Kiviteli perifrik 2016 Minden jog fenntartva A Monitor

Kiviteli perifériák 2016. Minden jog fenntartva

A Monitor A monitor a személyi számítógép legfontosabb kiviteli (output) perifériája. Feladata: az információk, adatok megjelenítése. Biztosítja a számítógéppel való állandó kapcsolatot a felhasználó számára. A monitoron megjelenő képek képpontokból (pixel) állnak. A grafikus megjelenítés két alapvető formája színes és szürkeárnyalatos. Fajtái: • képmegjelenítés szerint (katódsugárcsöves CRT, folyadékkristályos LCD, gázplazmás • kép típusa szerint (alfanumerikus, grafikus) • mérete szerint (a monitor képátmérője szerint, hüvelykben (coll) mérjük) • színmélység és felbontás szerint

Képmegjelenítés A hagyományos katódsugárcsöves (CRT) monitorok mellett megjelentek a folyadékkristályos (LCD) és a gázplazmás kijelzők (PDP) is. A katódsugárcsöves monitor működési elve (CRT - Cathode Ray Tube): A képernyő hátsó falán fénypor van. Az elektronsugár ide rajzolja a képet. A folyadékkristályos monitor működési elve (LCD - Liquid Crystal Display): Két üveglap között vékony folyadékkristály molekulák vannak. Ezek a molekulák az elektromos térerősség hatására elfordulnak. Minden képpontban változtatható az elektromos térerősség, és így szabályozható az átengedett fény mennyisége. A gázplazmás monitor működési elve (PDP- Plazma Display Panel): A gázt elektromos árammal plazmává alakítják, amely UV fényt bocsát ki. Az UV fény látható fényt gerjeszt a felületre felvitt foszforrétegen.

Érintőképernyő Az érintőképernyő egy olyan vizuális megjelenítő és egyben adatbeviteli felület, amelyet megérintve meghatározza az érintés koordinátáit és ennek alapján vezérelhető az érintőképernyővel ellátott eszköz. Érintőképernyőről akkor beszélhetünk, ha nem használunk közvetítő perifériát (pl. : egér vagy érintés érzékeny rajzpad) hanem közvetlenül érintjük meg a képernyőt, ujjal vagy egy passzív segédeszközzel. Az érintőképernyők általános működési elve, hogy egy hagyományos kijelző fölé átlátszó érzékelő réteg kerül. Habár e két eszközt összeépítik, de működés szempontjából lényegében különálló egységek. Ha a hagyományos kijelzőn látható egy ikon, amit „megnyom” a készülék használója, akkor így a kijelző felett lévő érzékelő réteghez ér hozzá. A behatás miatt az érzékelő felület egy pontján „zavar” keletkezik az alapállapothoz képest. Ezt a jelet aztán a készülék adatfeldolgozó egysége kiértékeli és meghatározza, hogy az érzékelőlapon a nyomás helye az pontosan melyik ikonnak felel meg az alatta lévő hagyományos kijelzőn és a készülék szoftvere végrehajtja a „nyomási” eseményhez rendelt feladatot. Így azt az érzetet kelti, mintha a felhasználó közvetlenül az ikont nyomta volna meg.

Nyomtatók A nyomtató feladata, hogy az információt papíron (esetleg fólián, CD-n. . . ) megjelenítse. Nyomtatók csoportosítása: - Ütő (impact) nyomtatók Kalapács vagy tű segítségével egy festékszalagon keresztül nyomnak a papírra egy karaktert vagy jelet. (mátrixnyomtató, gömbfejes nyomtató, margarétafejes nyomtató, sornyomtató) - Nem ütő (non impact) nyomtatók A képet a papírra különböző leütés nélküli technológiák segítségével viszik fel. (tintasugaras nyomtató, hőnyomtató, lézernyomtató, LED-nyomtató) Egy nyomtató sebességét rendszerint a percenként kinyomtatott lapok (lap/perc) vagy a másodpercenként nyomtatott karakterek számával szokták megadni (karakter/másodperc). A nyomtatás sebessége függ a nyomtatási minőségtől. Jobb minőség= lassabb nyomtatás A nyomtatott kép minősége annál jobb, minél sűrűbben vannak és minél kisebbek a rajzolatot felépítő pontok. Ezt jellemzi a DPI, (Dot Per Inch, azaz hogy egy hüvelyk hosszú vonal hány pontból áll).

Rajzgépek vagy plotterek: a rajzgéppel vektorgrafikákat lehet papírra rajzolni. A rajzgép egy tollat mozgat a papíron. A rajzgépeket nagyméretű műszaki rajzok papírra vitelénél, a számítógépes tervezésben használják, bár egyre inkább felváltják őket az univerzális nyomtatók, amelyek már elegendően nagy méretben (A 0, roll) is képesek a nyomtatásra. Projektor(kivetítő) Digitális vetítő, a számítógéptől egy kábelen videojelet kap, és az ennek megfelelő képet a lencséjén keresztül kivetíti egy külső felületre, például falra, vászonra stb. Forrás: Googla, pixabay; Készítette: Kékesi J.