Krnyezetgazdlkods 1 ELADS TTEKINTSE Tma A globlis krnyezeti

Környezetgazdálkodás 1.

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • Téma: A globális környezeti problémák megoldása irányába tett erőfeszítések – A Római Klub jelentése – Modellezés segítségével rendszerszemléletű vizsgálatuk, és annak megállapításai – A környezetvédelem létrejöttéhez vezető út • • ’ 60 -as évek környezeti állapota Számos publikáció A Környezetvédelem jelentőségének felismerése ENSZ I. Környezetvédelmi Konferencia – 1972 utáni események

JAVASLATOK A GONDOK MEGOLDÁSÁRA Római Klub „Limits to Growth” • Római Klub 1968 április • Aurelio Peccei vezette emberiség jövőjével foglalkozó gyülekezet • Termelésnövekedés korlátai, globális problémák, a környezet fokozódó pusztulása. • Ekkor a világ fő problémái: – A nem megújuló energiaforrások és nyersanyagok apadó készletei – Energia dráguláshoz vezet – Ez az áremelkedés gátolja az iparmegfelelő fejlődését – Ez visszahat az iparszerűvé vált mezőgazdaságra – Közben a népesség egyre növekszik

Római Klub „Limits to Growth” • The Limits to Growth • 5 alaptényezőt vizsgált: (1972) 1. sz. 1. népesedés világmodell-jelentés 2. iparosodás • 1900 és 1970 közötti történelmi, gazdasági változásokat vették alapul • Rendszerszemléletet érvényesítettek • A változók több feltételezését is vizsgálták 3. élelmiszertermelés 4. környezet megterhelését 5. meg nem újuló nyersanyagkészletek A gátlástalan gazdasági növekedés környezetromboló hatású

Római Klub „Limits to Growth” A világmodell standard típusa Forrás: Buday-Sántha, 2006

Római Klub „Limits to Growth” Stabilizált világmodell Forrás: Buday-Sántha, 2006

Római Klub • A Világmodell jelentés igazolta, hogy a gátlástalan gazdasági fejlődés környezetromboló hatású. • Világossá vált, hogy nemzetközi együttműködésre van szükség a környezet védelme érdekében. • A Római Klub jelentése felgyorsította a folyamatot • 1972 -ben sor került az ENSZ Konferenciára az Emberi Környezetről. • A környezetvédelem önálló ágazattá vált. ETIKAI KÉRDÉS Érdekellentét a GAZDASÁG – TÁRSADALOM között

Környezetvédelem története A Római Klubig vezető út • A környezetvédelem jelentőségének felismerése Világnépesség növekedési üteme: – a ’ 60 -as években 41 millió fő/év – a ’ 70 -esben 77 millió fő/év • Vegyipar fejlődése • Iparszerű mezőgazdaság kialakulása • Jelentős környezetterhelés • Melyet számos tanulmány firtat. Talán az első közöttük – Rachel Carson (1907 -1964) ’ 62 ben publikált Néma tavasz című könyve. A természetben felhasznált kémiai anyagok káros biológiai hatásait ecseteli. Az írónő a környezet védelme érdekében szólal meg. – Hozzájárul a környezetvédelem kialakulásához

A környezetvédelem jelentőségének felismerése ENSZ környezetvédelmi konferenciái • ENSZ 1972. június Stockholm „Konferencia az emberi környezetről” UN Conference on the Human Environment • Magyarország nem vett részt; ekkor az NDK nem volt tagja az ENSZ -nek; Szovjetunió és szövetségesei nagyrészt távolmaradtak • A környezetvédelem létrejöttét innen számítjuk • A Föld fő problémái: – a környezetszennyezés, amit a szegénység gerjeszt – Nyersanyagok kimerülése • UNEP • Környezetvédelmi mérő, ellenőrző információs és monitoring rendszer (OKIR, TIM)

A környezetvédelem jelentőségének felismerése ENSZ környezetvédelmi konferenciái • • • Felismerése annak, hogy a környezetszennyezés nem csak helyi, regionális probléma, hanem globális méretű Felszámolása is csak összefogással lehetséges „Gondolkodj globálisan cselekedj lokálisan” A Római klub „ 0. növekedési stratégiája” (ipari fejlődés korlátozása által biztosítaná, hogy ne növekedjen a környezetterhelés) a gazdaság szereplői által elfogadhatatlan. A nemzetek éppen, hogy a fejlődésre törekednek. Év A világ bruttó terméke ezer milliárd dollár 1950 6, 3 1960 9, 9 1970 16, 1 1980 23. 3 1990 31, 4 1999 40, 5 Forrás: Láng, 2003

A környezetvédelem jelentőségének felismerése ENSZ környezetvédelmi konferenciái • 1983 -ban megalakult az ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottsága • elnöke Gro Harlem Brundtland • „Közös jövőnk” (fenntartható fejlődés) • A Földet érő környezetterhelés 3 tényező szorzata: környezetterhelés = a Föld lakóinak száma * az egy főre jutó GDP * a GDP egységére jutó környezetterhelés. Mivel a Föld lakóinak számát senki nem kívánja csökkenteni, és az egy főre jutó GDP növelésére törekszik minden állam a GDP egységére jutó környezetterhelés csökkentése tehát a megoldás.

A környezetvédelem jelentőségének felismerése ENSZ környezetvédelmi konferenciái FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS • Olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteinek a kielégítését anélkül, hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek a kielégítését (Our Common Future, 1987).

A környezetvédelem jelentőségének felismerése ENSZ környezetvédelmi konferenciái • Elkészítették a környezet és fejlesztés világstratégiáját • a harmónikus fejlődéshez szükséges elveket • ami előkészítette a II. ENSZ Környezetvédelmi Világkongresszust (1992. Rio de Janeiro) • Magyarországot Láng István akadémikus képviselte a Brundtland Bizottságban

A környezetvédelem jelentőségének felismerése ENSZ környezetvédelmi konferenciái • ENSZ 1992 Rio de Janeiro • „Konferencia a Környezetről és Fejlődésről” UN Conference on the Environment and Development • Elfogadták Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról Egyezmény a biodiverzitás védelméről Elvek az erdőgazdálkodásról Agenda 21 • a fejlett országok bruttó hazai össztermékük 0, 7%-át ígérték a fejlődőknek környezetkímélő technológiák bevezetésére – 0, 250, 3% valósult csak meg • Nem csökkent a szegények és gazdagok közötti különbség

A környezetvédelem jelentőségének felismerése ENSZ környezetvédelmi konferenciái • Az EU a környezetvédelemben élenjárva meghirdette 1992 -ben az 5. Környezetvédelmi Programot (2000 -ig) – Környezetvédelem a gazdasági szereplők környezetkímélő működése révén – Szigorú környezetvédelmi direktíva • Vállalatok környezettudatos irányítási rendszere • Globális méretekben (1992 -es Rioi Konferencia óta) mégis romlott a környezet állapota. Ezért 5 év elteltével 1997 -ben rendkívüli ülést hívtak össze: • 1997. Kiotói Jegyzőkönyv – konkrét határértékek és teljesítési dátum megfogalmazása az üvegházhatású gázokra – Számos ország nem ratifikálta

A környezetvédelem jelentőségének felismerése ENSZ környezetvédelmi konferenciái • 2000. ENSZ Milleniumi Nyilatkozat: az emberiség fejlődésének 2015 -ig elérendő céljai • 2002. Johannesburg III. Világkonferencia „Világcsúcs a fenntartható fejlődésről” – Végrehajtási ütemterv – Szegények egészségügyi ellátása – Anyagi támogatásokban nem történt előrelépés (világűr, világtenger használati díj bevezetését elvetették) – Megerősítették az Agenda-21 vállalásait

Felhasznált források • • • Szakirodalom: Barótfi I. szerk. (2000): Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Berger, L. Peter (1992): Sociology: A Disinvitation? SOCIETY, November/December, pp: 12 -18. Botkin, J. , Ekmandjra, M. , Malitza, M. (1978): No limits to Learning. Oxford, Pergamon, Press. In: Fodor I. 2001. Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Bourdieu, Pierre (1984): Distinction: A Social Critique of the Judgement of Taste Cambridge Harvard U. P. p: 11 -96; 466 -601. Buday-Sántha A. (2006): Környezetgazdálkodás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Fodor I. (2001): Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Hartai É. (2003): A változó Föld. Miskolci Egyetem Kiadó – Well-Press Kiadó. Havasi A. (1990): Környezet- és természetvédelem I. Agrárszakoktatási Intézet, Budapest. Jeter, Jon (2002): The Dumping Ground As Zambia Courts Western Markets, Used Goods Arrive at a Heavy Price Washington Post Foreign Service, Monday, April 22, 2002; Page A 01. Kerényi A. (2003): Környezettan. Természet és társadalom – globális nézőpontból. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p: 113. Kovács, E. , Lőke, Zs. , Bokor, I. (2007): Trade of Second-hand Products, as a Means of Social Emergence in the European Union and Hungary. Acta Universitatis Bohemiae Meridionales. The Scientific Journal for Economics, Management and Trade. Jahrgang X. , Nummer 1, České Budějovice: University of South Bohemia, Faculty of Economics. ISSN 1212 -3285 pp: 37 -42. Kovács M. szerk. (1975): A környezetvédelem biológiai alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Madas A. (1990): Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban. Ökológia. I. évf. 1. szám. Mészáros E. (2001): A Föld rövid története. Vince Kiadó, Budapest. Our Common Future (1987): World Commission on Environment and Development. Oxford, Oxford University Press. Rakonczay Z. szerk. (1989): Vörös Könyv – Akadémiai Kiadó, Budapest. Rakonczay Z. (2004): Környezetvédelem. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. p: 20. Takács S. (1994): A környezet és az ember. Veszprémi Egyetem Nyomdája, Veszprém. Veblen, Thorstein (1975): A dologtalan osztály elmélete Budapest. KJK. • • Egyéb források: 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól • •

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !