Kompetenciahozzrts Azon ismeretek kpessgek szemlyisgjegyek viselkedsi mdok sszessge

Kompetencia/(hozzáértés) § Azon ismeretek, képességek, személyiségjegyek, viselkedési módok összessége, amely ahhoz szükségesek, hogy valaki egy adott szervezetben egy meghatározott szerepet eredményesen el tudjon látni, a szervezet stratégiai célkitűzéseit képes legyen megvalósítani. § Az a tudás, amely egy adott munkatevékenység végzéséhez, vagy munkakör betöltéséhez szükséges.

Assess személyiségkérdőív szerepe § Feltárhatóak a potenciálisan meglévő kompetenciák § Beazonosíthatóvá válnak az egyéni fejlesztendő kompetencia területek § Segíti a kiválasztási vagy fejlesztési döntések meghozatalát

Assess célja A szervezet azt a személyt válassza ki, aki a legjobban tudja betölteni a meghirdetett pozíciót.

Assess által vizsgált három terület Gondolkodás -elmélkedés -szisztematikusság -megfontoltság -tényszerűség -gyakorlatiasság Munkavégzés -munkatempó -önállóság -tervszerűség -párhuzamosság -kitartás -ellenálló-képesség -szabálytisztelet -szabadságigény -elismerésigény -aprólékosság Kapcsolatok -önérvényesítő-képesség -szociabilitás -elfogadás igény -bizalom -beleérző készség -érzelmi stabilitás -kritikatűrés -kontrolláltság -konvencionalitás

Kompetencia alapú riportok § Kiválasztási riport § Kompetencia alapú kiválasztási riport § Screening riport § Fejlesztési riport § Kompetencia alapú fejlesztési riport

Assess alkalmazási területei § Kiválasztás és munkakörelemzés: Minden munkakör hatékony ellátásához bizonyos siker-kritériumok rendelhetők. Mivel ezek a személyes jellemzők a munkakör sikeres betöltéséhez szükségesek, így ezek mentén válik eldönthetővé az egyes jelentkezőkről, hogy alkalmasak-e arra, vagy sem.

Assess alkalmazási területei § Beillesztés: A beillesztés során arra helyeződik a hangsúly, hogy az új munkatárs lehetőleg rövid idő alatt pozitív viszonyba tudjon kerülni a munkájával, a munkatársaival és természetesen a céggel is. A kiválasztás csak akkor tud sikeressé válni, ha az azt követő beillesztési folyamat is az.

Assess alkalmazási területei § Egyéni fejlesztés: A szervezet mindig a legnagyobb hatékonyság elérésében érdekelt. Ehhez továbbra is az egyéni jellemzők jelentik a kiinduló pontot éppúgy, ahogy a beillesztés és a teljesítménymenedzsment témakörben is, de ezekre alapozva már az egyéni képességek, adottságok kibontakoztatása, illetve kiépítése kerül középpontba.

Assess alkalmazási területei § Csoportos fejlesztés A csoport szintű fejlesztések alapját az önismeret jelenti. Ez tulajdonképpen mind az egyes csoporttagok saját „működésére”, mind pedig a csoport egészének működésére egyaránt vonatkozik.

Assess alkalmazási területei § Teljesítmény-menedzsment: A folyamat célja a legnagyobb teljesítmény elérését lehetővé tevő motivációs és ösztönzési rendszer alkalmazása. A teljesítmény-menedzsment során egyrészt olyan egyéni célkitűzések felállítására van szükség, amely a szervezeti jövőképpel és az egyéni adottságokkal összhangban áll, másrészt pedig az elért teljesítmény folyamatos értékelésének és visszajelzések adásának is meg kell történnie.

Assess alkalmazási területei § Karrier- és utánpótlás tervezés Az egyéni adottságokat és a fejlődési lehetőségeket a szervezet jövőbeni céljaival és hosszútávú igényeivel összevetve kirajzolódnak az egyéni karrierutak főbb irányai

Kompetencia-modell kialakításának folyamata § Munkakörelemzés: az adott munkakör specifikus jellemzőinek azonosítása § A munkakör által megkívánt kompetenciák térképének összeállítása § Kompetenciákban hatékony, sikeres személyek tesztelése: v Egyéni kérdőív kitöltésből származó eredmények v Egyéni teljesítmény-értékelési eredmények § A kapott adatok statisztikai elemzése: v Siker-profil meghatározása v A kérdőív testre szabása a kompetencián belüli optimális tartományok kijelölésével.

A kompetencia-modell alapján kialakított teszt előnyei § A munkakör által elvárt kompetenciákra fókuszál § Specifikus előnyök és hátrányok területeit azonosítva segítheti a további kiválasztási/fejlesztési/karriertervezési folyamatot § Egyedi szervezetre, munkakörre vagy munkatársi mintára szabott § Külső kritériumhoz igazított § Magyar standard szerinti, adaptált eredmények.

Kompetencia-elvű képzés célja Az ismeretek, készségek és beállítódások együtteseinek olyan szintű megszerzése, amellyel az adott tevékenység azonnal, további begyakorlási idő nélkül, a megadott követelményeket kielégítve ellátható, illetve betölthető.

Kompetencia-elvű képzés kritériumai § Tudás-elemeket közvetlenül az elvégzendő munkafeladatból kiindulva, annak célirányos elemzése alapján határozza meg § A képzést rendszerelvűen, modulokból tervezi, építi fel

Kompetencia-alapú képzés előnyei § A képzés hatékonyabb, mivel a tanítás-tanulási folyamatot az adott munkakör alapján tervezik § A képzés gazdaságosabb, mivel a célirányos képzés gyakran rövidebb, hiszen csak olyan időtartamú, amely a megfelelő kompetenciák kialakításához szükséges § A képzés résztvevőinek nagyobb az érdekeltsége, mivel a képzési modulok tartalma és „kimeneti” követelményei nyilvánosak § A programok képesek alkalmazkodni a résztvevő haladási üteméhez

Munka világában legfontosabbnak tartott kompetenciák § Egy munkafolyamat racionális megszervezése, az idővel, az energiával és az anyaggal való takarékosság § A problémaérzékenység és problémamegoldás, az alternatív megoldási lehetőségek összehasonlítása § A lényeglátás, a döntésképesség § Az együttműködés, a kommunikációs készség § Az innováció és a kreativitás

Alapkompetenciák Azok a személyiség jellemzők, amelyek gyakran előfordulnak, amelyeket általánosan alkalmazunk. Megteremtik az alapot ahhoz, hogy a kulcskompetenciák, a generikus és a funkcionális kompetenciák kialakíthatóak legyenek.

Kulcskompetenciák (EU által preferált) § Anyanyelven való kommunikáció § Idegen nyelven való kommunikáció § Matematikai készségek § Alapkészségek a tudományban és a technológiában § Informatikai készségek § A tanulása § Interperszonális és állampolgári készségek § Vállalkozói készségek § Kulturális tudatosság (általános műveltség)

Generikus kompetencia Egy szervezet valamennyi munkakörére, vagy egy-egy munkakör családjára vonatkozó viselkedés-együttes.

Speciális vagy funkcionális kompetencia Az egyes munkakörök sikeres ellátásához szükséges viselkedésrepertoár, a kimagasló teljesítményt szolgáló szakmai tudást foglalja magába.

Pályaválasztás A pályaorientációs folyamat konkrét döntéseként fogható fel, amikor az egyén a választott pálya követelményeivel összekapcsolja egyéni képességeit, személyiségjegyeit és a szakmai területből kiválasztja azt a konkrét szakirányt, illetve szakképesítést, amelyet el akar sajátítani. A pályaválasztás egy konkrét képzés, képző intézmény kiválasztásával fejeződik be

Pályaorientáció Az a folyamat, amelynek segítségével az egyén, legyen az fiatal, vagy felnőtt, saját igényeit figyelembe véve, meg tudja határozni azt a foglalkozási kört, illetve szakmát, amelyet hivatásként vagy az életpálya egy részén gyakorolni kíván.

Pályaváltás/korrkeció feltételei § A pályakorrekció iránya és tartalma az érdeklődésnek, a meglévő tudásnak, az egyéni képességeknek megfelelően legyen megválasztva. § Elegendő információ álljon rendelkezésre a választandó pályáról, az ennek gyakorlását lehetővé tevő konkrét szakképesítés, illetve szakképzettség tartalmáról, valamint a szükséges képzettség megszerzését biztosító iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésről.

Pályakorrekció alanyai § Munkanélküliséggel veszélyeztetett felnőtt § Munkanélküli felnőtt § Nem piacképes szakmával rendelkező felnőtt § Adott szakma gyakorlásában nem eléggé motivált munkavállaló § Az a felnőtt, aki a korábban tanult szakmában nem kíván elhelyezkedni

Álláskeresési technikák § A keresett munkahelyre vonatkozó információk összegyűjtésének módja § A munkahely-kiválasztás szempontjainak megtanulása és gyakorlása § Az állás-elnyerés technikájának ismerete és gyakorlása, úgymint Ø Önéletrajzírás Ø Pályázat-készítés Ø Személyes tárgyalás

Tréning jellemzői I § A tréningen nem feltétlenül a tudásátadás a cél, hanem az, hogy a résztvevők meglévő ismereteit felszínre hozzák, készségszinten fejlesszék, illetve segítsék az a folyamatot, hogy önmagukkal kapcsolatban új felismerésekhez jussanak.

Tréning jellemzői II § Olyan alapvetően készségfejlesztésre irányuló, csoportos fejlesztő módszer, amely során a résztvevők személyes tapasztalatokat szereznek, a tapasztalati tanulás révén új ismeretekhez jutnak önmagukról, másokról, különböző helyzetekhez való viszonyulásaikról.

Tréning jellemzői III § A tréning célközönsége olyan emberekből áll, akik a már meglévő és a munkájuk során használt készségeik, kompetenciáik magasabb szintre emelését célozzák meg

A trénerre jellemző tulajdonságok § Hitelesség § A résztvevők feltétel nélküli pozitív elfogadása § A résztvevők és a csoport iránt tanúsított figyelem, empátia § Hit a részvétel sikerességében

A tréner § A tréning vezetője § A gyakorlatok, folyamatok irányítója, moderátora § Felelős azért, hogy észrevegye azt, hogy a résztvevők egyéni és a csoportos megnyilvánulásait mi mozgatja § Nemcsak a személy- és csoportviselkedés, működés ismerője, irányítója, hanem az adott szaktudásban is mester

A trénernek az alábbi ismeretekkel, kompetenciákkal kell rendelkeznie Ismeret Kompetencia - Andragógia - Pszichológia - Szociális kompetencia (kooperativitás, érzelmi intelligencia) - Módszertan - A tréning tárgyára vonatkozó tudás, képzettség - Kommunikáció - Oktatás-, képzéstervezés - Oktatás-, képzésfejlesztés

Szerepjáték jellemzői § Bizonyos élethelyzeteket szimulál játékos formában § Csökkenti a gátlásokat § Erős bevonódást, koncentrációt eredményez § Tervezett célja és fejlődést előidéző feldolgozása van § Biztosítja, hogy a résztvevők spontán módon viselkedjenek, és a mindennapok során beléjük rögzült magatartásmintáikat kövessék

Szerepjátékot követően a csoport: § elemzi a történteket § megbeszéli a tanulságokat § a leszűrt tapasztalatokat általánosítja a hasonló jellegű élethelyzetekre

Tréning előnyei § Újszerű tanulási közeg § A tréning módszer a felnőttképzés egyik leghatékonyabb módja – intenzív, dinamikus § Motiváltságok feltételez és/vagy fejleszt § A résztvevők teljes pszichikumára hat, ezért mély, könnyen előhívható tudást ad § A résztvevők védett közösségben megismerik saját erős és gyenge pontjaikat § A résztvevők új készségeket tanulnak, amelyeket komoly tét nélkül gyakorolhatnak