Knyvtr Nagyobb mennyisg knyvnek rendszerezett kzhasznlatra sznt gyjtemnye

Könyvtár: Nagyobb mennyiségű könyvnek rendszerezett (közhasználatra szánt) gyűjteménye. Szerepe: beszerezni, őrizni, hozzáférhetővé tenni a tudást és az információt, és segíteni az embereket, akik hozzá akarnak férni ezekhez. A könyvtár funkciói: • Kölcsönözhetünk, helyben is olvashatunk, másolhatunk • helyet ad ahhoz is, hogy a számítógépes rendszereken keresztül hozzáférjenek az olvasók a számítógép-hálózaton lévő információforrásokhoz. • zenét is hallgathatunk, újságokat olvashatunk, vagy filmeket is nézhetünk • kazettát, videokazettát, lemezt is kölcsönözhetjük. • gyakran rendeznek író-olvasó találkozókat, kiállításokat, egyéb kulturális rendezvényeket

A könyvtárakat gyűjtőköre és a szerint csoportosítjuk, hogy kiket szolgál ki. A mai időknek megfelelő legfontosabb típusok: • nemzeti könyvtár Pl. Országos Széchenyi Könyvtár Bp. • közművelődési könyvtárak Pl. Szegeden a Somogyi Könyvtár (Somogyi Károly esztergomi kanonok ajándékozta könyvtárát a városnak a nagy árvíz után) • szakkönyvtárak (pl. pedagógus, mezőgazdasági) • felsőoktatási könyvtárak • iskolai (általános, középi. ) könyvtárak • virtuális könyvtár (Magyar Elektronikus Könyvtár http: //www. mek. iif. hu < nézd meg az oldalt, a kereséseket!!! ) A típusok nem függetlenek, hanem egymással kapcsolatot tartó, egymást segítő könyvtári hálózatot alkotnak.

A nemzeti könyvtárnak az a feladata, hogy egy adott nemzethez vagy annak nyelvéhez, nyelveihez tartozó minden dokumentumot beszerezzen és feldolgozzon. Tudományos és szakkönyvtári feladatokat is ellát. Az Országos Széchényi Könyvtár teljességre törekedve gyűjt minden magyar nyomdából kikerült művet, és külföldön megjelent magyar nyelvű anyagokat.

• A szakkönyvtárak egy adott szakterület irodalmát gyűjtik, és e szakterület művelőit, kutatóit látják el szakirodalmi információval. • A felsőoktatási könyvtárak feladata: az intézményekben folyó oktató és tudományos kutatómunka ellátása. Gyűjtőkörük alkalmazkodik az egyetemeken vagy főiskolákon oktatott tudományágakhoz, szakterületekhez.

Az iskolai könyvtár az általános és középiskolák könyvtára. Gyűjtőkörét az ott folyó oktató-nevelő munka és az iskolai tananyag határozza meg. Feladata közé tartozik az alapvető könyvtárhasználati ismeretek oktatása. Az iskolai könyvtárak feladatai: • A gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása és védelme • Könyvtári és szakirodalmi szolgáltatások nyújtása az iskola tanulóinak és pedagógusainak: • kölcsönzés, • helyben használat, • szakirodalmi tájékoztatás, • másolatszolgáltatás. • Más könyvtárak szolgáltatásainak közvetítése, illetve átvétele. • Könyvtárhasználati ismeretek oktatása és feltételek biztosítása a további műveltségi területek számára könyvtári foglalkozások tartásához. • Sajátos eszközrendszerével - együttműködve az iskola pedagógusaival - a tanulók segítése az eredményes tanulási, olvasási és önművelési szokásaik kibontakoztatásában. • Együttműködés a többi iskolai könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival és a nyilvános könyvtárakkal.

A könyvtárak rendje • Hozzáférhetőség szempontjából a könyvtárakban megkülönböztethetünk zárt raktárat és szabadpolcos tárolást. A zárt raktárhoz csak a könyvtárosok férhetnek hozzá, az olvasók nem. Itt tárolják a különleges értékkel bíró és a bizalmas dokumentumokat illetve a ritkábban keresett könyvek duplumait (másodpéldányait). Ennek a tárolásnak az az előnye, hogy jó a térkihasználása. (Például az ún. tömör raktározási módnál a polcok sűrűn helyezkednek el és mozgathatók. )

A szabadpolcos tárolás esetén az olvasók is hozzáférnek a dokumentumokhoz, közvetlenül válogathatnak közöttük. A szabadpolcos tér további övezetekre tagolódik, például olvasóteremre, multimédia övezetre. Az elrendezés nem véletlenszerű: a szépirodalmi műveket a szerzők betűrendjében, szerző hiányában vagy sok szerző esetén a cím kezdőbetűje alapján tárolja. A szakirodalom az ETO osztályai szerint. (Egyetemes Tizedes Osztályozás)

A könyvtári szakrend: az ETO: Egyetemes Tizedes Osztályozás, a 20. sz. elejétől tartalom szerinti csoportosítás 10 főosztály, 10 alosztály

A könyvtárak az állományok egy részét (például a tájékozódáshoz legfontosabb műveket tartalmazó kézikönyvtárat) nem kölcsönzik, csak a helyben használhatóságot biztosítják. Nem kölcsönzik a különlegesen értékes, beszerezhetetlensége miatt védeni kívánt állományt sem. Az állomány helybeni használatára az olvasóterem szolgál.

A könyvtári katalógus két kérdésre ad választ. Adott dokumentum meg van-e a könyvtárban, és ha igen, akkor azon belül hol? A katalógus teszi lehetővé, hogy a dokumentumot több szempont alapján visszakeressük. A katalóguscédulán találjuk a: a könyv címét, alcímét, a szerzőt, fordítót, illusztrátort, a kiadás évét, helyét, a kiadó nevét, hány oldalas. A raktári jelzet mutatja a könyvtárban a könyv helyét. ( Pl. A képen látható katalóguscédulán azt olvashatjuk, hogy a könyv a 720 -as polcon a V betűnél található)

Elektronikus katalógus. Ma már szinte minden könyvtár könyvei között kereshetünk internetes, online katalógusokkal. Pl. www. mokka. hu Kereshetünk cím, szerző, kiadó, stb alapján

Forrás: http: //www 2. akg. hu/info/erettsegi/szobeli/19. html http: //erettsegi. com/tetelek/informatika/a-konyvtar-fogalma-es-tipusai/ http: //www. huminf. uszeged. hu/index. php/hallgatoknak/kisokos/fogalmak/konyvtarifogalomtar