Kp Vers Kpvers Ecset s toll II Kzeltsek

Kép – Vers - Képvers „Ecset és toll” II.

Közelítések a képvershez (1) A képvers olyan vers, amely szakaszait, sorait, betűit úgy helyezi el, hogy valamilyen kép-alakzat rajzolódjon ki belőlük. Irodalmi Fogalmak Kisszótára

Közelítések a képvershez (2) A képvers (görögül kalligramma) olyan vers, amelynek írásképe különös, új jelentést hordoz, és összképe ábrázol valamit. Ez az ábrázolás általában közvetlen vagy szimbolikus kapcsolatban van a vers tartalmával. Fogalomgyűjtemény magyar nyelv- és irodalomból

Közelítések a képvershez (3) A képvers (kalligramma) hagyományosabb formájában egy „szabályos” versszöveget rendez el képszerűen a szerző. A másik típusában már nem – vagy alig – szerepel folyamatosan összefüggő szöveg, a betűsorok is képi elemként jelennek meg. http: //enciklopedia. fazekas. hu

A képvers kezdetei és fénykorai ógörögök kínaiak arabok európaiak >> Theokritos, Simias >> a középkortól >> középkor barokk kor avantgarde amerikaiak >> a 19 -20. századtól máig

Az első képvers. Theokritos (Kr. e. 305 -260): S y r i n x Az alexandriai (hellenisztikus) kor kedvelte a képverseket és versrejtvényeket. Theokritos Syrinxe is ilyen, sok egyéb rejtélyt tartalmazó képvers. l A vers külső (tipográfiai) formája a 10 rövidülő nádszálból álló syrinx (=pásztorsíp, pánsíp) alakját utánozza; két-két sor azonos hosszúságú, a versmérték: féllábanként csökkenő hexameter. l A költemény hőse Pán, akit egyes mítoszok Pénelopé és Hermés vagy az egyik kérő gyermekének tartanak. l

Az első képvers. S y r i n x : a vers és a hangszer

Géczi János (1954 -) Syrinx. A vers „felülírása”

(Állítólag) fogadalmi ajándékokra festett hellenisztikus kori képversek A szerző itt is a rodoszi Simias, tárgya a bárd, mellyel Epeios phókiai ácsmester a trójai falovat ácsolta, ezzel bejuttatta a görögöket Trójába (a Dardanidák várába), s örök dicsőséget szerzett magának. A bárdot elképzelhetjük egyszerű és kettős bárdnak is.

(Állítólag) fogadalmi ajándékokra festett hellenisztikus kori képversek Ím fogadd szívesen fürgenyelvű csöpp szülő újszövésű magzatát, mit dór madárka tojt jajongva fennen, ezernyi kín között hozott világra, a szent, a tiszta csalogány, s a hangos égi hírnök Hermés, a szárnyai alól lopott az embereknek. Parancsa volt, hogy egyszakaszú ütemtől kezdve egyre nőjön, amíg a lábak száma tízig el nem ér… A rodoszi Simias Tojás című műve. A „dór csalogány”: maga a költő.

(Állítólag) fogadalmi ajándékokra festett hellenisztikus kori képversek Az egyszerűbb találós versek közé tartozik: nem mondja meg, de kitalálhatjuk, hogy Erós mutatkozik be benne, aki a régebbi mítosz szerint nem Aphrodíté és Árés, hanem Khaos (Chaos), az őszűrzavar szülötte. Akmonidás: az Ég (Uranos), párja a a Föld (Gaia). Az ő trónjukat foglalta el – Simias szerint – Erós.

Középkori kínai ábravers

A képvers kezdetei Keleten. A redukálódó strófaszerkezetű varázsformula Abrakadabr Abrakadab Abrakada Abrakad Abraka Abrak Abra Abr Ab A Abrakadabra: arámi eredetű, máig használt varázsszó. Eredetileg: Abbadâ re-dabrâ Jelentése: szűnjék meg (a betegség), mint ez a szó. Gyógyító erejű formula.

Szenci Molnár Albert (1574 -1639) híres cubusa 1607 -ben küldte mesterének, Johann Heidfeldnek Marburgba, tiszteletből. A szöveg az ókoriak mágikus hitére utal. „Kezdd el olvasni ezt a négyzetet az L-től, balra, jobbra, föl, le, s mindig ugyanazt a pentametert kapod: Légyen e férfierő // négyzete képe tiéd…

XVIII. századi ábravers Lepsényi István pápai poétika-tanár kéziratgyűjteményéből maradt fenn ez a kettős kereszt alakú ábravers. Itt már megfigyelhető az addig egyházi képvers laicizálódása: a korábbi jelképekből díszítőelem, illusztráció lett. A „varázsszöveg értelme: Munera mitte, Deus/Ajándékot küldj, Uram!

A vizuális költészet utóbbi 100 éve A XIX. század végén Stéphane Mallarmé „Egy kockadobás nem szünteti meg soha a véletlent” c. versével újraéled a vizuális költészet. l Őt követik a XX. század elején a l futuristák (Marinetti, Hlebnyikov etc. ); l dadaisták (Tristan Tzara etc. ); l „kalligráfusok” (Apollinaire, Ezra Pound, e. e. cummings etc. ) l lettristák (a 2. vh. után, a betű! pl. Isidore Isou. . . ) l „konkretisták” (főleg németek és brazilok pl. Ernst Jandl, Noigandres) l „spacionisták” v. „spacialisták” (spatium = tér, köz; főleg franciák, pl. Pierre Garnier és Henri Chopin) l számítógépes képversek (pl. Ladislao Pablo Györi) l

A vizuális költészet rendszerezése A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet a jelkészletekkel való zsonglőrködés; ez a lettrizmus sajátossága. Azt mondja Isidore Isou, a lettrizmus pápája 1947 -ben, hogy a lettristákat az a költészet érdekli, amely lerombolja a szavakat, kivonja belőlük a betűket, s alapelemként ezeket használja föl az új művekben. A lettrista vizuális kompozícióban az írott betű vagy a bármilyen jelkészletből kölcsönzött jel helyettesítheti a figuratív ábrákat és a geometrikus alapelemeket. Ebből nő ki a meta- vagy hipergrafika is.

A vizuális költészet rendszerezése Példa a lettrizmusra a jelkészletekkel való zsonglőrködés; ez a lettrizmus sajátossága. A lettrista vizuális kompozícióban az írott betű vagy a bármilyen jelkészletből kölcsönzött jel helyettesítheti a figuratív ábrákat és a geometrikus alapelemeket. Maurice Lemalrtre: Virágalakú dadalettria

A vizuális költészet rendszerezése Példa a spacionalista versre és a kalligrammra Pierre Garnier spacionalista költeménye – Nagy László: Vírág sírverse

A vizuális költészet rendszerezése Papp Tibor felosztása alapján A vizuális irodalom két nagy tartománya l kinetikus vagy dinamikus művek (fényköltemény, versgép etc. Tamkó Sirató Károly, Finnley, Cox) l statikus művek háromdimenziósak l kétdimenziósak l Részletezés >> Lsd. Papp Tibor: Ige és kép ( M. P. T. maga is kiváló vizuális költő. )

A vizuális költészet rendszerezése A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet 1. topo-logikus: az olvasó a vizuális költeményben található szabályos mondatokat, mondatfoszlányokat, szócafatokat, szótagokat vagy akár magányos betűket helyzeti adottságaik, grafikai analógiájuk vagy elszigeteltségük szerint kapcsolja egymáshoz vagy különíti el őket egymástól, pl. ilyen a rákvers, a legtöbb ismert képvers, Kassák több munkája.

A vizuális költészet rendszerezése Példa a topo-logikus rendezőelvű képversre Kassák Lajos: Virágok (1921)

A vizuális költészet rendszerezése Példa a topo-logikus rendezőelvű képversre Tamkó Sirató Károly: Eposz az emberről (planopoems IX. budapest 1929)

A vizuális költészet rendszerezése A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet 2. topo-szintaktikus: ezekben az alkotásokban a síkban elhelyezett (nyelvi sallangoktól, kulturális örökségtől, történelmi háttértől és társadalmi vonatkozásoktól megfosztott) szavak topológiai közelségük vagy távolságuk szerint állnak össze komplex jelentéssé vagy elszigeteltségük révén villantják fel határtalan jelentéstartományukat.

A vizuális költészet rendszerezése Példa a topo-szintaktikus rendezőelvű képversre Nagy László: Emberpár

A vizuális költészet rendszerezése A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet 3. ikono-logikus, ezekben a művekben a szöveget (és a kiegészítésként esetleg hozzáadott nyomdai vagy grafikai elemeket) a költő úgy rendezi el a síkban, hogy a kialakult látvány felismerhető képmása legyen valaminek. Apollinaire óta ennek a vizuális formának kalligramm(a) a neve. Ezekben a költeményekben a költő általában nem törekszik a képi tökéletességre, ugyanis az ikonikus megformáltságban az alkotó szempontjából az utalás a legfontosabb. A kalligrammáknak négy csoportja ismeretes. >>

A vizuális költészet rendszerezése A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet A kalligrammák négy csoportja: l l a nyelvi anyag lineáris és megfelel a normatív szintaxisnak (legtöbbjük hagyományosan szedett sorokban is megállja a helyét); a képet megformáló szöveg megfelel a normatív szintaxisnak, de teljességében nem lineáris, ebből kifolyólag viszont nem tudjuk egyértelműen leszögezni: hol kezdődik és hol végződik a költemény olvasata; a kirajzolt kép szövege nem követi a normatív szintaxis követelményeit, részleteiben lineáris, azaz a jelentések egymásutánjában logikai folyamatot sejtet; a szöveg nem követi a normatív szintaxis követelményeit és részleteiben sem lineáris. Kép és szöveg csak együtt, az egymást kiegészítő kölcsönhatásban érvényesülnek. PÉLDÁK>>

A vizuális költészet rendszerezése Példák a kalligrammák négy csoportjára 1. a nyelvi anyag lineáris és megfelel a normatív szintaxisnak (legtöbbjük hagyományosan szedett sorokban is megállja a helyét); Guillaume Apollinaire (1880 -1918): A megsebzett galamb és a szökőkút >>

A megsebzett galamb és a szökőkút Radnóti Miklós fordítása Látom megkínzott arcotok csodás virágzó szátok Mareye Marie Anette Lorie Mia s te szőke Yette Hol vagytok ó jaj ifju lányok De itt e jajgató szökőkút mellett ez a galamb is ríva repked Ó, ég felé szökellő emlék Hol van Raynal Billy Dalize A sok barát aki még nemrég Szájamban régi méla íz Velem volt harcol messzi már Nevek zsongása andalítsz S a vízből haldokló sugár S hol van most Cremnitz merre jár Álmos szemük pillant reám Mindannyian holtak talán Hol van Braque s Max Jacob a hű Emlékkel telt meg ím a lelkem S Derain a hajnalszín szemű Sír a szökőkút is felettem Harcolni mentek ők minden hiába S most fönt csatáznak északon Ó vérző tenger Leander burjánzik vadon A kertekben körül harcok virága

A vizuális költészet rendszerezése Példák a kalligrammák négy csoportjára 1. a nyelvi anyag lineáris és megfelel a normatív szintaxisnak (legtöbbjük hagyományosan szedett sorokban is megállja a helyét); Szúnyogh Sándor (Újvidék): Forrónadtágocska (1991)

A vizuális költészet rendszerezése Példák a kalligrammák négy csoportjára 1. a nyelvi anyag lineáris és megfelel a normatív szintaxisnak (legtöbbjük hagyományosan szedett sorokban is megállja a helyét); Utassy József: Az én keresztem

A vizuális költészet rendszerezése Példák a kalligrammák négy csoportjára „Én innét ki nem találok, csak kiabálok egy régi görcs néma erdejébe tévedve, félve. Fehér vagyok, mint a folyókról elúszott homokpadok. Ordít belül a félelem, és én rohanok, és Hallgatok. . . ” 1. a nyelvi anyag lineáris és megfelel a normatív szintaxisnak (legtöbbjük hagyományosan szedett sorokban is megállja a helyét);

A vizuális költészet rendszerezése Példák a kalligrammák négy csoportjára 2. a képet megformáló szöveg megfelel a normatív szintaxisnak, de teljességében nem lineáris, ebből kifolyólag viszont nem tudjuk egyértelműen leszögezni: hol kezdődik és hol végződik a költemény olvasata; Illyés Gyula: Újévi ablak

A vizuális költészet rendszerezése Példák a kalligrammák négy csoportjára 3. a kirajzolt kép szövege nem követi a normatív szintaxis követelményeit, részleteiben lineáris, azaz a jelentések egymásutánjában logikai folyamatot sejtet; Nagy László: Hordószónok -- Önarckép

A vizuális költészet rendszerezése Példák a kalligrammák négy csoportjára Sekorlát Padlóig sehídrács derékban legörbülve letörpülve mind lent utat magának kezével tapint üres szemgolyójuk a faruk meg feltólva szanaszét tekint a zord égnek int Harmadik típusú kalligramma -- Guillaume Apollinaire: Vakok a hídon

A vizuális költészet rendszerezése Példák a kalligrammák négy csoportjára 3. a kirajzolt kép szövege nem követi a normatív szintaxis követelményeit, részleteiben lineáris, azaz a jelentések egymásutánjában logikai folyamatot sejtet; Harmadik típusú kalligramma -- Guillaume Apollinaire: Eiffel-torony

A vizuális költészet rendszerezése Példák a kalligrammák négy csoportjára 4. a szöveg nem követi a normatív szintaxis követelményeit és részleteiben sem lineáris. Kép és szöveg csak együtt, az egymást kiegészítő kölcsönhatásban érvényesülnek. Középkori perzsa ábravers

A hagyományos sor- és strófaszerkezet megbontása: Karinthy Frigyes (1887 -1938) Sétálok kis kertemben A cseresznyefa virágzik Egyik lábam a másik előtt A másik az egyik után Jó hogy nincs harmadik Nem tudnám hova tegyem S é t á l o k k i s k e r t e m b e n A c s e r e s z n y e f a v i r á g z i k E g y i k l á b a m á s i k e l ő t t A m á s i k a z e g y i k u t á n J ó h o g y n i n c s h a r m a d i k N e m t u d n á m h o v a t e g y e m

A vizuális költészet rendszerezése A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet tycho-szintaktikus, ami a permutációt, a variálást teszi meg a vizuális költemény rendezőelvévé. Az ennek alávetett művek bizonyítják, hogy a vizuális irodalomban is helye van a vidámságnak, helye van a játéknak, amely nélkül a költészet életunt cselekvéssé degradálódik. A variációt rendezőelvként felmutató költemények szintén a konkrét költészet

A vizuális költészet rendszerezése A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet ikono-szintaktikus, az ide sorolható költeményekben a művet megformáló jelek grafikai hozzáadás nélkül ikonná átlényegült képet sugallnak Tandori Dezső: „Halottas urna két füle e. e. cummings magángyűjteményéből”

A vizuális költészet rendszerezése A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet tipografikus, melyben a rendezőelv lényegében ikono-logikus, de a művekben a szerkezethez rendelt kép szerepét egy absztrakt forma, (például keresztrejtvény, térkép, vasúti menetrendkönyv táblázata, labirintus stb. ) helyettesíti

A vizuális költészet rendszerezése Példa a tipografikus rendezőelvű képversre tipografikus, melyben a rendezőelv lényegében ikono-logikus, de a műben a szerkezethez rendelt kép szerepét egy absztrakt forma, (például keresztrejtvény, térkép, vasúti menetrendkönyv táblázata, labirintus stb. ) helyettesíti Papp Tibor: New Montgomery

Felbontott szavak, zegzugos sorok. edward estlin cummings (1894 -1962) m (a le vél hu ll) a gá ny Ver ő fén e suj E kép ybenf o r o g gy r ég i s ág Fordították: Weöres Sándor és Tandori Dezső

Cseh Károly kereszt-képversei Nem Lesz Megváltó mindből, aki Jászolban sír föl, és Barmok Veszik Körül (Karácsonyi jóslat) E löl já rók tól és végződésektől egyaránt függ Nem-ünk, a nagyhatalmi sza bá lyok sze rint (Herderi nyelvtan)

Petőcz András (1959 -): Teremtek Bal „csiga”: íme szolgát teremtek és urat EMBERT ki rám hasonlít dicsőséget mozgást hoz a világba. játszom vele ha kell : elpusztítom Jobb „csiga”: íme teremtek urat ISTENT ki szolga és rám hasonlít jobbik felem ő eszmét hoz a világba játszom vele ha kell : elpusztítom

Összegzésféle Összességében elmondható, hogy a vizuális költészet kevesebb is, több is a tisztán verbális költészetnél. Kevesebb, amennyiben a belső látást fixálja, a külső látás pályái felé tereli, s a szöveget másodlagossá teheti a látvánnyal szemben. Több, amennyiben a nyelvi elemek vizuális elemekként is funkcionálnak, és már maga ez a tény jelentéstöbbletet ad a műnek, új rétegei tárulhatnak fel a továbbgondolás vagy elemzés során. Köszönöm a figyelmet. bpix gaboragnes

Ráadás: Ezen az oldalon teljesen régi-új dolgok vannak. Akit érdekel … …parlez vous Francais? http: //ben-vautier. com/