • (1) Az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

„Jólét bolygónk felélése nélkül” Javaslat a 2020 -ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról 4. sz. kiemelt célkitűzés: az uniós környezetpolitika hasznának maximalizálása 63. A környezetre vonatkozó uniós szabályozás hasznának maximalizálása érdekében a program biztosítani fogja, hogy 2020 ra: a) egyértelmű információk álljanak az uniós polgárok rendelkezésére az uniós környezetjog alkalmazásának módjáról; b) javuljon a környezetre vonatkozó speciális joganyag végrehajtása; c) valamennyi közigazgatási szinten fokozottabban betartsák az uniós környezetjogot, és biztosítva legyen a belső piac versenyfeltételeinek egyenlősége; d) az állampolgárok bizalma megnőjön az uniós környezetjog iránt; e) érvényesíthető legyen az állampolgárokat és szervezeteiket megillető hatékony jogi védelem elve. Ennek feltétele különösen, hogy: …

Indokok A list of concerns: • democracy • rule of law, • the collective or ’community’ dimension, • common concern of humanity, • common heritage, • common good, • subsidiarity, • environmental justice and finally

„In this instrumental perspective public participation potentially: • Raises the substantive quality of the decision itself, by adding relevant knowledge to the decision-making process (like good ideas and (lay) expertise by participants) • Adds to the quality of the analysis, by engaging participants in the assessment and monitoring of alternatives • Will broaden public support for environmental related decisions which will lead to time gain (shorter decisionmaking processes in the long term) and coimplementation • Will reduce the level of conflict and facilitate action and implementation. ”

A társadalmi részvétel elemei Amikor tehát a fentieket csoportosítva a társadalmi részvételről beszélünk, a következő elemek kerülhetnek szóba: • az információhoz való jog; • a részvételi jogok, mégpedig: • a jogszabályalkotásban; • a közigazgatási döntéshozatalban, az egyedi esetekre is vonatkoztatva, valamint ennek folytatásaként részvétel a környezetvédelmi ellenőrzésben; • részvétel a jogérvényesítési folyamatokban, ezen belül a jogorvoslathoz való jog, illetve perlési jogok; • valamint mindezek szolgálatában a környezetvédelmi egyesületek jogai, illetve ehhez kapcsolódóan a részvételre képesítés (capacity building).

Az Aarhus-i Egyezmény 1. cikkelye, a környezethez való jogra is utalva egyben, kimondja: • „A jelen és jövő generációkban élő minden egyén azon jogának védelme érdekében, hogy egészségének és jólétének megfelelő környezetben éljen, ezen Egyezményben Részes valamennyi Fél garantálja a nyilvánosság számára a jogot az információk hozzáférhetőségéhez, a döntéshozatalban való részvételhez és az igazságszolgáltatás igénybevételéhez a környezetvédelmi ügyekben"

Kvt. Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság 12. § • (1) A környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából a közfeladatot ellátó szervek mindenki számára lehetővé teszik a környezet és az egészség lényeges összefüggéseinek, a környezetkárosító tevékenységek és azok fontosságának megismerését. • (2) Mindenkinek joga van a külön jogszabályban meghatározott környezeti információkat - mint közérdekű adatokat - megismerni. • (3) Az állami szervek, az önkormányzatok - kivéve a bíróságok és a jogalkotó szervek e minőségükben -, a környezethez kapcsolódó kötelezettséget, feladatot teljesítő vagy közszolgáltatást nyújtó, illetve az egyéb közfeladatot ellátó szervek vagy személyek (a továbbiakban: környezeti információval rendelkező szerv) feladatkörükben kötelesek a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, igény esetén a rendelkezésére álló környezeti információt hozzáférhetővé tenni, rendelkezésre bocsátani, továbbá a környezeti információk külön jogszabályban meghatározott körét, illetve a birtokában levő vagy a számára tárolt információk jegyzékét elektronikusan vagy más módon közzétenni.

• (4) A környezeti információval rendelkező szerv biztosítja a nyilvánosság, illetve a környezeti információt igénylő számára, hogy a környezeti információ megismerésére vonatkozó jogosultságairól tudomást szerezzen, továbbá elősegíti a környezeti információhoz való hozzájutást. E jogok előmozdítása érdekében a környezeti információval rendelkező szerv információs tisztviselőt nevezhet ki. • (5) A környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információ megismerését nem lehet arra hivatkozva megtagadni, hogy az személyes adat, üzleti titok, adótitok, fokozottan védett növény vagy állat élőhelyére, kimerülőben lévő természeti erőforrások lelőhelyére, fokozottan védett földtani természeti érték előfordulási helyére vonatkozó adat. • (6) Ha a megkeresett szerv nem rendelkezik a kért környezeti információval, az információ megismerésre vonatkozó igényt köteles a környezeti információval rendelkező szervnek megküldeni és erről az igénylőt értesíteni vagy tájékoztatni, hogy a kért információt mely környezeti információval rendelkező szervtől igényelheti.

• (7) A környezeti információval rendelkező szerv az információ megismerésre vonatkozó igény beérkezésétől számított 5 napon belül felhívja az igénylőt az igénye pontosítására, ha az túlzottan általános vagy tartalma alapján a megismerni kívánt környezeti információ nem állapítható meg. • (8) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó olyan jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, illetve környezetvédelmi hatósági szerződést közzé kell tenni, amelynek végrehajtása jelentős környezeti hatással jár. • (9) A környezethasználó köteles az általa okozott környezetterheléssel, környezet igénybevétellel, valamint környezetveszélyeztetéssel összefüggő adatokról kérelemre bárkinek tájékoztatást adni. A tájékoztatási kötelezettség megszegése esetén a környezethasználó törvényességi felügyeletét ellátó szerv intézkedése kezdeményezhető.

Információhoz jutás • az aktív információhoz való jutás szabályainak csoportjába, amely szerint a társadalmat rendszeresen tájékoztatni kell a környezet állapotáról; és • a passzív információs jog csoportjába, amelynek értelmében a társadalom tagjai vagy csoportjai információt kérhetnek, mégpedig anélkül, hogy ennek indokait meg kellene határozniuk. Az információ iránti kérelem visszautasítására csak indokolt esetekben kerülhet sor.

A környezeti információ Alapkérdés a környezeti információ fogalma. Erre az Aarhus-i Egyezmény 2. cikk 3. bekezdése ad részletes választ: „ 3. A "környezeti információ" jelent bármely írott, látható, hallható, elektronikus vagy egyéb formában megjelenő információt, melynek tárgya: • a környezet elemeinek, úgymint a levegőnek és az atmoszférának, a víznek, a talajnak, a földnek, a tájképnek, a természetes élőhelyeknek, a biológiai sokféleségnek és összetevőinek, beleértve a genetikailag módosított szervezeteket is, illetve ezen elemek közti kölcsönhatásnak az állapota; • tényezők, úgymint anyagok, energia, zaj és sugárzás, tevékenységek és intézkedések, beleértve a közigazgatási intézkedéseket, a környezetet érintő megállapodásokat, irányelveket, jogalkotást, terveket és programokat, amelyek befolyásolják vagy befolyásolhatják a fenti a) bekezdésben említett környezeti elemeket, valamint a környezeti döntéshozatalban felhasznált költség-haszon, továbbá egyéb gazdasági elemzések és becslések; • az emberi egészség és biztonság állapota, az emberi élet, a kulturális helyszínek és az épített környezet állapota, olyan mértékben, amilyen mértékben ezeket befolyásolja vagy befolyásolhatja a környezeti elemek állapota, vagy ezen környezeti elemeken keresztül a b) bekezdésben említett tényezők, tevékenységek vagy intézkedések. ”

Info tv. • A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény volt az alap • 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § • 5. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat; • 6. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;

Aktív IV. FEJEZET: A KÖZÉRDEKŰ ADATOK KÖZZÉTÉTELE 32. § A közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben. . . köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. 23. Az elektronikus közzététel kötelezettsége 33. § (1) Az e törvény alapján kötelezően közzéteendő közérdekű adatokat. . . díjmentesen kell hozzáférhetővé tenni (a továbbiakban: elektronikus közzététel). . • (2). . . közzétételi listák • (3) más megoldás pl. „erre a célra létrehozott központi honlapon való közzététel” 34. § Adatközlés módjai 35. § Az elektronikus közzététel részletei 24. A közzétételi listák 37. § • melléklet szerinti lista • szervtípusra vonatkozó különös közzétételi lista • közfeladatot ellátó szervre, stb. egyedi közzétételi lista • nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendő adatok 24/A. A közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadatkereső rendszer 37/A. §. . az erre a célra létrehozott honlapon közzétett központi elektronikus jegyzék összesítve tartalmazza. ”

Passzív III. FEJEZET A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSE 26. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. 27. § (1) A közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat. (2) A közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény a) honvédelmi érdekből; b) nemzetbiztonsági érdekből; c) bűncselekmények üldözése vagy megelőzése érdekében; d) környezet- vagy természetvédelmi érdekből; e) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből; f) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel; g) bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel; h) a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel korlátozhatja. (3) Az üzleti titok megismerésére a Polgári Törvénykönyvben foglaltak az irányadók.

• A fenti általános kérdésekhez hasonló megoldást tartalmaz az Aaurhusi Egyezmény, de érdemes megemlíteni ennek egy sajátosan környezetvédelmi rendelkezését, amelynek értelmében a környezeti információra vonatkozó kérés elutasítható, amennyiben az információ feltárása hátrányosan érintené „…h) a környezet azon részét, amelyre az információ vonatkozik, például ritka fajok tenyészhelyeit”. • (6) A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény - az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül - a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.

21. A közérdekű adat megismerése iránti igény • 28. § (1) A közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. . • (3) Ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő felhívja az igénylőt az igény pontosítására. • 29. § (1). . . legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget. • (2). . . egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. . • (3). . . a másolat készítéséért - az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - költségtérítést állapíthat meg, amelynek összegéről az igénylőt az igény teljesítését megelőzően tájékoztatni kell. • (4). . . jelentős terjedelmű, . . • (5) A költségtérítés mértékének megállapítása során figyelembe vehető költségelemeket és azok legmagasabb mértékét, valamint a másolatként igényelt dokumentum jelentős terjedelmének megállapítása során alkalmazandó szempontokat jogszabály határozza meg.

• • 30. § (1) Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni. (2) Az adatigénylésnek közérthető formában és - amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes - az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni. (3) Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival, valamint az igénylőt e törvény alapján megillető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt, 8 napon belül írásban vagy - ha az igényben elektronikus levelezési címét közölte elektronikus levélben értesíteni kell az igénylőt. . (5) Ha a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél.

31. § (1) Az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy. . . határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint. . . költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat. • (2) A megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait, illetve a másolat készítéséért megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania. • (3) A pert. . . harminc napon belül kell megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen. . • (4) A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. A perbe a Hatóság az igénylő pernyertessége érdekében beavatkozhat. • . . . • (6) A bíróság soron kívül jár el.

• A környezetvédelmi információkra vonatkozóan az Egyezmény alapján további pontosításokat tartalmaz egy 2005. évi kormányrendelet, amely részletesen definiálja a környezeti információ fogalmát. • Az aktív környezeti információszolgáltatás lényegi követelményeit és egyben minimális körét a rendelet részletezi • Az emberi egészséget vagy a környezetet érő közvetlen fenyegetés esetén sajátos követelmények • Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről is[1]. • Az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazása, amelyre külön szabály vonatkozik[2]. [1] Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30. ) [2] 1367/2006/EK rendelet (2006. szeptember 6. )

Jogesetek C-215/04. sz. ügy, Marius Pedersen A/S kontra Miljøstyrelsen: • 37 Ezen célt kizárólag az olyan hiánytalan bejelentés képes biztosítani, amely részletesen feltünteti a hasznosításra szánt hulladék eredetét, összetételét és mennyiségét, és – amennyiben különféle eredetű hulladékról van szó – tartalmazza a hulladék részletes felsorolását. ” C-233/00. sz. ügy, Bizottság kontra Francia Köztársaság, . “ 57. Ebből következik, mint a környezetre vonatkozó információ szolgáltatásának alapelve – amely a 90/313. irányelv célja - alóli kivételek, a visszautasítás indokat szigorúan kell értelmezni, tehát meg kell fontolni, hogy a 3. cikk (2) és (3) bekezdéseiben megjelenő eltérések kimerítő listát jelentenek és csak egyedi, pontosan meghatározott esetekre utalnak, amelyek körében lehetséges azt megindokolni, miért utasítható vissza a környezetre vonatkozó információ (l. a 90/313. irányelv preambulumának 7. bekezdését. )

C-321/96. sz ügy, előzetes döntéshozatali eljárás W. Mecklenburg és a Pinnebergi Körzet Tanácsa közötti jogvitában ügye: • „ 1. A környezetre vonatkozó információhoz való hozzáférésről szóló 90/313. 1990. június 7 -i tanácsi irányelv 2. cikk a) pontját úgy kell értelmezni, mint ami magában foglalja a tájvédelmi hatóság álláspontjának megismerését is, ha ez alkalmas arra, hogy a fejlesztési hozzájárulás megszerzésére irányuló eljárásban annak kimenetelét befolyásolják, mégpedig a környezeti érdekek megőrzése szempontjából”. • 2. „Az ’előzetes vizsgálati eljárás’ fogalmát, amelyet az irányelv 3. cikk (2) bekezdésének harmadik pontja tartalmaz, úgy kell értelmezni, mint amely magában foglalja azt a közigazgatási eljárást, amire az Umweltinformationsgesetz 7. szakaszának (1) és (2) bekezdése vonatkozik, amely tehát csupán előkészíti az utat egy közigazgatási döntéshez, ha az közvetlenül megelőz egy kontradiktórius vagy quasi kontradiktórius eljárást, és amelyet azért folytatnak le, hogy bizonyítékot szerezzenek be a tényleges eljárás megindulása előtt”. C-216/05. sz. ügy, Bizottsága kontra Írország „ 41 Mindkét említett irányelv 5. cikke előírja, hogy a tagállamok az információk szolgáltatásáért díjat számolhatnak fel, ez a díj azonban nem léphet túl egy ésszerű határt. E rendelkezések bizonyítják, hogy a közösségi jogalkotó szerint az ésszerű összegű díj felszámolása nem összeegyeztethetetlen az információkhoz való hozzáférés biztosításával. ”

Jogalkotási részvétel A jogalkotásban való társadalmi részvétel lehetséges keretei a következő közvetlen és közvetett formákban jelenhetnek meg: • a jogalkotásban való közvetlen részvétel lehetősége, • népszavazás, • közmeghallgatás, • a szabályozási hatáskör megosztása a központi kormányzat és az önkormányzatok között, • a központi kormányzat és az önkormányzatok mellett tanácsadó testületek létrehozása, • az Alkotmánybíróság eljárása. (!)

2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről • általános egyeztetés • közvetlen egyeztetés - stratégiai partnerségi megállapodások Kvt. (98. § (3) bek. ), hogy az ilyen jogát érvényesíteni kívánó társadalmi szervezet – amelyet a törvény 98. § (1) bekezdése általánosan határoz meg, mint a környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket és más, politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minősülő társadalmi szervezeteket – a véleményezésre vonatkozó igényét a jogszabályt előkészítő minisztériumnál, illetve települési önkormányzatnál jelentse be. • A 98. § (4) bekezdése ennek érdekében tájékoztatási kötelezettséget ró

Egyedi ügyek • • általános eljárás-kezdeményezési jog, általános ügyféli jog, közmeghallgatás joga, illetve a különös eljárásokban való részvétel lehetősége. A törvény 99. § – a közigazgatási eljárásokra és intézkedés megtételére vonatkozik. – perlési jog, melyre a jogorvoslati jog kapcsán visszatérünk. Ket. 15. §: • ügyfélnek minősül jogszabály rendelkezése esetén az abban meghatározott hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték; illetve • meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. • A hatásterület fogalma

Legfelsőbb Bíróság 1/2004. KJE jogegységi „melyekben jogszabály a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásának beszerzését írja elő. ” 4/2010. KJE határozat • „ 1. Ügyféli jogállás a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 98. § (1) bekezdésében írt társadalmi szervezeteket (a továbbiakban: társadalmi szervezetek) azokban a környezetvédelmi közigazgatási hatósági ügyekben illeti meg, amelyekben a környezetvédelmi hatóság ügydöntő hatóságként jár el, illetőleg azokban az egyéb közigazgatási hatósági ügyekben, amelyekben jogszabály a környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi szakhatósági közreműködését írja elő. ” A KJE második része pedig a perindítási jogra utal, erre a jogorvoslat kapcsán térünk vissza.

Ket. „ 63. § (1) A hatóság közmeghallgatást tart, ha. . . b) az eljárásban több mint ötven ügyfél vagy több mint öt, a 15. § (5) bekezdés alapján ügyfélnek minősülő szervezet vesz részt, kivéve, ha törvény másként rendelkezik, . . . ” C-216/05. sz. ügy, Bizottsága kontra Írország „ 32 E megfogalmazás arra utal, hogy a közösségi jogalkotónak nem az volt a szándéka, hogy korlátozza a tagállamoknak a nyilvánossággal való konzultációra vonatkozó részletes szabályok megállapítását illető jogkörét, hanem ellenkezőleg, hogy széles mérlegelési mozgásteret ismerjen el számukra az említett részletes szabályok meghatározására vonatkozóan. ”

Jogorvoslat A jogorvoslati jogról kettős értelemben beszélhetünk: • A jogorvoslati jog elsősorban és hagyományos értelemben, amikor magához az eljárási jogosítványokhoz kapcsolódik. • A jogorvoslati jog erőteljesebb megnyilvánulási lehetősége, mégpedig a sérelmes jogi helyzet orvoslása iránti igény, függetlenül attól, volt-e az adott ügyben megelőző határozat, ítélet, tehát bármilyen jogalkalmazási lépés. A 4/2010. KJE második része: • „ 2. A közigazgatási perekben a társadalmi szervezetek perindítási jogát a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp. ) 327. § (1) bekezdése, kereshetőségi jogát a környezetvédelmi hatóság ügydöntő vagy szakhatósági eljárása határozza meg. • A közigazgatási perbe történő beavatkozáshoz szükséges jogi érdekeket a Pp. 54. § (1) bekezdése alapján a konkrét hatásterületi érintettség és a működésben fennálló érdekeltség alapozza meg. A beavatkozás lehetősége nem függ attól, hogy a társadalmi szervezet a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfélként ténylegesen részt vett-e. ”

Actio popularis – közösségi kereset: A perlési jog megilleti a környezetvédelmi szervezeteket, a környezethasználó ellen indítanak pert, a környezet érdekében. A törvény kétfajta ilyen igényt említ, mindkettő közvetlen beavatkozási lehetőséget jelent a környezethasználatba (99. § (2) bek. ) „. . . az ügyfél kérheti a bíróságtól, hogy a veszélyeztetőt • a) tiltsa el a jogsértő magatartástól (működéstől); • b) kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére”.

Aarhus a jogorvoslatról (jogi igény érvényesítése) Az 1998 -as Aarhus-i Egyezmény 9. Cikke: „Hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz”: • a társadalmi információ iránti igényérvényesítéshez kapcsolódó lehetőség, bíróság előtt vagy bármely más, a törvény által létrehozott független és pártatlan testület előtt felülvizsgálati eljárásra; • a felülvizsgálati eljárás hozzáférhetősége bíróság és/vagy más, a jogszabályok által kijelölt független és pártatlan testület előtt az érintett nyilvánosság azon tagjai számára, akik a) kellő érdekeltséggel bírnak a döntésben vagy alternatívan, b) jogaik sérülését állítják, • a nyilvánosság azon tagjai számára, akik a nemzeti jogrendszerben lefektetett kritériumoknak megfelelnek, a közigazgatási és bírói eljárásokhoz való hozzáférés biztosítása, hogy megtámadhassák magánszemélyek és hatóságok olyan lépéseit és mulasztásait, amelyek ellentmondanak a környezetre vonatkozó nemzeti jog rendelkezéseinek. • Mindennek kiegészítésként kerül megfogalmazásra, hogy mindezen fenti eljárások elégséges és hatékony jogorvoslást kell, hogy biztosítsanak, méltányos, időszerű és nem kizáró módon költséges eljárást követve.

9. cikk : „ 5. A 9. Cikk rendelkezései hatékonyságának további erősítése érdekében valamennyi Fél biztosítja a nyilvánosság tájékoztatását a közigazgatási és jogi felülvizsgálati eljárások hozzáférhetőségéről és megvizsgálja olyan megfelelő mechanizmusok létesítésének lehetőségét, amelyeknek keretében segítséget nyújtanának az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést akadályozó pénzügyi és egyéb korlátok elmozdításához vagy csökkentéséhez. ” A 7. EAP hatásvizsgálati dokumentuma emlékeztet a jogorvoslat (jogi igény érvényesítési) joggyakorlat lépéseire: • - C-237/07, Janecek, levegőminőségi terv hiányában igény, a német jog ellenére, • - C-240/09, Slovak Bears, az Egyezmény 9(3) cikke, az egyesületek lehetőségeinek megkönnyítése

Un. Djurgården-eset (C‑ 263/08) Advocate General Sharpston indítványa: • 62. Másodszor, e környezetvédelem‑politikai megközelítése a bíróságok működését is erősíteni kívánja. Annak bátorításával, hogy az emberek a környezetvédelmi vitáikat a környezetvédelmet előmozdító nem kormányzati szervezeteken keresztül rendezzék, az Århusi Egyezmény és a módosított 85/337 irányelv elismeri, hogy e szervezetek nem terhelik túl, és nem is bénítják meg a bíróságokat. Ehelyett több egyén követelését egyetlen keresetben fogják össze. . e politika végeredményben egy olyan szűrőt hoz létre, amely hosszú távon segíti a bíróságok munkáját. Ráadásul – mint az imént jeleztem – ezek az egyesületek gyakran olyan szaktudással rendelkeznek, amellyel az egyének általában nem. E szakértelemnek az eljárásba való bevonása azért előnyös, mert a bíróság számára megkönnyíti az ügy eldöntését.

• 63. Harmadszor, fontos hangsúlyozni, hogy az Århusi Egyezmény és a módosított 85/337 irányelv elutasította az actio popularis bevezetését a környezetvédelmi ügyek vonatkozásában. Jóllehet a tagállamok dönthetnek úgy, hogy saját belső jogrendjükben biztosítják az ilyen eljárás lehetőségét, a konkrét esetben sem a nemzetközi, sem a közösségi jog nem élt ezzel a lehetőséggel. Úgy tűnik azonban számomra, hogy az Århusi Egyezmény megalkotói éppen ezen eljárás elutasítása miatt döntöttek a környezetvédelmet előmozdító nem kormányzati szervezetek szerepének erősítése mellett. E megoldás célja az volt, hogy az actio popularis maximalista megközelítése és azon minimalista felfogás közötti köztes megoldást válasszanak, mely szerint az egyéni keresetindítás joga csak a közvetlenül érdekelt feleket illeti meg. A nem kormányzati szervezetek különleges kereshetőségi joggal történő felruházása összeegyezteti e két álláspontot. Számomra ez nagyon is ésszerű kompromisszumnak tűnik.

Szlovák barnamedve: • 52 E körülmények között az elsőként és másodikként feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az Aarhusi Egyezmény 9. cikke (3) bekezdésének az uniós jogban nincs közvetlen hatálya. Mindazonáltal a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy a közigazgatási vagy bírósági jogorvoslathoz való jog gyakorlásához szükséges feltételekre vonatkozó eljárási szabályokat a lehető legteljesebb mértékben úgy értelmezze, hogy az megfeleljen mind az ezen egyezmény 9. cikke (3) bekezdése céljainak, mind az uniós jog által biztosított jogok hatékony bírói védelmére vonatkozó célnak, annak érdekében, hogy a környezetvédelmi szervezetek – mint például a zoskupenie – bíróság előtt vitathassák az uniós környezetvédelmi joggal esetlegesen ellentétes közigazgatási eljárás során hozott határozatokat.