Kovalens kts II Kovalens kts klnbz atomok kztt

Kovalens kötés II. Kovalens kötés különböző atomok között.

Egészítsd ki a szöveget! Kémiai reakciók során a kiindulási anyagokban lévő kötések felszakadnak , és új kötések jönnek létre. A változás hajtóereje az, hogy nemesgáz -szerkezet alakuljon ki. Ennek egyik módja hogy kovalens kötés jön létre, melyet közös elektronpár hoz létre. Ennek eredményeként a klórmolekulában mindegyik klóratom körül nyolc elektron lesz, mert így éri el a nemesgáz -szerkezetet. A hidrogén- molekulában azonban csak két elektron tartozik mindkét atomhoz, mert két elektronnal a hélium nemesgáz-szerkezetét alakítja ki.

A klórmolekula kötésben lévő elektronjai melyik klóratomhoz tartoznak jobban? • Egyikhez sem. Mindkét klóratomhoz egyformán taroznak. • Miért? Mert minden klóratom elektronvonzóképessége ugyanakkora. • Mi történik ha a klóratom egy másik nagy elektronvonzó-képességű atommal ütközik? ?

Különböző elektronvonzó-képességű nemfémes atomok ütközése Hidrogénatomok + klóratomok : + = Melyik atomnak nagyobb az elektronvonzóképessége? A klóratomé.

Melyik atomhoz tartozik jobban a kötésben lévő elektronpár? A klóratomhoz. • Ez a kötés is kovalens kötés? ? Igen, de a kötő elektronpár negatív töltése eltolódik a klóratom felé, POLÁRIS kovalens kötésről beszélünk.

Milyen formában fordul elő a természetben a hidrogén, a klór? Gázhalmazállapotban, molekuláris formában. • Hogyan lesznek a molekulákból atomok? A kötéseket fel kell szakítani. • Milyen kötéseket kell felszakítani? Kovalens kötéseket. • A kötések felszakításához mit kell befektetni? Energiát.

Modellezzük ezt a folyamatot!

A vízmolekula kialakulása • Milyen atomokból áll a vízmolekula? Oxigénatomokból és hidrogén atomokból. • Mely elemi gázok reakciójával jön létre a vízmolekula? Hidrogéngáz és oxigéngáz. • Ezekben a gázokban milyen kémiai részecskék vannak? Hidrogénmolekulák, oxigénmolekulák.

Elemekből atomok • Történik-e változás, ha a két gázt összekeverem? Nem. • Miért nem? Mert az elemmolekulák stabilak. • Mit kell tenni, hogy a folyamat bekövetkezzen? Az elemmolekulák kötéseit fel kell szakítani, energiát kell befektetni?

Atomokból vegyület • Az oxigén atom körül hány vegyérték elektron kering? 6 • Hány elektront szeretne közössé tenni? Kettőt. A hidrogén atom körül hány vegyérték- elektron kering? 1 Hány elektront tud közössé tenni? Egyet. Hány hidrogénatom fog kapcsolódni egyetlen oxigénatomhoz? Kettő.

Modellezzük: 2 H 2+ O 2 = 2 H 2 O

A vízmolekula • Mi tartja össze a molekulát? 2 db, egyszeres poláris kovalens kötés. Hány nem kötő elektronpár van a molekulában? 2 Hogyan hatnak ezek egymásra, illetve a kötő elektronpárokra? Taszítják egymást. • Milyen lesz e miatt a molekula alakja? V alakú.

Az ammóniamolekula. • Milyen atomokból áll az ammóniamolekula? Nitrogén-, és hidrogénatomokból Mely elemi gázok molekuláira lesz szükségünk? Nitrogénmolekulára, hidrogénmolekulákra. Szakítsuk fel ezen molekulák kötéseit! Hány párosítatlan elektronja lesz a nitrogén atomnak? 3 Tehát hány elektront képes közössé tenni? 3 -at Ehhez hány hidrogén atomra van szükség? Háromra.

Számoljunk! • Egy nitrogénmolekula kötéseit felszakítva hány nitrogénatom keletkezik? Kettő. Ehhez a két nitrogénatomhoz összesen hány hidrogénatomra van szükség? 6 -ra Ez a 6 H hány hidrogénmolekulából szabadul fel? 3 molekulából.

Modellezzük! N 2 + 3 H 2 = 2 NH 3

A molekula alakja • Milyen kötések tartják össze az ammóniamolekulát? 3 db egyszeres poláris kovalens kötés. • Hány nemkötő elektronpár van a molekulában? Egy. • Hogyan befolyásolja ez a molekula alakját? Piramis alakú lesz a molekula.

Alkosd meg a metánmolekulát! • Milyen atomokból indulunk ki? • Hány elektron közössé tételére képesek ezek az atomok? • Hány darab és milyen kovalens kötés kialakulása várható? • Van-e a molekulában nemkötő elektronpár? • Milyen lesz a molekula alakja?

A szén-dioxid molekula • Milyen atomokból áll a molekula? Szén és oxigén atomokból Hány vegyértékelektronja van a szén atomnak? 4 Hány elektron közössé tételére képes? 4 Az oxigénnek hány vegyértékelektronja van? 6 Ebből hány párosítatlan? 2 Hány elektron közössé tételére képes? 2

Hány elektronpár létesít kapcsolatot az oxigén és a szén között? • Az oxigénatom két párosítatlan elektronját közössé teszi a szénatom két párosítatlan elektronjával. • Ekkor az oxigén körük 8 elektron kering, a szénatom körül csak 6. • Ezért a szénatom a másik két párosítatlan elektronját egy másik oxigénatom két párosítatlan elektronjával teszi közössé.

Kétszeres kötés a vegyületmolekulában. • Mi tartja össze a szén-dioxid molekulát? 2 db kétszeres kovalens kötés. • Van-e nemkötő elektronpár a molekulában? Igen. • Melyik atom körül? Hány ? Az oxigének körül 2 -2, összesen 4 elektronpár. • Milyen lesz a molekula alakja? Egyenes, lineáris.