Korrupci s kzbeszerzsi kartellek Bak Lszl Elnkhelyettes Gazdasgi

Korrupció és közbeszerzési kartellek Bak László Elnökhelyettes, Gazdasági Versenyhivatal Átlátható, hozzáférhető és versenyképes közbeszerzés – nemzetközi konferencia Budapest 2017. november 14.

A szerző elismeri a vállalkozások ártatlanságának vélelmét! Az előadás a szerző saját véleményét tartalmazza és nem tekinthető a Gazdasági Versenyhivatalos álláspontjának.

Áttekintés 1. Terminológia, hatásköri elhatárolás 2. Statisztika 3. Lehetséges korrupciós szcenáriók versenyellenes magatartások kapcsán 4. Szignalizációs kötelezettség 5. Hatóságok együttműködése 6. Konklúzió

Közbeszerzési kartell és/vagy korrupció? 1. A közbeszerzési kartell (bid-rigging): az ajánlattevők közötti megállapodás, amely korlátozza vagy csökkenti a versenyt egy közbeszerzési eljárásban Lehetséges minták: q q Színlelt ajánlattétel Ajánlat elfojtás - eszközök Körbenyerés Piacfelosztás – eredmény GVH Rendőrség / 2. Korrupció: köz érdekében eljáró személy hatalommal Ügyészség való visszaélése a személyes haszon érdekében 3. Két különböző, de egymással összefüggő magatartásforma

Statisztika I. közbeszerzési kartellben kiszabott bírság mértéke

Statisztika II. indult kartell ügyek

Statisztika III. q 2016‑ban a kartellezéssel kapcsolatos jelzések kb. 60‑ 65%‑a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben érkezett a GVH-hoz q 2013 óta GVH 7 ügyben tett feljelentést q Kartell ügyekben eljárás alá vont vállalkozások kb. 73%-a KKV q a GVH tapasztalatai szerint a közbeszerzési kartellek piacfelosztáshoz vezetnek, legtöbbször körbenyerés (bid rotation) formájában

Lehetséges korrupciós szcenáriók 1. A szcenáriók eltérőek q A korrupció közvetlenül szolgálja az összejátszási tevékenységeket q Az összejátszó felek a korrupció eszközei 2. Az időtényező q A kronológiai sorrend és a kapcsolatok kulcsfontosságúak 3. Jellemzők q A nyertes kijelölése az ajánlattevők között q A közbeszerzési tisztviselő beavatása az ajánlattételt megelőző megállapodásról q A közbeszerzési tisztviselő meghatározza a tenderkiírást vagy az értékelési kritériumokat az ajánlattevők megállapodására figyelemmel q Az ajánlattevők kartell-megállapodását a felek a közbeszerzési eljárás előtt vagy alatt hajtják végre

Lehetséges szcenárió I. 0% -os saját hozzájárulással rendelkező ajánlatkérő 10% -os pénzügyi támogatás átruházása Pénzügyi támogatás 10% Közvetítő 10% -os pénzügyi hozzájárulás Ajánlattevő 1 (érvénytelen tender) Ajánlattevő 2 (érvénytelen tender) Alvállalkozás Ajánlattevő 3 (győztes)

Lehetséges szcenárió II. összejátszás előtte-utána Időtényező konzultáci ó összejátszá s Ajánlattéte li felhívás

Lehetséges szcenárió III. műszaki specifikációk meghatározása A pályázati felhívásokért felelős közbeszerzési tisztviselők szintén felelősek voltak a műszaki előírások meghatározásáért Utólagos Megállapodások (értékelés) Előzetes megállapodások Ajánlattételi felhívás

Lehetséges szcenárió IV. „külső” segítség Külső tanácsadó segíti a pályázat műszaki specifikációinak előkészítését Külső tanácsadó Módosított ajánlati felhívás „hibás” ajánlattételi felhívás Összejátszás a külső tanácsadó segítségével;

Szignalizáció q Kbt. 36. § (2) bek. : „nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi” q Versenyjogi aggályait ne ossza meg az ajánlattevőkkel q „Házon belül” kérjen jogi segítséget q Keresse közvetlenül a GVH felderítőit!

Hatóságokkal való együttműködés 1. Büntető feljelentés (gyanú, jogi bizonyosság szintje? ) 2. Rendőrségtől érkező információk (bizonyítékok átadhatósága és felhasználhatósága? ) Pacific Fruits C-469/15. , Web. Mind. Licenses C-419/14. 3. Hatósági együttműködés

Konklúzió 1. A hatóságok közötti együttműködés szükségessége 2. A versenyjogi eszköztár hasznos lehet a korrupció ellen is 3. OECD Iránymutatás a közbeszerzési kartellekkel szembeni fellépéshez 4. Közbeszerzési tisztviselők versenyjogi képzése 5. KKV-k képzése - http: //kartell. gvh. hu/