Kitprogram Egy jszer foglalkoztatsi kezdemnyezs Molnr Gyrgy Srkny

Kiútprogram – Egy újszerű foglalkoztatási kezdeményezés Molnár György – Sárkány Csilla – Schütt Margit 2015.

Előadás tartalma Ø Miért szociális mikrohitel? Ø Pilot Projekt 2010 -12. Ø Szabolcsi Uborkás Projekt 2012 -14. Ø Új tervek 2015 -18. 2/11

A Kiútprogram főbb jellemzői Ø A Kiútprogram szociális támogatás és pénzügyi szolgáltatások nyújtásával azt kívánja elérni, hogy mélyszegénységben élő, korábban munkanélküli emberek – elsősorban cigányok – önfoglalkoztatóvá (vállalkozóvá vagy regisztrált őstermelővé) váljanak. Ø Szociális cél: társadalmi mobilitás és integráció elősegítése. Ø Gazdasági cél: fenntartható mikrovállalkozások létrehozása. A Kiútprogram nonprofit szervezet, de a létrehozott vállalkozások nem! Ø Eszközök: § mentorálás, képzés, kapcsolati háló építése; a terepmunkások folyamatos és intenzív jelenléte § mikrohitelezés – kis összegű, fedezet nélküli hitelek nyújtása Ø Működés a formális gazdaságban. 3

Miért választottuk eszközül a szociális mikrohitelezést ? – Következtetések Ø A foglalkoztatás növelésének, a hátrányos helyzetű térségek relatív elmaradottsága csökkentésének egyik előfeltétele a tőkejuttatás. Többlet tőke, beruházás nélkül az elmaradottság konzerválódik. Háromféle tőkére van szükség: § tudás (termelési, pénzügyi, gazdálkodási ismeretek) § kapcsolati (kommunikációs készség; beszállítói és értékesítési kapcsolatok) § pénz Ø Szociális mikrohitel, mert a tudás és kapcsolati tőkét a terepmunkások állandó jelenléte és könyvelői szolgáltatás révén, a vállalkozói és termelői folyamatba integrálva, ingyenesen nyújtjuk. Ø Szociális mikrohitel, mert a beruházáshoz szükséges pénzt hitelezzük. Az ingyenes tőkejuttatás versenytorzító hatású és demoralizálja a kedvezményezettet, alkalmatlan a célok elérésére. 4

A Kiútprogram létrehozása, működése Ø Kezdeményező a Polgár Alapítvány; megvalósíthatósági tanulmány 2009 ben. Ø Nonprofit részvénytársaság + banki szerződés. Ø Pan-European Coordination of Roma integration Methods – Roma inclusion: self-employment and microcredit, EU DG Regio, 2010 -2012 Ø Kormányzati támogatás, fő célja a Start-kártya törvényből fakadó járulékfizetési diszkrimináció ellensúlyozása. 2012 -ben megszűnt. Ø 2012 szeptembertől kizárólag magánforrásból. 5

Mi volt a pilot projekt tárgya? 1. 2. 3. 4. Létre tudnak-e hozni működő vállalkozást a nyomorban élők? Visszafizetik-e a fedezet nélküli hitelt? Mennyire használhatók a fejlődő országok tapasztalatai? Elősegíti-e a roma integrációt? Az adaptálás során figyelembe veendő környezeti különbségek a fejlődő országokhoz képest: • Magasabb tőkeigény • Magas adók • Kiterjedt bürokrácia • Bizalmatlanság a pénzintézetekkel szemben (pl. Provident) 6

A Kiútprogram alapmodellje (2010 -2012) Ø Ø Max 1 millió Ft fedezet nélküli hitel, csak vállalkozásra/őstermelésre 15 % éves kamat, heti törlesztés, 1 év futamidő Megtakarítás ösztönzése Csoportos, szekvenciális hitelezés (2 – 1), kölcsönös pénzügyi felelősség nélkül Ø A formális gazdaságban: egyéni vállalkozók vagy őstermelők. Fontos eltérés a térség más működő modelljeitől Ø A terepmunkások sokkal nagyobb szerepet játszanak, mint az eredeti modellben: – Üzleti terv készítés, adminisztráció segítése – Közreműködés az ügyintézésben diszkrimináció ellensúlyozása – Adósságkezelés támogatása. Pénzügyi és gazdálkodási képzés. Ø Ingyenes könyvelés, adótanácsadás Ø Jóléti híd (vállalkozóvá válási támogatás – VVT) 7

Az "uborkás projekt" (2012 -14) Ø Bekapcsolódás fennálló termelési rendszerbe. Ø Integrátor (tőlünk független) adja a palántát/magot, kemikália induló mennyiségét, technológiát és felvásárolja a termést. Exportra. Ø Kiútprogram finanszírozza a beruházást: kútfúrás, szivattyú, öntözőberendezés, karók, motoros kapa, permetező. Átlagos hitelösszeg 120 ezer Ft. Ø Háromoldalú megállapodás. Kiútprogram jelenléte biztosíték az integrátornak és az ügyfeleknek. Ø Hitelszerződés a helyi takarékszövetkezettel. Ø Az ügyfelek regisztrált őstermelők. Ø Termelési technológia elsajátítása a munkafolyamatba integráltan. Ø Főbb helyszínek: Csenger, Hodász, Kántorjánosi, Szatmárcseke, Nagykálló 8

Fotó: Cseres-Gergely Zsombor

Fotó: Cseres-Gergely Zsombor

Fotó: Cseres-Gergely Zsombor

Fotó: Cseres-Gergely Zsombor

Az uborkás projekt továbbfejlesztése „integrátori modell" (2015Ø. 13

Néhány adat Ø Az első két évben 138 hitelezett ügyfél, 70 millió Ft hitel. Ø A modellszerű működés során 60 százalékos hitel-visszafizetési ráta. Hasonló az életképes vállalkozások aránya. Ø Uborkás projektben 2011 -ben 3 ügyfél, 2012 -ben 23, idén 120. Ø Uborkás projekt első évi hitel-visszafizetési rátája 80 százalék. Idei a rossz termés miatt rosszabb. Ø A költségek döntő többségét a terepmunkások fizetése, járulékai, utazása és kommunikációja teszi ki. Ø Folyamatos működés esetén az egy ügyfélre jutó nettó havi költség, hitelezési veszteséggel együtt mintegy 50 ezer Ft, továbbá 20 ezer Ft a fizetett adók és járulékok. Az uborkás projekt költségei ennek kevesebb mint felét teszik ki. Olcsóbb és hatékonyabb mint a közfoglalkoztatás. 14

Miért fizetik vissza a hitelt az ügyfelek? Ø Bizalom szerepe Ø Dolgozni akarnak, nem csak pénzt keresni; munkanélküliség csökkenti a szubjektív jóllétet Ø Törekvés az integrációra – ha van fogadókészség Ø Hosszú távú gondolkodás 15

Legfontosabb tanulságok Ø Az inkluzív szociális mikrohitelezés jó eszköz azoknak a szegényeknek, különösen romáknak az esetében, akiknek vannak vállalkozói elképzeléseik és képességeik. De: nem általános érvényű szegénységcsökkentő eszköz. Ø Alkalmas a társadalmi mobilitás elősegítésére és fenntartható mikrovállalkozások létrehozására. Az általunk alkalmazott formában nincs versenytorzító hatása. Ø A gazdasági hálózatépítéssel kiegészítve alkalmas a társadalmi kohézió erősítésére, a roma integráció elősegítésére. Ø A program sikerének alapfeltétele a terepmunkások folyamatos, intenzív jelenléte és a terepmunkások kettős – szociális munkás és hitelügynöki – szerepe. 16

Szakpolitikai ajánlások • A hatékony szociális mikrohitelezéshez szükség van a kormányzat elkötelezett együttműködésére. • Kiszámítható szabályozási környezet. • Normatív alapú vállalkozóvá válási támogatás a korábbi munkanélküliek számára (ez Magyarországon létezik, bár nem kellően normatív). • Adó- és járulékkedvezmények az alacsony iskolai végzettségűek, hátrányos helyzetű kistérségekben élők esetében. Ezeknek ki kell terjedniük az önfoglalkoztatókra, beleértve az őstermelőket. (A magyar szabályozás nem terjed ki az önfoglalkoztatókra!) • A nemzeti pénz- és tőkepiaci szabályozás kiegészítése a mikrohitelezésre vonatkozó speciális előírásokkal. 17

Szakpolitikai ajánlások, folytatás • A bankok állami ösztönzése annak érdekében, hogy nyújtsanak a szegények számára is elérhető szolgáltatásokat. • A nagyvállalati szféra ösztönzése a szociális mikrohitelezés támogatására (CSR). • A vállalkozóvá válás adminisztratív terheinek csökkentése, különösen a mikro- és kisvállalkozások körében. (Magyar-országon jelenleg 7 éves visszamenőleges adóbevallás kell!) • Erősíteni azokat az eszközöket, amelyek biztosítani tudják a romákkal szembeni diszkrimináció elleni fellépés hatékony érvényesítését. • A szakképzési programokat a képzettek és nem a képzők igényeihez kellene igazítani. 18

Összefoglaló tanulmányok magyarul és angolul a program honlapján: www. kiutprogram. hu