Koronzsi jelvnyek a Szent Korona a koronzsi palst

Koronázási jelvények -a Szent Korona -a koronázási palást -a királyi jogar -az országalma

A koronázási jelvények a király vagy császár koronázásánál a királyi hatalom szimbolikus kifejezésére használt jelvények: a korona, a jogar, a birodalmi alma és a koronázási palást.

A Szent Korona l A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig.

A királyi jogar l A jogar az ítélkezés, az igazságosság, a jogszolgáltatás jelképe, ősi keleti eredetű hatalmi jelvény. A magyar királyi jogar különös, buzogány alakú formájával tűnik ki a korabeli királyi jelképek közül.

Az országalma l Az országalmát valószínűleg Károly Róbert részére készítették 1301 -ben történt megkoronázása alkalmából, összevonva személyes címere elemeit egyéb, kifejezetten magyar és árpádházi elemekkel azért, hogy ilyen módon is legitimizálják a magyar trónra lépését.

A koronázási palást l A magyar koronázási palást felirata szerint eredetileg harang alakú miseruha volt, melyet 1031 -ben ajándékozott I. István király és Gizella királyné az épülő székesfehérvári Nagyboldogasszonyszékesegyháznak. Bizánci eredetű selyemszövetét arany- és selyemfonállal hímzett képek és latin feliratok díszítik.

Egyéb magyar koronázási jelvények l A koronázási jelvények részeként tekinthető a Szent Istvánnak tulajdonított kard, továbbá az apostoli kereszt, mely már újabb mű a 15. vagy 16. századból. Régibb leltárak megemlékeznek még koronázási öltönyökről is, melyek viszont nem részei a magyar koronázási jelvényeknek. A koronázási jelvények közé tartozott többek között aranyszállal átszőtt kesztyű, valamint szintén aranyszállal átszőtt papucs is. Ezek sajnos teljesen szétáztak az Orsovánál, Szemere Bertalan által történt elásása és a több mint négy évig a földben való tartózkodása során.

a Szent Istvánnak tulajdonított kard.

Azon ládáról, amelyben a koronázási jelvényeket jelenleg őrzik, másként a koronának külön régi tokjáról több helyen történik említés. A jelenlegi láda, amint azt a rajta levő felírás és a címerek mutatják, 1608 -ban készült II. Mátyás uralkodása idején. A láda előrészén Mátyás monogrammja látható koronázott pajzsban és Magyarország négyezett, koronás címere. A láda maga keresztpántokkal van megvasalva.

Vége