Kpzsi s kimeneti kvetelmnyek KKK s sztenderdek Dr

Képzési és kimeneti követelmények (KKK) és sztenderdek Dr. Kimmel Magdolna ELTE Angol Nyelvpedagógia Tanszék

A prezentáció célja a képzési és kimeneti követelmények, a kompetenciák és a sztenderdek fogalmának megvilágítása, és annak megfogalmazása, milyen kapcsolatban állnak ezek a pedagógusi életpályamodellel. A prezentáció tartalma: • A képzési és kimeneti követelmények (KKK) • A sztenderdek és a pedagógusok élethosszig tartó tanulása

I. A képzési és kimeneti követelmények …a végzett hallgatótól manapság már elsősorban nem azt kérdezik, hogy „mit kellett teljesítenie, hogy diplomát szerezzen? ”, hanem azt, hogy „most, a diploma megszerzése után mit tud megcsinálni? ”. (Európa Tanács 2002)

A feladat: szemléletváltás • A tanár– és tudásátadás-központú oktatás: Kiindulópontja: az átadandó tudásanyag. A tanár/oktató dönt: mit tanít, hogyan tanítja, és hogyan fogja számon kérni az átadott és remélhetően elsajátított tudást. • A tanulási eredmények vezérelte oktatás: középpontjában az áll, hogy a hallgatóknak mit kell tudniuk megcsinálni a képzési program befejezése után.

• A kompetencia szűkebb értelmezése: a képzés során megszerzett készségeket értik alatta. • A kompetencia tágabb értelmezése: „A kompetencia a tulajdonságok, képességek és attitűdök dinamikus együttese” (ECTS felhasználói kézikönyv 2005).

A tanári, pedagógusi (vagy pedagógiai) kompetenciák azoknak a pszichikus képződményeknek, tudásnak, attitűdöknek és képességeknek az összességét jelentik, amelyek alkalmassá teszik a pedagógusokat arra, hogy tevékenységüket eredményesen elláthassák. (Kotschy Beáta szerk. 2011. A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei. )

Képzési és kimeneti követelmények: KKK 8/2013. (I. 30. ) EMMI rendeletben A TANÁRI FELKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI 1. Nyolc területen foglalja össze a kimeneti követelményeket, és minden területet három alpont alatt tárgyal: • • • Ismeretek Képességek Attitűdök 2. A mesterfokozat és a tanárszak meghatározó ismeretkörei (szakterületi és pedagógiai és pszichológiai képzés ismeretkörei )

I. pont: a pedagógusképzés kimeneti követelményeinek leírása nyolc kompetenciaterületen 1. 1. a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése 1. 2. a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 1. 3. a szakmódszertani és a szaktárgyi tudás 1. 4. a pedagógiai folyamat tervezése 1. 5. a tanulás támogatása, szervezése és irányítása 1. 6. a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése 1. 7. a kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás 1. 8. az autonómia és a felelősségvállalás

1. 4. A pedagógiai folyamat tervezése 1. 4. 1. Ismeretek A végzett tanár ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat, tantervfajtákat, tantervtípusokat; átlátja ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepét. Ismeri a tervezéshez szükséges információk forrását. Ismeri a szaktárgy tanításának jogszabályi hátterét, tanterveit, vizsgakövetelményeit.

1. 4. A pedagógiai folyamat tervezése 1. 4. 1. Ismeretek Ismeri a tananyag-kiválasztás és -rendszerezés szaktudományi, pedagógiai, pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait, az erről megfogalmazott tudományos eredményeket. Ismeri és érti a nevelés és tanítás összefüggéseit. A tanításban is képes a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területei nevelési céljainak érvényesítésére.

1. 4. A pedagógiai folyamat tervezése 1. 4. 2. Képességek A szakképzett tanár a tervezés során rendszerszemléletű megközelítésre képes. Az iskola pedagógiai programja, a tanulói személyiség fejlesztésére vonatkozó tantervi célkitűzések, a tanulók életkora, az elsajátítandó tudás sajátosságai, a rendelkezésre álló taneszközök és a pedagógiai környezet közötti összhang megteremtésével képes pedagógiai munkájának megtervezésére (tanmenet, tematikus terv, óraterv, folyamatterv).

1. 4. A pedagógiai folyamat tervezése 1. 4. 2. Képességek Képes a tanulási-tanítási stratégia meghatározására, a tananyag feldolgozásához a pedagógiai céloknak és a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő oktatási folyamat meghatározására; hatékony módszerek, szervezési formák, eszközök kiválasztására; a végzettségének megfelelő korosztály, illetve a felnőttoktatás keretében is.

1. 4. A pedagógiai folyamat tervezése 1. 4. 3. Attitűdök A szakképzett tanár fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást. A tervezés során együttműködik a kollégákkal és a tanulókkal, kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).

II. A sztenderdek és a pedagógus- életpályamodell A pedagógusok szakmai fejlődésének szakaszelméletei Fuller (1969): három szakaszt különböztetett meg. • Az első szakaszban a jelöltek önmagukkal, tanári szerepükkel, megfelelésükkel, elfogadtatásukkal vannak elfoglalva. • A második szakaszban a tanítás, a feladat köti le a figyelmüket. • A harmadik szakaszban képesek a tanulókra és a tanulásra koncentrálni.

A tanári szakértelem kialakulásának Dreyfus- féle szakaszai Fejlődési stádium A helyzet összetevőinek felismerése A helyzet lényeges vonásainak felismerése Az egész A döntéshelyzet hozatal elemzése Az újonc Szituációfüggetlen Nem jellemző Analitikus Racionális A „haladó” kezdő Szituációhoz kötött Nem jellemző Analitikus Racionális Van Holisztikus Intuitív Kompetens Jártas Szakértő (Dreyfus 1981, idézi Elliott 1991, 132. o)

A sztenderdek definíciója „…ahhoz, hogy el lehessen dönteni, hogy valaki gyakorlatra bocsátható-e, megkaphatja-e a diplomáját, előléphet-e a tanári előmeneteli rendszerben, nem elegendő a kompetenciák tartalmát és azok részleteit ismernünk, hanem meg kell határozni azt is, hogy a kompetenciákat milyen szinten kell birtokolnia az illető személynek. A kompetenciáknak ezeket az értékeléshez felhasználható szintjeit nevezzük sztenderdeknek. „ (Kotschy Beáta szerk. 2009. A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei. )

A TÁMOP-4. 1. 2 -08/1/B-2009 -0002 projekt keretében nyolc pedagógusi kompetenciaterület 6 szinten történő leírására tettünk kísérletet. A sztenderdek kidolgozása során használt források: • pedagóguskutatások, amelyek a tanári munka és a kompetenciák fejlődésére vonatkozó eredményeket írják le; • a nemzetközi tapasztalatok elemzése; • oktatói, mentori és tanári tapasztalatok; • országos vita.

A TÁMOP-4. 1. 2 -08/1/B 2009 -0002 projektben leírt sztenderdek Életpályamodell (Nkt. 64 § 4. ) 0. szint: a gyakorlatra bocsátás feltétele 1. szint: diplomás tanár gyakornok 2. szint: véglegesített tanár pedagógus 1 3. szint: tapasztalt tanár pedagógus 2 4. szint: kiváló tanár mesterpedagógus 5. szint: mestertanár kutatótanár

Fontos megjegyzések • a három komponens: az ismeretek, a képességek, az attitűdök eltérő ütemben fejlődnek (Például: 0. szint: tudás versus gyakorlati készségek) • minden pedagógus egyéni fejlődési utat jár be, egyéni ütemben, mert például többek között más és más munkakörülmények közé kerül, más és más hatások érik. Ezért rugalmas előmeneteli rendszerre van szükség!

A VÉGLEGESÍTETT TANÁR (pedagógus I. ) • A tanári képességek, tudás és attitűdök koherenciája ezen a szinten várható el. • Rendelkezik minden kompetenciával a feladatai szükséges szinten. • Képes önállóan dolgozni, és önállóan reflektálni munkájára, levonni a megfelelő tanulságokat. tanári ellátásához

A VÉGLEGESÍTETT TANÁR (pedagógus I. ) • Felismeri a pedagógiai folyamat széles körű pszichológiai, szociológiai és kulturális meghatározottságát, képes ezeket az összefüggéseket feltárni és saját pedagógiai munkájában felhasználni. • Képes munkája tágabb intézményi, társadalmi kontextusával foglalkozni. • Együttműködik kollégáival az iskola munkájának fejlesztése érdekében, s integrálódik szakmai közösségekbe is (pl. szakmai egyesületekben tag, konferenciákon, továbbképzéseken vesz részt).

A VÉGLEGESÍTETT TANÁR (pedagógus I. ) 4. kompetencia: a pedagógiai folyamat tervezése A pedagógiai folyamat tervezésekor tudatosan felhasználja az egyes tanulókkal kapcsolatos információkat, felhasználja az előzetesen elért eredményeket és azokra épít, több irányban keresi a megoldás lehetőségeit. Tervezésében komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai helyzet minden lényeges elemét, képes egyéni fejlesztési tervek kidolgozására. Képes önállóan reflektálni (tervező) munkájára, és annak intézményi, társadalmi kontextusára.

A VÉGLEGESÍTETT TANÁR (Pedagógus I. ) 4. kompetencia: a pedagógiai folyamat tervezése Tudás: Rendelkezik a komplex pedagógiai folyamat elemzéséhez és értékeléséhez szükséges ismeretekkel. Tudja, hogy terveinek megvalósításában rugalmasan kell alkalmazkodnia a nem tervezett szituációkhoz, nyitott a tanulói kezdeményezésekre.

A VÉGLEGESÍTETT TANÁR (pedagógus I. ) 4. kompetencia: a pedagógiai folyamat tervezése Attitűd: A tervezés során kiemelten figyel az egyéni tanulói sajátosságokra. Fontosnak tartja a tervek utólagos felülvizsgálatát, elemzését és értékelését. Kompetenciaalapú fejlesztésre való törekvés jellemzi. A kollégákkal és a tanulókkal való folyamatos együttműködést a hatékony tervezés feltételének tartja.

A VÉGLEGESÍTETT TANÁR (pedagógus I. ) 4. kompetencia: a pedagógiai folyamat tervezése Képességek Meg tudja határozni a tanulás-tanítás optimális stratégiáját, a módszerek, eszközök és munkaformák megválasztásában, tervezésében komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai helyzet minden lényeges elemét: az oktatás általános elveit, céljait, törvényszerűségeit; a tananyag tartalmát; a tanulókról való tudását (fejlettségük, szociális készségeik, együttműködési képességeik, előzetes tudásuk); az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait; önmagáról, saját tanári tevékenységéről kialakult tudását.

A VÉGLEGESÍTETT TANÁR (pedagógus I. ) 4. kompetencia: a pedagógiai folyamat tervezése Képes a tanulói, szülői és a társadalmi igényeket megfogalmazó fenntartói elvárások feltárására és figyelembevételére a tervezés során. Képes tervezőmunkáját tágabb, intézményi, társadalmi kontextusban értelmezni.

A sztenderdek kidolgozásának céljai Értékelés: a sztenderdek alapján értékelhető a tanári munka (önértékelés, társértékelés, fejlesztő értékelés, minősítő értékelés). Fejlődés, fejlesztés: az értékelés eredménye orientálja az egyes pedagógusok szakmai fejlődését, fejlesztését.

Felhasznált irodalom Council of Europe 2002. Seminar on Recognition Issues in the Bologna Process, Lisbon, April 2002. (http: //www. coe. int) ECTS Users' Guide 2005. Brussels: Directorate-General for Education and Culture. Available online at: http: //ec. europa. eu/education/programmes/socrates/ects/doc/ guide_en. pdf Elliott, J. 1993. Action Research for Educational Change. 3 rd edition. Milton Keynes, Philadelphia. Open University Press. Fuller, F. 1969. Concerns of Teachers: a developmental conceptualization. American Educational Research Journal, 6/2. 207 -226. Kotschy Beáta szerk. 2011. A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei. Eszterházy Károly Főiskola, Eger.

Köszönöm a figyelmet! Dr. Kimmel Magdolna magdimann@yahoo. com