KNYVTRTRTNETI KILLTS 2018 Bet s rs a kezdetektl

KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS 2018

Betű és írás a kezdetektől: I. e. 3500 körül: ékírásos agyagtábla, az Eufrátesz környékéről

Ékírásos csillagászati tábla (holdfogyatkozás leírása) Assurbanipal Ninive-i könyvtárából Egyiptom: i. e. 4. évezred második felében a sumerhez hasonló képírás, hieroglifák („szent véset”)

I. e. 3000. megjelenik a papirusz (a korai egyiptomi hétköznapi írás legfontosabb alapanyaga). Növényi rostokból – elsősorban a papiruszsásból – készített, írásra alkalmas felületű anyag. Általában tekercsben tárolták, mert a hajtogatást nem tűri. I. e. 8. század közép- és Kelet-Ázsiában az arámi ábécé a szíriai–föníciai térség elterjedt írásrendszere

I. e. 500: A görög ábécé a föníciai ábécéből fejlődött ki, amely csak mássalhangzókat tartalmazott. A görögök papiruszra, viasztáblára és cserépre is írtak. A ma ismert leghosszabb etruszk szövegemlék a „zágrábi múmián”

Magyar Írás emlékmű – Székelykeresztúr: a világ első írás emlékműve.

Könyv: I. e. 16 -13. század (? ): A ’Halottak Könyve’ az egyik legfontosabb ókori kézirat. Egyiptomi írnok, valószínűleg 4. dinasztiában készült szobor. Az írnokok fontos szerepet töltöttek be a társadalomban. A fáraók által hozott törvények feljegyzésén kívül vezették a termések és a befolyó adók mennyiségét valamint a csillagok járásból kiszámították a várható áradások időpontját.

Kínában i. e. 1400 -ban írásjelekkel ellátott csontdarabkákkal mondtak jövendőt a Sang császárok számára. Kódexek: 3 -4. század A pergamenből készült lapokat összehajtogatták, és egymáshoz fűzték, később pedig összevarrták. Majd ezeket két vékony fatábla közé tették. Így született meg a kódex, melyeket nem ritkán drágakövekkel díszítették, sőt még színarany könyvtáblát is készítettek. A 7 -8. században a bőrmetszéses táblák váltak divattá.

További kinézetek:

Örmény könyvművészet: Az ősi örmény könyvkultúra kiemelkedő alakja Torosz Roszlin, írnok és illusztrátor. Jó minőségű fehér pergamenlapra tintával, festékkel és aranyfüsttel kifinomult, időtálló művészeti remekeket alkotott.

A világ legrégebbi nyomtatott könyve: A Gyémánt Szútra buddhista tanítás, a legrégibb írott forrása a világ első nyomtatott könyvéből ismert. A gyönyörű táblanyomatos tekercset Kínában egy barlangban találta meg a mi Stein Aurélunk. A könyvet 868 -ban készítették.

Nyomda, 16. század: Az agyagból és fémből formált, mozgatható nyomóelemes nyomtatást 1041 -ben egy kínai kovács, Pi Seng találta fel, aki égetett agyagbetűket formált, amik bár törékenyek voltak, de az eljárás gyors volt, ha nagy mennyiségben kellett nyomtatni. Koreában a mozgatható nyomóelemeket uralkodói támogatással már fémből készítették el, a bronzból öntött írásjeleket 1234 körül fejlesztették ki a Korjo-korszak végén. 1450 -re egy mainzi aranyműves, Johann Gutenberg kitartó munkával kifinomította a mozgatható nyomóelemek széles körű használatának technikáját, ahol a különálló részek, a betűk összerakva képezték a szöveget. Ő használta először az olajból készített nyomdafestéket, a rongypapírt, kifejlesztette a betűöntő eljárást, a szedéstechnikát, fából sajtóprést készített.

Könyvtárak: Az agyagtáblákat az ókori könyvtárakban falfülkékben, ládákban, edényekben, kosarakban tárolták. Híres példája Ninivében Asszurbanipal király könyvtára. A táblákon tulajdonbélyegző, „ex libris” jelezte, kinek a tulajdonai.

Az alexandriai Muszeion Könyvtár: Ptolemaios uralkodók alapították Kr. e. a 3. században.

Sok tudományág anyagait gyűjtötték össze: matematika, csillagászat, fizika, földrajz, élettan. A könyvtárnak volt már katalógusa. 5 -6000 papirusztekercset őriztek a becslések szerint. A könyvtár később tűzvész áldozata lett.

A kor teljes irodalmát gyűjtötte, és itt készült az Ószövetség görög fordítása, a Septuaginta is.

A világ különleges könyvtárai: Csehország fővárosában, Prágában található a Klementinum épületegyüttes, mely a világ egyik legszebb könyvtárának is otthont ad.

Szt. Flórián kolostor, Ausztria

Biblioteca Real Gabinete Portugues De Leitura, Rio De Janeiro, Brazília

Admont Könyvtár, Ausztria

George Peabody Könyvtár, Baltimore, USA

Állami könyvtár, Hága, Hollandia

Yale Egyetem, a ritka könyvek és kéziratok könyvtára, Connecticut, USA

Osztrák Nemzeti Könyvtár, Bécs

Nemzeti Könyvtár, Párizs

A stuttgarti városi könyvtár

Saint Geneviéve könyvtár, Párizs

A közkönyvtár New Yorkban

Ódon könyvtár Dél-Koreában a Haeinsa templomban

Vennes, Norvégia

Chilei Nemzeti Könyvtár, Santiago

Jose Vasconelos Köyvtár, Mexikó

Alexandriai Könyvtár, Egyiptom

A központi könyvtár Indianapolisban, az Egyesült Államokban

A római Casanata könyvtár. A Szent Ignác utcában találgató bibliotékát 1701 -ben Girolamo Casanata építtette. A 18. század egyik legjelentősebb könyvtára volt, ami akkor húszezer könyvnek adott otthont, köztük ókori görög és héber iratoknak. A könyvtár polcain manapság úgy négyszázezer könyv található, hatezer antik kézirattal a soraiban.

A barokk stílusú könyvtár a portugáliai Coimbra Egyetemhez tartozik. Az épületet V. János portugál király építtette és 1728 -ban adták át.

A 14. századi, Sorbonne Egyetem, Szent-Jakab olvasóterme látható. Az épületet a 19. század végén újította fel Henri Paul Nénot és 1901 -ben nyitotta meg újra kapuit.

A párizsi l’Hotel de VIlle 5. emeletén található ez a lenyűgöző könyvtár. 1890 -ben nyitott ki, az akkor még csupán tizenötezer kötetet számláló bibliotéka (ez a szám ma már hatszázezret is túllépte).

A Francia Nemzeti Könyvtárat 1868 -ban nyitották meg. A képen látható Labrouste-termet az építész, Henri Labrouste-ről nevezték el.

1919 -ben épült Buenos Airesben a Grand Splendin színház. Az épületet csak 2000 -ben alakították át könyvesbolttá és 2008 -ban a neves angol lap, a Guardian, a világ második legszebb könyvesboltjának titulálta.

A portugáliai Mafra-palota második emeletén található a képen is látható rokokó stílusú könyvtár. Az 1755 -ben épült könyvtár igazi különlegessége nem is igazán a látványban rejlik, hanem sokkal inkább abban, hogyan is tartják távol a különböző kártevőket a kötetektől. Nos… denevérekkel. Ez nem vicc. Ötszáz denevér várja napközben kalitkába zárva, hogy éjszaka aztán bogarakra vadászva, megvédjék a becses gyűjteményt.

A dublini Trinity Egytem Írország legrégebbi egyeteme. Az egyetem könyvtára pedig az ország legnagyobbika. Az 1732 -ben nyílt könyvtár polcairól megközelítőleg hatmillió különböző könyv tekint le ránk.

A párizsi Guimet Múzeum egyedi, kerek könyvtárszobája:

A Fontainebleau-i Kastély a francia reneszánsz megtestesítője. A kastély telis tele van gyönyörű festményekkel, és ez a Diana Galériával sincs másképp. A könyvtár mennyezetén található freskók teszik igazán különlegessé a kastély egyébként leghosszabb folyosóját.

Magyarországi könyvtárak Magyarország egyik legrégebbi könyvtára a pannonhalmi bencés monostorban található. Alapításának éve 966 -ban volt.

Szent István idejében jönnek létre az első egyházi gyűjtemények. Könyves Kálmán királyunknak is csak néhány tucat kötete volt. A XV. században a reneszánsz főpapi könyvtárak (Janus Pannonius) jelentették a humanista kultúra meghonosítását. Mátyás király híres budai könyvtára (Bibliotheca Corviniana) a legkiválóbbak közé tartozott. Az ott őrzött, illetve onnan származó kódexek hagyományos elnevezése a corvinák. Mátyás halálakor becslés szerint 2500 corvina létezhetett.

Gróf Széchényi Ferenc (1754 -1820) 1802 -ben megalapította a Magyar Nemzeti Könyvtárat. 1949 -től Országos Széchényi Könyvtárnak nevezik. Ma hazánk legnagyobb könyvtára. Közel ötmillió dokumentumot őriz.

Zirc Reguly Antal könyvtár: Az zirci apátságban működő - az Országos Széchényi Könyvtárhoz tartozó intézmény őrzi az 1700 -as évektől a ciszterciek által gyűjtött 65 ezer kötetes, páratlan értékű ősnyomtatvány-, könyv- és folyóirat ritkaságokat.

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára: A több mint száz éve üzemelő könyvtár központjának 1931 óta ad helyet a gyönyörű Wenckheim-palota Budapest belvárosában.

Angol-Amerikai Intézet Könyvtára pedig különleges kialakításáról híres: egy belső, fedett udvarban kapott helyet.

BME (Budapesti Műszaki És Gazdaságtudományi Egyetem) Központi Könyvtár

A neogótikus, templomszerű építmény építése 1909 -ben fejeződött be, azóta pedig a Műegyetem könyvtáraként funkcionál. A legszebb része egyértelműen a monumentális olvasóterem, ahol akár valami bölcsészkrimi nyitójelenete is játszódhatna.

Sárospataki Református kollégium könyvtára. Feltehetően az 1520 -as esztendők második felében, a lutheránus iskola indulásával kezdődött, de írásos nyoma csak az 1623 -as rendezésnek van, ekkor 296 könyv volt az állományban.

Debrecen, Református Kollégium Nagykönyvtárát, 1538 -ban alapítva. Állományát évszázadokon át elsősorban professzorok és a külföldet járt diákok adományai gyarapították. Ma kb. 600. 000 kötet, több kódex, ősnyomtatvány és kiemelkedő személyiségek kéziratai alkotják

Klebersberg Könyvtár, Szegedi Tudományegyetem A Szegedi Tudományegyetem könyvtára 2004 óta ebben a hatalmas, modern épületben található.

Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Pécs: a könyvtár, a Kaptárban üzemel 2010 óta. A hétszintes épületben a PTE Egyetemi Könyvtár Központi Könyvtára, a Csorba Győző Könyvtár és a Benedek Ferenc Jogi- és Közgazdasági Szakkönyvtár kapott helyet.

ELTE Egyetemi Könyvtár Az ELTE központi könyvtára igazán impozáns, 1784 óta a Ferenciek terén áll. A belső terek gyönyörűek, a freskók, lépcsők, csigalépcsők, galériák és a szépen megmunkált fabútorok pedig hihetetlenül hangulatossá teszik a könyvtárat.

Főúri könyvtárak: XVII. század (Ráday, Festetics, Teleki) – Galériás teremkönyvtár. A Ráday Gyűjtemény a Dunamelléki Református Egyházkerület kulturális intézménye, amely könyvtári, levéltári és múzeumi egységekből áll.

Keszthely, Festetics kastély könyvtár: E gyűjtemény Magyarország egyetlen épségben megmaradt főúri könyvtára. Két évszázadon át gyűjtötték a Festeticsek. Több mint 500 év tudása és művészete tárul a szemünk elé a tölgyfapolcokon. Nemcsak a magyar nyelvterület nyomtatványai, hanem Európa összes jelentős nyomdájának kulturális kincsei vannak itt egyedülálló egységben jelen.

A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár Teleki Sámuel 1759. november 7 -től 1763. november 17 -ig Svájcban, Hollandiában és Franciaországban tett tanulmányutat. A könyvgyűjtés megkezdésében Jakob Christop Beck teológia- és történelemprofesszor, a bázeli közkönyvtár őre látta el hasznos tanácsokkal. Az utazás során érintett városokban felkereste a tudósokat, könyvkereskedőket és könyvtárosokat; mire hazaért, már szakértő bibliofillá képezte magát és kilencládányi könyvet hozott magával, huszonhat és fél mázsa súlyban. Sáromberki birtokán letelepedve, levelezés útján tartotta a kapcsolatot kora hazai és külföldi tudósaival, megszervezte könyvbeszerző hálózatát, és könyveket kölcsönzött. Elsősorban a külföldön tanuló erdélyi diákokat bízta meg azzal, hogy tájékoztassák a könyvújdonságokról és segítsenek a könyvek megszerzésében illetve hazajuttatásában.

Városi könyvtárak: Magyarország, 16 -17. század: A felvilágosodás időszakában jelentek meg a különböző kölcsönkönyvtárak és olvasókörök. Az 1830 as és 40 -es években a társadalom különböző rétegei számára kaszinók, olvasóegyleti könyvtárak létesültek. A kiegyezés idején Magyarországon 5 városi könyvtár működött. 1914 -ig 2026 népkönyvtár létesült. Az 1950 -es években minden településen volt közművelődési könyvtár. Mogyoróssy János Városi Könyvtár: A Mogyoróssy János Városi Könyvtár Gyula nyilvános közgyűjteménye, Magyarország egyik legszebb városi könyvtára. Története az 1836 -os esztendőre nyúlik vissza, amikor a Wenckheim uradalom gazdatisztje könyveiből mintegy 300 darabot a városnak adományozott. 1968 -ban kezdeményezték, hogy a könyvtár Mogyoróssy János nevét vegye fel, 1970 -ben elnyerte a Kiváló Könyvtár címet. Jelenlegi épülete 1861 -ben épült Nuszbek József tervei alapján: 1949 -ig városháza, majd 1981 -ig román gimnázium működött benne.

II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Miskolc 1899 -ben városi és vármegyei támogatással létrejött a Borsod-Miskolci Múzeum keretében az a nyilvános könyvtár, amely a városi és a megyei könyvtárnak az elődjévé vált. 1952. október 26 -án a városi, körzeti és műszaki fiókkönyvtár egyesítésével, minisztertanácsi határozatra jött létre a megyei könyvtár az Erzsébet téri épületben, melynek Szőnyi László lett a vezetője. Már a beköltözéskor szűkösnek bizonyult az épület, mely 1956 szeptemberétől II. Rákóczi Ferenc Könyvtár néven működik. 1972. május 28 -án átadott Görgey Artúr utcai új épület 4800 m 2 -en szolgálja a könyvtár látogatóit.

ALSÓZSOLCA KÖNYVTÁRTÖRTÉNETE Alsózsolca életében a könyvtár mindig fontos szerepet töltött be, köszönhetően a pedagógusok elhivatottságának és a kultúrára, igényes olvasásra szomjazó lakosoknak. Sajnos a kutatást megnehezítette az, hogy nincsenek írásos feljegyzések, dokumentumok, vagy csak nagyon hiányosak a könyvtár működéséről, ezért csupán fotók és visszaemlékezések alapján készült ez a kiállítás. Az 1900 -as évek elején Olvasókör működött. Baksa Lajos 1885 -1926 között tanító volt Alsózsolcán és ő vezette az olvasókört az alábbi fotón látható épületben.

1936 -ban a helyi református egyház iskolai kölcsönkönyvtárt szervezett. A presbitérium, 30 pengőt fordított ennek létesítésére, dr. Munk István adományából. Kemelypuszta községi elemi népiskola ifjúsági és tanítói könyvtárának pénztári naplója és számadása 1930/31: 1931. október 1. Bevétel 44 tanuló utáni beiratási díj 44 korona. Kiadás ifjúsági könyvtárra 20 korona 14 fillér. Már 1940 -ben volt könyvtár a református felekezeti iskolában. A könyvtáros Szabó András kántortanító volt. Ő vezette az egyházi énekkart és a felnőtt színjátszó kört is. A könyvtár helye egy tanteremben volt, mindössze egy nagyobb szekrényt foglalt el az állomány. A kötetek nagy részét a Hangya Szövetkezet (a Takarék őse) által adományozott összegből vették, de a Hangya Szövetkezet vezetőségi tagjai is adományoztak ehhez az állományhoz. Szabó András benne volt ennek a vezetőségében is, s ő kezdeményezte és pártfogolta ezt az ügyet. Sok olvasó nem volt, mert a falusi gyerekeknek még télen is találtak otthon munkát, az értelmiségi csemeték pedig otthon is találtak olvasnivalót. Egészen az egyházi iskolák államosításáig mégis élt az olvasóvá nevelés ügye. Szabó András lelkes népművelő volt. (A templom mellett lakott, a református kántortanítói lakásban. ) /Farkas Ferencné Ilonka néni elmondása alapján. Az "ősi" református iskolai könyvtárról egy volt zsolcai, Orosz Sándorné Rózsa Piroska szolgáltatta az adalékot. / 1960 -tól működik könyvtár a Tanács kezelésében. 13500 kötet között válogathatott az olvasó. 1962. december 14. Kapás István tanácstag elmondja a Tanácsülésen, hogy a kulturális munka községünkben le van maradva, mely annak tudható be, hogy a településen nincs kultúrház. /levéltári kutatómunka alapján/ Sajnos a közemlékezet nem őrzi a könyvtáros nevét ebből az időszakból.

Juhász Ferenc 1966 -1973 -ig volt könyvtáros.

1965 -ben megépült az új iskola (ma Herman Ottó Általános és Művészetoktatási Iskola) és egy könyvtárszoba is berendezésre került a tanulók lelkes közreműködésével. A későbbiekben - az iskola felújítása során - a könyvtár a mai helyére, a földszintre költözött. Ijúsági Klub 1967 -ben már létezett, Oláh László is tagja volt. A Benedek Elek Iskola megépülésekor (1975) is létrehoztak iskolakönyvtárat. Ez a mai napig „üzemel”. Vartnalné Juhász Judit a mostani könyvtáros - míg GYED-en volt, Farkas Ferencné volt a könyvtáros. A gyerekeket a Közösségi Ház Könyvtárában leselejtezett , régi , színes újságokkal (BRAVO, IFJÚSÁGI MAGAZIN) szokatta be Ilonka néni a könyvtárba. Volt, aki itt látott először igazi újságot. 1965 -1984 -ig a közkönyvtár a mai Öregek Napközi Otthonában kapott helyet, 45 m² alapterületen.

„Az alsózsolcai könyvtári élettel kapcsolatban nekem elsősorban szubjektív élményeim vannak. Arra határozottan emlékszem, hogy az első könyvtári helyiség a 60 -as évek elején a jelenlegi Házépítők Boltja helyén lévő mozi helyiséggel egybe épített épületrészben volt. Az akkori könyvtáros Dobóczki Andrásné, pedagógus volt. Ezt követően kb. 1967 -ben a mai Öregek Napközi Otthona helyére költözött, amely addig az elsőosztályosok tanterme volt. Ekkor épült meg az új iskola, amely ma a Herman. A könyvtáros akkor már Juhász Feri bácsi, nyugdíjas igazgató-helyettes volt, aki akkor ott lakott az épület hátsó részében lévő szolgálati lakásban. Ő volt az, aki a könyvtár szerepét már tágabban értelmezte, s igazi közösségi teret teremtett. A fiatalok szívesen mentek a könyvtárba, ahol szinte klubéletet éltek. A könyvállomány frissítését sem maga végezte, abban kikérte az olvasók, főleg a fiatalok véleményét. Magam is több esetben elkísértem Budapestre az un. könyvtárellátóba, ahol közösen választottuk ki az új könyveket. Feri bácsi után Kozma Béláné, Csuti lett a könyvtár vezetője, aki szintén épített a fiatalok aktív együttműködésére. Szerintem ő a 70 -es évek végéig, vagy talán még tovább vezette a könyvtárat. Az Ö időszakában költözött a könyvtár az un. katolikus iskola kibővített helyiségébe, amely ma Fazekas József tulajdonában van, a családi háza mellett. Ezután, mikor a településen megépült a gyógyszertár és Eperjesi Lajos lett a vezetője, akkor a feleségét nevezték ki könyvtár vezetőjének. Amikor pedig megépült a Faluház, akkor került a mai helyére. ” /Dr. Oláh László és dr. Oláhné Nagy Sarolta elmondása alapján/ Az alábbi képeken Juhász Feri bácsi könyököl ki az ablakon, "könyvtár" felirat is látható. Ekkor a könyvtár a Gondozási központ helyén volt. A másik képen 1958 -ban ugyanez az épület látható, 1958 -beli 1. osztállyal. Előtérben Dr. Sáfrány Lászlóné (Lilike néni) tanítónő. Az épület hátsó falán jól láthatóak még a golyó nyomok. A kerítés is felismerhető. (Ekkor még nem könyvtár volt, hanem oktatási célokat szolgált. )

Dobóczki Andrásné (pedagógus) is az elsők között vezette a könyvtárat 1973 után. Amikor a könyvtár néhány hónapra ideiglenesen a volt Gamesz épületébe költözött (a Tanács útra), Árpád Jenő tanár úr látta el a könyvtárosi teendőket. 1978. 760 fő az olvasók száma 1979. 761 fő 1980. könyvtári könyvbeszerzésre fordított összeg 22 000 Ft. A könyvtáros személyében változás történt, 1981 őszén Horváth Szabolcsné helyett Eperjesiné lett a könyvtáros, kettejük között pár hónapig Galuska Ágnes is besegített a munkába. 1981. szeptember 8. könyvtár tevékenységének bővítése Állománygyarapodás 744 db /levéltári kutatómunka alapján/

1984 -ben átköltöztetik a könyvtárat a Kossuth 46. sz. alá: 1985. klubkönyvtár tevékenysége bővül videózással (Készülék 54000 Ft) 1986. évi feladatok: klubkönyvtár tető 163000 Ft anyagköltség. /levéltári kutatómunka alapján/

Új közösségi ház és könyvtár épült Alsózsolca, Görgey u. 1. szám alatt, és 1997 -ben átadásra került, akkor még Faluház néven nyílt meg, Szaláncziné Somos Zsuzsa vezetésével. Az első évben csak a könyvtár üzemelt. A könyvtáros Eperjesi Lajosné, majd Huszár Anita és 2016 tól Tardi Mónika. Jelenleg a könyvtári helyiség 139 m² alapterületen közel 16 ezer kötetes állománnyal működik. Az elmúlt 15 évben sok író-olvasó találkozó hozta közel a könyvszerető alsózsolcaiakhoz az irodalmat. Talán legnevesebb , legismertebb Kányádi Sándor költő volt. Lokálpatriótaként szót kaptak a helyi szerzők is : Kiss László, id. Takács János, Farkas Ferenc. Ezek népszerű rendezvények voltak, sok embert „megszólítottak”. Az iskolásoknak könyvtárhasználati vetélkedőn kellett „megvívni” harcukat a katalógusokkal, lexikonokkal. Ezt többnyire Szaláncziné Somos Zsuzsa szervezte. Jelentősebb évfordulókkor az író/költő munkásságára vetélkedővel emlékeztek. Ilyen volt Csukás István emlékének szentelt megmérettetés, aminek előzetes feltétele volt a legfontosabb művekben való búvárkodás. Az évek során a tevékenységi kör bővült , más kulturális és sportlétesítmények is kapcsolódtak a működésünkhöz. Napjainkban az Alsózsolcai Közösségi Ház és Könyvtár mellett hozzánk tartozik a Sportcsarnok, a Sajó Parti Pihenőház és a Helytörténeti Gyűjtemény is. Az Alsózsolcai Közösségi Ház és Könyvtár a település kulturális programjainak ad otthont, melynek vezetője Lengyel-Béres Klára.