Kisteleplsek a teleplsrendszerves rszei avagy a rendszer hibi

Kistelepülések: a településrendszerves részei, avagy a rendszer hibái? Az államszocializmus településpolitikájának következményei az egykori Balassagyarmati járás példáján Molnár Melinda Ph. D (SZIE RGVI Gödöllő) A kutatást „A területpolitika helyi szociális ellátórendszert érintő döntéseinek hatása a vidéki helyi társadalmak (falvak, kisvárosok) népességmegtartó képességére és a helyi hatalom érdekérvényesítésére OTKA T 048301” pályázat támogatta. Közös kutatás: MTA PTI (Bódi Ferenc), PPKE (Fekete Attila), SZIE (Molnár Melinda)

A rendszerváltást megelőző évtizedek település- és területfejlesztési trendjei I. Trendek a település- és területfejlesztésben Korszak Államszocializmus korai szakasza (1949 -1968) Általános vonások Városok és falvak, városkörnyéki együttműködések szempontjából • nehézipari óriásberuházások • várostámogatás, nehézipari fejlesztések szempontjából értékes területek támogatása • hierarchizált gazdasági - társadalmi, közigazgatási „építmények” létrejötte • kiépült az ún. tanácsrendszer • minden települést vagy megyei (városok) vagy járási (községek) alárendeltségbe helyeztek

A rendszerváltást megelőző évtizedek település- és területfejlesztési trendjei II. Trendek a település- és területfejlesztésben Korszak Általános vonások Államszocializmus • „hatékonyság az új gazdasági elve” mechanizmus korában (1968 -1980) • „optimalitás elve” Városok és falvak, városkörnyéki együttműködések szempontjából • várostámogatás, közigazgatási és/vagy gazdasági központok támogatása • kisebb települések tanácsainak, iskoláinak, mezőgazdasági üzemeinek stb. működési összevonása

A rendszerváltást megelőző évtizedek település- és területfejlesztési trendjei III. Trendek a település- és területfejlesztésben Korszak Általános vonások Államszocializmus „térségi kései szakasza szemlélet” (1980 - 1989) „társadalmi tervezés” Városok és falvak, városkörnyéki együttműködések szempontjából Szakítás a pontszerű településfejlesztéssel (urbanizációs gócok- sávok, mikrokörzetek) A településfejlesztésben nem csupán gazdaságfejlesztési szempontok jelennek meg

A közigazgatási besorolás és a népesedési viszony összefüggéseinek vizsgálatában használt mutatók: • A 2001 -es lakónépesség alakulása az 1970 -es statisztikához viszonyítva (%) • Öregségi index (60 év felettiek/ 15 év alattiak) (%) • A természetes szaporulat előző népszámláláshoz viszonyított aránya • A vándorlási különbözet előző népszámláláshoz viszonyított aránya

Összefoglalás Ø A kis lélekszámú településekből álló Balassagyarmati járás jelentős demográfiai veszteséget könyvelt el az államszocializmus idején. Ø A járásban a közigazgatási hierarchizálás jelentős differenciálódást indított el. Köszönöm a figyelmet! Ø A differenciálódás az önálló települések, a társközségi székhelyek, társközségek között zajlott. Ø A különbség az egyes csoportokban nem elsősorban a változások irányában, hanem mértékében mérhető. Ø A legmélyebb válság a legerősebb függőségi helyzetbe került társközségi csoportban figyelhető meg.

A kistelepülések veszteségeiből kiinduló spirál A kis lélekszámú települések önfenntartó képessége jóval kisebb, mint a nagyobb településeké; rendkívül érzékenyek a külső hatásokra. Az egyszer elindult kedvezőtlen társadalmi- gazdasági folyamatok a kistelepüléseken nehezen fordíthatók vissza. Köszönöm figyelmet! A kistelepüléseken zajló spontán, a vagy államilag irányított funkcióvesztés a települést hosszú távon elsorvaszthatja. A kistelepülések sorvadása hosszú távon a környező városokra is kedvezőtlen, hiszen a korábban a kistelepülésen lokalizálódó társadalmi- gazdasági problémák átterjednek. A probléma idővel térben tovább szélesedik. Nemzeti szinten a kérdés már nem csupán település- területpolitikai jellegű.

Köszönöm a figyelmet!