Kolumbusz Kristf letrajza Kolumbusz Kristf 1451 ben szletett
Kolumbusz Kristóf
Életrajza: • Kolumbusz Kristóf 1451 -ben született Genovában. Apja Domenico Colombo, anyja Suzanna Fontanarossa volt. • Első tengeri útjára 1476 -ban, 14 évesen ment, kihajózott a Földközi-tengerről az Atlanti-óceánra. Hajója kalóztámadás áldozata lett. • 1478 -ban Diego nevű fia született. Ettől az évtől gyakorlati hajózási tanfolyamra járt. • 1485 -ben meghalt felesége. 1485 nyarán elhagyta Portugáliát és Kasztíliába utazott. Vele ment az akkor 7 éves fia Diego, testvérét pedig Angliába küldte.
• Kolumbusz Lisszabonból Palosba indult • Ezután Córdobába utazott Kasztíliai Izabella királynő és Aragóniai Ferdinánd udvarába • 1492 januárjában meghozták a döntést, az expedícióval kapcsolatos szerződés azonban csak 1492. április 17 -én került aláírásra. • 1492. április 30 -án Kolumbusz admirális és alkirály lett.
Az első utazás: • Kolumbusz 1492. május 12 -én elhagyta Santa Fét és Rábidába indult, majd május 23 -án Palosba érkezett. 1492. augusztus 3 -án az Odiel- és a Tinto-folyók összefolyásánál lévő Saltés-zátonytól felszedték a horgonyt, és nekivágtak az útnak. A Santa María zászlóshajó volt, míg a Niña és a Pinta karavellák voltak. • 1492. december 24 -én a Santa María tönkrement, így a Niña lett a zászlóshajó. • 1492. október 12 -én éjjel a hajók elérték a Bahama-szigeteket.
• Kolumbusz hajói a Hosszú- vagy Fernández-öbölnél közelítettek. A szigetlakók barátságosan fogadták őket. • A szigetlakók az európaiak által akkor még ismeretlen növényeket – pálmaliliomot, jamszgyökeret és kukoricát – termesztettek, hálóval halásztak, pálmalevelekkel fedett kunyhókban laktak, fegyvereik csontból és halfogból készültek, csónakkal és kenuval közlekedtek. Szellemeket imádtak és kőből vagy fából készítettek bálványokat. Főtereiken énekes és táncos ünnepségeket rendeztek. Gyantával átitatott fűből készült tömör labdával labdarúgáshoz hasonló játékot játszottak.
• 1492. október 24 -én Kolumbusz Kuba felé indult, ahova 1492. október 28 -án meg is érkezett. Itt új gyümölcsöket, valamint a burgonyát és a kukoricát ismerték meg. A szigetlakóknak semmilyen négylábú háziállata nem volt. • December 24 -én elérték a Szent-fokot (Punta Santa), melynek jelenlegi neve Cop-Haitien (Haiti-fok). • A Santa María ekkor rásodródott a korallzátony-vonulatra, az ütődéstől szétváltak a deszkák, a hajó megtelt vízzel. Már csak a Niña maradt, amelyen elég kevesen fértek el, így az emberek egy részét Hispaniolán kellett hagyni.
Hazafelé: • A hajók elérték az Azori-szigeteket, és ekkor óriási vihar keletkezett. 1493. február 13 -áról 14 -ére virradó éjszaka a Pinta eltűnt. • Március 4 -én hajnalban a Tejo torkolatánál lévő Sintra-hegységből kiszögellő Roca-fokhoz értek. • 1493. március 15 -én a Pinta megérkezett Palosba.
A második utazás: • 17 hajó előkészítését tervezték, több hónapra elegendő élelmiszerkészlettel, valamint a földműveléshez és az aranybányászathoz szükséges szerszámokkal. Szarvasmarhákat, juhokat, lovakat, sertéseket és öszvéreket is vittek magukkal. Szeptember közepére elkészültek a hajók. Utaztak földművesek, különböző mesteremberek, a kb. 500 fős legénység, matrózok, kormányosok, parasztok, lovagok, hivatalnokok, 6 szerzetes és orvos. • 1493. szeptember 25 -én elhagyták a kikötőt
• A következő útvonalon haladtak: Kasztília, Kanári-szigetek, Gran Canaria-sziget, Gomera után nyugat felé hajóztak tovább. • Az Atlanti-óceánon Kolumbusz délebbre ment, mint előző utazásakor. • Egy hegyes szigethez értek, amelyet az admirális Dominicának keresztelt. A sziget bennszülötteit Kolumbusz kannibáloknak nevezte el. • A betegség sok emberrel együtt Kolumbuszt is levette a lábáról. Az emberek lázongtak az élelemhiány és a körülmények miatt, de sikerült elfojtani. 1494 nyarán új, kimagasló felfedezéseket tett. A világ térképein kirajzolódtak Kuba déli partjai, felfedezte Jamaicát és felderítette Hispaniola körvonalait. • 1494. szeptember 29 -én súlyosan betegen és járásképtelenül visszatért Isabelába. A hátrahagyott katonák szétszéledtek, raboltak, fosztogattak, s irtani kezdték a védtelen indiánokat.
A harmadik út • 1498 tavaszára összeállt Kolumbusz újabb útja is. Hat hajó állt készen. • Az úton meggondolta magát Kolumbusz, és délnyugat helyett nyugat felé hajózott. • Augusztus 1 -jén az admirális egy nagy öbölbe vezette be a hajókat. Az öblöt ma Erin-öbölnek hívják.
• 1498. augusztus 1 -jén az öböltől déli irányban egy földkiugrást pillantott meg Kolumbusz. Ez a venezuelai Bombeador-fok volt. Ettől délre 6600 km-en át összefüggő szárazföld látszott egészen a Magellán-szorosig. Ez volt a dél-amerikai kontinens. • A flotta 1498. augusztus 31 -én befutott Santo Domingo kikötőjébe. A harmadik út ezzel szerencsésen véget ért. Mindössze 92 napig tartott, de Dél-Amerika felfedezését eredményezte. • Az admirális súlyos betegen tért vissza Hispaniolába. Szeme bevérzett, néha cserbenhagyta a látása, kötőhártya-gyulladása volt, de zöldhályog is lehetett.
A negyedik út: • Az expedíció 1502. április 13 -án indult el Sevillából. Cádizba ment, ahol megrakták a hajókat élelemmel, és onnan május 9 -én indult a Kanári-szigetek irányába. • Május 12 -én Kubába, vagyis a Királynő kertje szigeteihez érkeztek. • Az admirális 1504. augusztus 13 -án érkezett Santo Domingóba, amelyet hamarosan, szeptember 12 -én el is hagyott. 1504. november 7 -én tértek vissza Spanyolországba. • Kolumbusz negyedik útja két évig, öt hónapig és huszonnyolc napig tartott.
Kolumbusz utolsó évei: • Kolumbusz november 8 -án Sevillába utazott, és ott a Santa María negyedben élt. • 1506. május 19 -én végrendelkezett, majd május 20 -án elhunyt. A helyi ferences kolostorban temették el. • Készítette: Kiss Evelin (11. D)
- Slides: 13