Kockzatkezelsi stratgik a magyar gazdk krben Szcs Dina

Kockázatkezelési stratégiák a magyar gazdák körében Szűcs Diána doktorjelölt, Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola egyetemi tanársegéd, Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar, Szervezési és Vezetési Intézet szucs. diana@kgk. uni-obuda. hu VÁLTOZÁS, ÚJRATERVEZÉS ÉS FEJLŐDÉS, PÉCS, 2020. 11. 06.

Bevezetés • • • A mezőgazdaság kiszolgáltatott ágazat – időjárás, betegségek – komoly károk keletkezhetnek Globalizációs folyamatok – a népességnövekedés, korlátozott földterület, talajromlás, klímaváltozás, édesvíz felhasználás A klímaváltozás hatása – elszenvedő és okozó egyben A legnagyobb édesvíz felhasználó – megfelelő vízgazdálkodás, különösen a vízhiánnyal küzdőknek (Afrika, Ázsia, Mediterrán országok) Országgyűlés: az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII törvény; Kormány: 302/2020. (VI. 29. ) Kormányrendelet Magyarországon alacsony biztosítottság - a biztosítás hosszú távon javítja a mezőgazdasági termelést, csökkenti a kockázatot, hosszabb távon stabilabbá teszi a mezőgazdasági termelők vállalkozói tevékenységét

Anyag és módszer • • • Célzott mintavétel: országszerte, a teljes munkaidőben, a mezőgazdaságban dolgozó gazdák Hólabda módszerrel folytatódott a kutatás: a kérdőív online változata több mint 400 gazdához jutott el országszerte A kérdőív három része: demográfiai adatok és a mezőgazdasági vállalkozás néhány alapvető tulajdonsága, a vállalkozás működése, a válaszadók az esetleges együttműködés iránti hozzáállása (előnyeit / hátrányait, a lehetséges együttműködés vezetőitől elvárt kompetenciák) A KSH adataival összevetve: nemek, generációk tekintetében reprezentatív Az ország valamennyi régiójából elérhetővé váltak a gazdálkodók 30, 00% 20, 00% KSH 10, 00% Minta 0, 00% KMR Közép Dunántúl Nyugat Dunántúl Dél Dunántúl É-Mo É-Alföld D-Alföld Forrás: KSH és saját adatok, saját szerkesztés

Kutatási kérdés Egy átfogó kutatás (a magyar agrárvállalatok működése, a vállalkozók jellemzői és együttműködési hajlandósága) részeként került sor a téma kifejtésére: mit tesznek a magyar gazdák az időjárásnak való kiszolgáltatottság ellen? Kutatás célja: hogyan kezelik a gazdák a bizonytalanságot? Kiindulópont: mindenki másképp (semmit sem tesznek vagy kezelik - öntözés / biztosításkötés vagy mindkettő) Feltételezés: minél több módon tesznek a bizonytalanság ellen, annál eredményesebbek lehetnek • • • H 1: Az agrárvállalkozók jelentős része semmilyen módszert nem alkalmaz az időjárás miatti bizonytalanság kezelése érdekében H 2: Azok a gazdálkodók, akik kezelik a bizonytalanságot, eredményesebbek H 3: Minél többféle képen kezelik az időjárás okozta bizonytalanságot a gazdák, annál eredményesebbek

A minta A tisztított, 426 fős mintából 382 -en nyilatkoztak az öntözésre, 410 -en a biztosításra vonatkozó kérdésre. Öntözéssel kapcsolatban a 382 főből 298 -an igen vagy nem választ adtak és 84 fő tervezi az öntözés megvalósítását a gazdaságában. A biztosítások tekintetében 305 -en igen vagy nem választ adtak és 105 fő tervezi a jövőben, hogy biztosítással csökkenti a szárazságból fakadó károk kockázatát. 14, 08% Nem tesz semmit 47, 89% 38, 03% Öntöz vagy biztosít Öntöz és biztosít Forrás: Saját adat, saját szerkesztés

Kutatási eredmények A kérdőív kitöltésben részt vevők nemek szerinti megoszlását tekintve a nők kevésbé kezelik a bizonytalansági helyzetüket. Egyrészt nagyobb arányban (közel 60%) vannak, akik semmit sem tesznek ellene illetve a többi alternatív cselekvési lehetőségekben alacsonyabb arányban képviselik csoportjukat. 55, 79% 60, 00% 45, 48% 40, 00% 39, 56% 32, 63% Férfi Nő 14, 95% 20, 00% 11, 58% 0, 00% Nem tesz semmit Öntöz vagy biztosít Öntöz és biztosít Forrás: Saját adat, saját szerkesztés

Kutatási eredmények A legfiatalabb és a legidősebb generációhoz tartozó gazdálkodók több mint a fele nem tesz semmit. Az Y generáció gazdái a legnagyobb arányban választják vagy az öntözés vagy a biztosítás lehetőségét. Az X generáció képviselői a legnagyobb arányban mindkét lehetőséggel. Z generáció 50, 77% Y generáció 33, 85% 41, 57% X generáció 43, 82% 46, 53% Baby Boom 20% Nem tesz semmit 14, 61% 36, 63% 50, 88% 0% 15, 38% 16, 83% 37, 43% 40% Öntöz vagy biztosít 60% 11, 70% 80% 100% Öntöz és biztosít Forrás: Saját adat, saját szerkesztés

Kutatási eredmények H 1: Az agrárvállalkozók jelentős része semmilyen módszert nem alkalmaz az időjárás miatti bizonytalanság kezelése érdekében

Kutatási eredmények H 1: Az agrárvállalkozók jelentős része semmilyen módszert nem alkalmaz az időjárás miatti bizonytalanság kezelése érdekében

Kutatási eredmények Az öntözésre vonatkozó kérdés esetében a generációk tekintetében volt kimutatható különbség, a nemeknél nem. A táblázat csak a szignifikáns különbségeket adó változók értékeit mutatja. Group Statistics Alkalmaznak öntözőrendszert? Generációk N Generációk Equal variances not assumed 3, 686 Std. Error Mean nem 154 0, 94 1, 058 0, 085 igen 144 1, 23 1, 145 0, 095 Levene's Test for Equality of Variances F Mean Std. Deviati on Sig. 0, 056 95% Confidence Interval of the Difference t-test for Equality of Means t -2, 304 Sig. (2 tailed) df 296 0, 022 Mean Std. Error Difference -0, 294 0, 128 Lower -0, 545 Upper -0, 043 1. táblázat: A generációk eltérő hozzáállása az öntözés alkalmazásának tekintetében, t-próba értékei az SPSS-ben. (saját forrás, saját szerkesztés)

Kutatási eredmények A bizonytalanságot legnagyobb arányban a legfiatalabb, legkisebb arányban pedig a legidősebb generáció kezeli. A kor előrehaladtával egyre kevésbé hajlandóak a gazdálkodók az öntözésre áldozni. Z generáció 30, 51% Y generáció 22, 03% 33, 75% X-generáció 28, 75% 39, 56% Baby Boom 47, 46% 24, 18% 48, 03% 0% 20% 37, 50% 36, 26% 17, 11% 40% Nem öntöz 60% Öntöz 34, 87% 80% 100% Tervezi Forrás: Saját adat, saját szerkesztés

Kutatási eredmények A generációk közül a gazdálkodások legnagyobb hányada nem haladja meg az 5 MFtos árbevételt. Az 5 MFt fölötti árbevétellel rendelkező gazdaságoknál legkisebb arányban a Z generáció, legmagasabb arányban az X és Y generáció képviselik magukat. A 45 MFt fölötti árbevétellel rendelkező gazdaságok élén az X és Y generáció tagjai vannak nagyobb arányban jelen. 60, 00% 40, 00% 20, 00% 5 M alatt 5 -10 M 10 -15 M 15 -20 M 20 -25 M 25 -30 M 35 -40 M Baby Boom X generáció Y generáció Z generáció 40 -45 M fölött Forrás: Saját adat, saját szerkesztés

Kutatási eredmények A biztosításkötési hajlandóság tekintetében nemek tekintetében szignifikáns különbség volt kimutatható, a generációknál viszont nem. Rendelkezik Ön mezőgazdasági biztosítással? Az Ön neme N Az Ön neme Equal variances assumed 20, 645 Mean nem 172 1, 28 0, 4499 0, 03 igen 133 1, 17 0, 3796 0, 03 Levene's Test for Equality of Variances F Std. Err Deviati or on Mean Sig. 0, 000 95% Confidence Interval of the Difference t-test for Equality of Means t 2, 185 df 303 Sig. (2 tailed) 0, 030 Mean Difference 0, 106 Std Error Difference 0, 049 Lower 0, 011 Upper 0, 202 2. táblázat: A nemek eltérő biztosításkötési hajlandósága, t-próba értékei az SPSS-ben (saját forrás, saját szerkesztés)

Kutatási eredmények A magyar gazdálkodók esetében kockázatvállalóbbak a nők: kevesebb, mint egynegyedük rendelkezik és több mint 50%-uk nem rendelkezik biztosítással. A férfiak esetében azonban az látható, hogy több mint egyharmaduk rendelkezik biztosítással és majdnem kétötödük nyilatkozott úgy, hogy nincs biztosítása, azonban a több mint egynegyedük gondolja úgy, hogy a jövőben fog biztosítást kötni. 60, 00% 51, 61% 40, 00% 39, 24% 34, 84% 25, 95% 23, 66% 24, 73% Férfi Nő 20, 00% Nincs biztosítás, de nem is tervezi Nincs biztosítás, de tervezi Van biztosítás Forrás: Saját adat, saját szerkesztés

Kutatási eredmények A nemek eltérő kockázatviselésében figyelembe kell venni, hogy milyen árbevétellel rendelkező szervezeteket irányítanak (az 5 MFt alatti árbevételt elérő gazdaságok arányának túlsúlya) A magasabb árbevételt elérő gazdaságok esetében szinte kivétel nélkül magasabb a férfiak aránya, így arra lehet következtetni, hogy a férfiak esetében, pénzügyileg is magasabb arányban volt lehetőség biztosításokat kötni. 80, 00% 60, 00% 40, 00% 20, 00% 5 M alatt 5 -10 M 10 -15 M 15 -20 M Nők 20 -25 M 25 -30 M 35 -40 M 40 -45 M fölött Férfiak Forrás: Saját adat, saját szerkesztés

Kutatási eredmények H 1: Az agrárvállalkozók jelentős része semmilyen módszert nem alkalmaz az időjárás miatti bizonytalanság kezelése érdekében H 2: Azok a gazdálkodók, akik kezelik a bizonytalanságok, eredményesebbek

Kutatási eredmények H 1: Az agrárvállalkozók jelentős része semmilyen módszert nem alkalmaz az időjárás miatti bizonytalanság kezelése érdekében H 2: Azok a gazdálkodók, akik kezelik a bizonytalanságok, eredményesebbek

Kutatási eredmények A gazdálkodók bizonytalanság csökkentő hozzáállása és az egyes eredményességi mutatók: korrelációs vizsgálat - különböző bizonytalanság kezelő módszerek és a mezőgazdasági terület valamint a realizált árbevétel esetén is közepes erősségű pozitív kapcsolat mutatható ki 1%-os szignifikancia szinten. Mezőgazdasági terület Correlations Mezőgazdasági terület Realizált árbevétel Öntöz vagy biztosít Pearson Correlation , 747** , 257** Sig. (2 -tailed) 0, 000 Pearson Correlation , 747** , 319** Sig. (2 -tailed) 0, 000 Pearson Correlation , 257** , 319** Sig. (2 -tailed) 0, 000 **. Correlation is significant at the 0. 01 level (2 -tailed). 3. táblázat: A gazdálkodók bizonytalanságkezelésének és a mezőgazdasági területnek valamint a realizált árbevételnek kapcsolata (saját forrás, saját szerkesztés)

Kutatási eredmények A mezőgazdasági terület tekintetében: a 40 ha terület fölött legalább 10%-ban vannak azok a gazdálkodók, akik öntözést és biztosítás kötést is alkalmaznak a bizonytalanság csökkentése érdekében illetve 50% fölötti érték nincs a bizonytalanság kezelés nélkülözését illetően. 100, 00% 80, 00% 60, 00% 40, 00% 20, 00% 10 ha alatt 10 -20 ha 20 -30 ha 30 -40 ha Nem tesz semmit 40 -50 ha 50 -60 ha Öntöz vagy biztosít 60 -70 ha 70 -80 ha 80 -90 ha 90 fölött Öntöz és biztosít A gazdálkodók mezőgazdasági terület nagysága szerinti bizonytalanság kezelése (saját forrás, saját szerkesztés)

Kutatási eredmények Az alacsonyabb árbevétel magas arányban tartalmazott olyan gazdálkodásokat, amelyek nem kezelték a bizonytalansági helyzetet illetve a magas árbevétellel rendelkező gazdálkodásoknál nagy arányban voltak azok a vállalkozások, akik mind az öntözést mind a biztosítást választották a stabilabb gazdálkodás megvalósítása érdekében 60, 00% 40, 00% 20, 00% 5 MFt alatt 5 -10 MFt 10 -15 MFt Nem tesz semmit 15 -20 MFt 20 -25 MFt Öntöz vagy biztosít 25 -30 MFt 35 -40 MFt Öntöz és biztosít 40 -45 MFt fölött

Kutatási eredmények H 1: Az agrárvállalkozók jelentős része semmilyen módszert nem alkalmaz az időjárás miatti bizonytalanság kezelése érdekében H 2: Azok a gazdálkodók, akik kezelik a bizonytalanságok, eredményesebbek H 3: Minél többféle képen kezelik az időjárás okozta bizonytalanságot a gazdák, annál eredményesebbek

Kutatási eredmények H 1: Az agrárvállalkozók jelentős része semmilyen módszert nem alkalmaz az időjárás miatti bizonytalanság kezelése érdekében H 2: Azok a gazdálkodók, akik kezelik a bizonytalanságok, eredményesebbek H 3: Minél többféle képen kezelik az időjárás okozta bizonytalanságot a gazdák, annál eredményesebbek

Összegzés • Fenntartható mezőgazdaság! • Kutatás kiindulópontja: mindenki másképp reagál a bizonytalanságra - a kutatásban részt vevők válaszai alátámasztottak • A generációk között az öntözés, a nemek között pedig a biztosítás tekintetében mutatható ki szignifikáns különbség • Minél nagyobb területen tevékenykednek a gazdálkodók és minél magasabb árbevételt realizáltak, annál inkább gondot fordítanak a bizonytalanság kiszűrésének • Bármilyen módot is választanak, jó döntést hoznak - hozzájárulnak egy stabilabb, eredményesebb és fenntartható működéshez Szemléletváltás szükséges! VÁLTOZÁS, ÚJRATERVEZÉS ÉS FEJLŐDÉS, PÉCS, 2020. 11. 06.

Köszönöm a figyelmet! VÁLTOZÁS, ÚJRATERVEZÉS ÉS FEJLŐDÉS, PÉCS, 2020. 11. 06.