Koncz Nomi Ipar s kereskedelem 18 szzadi ipar

Koncz Noémi: Ipar és kereskedelem

18. századi ipar a mezőgazdaságnál is rosszabb állapotban van az ipar a magyar ipart nem kell fejleszteni megmarad: bányászat fejlődése (réz, vas)

az udvar nem fogja fejleszteni a magyar ipart marad a céhes rendszer, kevés manufaktúra szűk piac, fizetőképes kereslet hiánya

18. századi kereskedelem • • • belkereskedelem: kezdetleges sok vásár, piac külkereskedelem: mérlege pozitív (az export túlsúlya)

• export: vmezőgazdasági termékek (gabona, bor, állat, fémek) • import: iparcikkek • fő külkereskedelmi partnerünk: vosztrák örökös tartományok

Mária Terézia vámrendelete , , Vitam et sanguinem!” • 1754 -ben hozta létre a vámrendeletet: birodalmi munkamegosztás állandósítása kettős vámhatárral v cseh-osztrák ipar helyzetének erősítése v nemesség adómentessége miatt a jövedelem-kiesés pótlása

• kettős vámhatár: vkülső vámhatár: birodalom köré vbelső vámhatár: örökös tartományok és Magyarország közé Øelválasztja Magyarországot Ausztriától és Csehországtól Øcseh-osztrák ipar helyzetét erősíti Ømegbénítja a magyar ipar fejlődését

• vélemények a vámrendeletről: vszándékosan alárendelte a magyar gazdaságot a birodalom gazdaságának visszafogja a magyar ipar fejlődését vnem magyarellenes a rendelkezés, hiszen a birodalom érdeke az, hogy a legfejlettebb területeken folyjon a termelés v 1850 -ben eltörölték