Kisvllalkozsok finanszrozsa pnzgyei Levelez kpzs 5 elads Kls

Kisvállalkozások finanszírozása, pénzügyei Levelező képzés 5. előadás: Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás. Lízing, faktoring, közraktárjegy, kötvény Dr. Béza Dániel 2014. 11. 29.

Lízing dr. Béza Dániel 2

A LÍZING DEFINÍCIÓJA, FOGALMAK A LÍZINGÜGYLET SZEREPLŐI ÉS LÉNYEGE Eszköz eladója Az eszköz eladója az a társaság, amely a lízingtárgyat, az eszközt eladásra kínálja Lízingbe adó A lízingbe adó társaság az ügyfele, a lízingbe vevő, kérésére megveszi a lízingtárgyat az eszköz eladójától, gyártójától. A lízingbe adó társaság az eszközt a lízingbe vevő rendelkezésére bocsátja, a használatért cserébe lízingdíjat számít fel Lízingbe vevő A lízingbe vevő az általa kiválasztott eszközt meghatározott időtartamra lízingdíj fejében használja, illetve bizonyos esetekben jogot szerez arra, hogy a futamidő végén egy maradványösszeg ellenében megszerezze az eszköz tulajdonjogát dr. Béza Dániel 3

A LÍZING FAJTÁI 1. - A PÉNZÜGYI LÍZING A lízingbe adó a lízingbevevő határozott idejű használatába adja a lízing tárgyat oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra. A lízing ügyletet az új Ptk. szabályozza. LIX. Fejezet. A pénzügyi lízing szerződés Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét. dr. Béza Dániel 4

A LÍZING FAJTÁI 1. - A PÉNZÜGYI LÍZING Pénzügyi lízing nyújtásával csak a hitelintézeti törvény alapján felügyeleti engedéllyel bíró hitelintézet (bank), szakosított hitelintézet (tőkéjét külön jogszabály határozza meg) , vagy pénzügyi vállalkozás (Rt. , 50 MFt jegyzett tőke) foglalkozhat. FAJTÁI: Zárt végű pénzügyi lízing Nyílt végű pénzügyi lízing dr. Béza Dániel 5

A ZÁRT VÉGŰ PÉNZÜGYI LÍZING Definíció Sajátosságai Zárt végű pénzügyi lízing esetén a szerződés megkötése után az Ügyfél a teljes vételárról kap számlát, és ezután fizeti az ÁFA-t, de a teljes vételárnak csak egy meghatározott részét (30 – 40 % ot) fizeti meg. • az eszköz a Finanszírozó cég tulajdonában van, a tulajdonjog az ügylet végén át száll az Ügyfélre • az eszköz az Ügyfél könyvelésében szerepel • termelőeszköz esetén az eszköz teljes ÁFÁ-ja visszaigényelhető • az eszköz tulajdonszerzési illetékét (ha azt a törvény előírja) a futamidő elején kell megfizetni dr. Béza Dániel 6

A NYÍLT VÉGŰ PÉNZÜGYI LÍZING Definíció Nyílt végű pénzügyi lízing esetén az ÁFÁ-t csak a törlesztő részletek után kell megfizetni A tulajdonjog a futamidő végén nem száll át automatikusan az Ügyfélre, csak akkor, ha ezt a lejáratkor a felek külön adásvételi szerződésben rögzítik Sajátosságai • az eszköz a finanszírozó cég tulajdonában van • az eszköz az ügyfél könyvében szerepel • termelőeszköz esetén az eszköz ÁFÁ-ja a törlesztésnek megfelelő részletekben igényelhető vissza • az eszköz tulajdonszerzési illetékét a futamidő végén kell megfizetni. dr. Béza Dániel 7

A LÍZING FAJTÁI 2. - AZ OPERATÍV LÍZING ÉS A VISSZLÍZING Az operatív lízing esetében a lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában és számviteli kimutatásaiban marad a futamidő végéig, amikor a lízingbe adó társaság tulajdonában lévő eszközt továbblízingelheti egy másik lízingbe vevő társaságnak vagy eladhatja. Az operatív lízing gyakorlatilag egy bérleti konstrukciónak felel meg, amikor a lízingbe vevő nem válik az eszköz tulajdonosává, hanem csak a használatért fizet. Operatív lízinggel bárki foglalkozhat, akinek tevékenységi köre tartalmaz bérbeadást. Számviteli előnyök: A teljes nettó lízing díj költségként elszámolható a Lízingbevevőnél, a lízingdíjat terhelő ÁFA pedig visszaigényelhető. Visszlízing esetében az eszköz eladója és a lízingbe vevő személye egybe esik. A lízingbe adó (lízingtársaság) megvásárolja a lízingbe vevő eszközének tulajdonjogát, majd az eszközt lízingbe adja a lízingbe vevőnek, aki korábban az eszköz tulajdonosa volt. dr. Béza Dániel 8

A BANKHITEL ÉS A LÍZING KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK A pénzügyi lízing pénzügyi értelemben hasonlít egy hosszú távú beruházási hitelre, amikor hosszú távon a lízingbe vevő megszerezheti az eszköz tulajdonjogát. Ez esetben is kamatot, tőketörlesztő-részletet, hitelbírálati díjat kell megfizetni, és kívánhatnak saját erőt a lízingcégek. A pénzügyi lízing és az eszközökkel fedezett beruházási hitel között a legnagyobb különbség abban van, hogy a lízing esetében a lízingtárgy tulajdonjoga a lízingbe adóé (még akkor is, ha számvitelileg a lízingbe vevő könyveiben szerepel), így a lízingbe vevő fizetésképtelensége esetén a lízingtárgy automatikusan visszakerül a lízingbe adóhoz. A lízing pénzügyi terhei szükségszerűen magasabbak, mint egy bankhitel terhei, tekintettel arra, hogy a lízingtársaságok is jellemzően bankhitellel finanszírozzák magukat, és banki forrásköltségen felül saját munkájuk és profitjuk ellenértékét is ki kell termelniük. dr. Béza Dániel 9

A LÍZING ELŐNYEI · Biztonságos a lízingbevevőnek, ugyanis a lízingtárgyon felül más eszköze nem terhelhető meg a lízingkötelezettség révén; · Nincs szükség bonyolult hitelképesség-vizsgálatra; · Gyorsan hozzáférhető forrás; · Kíméli a saját tőkét, mert csak az adott eszköz használatáért kell fizetni; · Az eszköz üzemeltetésével az időszaki lízingdíjak kitermelhetőek; · A lízingdíjak fizetési ütemezése alkalmazkodhat a vállalkozás pénzbevételeinek szezonalításához; · A lízing egy kézből kínálja fel a beruházás tárgyát és a finanszírozást; · Gyenge hitelképesség esetén is lízing révén finanszírozni lehet állóeszközöket; · ÁFA finanszírozási teher a bérbeadónál van (operatív lízing); · Nem növeli a konstrukció a lekötött, befektetett eszközállományt, beruházási keretet kímél (operatív lízing); · A bérlet „off-balance sheet” konstrukció, azaz mérlegen kívüli tétel, így a jövőbeni díjak nem növelik a tartozásállományt (operatív lízing) dr. Béza Dániel 10

A LÍZING HÁTRÁNYAI Drágább, mint a bankhitel Általános vállalatfinanszírozási célra nem alkalmas forma Rövidtávú finanszírozási problémák megoldására nem alkalmas dr. Béza Dániel 11

Faktoring dr. Béza Dániel 12

A FAKTORING FOGALMA (Új Ptk. ) LVIII. Fejezet A faktoring szerződés 6: 405. § [Faktoring szerződés] Faktoring szerződés alapján a faktor meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére köteles; ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeg visszafizetésére és kamat fizetésére, a faktor a követelés visszaengedményezésére köteles. dr. Béza Dániel 13

A FAKTORING FOGALMA • A faktorálás - klasszikus értelemben - nem a követelés megvásárlását jelenti, hanem meghatározott követelések sajátos engedményezését. • A faktor köteles a szerződés alapján a számla nyilvántartására, a kintlévőségek behajtására, a vevő kockázatának átvállalására, és a finanszírozására. • Ezeket együttesen vállalja, de közülük legalább két szolgáltatásra ki kell terjednie a faktorálásnak. • A faktorszerződések között sajátos fajta a finanszírozási faktorálás, amelynek értelmében a faktor bank a vevő fizetési kötelezettségének beálltáig a számla összegét a kedvezményezett szállítónak megelőlegezi. Ez utóbbit végzik tipikusan napjainkban a bankok. dr. Béza Dániel 14

A FAKTORING SZEREPLŐI Eladó Szállító Termék vagy szolgáltatás értékesítéséből vevőköveteléssel rendelkezik. Az eladó a vevőkövetelését értékesíteni kívánja a faktornak. Az eladó cserébe engedményezi a faktornak a követelését Vevő A vevő az a vállalat, amely szállítói tartozással rendelkezik az Eladó felé Faktor A faktor az a vállalkozás, amely megvásárolja az Eladó vevőkövetelését és így engedményezés útján jogosultjává válik az Eladó vállalat vevőkövetelésére, amely ellenértékére a vevőnél igényt tart dr. Béza Dániel 15

A FAKTORING FAJTÁI, ÁRAZÁSA A faktoring fajtái • Nyílt faktorálás: a vevő értesül a faktoringról • Csendes faktorálás: a vevő nem értesül a faktoringról • Visszkeresetes és visszkereset nélküli faktorálás A faktoring költségei a következő elemekből tevődnek össze: A faktoring árazása · Vevő nemfizetési kockázatának díja (csak visszkereset nélküli faktoring) · Ügyleti alapdíj (engedményezés ügyintézése, vevő bevizsgálása) · Ügyleti kamat (számlakövetelés diszkontálásakor alkalmazott kamatláb) legalább akkora, mint a bankhitelé · Vevőkövetelések adminisztrációjával kapcsolatos díj dr. Béza Dániel 16

A FAKTORING ELŐNYEI A megszerezhető finanszírozási forrás mértékének nem a saját hitelképesség, hanem a vevők hitelképessége szab határt Csökken a vevői kinnlevőség, növekszik az eszközök forgási sebessége Bankhitelnél gyorsabb ügyintézés, nincs szükség fedezetre Induló vállalkozások, hitelképtelen vállalkozások is forráshoz juthatnak így Könnyebbé válik a pénzügyi tervezés dr. Béza Dániel 17

A FAKTORING HÁTRÁNYAI Drágább, mint a bankhitel Kis összegű vevőkövetelések és atomizálódott vevői kör esetében nem használható Olyan ágazatokban, ahol jelentős garanciális kötelezettségek merülhetnek fel, vagy ahol a számlakövetelés jelentős részét garanciaként visszatartják, nem használható dr. Béza Dániel 18

Kiknek és miért ajánlott a faktoring? • Akik az ipar, kereskedelem területén működnek, gyorsan növekednek, ám fedezethiány miatt bankokon keresztül nem jutnak hozzá a növekedésükhöz szükséges hitelkerethez, így kénytelenek lemondani egyébként jól jövedelmező üzletekről. • Nem régen alakult cégeknek, akiknek már megfelelő piacuk van, de még nincs megfelelő múltjuk bankhitel felvételéhez. • A saját tőke és a szokásos finanszírozási eszközök bővítési lehetőségének hiánya miatt képtelenek élni a kínálkozó összes piaci lehetőséggel. • Azok a vállalkozások, amelyek fogyasztási-, tartós fogyasztási és/vagy alacsony beruházást igénylő javakat gyártanak, azokkal kereskednek, illetve olyan szolgáltatást nyújtanak, amelynek teljesítését nem lehet vitatni. • A faktoráltatni tervezett éves forgalom eléri, meghaladja a 20 millió Ft-t. • Az ügyfélnek több vevője van, és nagyszámú számla keletkezik. Az adósság kezeléséhez és behajtásához nem áll rendelkezésre elegendő adminisztratív erőforrás. dr. Béza Dániel 19

A közraktárjegy 1 A közraktári jegy olyan értékpapír, amely a forgalomban, a közraktárban elhelyezett áruk helyettesítésére szolgál. Emiatt inkább az intézményes finanszírozási formák közé soroljuk Jogi szabályozását az 1996. évi XLVIII. törvény tartalmazza A közraktár a törvény szerint olyan részvénytársaság, amely áruk elhelyezésével, letéti őrzésével és közraktári jegyek kibocsátásával foglalkozik A közraktár köteles a nála elhelyezett árukról értékpapírt, úgynevezett közraktári jegyet kiállítani. A közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított, rendeletre (a Ptk fogalomrendszerében: névre) szóló értékpapír, amely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó kötelezettségét bizonyítja A közraktárjegy két, egymással összefüggő, de egymástól elválasztható részből, az árujegyből és a zálogjegyből áll dr. Béza Dániel 20

A közraktárjegy 2 A közraktárban elhelyezett áru feletti korlátlan tulajdonjog feltétele az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása. A közraktári jegy két részének átruházása – akár együttesen, akár különválasztva – a többi névre szóló értékpapírhoz hasonlóan hátirat útján, forgatással történik A közraktár intézményével oly módon tudunk vállalkozásunk számára likvid eszközt teremteni, hogy közben magát az árut nem kényszerülünk eladni, elegendő ha egy közraktárban elhelyezzük, és a közraktári jegyet használjuk föl likviditási problémánk menedzselésére. . A közraktár jeggyel fizethetünk mint egy váltóval, vagy zálogba adásával kölcsönhöz juthatunk, úgy hogy az árunkról nem kell végleg lemondanunk. dr. Béza Dániel 21

A kötvény törvényi szabályozását a 285/2001. (XII. 26. ) számú Kormányrendelet illetve egyes speciális kötvényekre vonatkozó rendelkezéseket a Gazdasági Társaságokról szóló törvény tartalmazza. A kötvény kibocsátására vonatkozó szabályokat részben ezek a jogszabályok, részben a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. Törvény határozza meg. 12/B. § 108 (1) A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely lejárat nélküli vagy - jogszabály által megszabott keretek között - lejárattal rendelkezik. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: kamat), továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti és teljesíti. A kötvény árazása. A kötvény a legritkábban alkalmazható külső finanszírozási forrás a kisvállalkozók számára dr. Béza Dániel 22

Köszönöm a figyelmet! Viszontlátásra 2014. december 5 -én! http: //kfk. uni-corvinus. hu www. csabailget 2008. hu/oktatas