KONFLIKTUSKEZELS KPSZTI 2014 MRCIUS 18 FARKASN EGYED ZSUZSANNA

KONFLIKTUSKEZELÉS KPSZTI. 2014. MÁRCIUS 18. FARKASNÉ EGYED ZSUZSANNA

Konfliktusfelismerés, -kezelés Irodalom • Thomas Gordon: T. E. T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Budapest, 1989, Gondolat Kiadó. • www. ekfped. extra. hu • Szekszárdi Júlia: Utak és módok. Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről. 1995, IFA–Magyar ENCORE. • Hunyady Györgyné – Szekszárdi Júlia: Konfliktusok az iskolában. Esetelemző gyakorlatok. 1998, BTF.

Irodalom (folytatás) • Szekszárdi Júlia: Útvesztők bennünk, köztünk, körülöttünk. Tankönyv a 6. évfolyam számára, 1998, Calibra–Műszaki Kiadó. • Horváth-Szabó Katalin (1997): Az iskolai konfliktusokról. In Mészáros A. (szerk. ): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 209. o. • A bemutató megtalálható: • http: //www. ektf. hu/~kellermagdolna

A konfliktus Ø A konfliktus (<lat. confligere ‘fegyveres harc’) olyan ütközés, amely mögött ellentétes igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg Harcra, összeütközésre akkor kerül sor, amikor a felek viselkedése akadályozza egyikük vagy másikuk igényeinek érvényesítését, vagy értékrendjük különböző.

Mikor alakul ki konfliktus? • A konfliktusban álló felek egymástól kölcsönösen függő kapcsolatban állnak. Az egyik cselekedete befolyásolja a másik helyzetét és fordítva. • A felek úgy vélik, hogy egymást kölcsönösen kizáró célokat szeretnének megvalósítani. • Konfliktushelyzet akkor alakul ki, ha a két fél szándéka különbözőnek látszik.

MI A KONFLIKTUS? EMBEREK NÉZETKÜLÖNBSÉGE: Ø amit befolyásolja a konfliktusban részt vevő szubjektum személyisége, mentálhigiénés állapota ØA konfliktusok azonban lehetnek fejlődést elősegítő jelenségek, a játék és az élet nélkülözhetetlen velejárói

A konfliktusok gyakorisága Mitől függ? Ø Milyen a szervezet (pedagógus, gyermek) légköre, értékrendje, szellemisége, klímája, kohéziója Ø Milyen csoporttagok empátiás, kommunikációs, kapcsolatteremtő képességei és toleranciája Ø Túl gyakori vagy túl ritka?

Elkerülhető? azonosíthatóak az olyan konfliktusok, amelyek elkerülhetőek és ajánlatos is elkerülni őket (megfélemlítésből, frusztrációból, diszkriminációból adódó feszültségek, agressziók, túlérzékenységből, személyeskedésből, adódó ellentétek, visszafojtott feszültségből, lappangó indulatból fakadó robbanások). Ugyanakkor vannak kívánatos konfliktusok, mint a saját vélemény vállalásából, érdekérvényesítésből vagy az igazságért való kiállásból adódó konfliktusok.

Az interperszonális kapcsolatokban fennálló szimmetrikus kölcsönös függés formái és a konfliktus Ø együttműködés és a versengés Ø A konfliktusok szempontjából mindkettő igen nagy jelentőségű. Ø A versengés: konfliktust előidéző tényező Ø Az együttműködés a konfliktusok megoldását segíti elő. Ø A személyközi kapcsolatokban a versengés ölthet tisztességes és tisztességtelen formát. Ø A tisztességes versenyhelyzet a szociális összehasonlítás egyik eszköze, általa kiválasztható a legjobb teljesítmény.

A konstruktív konfliktus Ø A konstruktív konfliktus (tisztességes verseny) Ø a változást segíti elő, energiákat szabadít fel, és serkenti a kísérletezést, a cselekvési alternatívák jobb kiválasztását. Ø Tisztességtelen versenyhelyzet (destruktív konfliktus) Ø akkor alakul ki, amikor a verseny egyenlőtlen felek között zajlik Ø amikor alacsony az egyetértés a követendő szabályokat illetően Ø Kölcsönös bizalom hiánya

Konfliktuskezelési paradigmák a pedagógiai tevékenységben Ø A pedagógiai tevékenység résztvevői nap mint nap konfliktusok szereplői. Ø A pedagógus és a gyermek (tanuló) ellentétes oldalon álló felek Ø önmagát beteljesítő jóslatként fölösleges konfliktusokat generálhat a pedagógiai tevékenységben

Típusok Ø fontos, hogy a konfliktust a pedagógiai folyamat szerves, kívánatos, hasznosítható részének tekintsük: konstruktív konfliktusszemlélet Ø A megoldás típusai: Ø alapvetően győzelemre törekvő, Ø alapvetően ráhagyó Ø és kompromisszumkereső szemlélet szerint (Gordon)

A konfliktusok kezelése – szerepet játszik: Ø Személyiségdimenziók Ø Az önérvényesítő személy Ø Az önalávető személy Ø Az eredményorientáltság Ø A kapcsolatorientáltság

Konfliktusmegoldó stratégiák és módszerek Ø Győztes/vesztes stratégia Ø Alkalmazkodó konfliktus megoldási stratégia Ø Elkerülő konfliktus megoldási stratégia Ø Kompromisszumkereső konfliktus megoldási stratégia Ø Problémamegoldó – győztes/győztes – stratégia

Problémamegoldó – győztes/győztes – stratégia Ø olyan megoldásra törekednek, amelyben mindkét fél érdekei, szükségletei, meggyőződései érvényesülnek. Ø E stratégia alkalmazásához kulcsfontosságú a konfliktusmegoldás szándéka. Ø A problémamegoldó stratégia együttműködést feltételez.

A problémamegoldás: folyamat Ø a probléma meghatározása; Ø azoknak a személyeknek a meghatározása, akik a konfliktusban érintettek Ø a megvalósítható és hatékony megoldások összegyűjtése, mérlegelése; Ø a legjobb megoldás kiválasztása; a kiválasztott stratégia melletti elköteleződés; Ø a megoldás kivitelezése; Ø ellenőrzés.

A konstruktív problémakezelés a következő képességek kialakítását igényli Ø stabil személyiség, identitástudat, pozitív énkép, döntésképesség Ø mások, a „másság” elfogadása, empátia, kongruencia (Rogers!) Ø eredményes verbális és nonverbális kommunikáció Ø egészséges önérvényesítés, a másik fél szükségleteit mérlegelni képes asszertivitás Ø kooperativitás, szabályok alkotása, működtetése, „fair” magatartás Ø kompromisszumkészség, kreativitás, igény a konszenzusra

Asszertivitás • Minden helyzetet, amelybe kerülünk, értékelnünk kell, hogy a megfelelő viselkedést kialakíthassuk. A helyzet értékelése hat az érzéseinkre, fiziológiai állapotunkra, és ezek továbbhatnak a viselkedésünkre. • ijesztő, veszélyes kudarcot fogunk vallani feszültség keletkezik önvédelem • pozitívnak siker, érdekes események szervezetünk ellazult nyitottan reagálunk az eseményekre.

Konfliktuskezelési módszerek Ø Minimális hatékonyságú módszerek Ø Távolról szemlélés („nem lehet beleszólni”); beletörődés; ráhagyja a másik félre; kényszerítés; halogatás; meggyőzés; megvásárlás; koalíciók alkotása. Ø Közepes hatékonyságú módszerek Ø Szétválasztás, redukció; átadás a felettesnek vagy más részben érintettnek; másokkal próbálja megvalósíttatni elképzelését; nyílt verseny alkalmazása; segítségkérés. Ø Leghatékonyabb módszerek Ø A konfliktushelyzet tisztázása; önelemzés; a munkacsoport átszervezése; a közös cél megtalálása.

Konfliktusok a mai magyar oktatási intézményekben Ø Az iskola (óvoda)alapkapcsolatának számító tanár-diák, óvó- gyermek viszony gyökeres átalakulása Ø A pedagógus pozíciójából eredő tekintélye nem működött a régi formában Ø A plurális demokrácia pedagógiai mássága Ø A nevelőtestületeken belüli nézeteltérések, összecsapások

Fegyelem, fegyelmezés Ø Kutatások szerint a nevelők egyik leggyakoribb problémája a tanítás során. Jelentős időveszteség a tanulás, tanítás rovására. Ø Óvók szerint nincs szabályrendszer, követelményszint, Ø A pedagógusok zöme úgy érzi, hogy az eltelt évek során a helyzet romlik, s ez világszintű tendenciának tűnik. Ø Növekvő tudományos érdeklődés.

Mit is értünk fegyelem alatt? Jelenthet kívülről az egyénre kényszerített fegyelmet, vagy belső szükségletek vezérelte önfegyelmet. A Pedagógiai Lexikon szerint Hagyományos értelemben a engedelmeskedés, az utasítás- és normakövetés szinonímája. Az egyéntől megköveteli, hogy önmagát valamilyen előírásnak vesse alá. (…) Ugyanakkor más felfogásban: az erőösszpontosítás képessége; a személy vagy csoport olyan állapota, amelyben képes megfelelő időben és kellő intenzitással mozgósítani erőit valamely szükségesnek ítélt feladat végrehajtására.

Mi tarozik a pedagógus hatáskörébe? Ø viselkedészavarok, Ø figyelemzavarok Ø fegyelmezési problémák A fegyelem eszköz és cél is egyben. Ø zavaró viselkedés minimalizálása Ø A nevelést, együttélést elősegítő egyszerű szabályok betartása

A konfliktus mentes légkör kialakításának és fenntartásának lehetőségei Ø A z elfogadó közösség hatása Ø Az óvó személyiségéből, készségeiből, a nevelési módszerek gazdagságából eredő hatások Ø A gyermek egyéni jellemzői, körülményei

A hatás színtere Óvoda gyermek felnőtt Csoport Egyén (gyermek) Egyértelmű (a pedagógusokkal közösen létrehozott) szabályok A megfelelő viselkedés elsajátítását segítő szokás szabályrendszer, programok Óvó- gyermek kommunikációs helyzete Tevékenység szervezés Szabályok alkotása Ellenőrzés Pozitív visszajelzés A csoport együttműködésének erősítése Egyéni szükségleteken alapuló motiválás Kedvező viselkedés megerősítése (dicséret) Egyéni segítségnyújtás Alkalmazási feltétel Munkaköri leírás elkötelezettség Vezetői ellenőrzés

Metakommunikáció Ø A kommunikációs helyzet irányítása Ø Hangerő Ø Szemkontaktus Ø Barátságos vagy domináns testbeszéd Ø Territoriális jelzések

AZ ÓVÓ FELADATA Ø A SZERETETRE épülő tekintély Ø Az elvárások megfogalmazása, a szabályalkotás A napi munka hatékony szervezése Ø A nem kívánatos viselkedés megelőzése visszajelzésekkel Ø A megfelelő csoportban való viselkedést vezérlő szabályok. Ø A napi tevékenység hatékony szervezése Ø A nem kívánatos viselkedések megelőzése motiváló visszajelzésekkel Ø A vezetői hatalom kezelése Ø Egyenlőtlen viszony, fölé- alárendeltség Ø Dominanciaharc. A legsikeresebben az a óvó fegyelmez, aki alig fegyelmez.

Köszönöm a figyelmet!