Kiss Ferenc Lszl Bels gazdasgossg s a versenyz
Kiss Ferenc László Belső gazdaságosság és a versenyző természetes monopólium 1
A természetes monopóliumról n n n Tavaly is a természetes monopóliumról beszéltem. Amellett érveltem, hogy “[a] természetes monopólium nem inkonzisztens a versennyel. ” Az idén felmerült, hogy a belső gazdaságosságok tükrében n a természetes monopólium pontosabb jellemzését lehetne adni, továbbá beszélni lehetne arról, hogyan állapítható meg a monopólium természetes vagy természetellenes volta. A természetes monopólium téma maradt, tehát. . . 2
Kiss Ferenc László Még mindig a természetes monopóliumról 3
Kiss Ferenc László Már megint a természetes monopóliumról ? 4
Kiss Ferenc László Jövőre ismét a természetes monopóliumról fogunk beszélni 5
Második számunkba két cikket írtam: a termelékenységről, ■ a belső gazdaságosságokról. ■ Mindkettő azt a szerkesztői célt is szolgálja, hogy egészséges arányok alakuljanak ki egyfelől a leíró-elemző aktuálirodalom, másfelől az elméletimódszertani tartalom között. 6
A termelékenységről szóló cikkben tárgyalt dekompozíciós elemzési módszer menedzseri célokra is jól használható, de természeténél fogva (vállalatközi összehasonlítás) a szabályozói elemzési célok szolgálatára a legalkalmasabb. 7
A termelékenység alapvető fontosságú téma. ■ Ennek ellenére nagyon keveset tudunk róla és túlnyomórészt feltételezésekkel dolgozunk. ■ Szükség lenne a termelékenységet kutató munka mennyiségének növelésére és minőségének javítására. ■Kultiválni kellene a témát! ■ 8
A belső gazdaságosság is alapvető fontosságú téma. Vele is többet és jobban kellene foglalkoznunk. ■ A téma tárgyalása a verseny és szabályozás nemzetközi irodalmában visszaszorult az utóbbi évtized során. ■ Ennek a piaci verseny szabályrendszerét is érintő káros következményei lehetnek. ■ 9
Mi a természetes monopólium? Ha valamely piacot a monopólium – pontosabban egyetlen közös termelési folyamat – képes a legolcsóbban ellátni termékkel vagy szolgáltatással, akkor a monopólium „természetes”. n Erre az esetre mondjuk, hogy a termelés technológiája költség-szubadditív. n 10
Mi a természetes monopólium? Tételezzük fel, hogy létezik egy monopólium, amely a q 1, q 2, . . . , qm outputokat termeli, és ezekkel ellát egy piacot. Összes termelési költsége CM = c. M(q 1, q 2, . . . , qm). 11
Mi a természetes monopólium? Ugyanennek a piacnak az ellátása érdekében ugyanezeket az outputokat ugyanilyen mennyiségekben képes előállítani egymással versengő n számú szolgáltató. Ezek termelési költségei a következők: n n Összes költség: C 1 = c 1(a 11 q 1, a 12 q 2, . . . , a 1 mqm) C 2 = c 2(a 21 q 1, a 22 q 2, . . . , a 2 mqm). Cn = cn(an 1 q 1, an 2 q 2, . . . , anmqm) 12
Költség szubadditivitás létezik, ha – minden lehetséges ∑Ci-re vonatkozóan igaz az, hogy CM < ∑Ci (i = 1, . . . , n). Ilyen esetben a monopólium természetes, azaz gazdaságos, mert a piacot a legolcsóbban képes ellátni. 13
Költség szuperadditivitás létezik, ha – van legalább egy olyan ∑Ci, amelyre vonatkozóan igaz az, hogy CM > ∑Ci. Ilyen esetben a monopólium természetellenes, mert létezik olyan versenyzői kínálat, amelyik olcsóbb a monopóliumnál. 14
Költség additivitás létezik, ha – van legalább egy olyan ∑Cj, amelyre vonatkozóan igaz az, hogy CM = ∑Cj. Ilyen esetben a monopólium természetellenes, még akkor is, ha minden más ∑Ci-re vonatkozóan igaz az, hogy CM < ∑Ci (i = 1, . . . , n; i ≠ j), mert egyenlő költségek esetén a versenyt preferáljuk a monopóliummal szemben. 15
Gyakori hibák A tényleges monopólium természetes monopóliumként való ábrázolása. n A természetellenes monopóliumnak a természetes monopóliummal való azonosítása. n Minden monopólium eleve természetellenesként történő ábrázolása (pl. Motta). n 16
A természetes monopólium kutatása Ökonometriai modellek n Becsült költségfüggvények n Csak a „helyi” – azaz releváns piacnagyságokra vonatkozó – szubadditivitást vizsgáljuk. n. A monopólium globális – bármely piacnagyságra vonatkozó – természetessége irreleváns téma. n. Az ökonometria eszközeivel csak a globális természetes monopólium nemlétét lehet bizonyítani. n 17
C C (100, 120) = 1100 (piacnagyság) C (52, 75) = 800 q 2 C (48, 45) = 400 q 1 q 2 120 100 80 70 40 30 18
Empirikus eredmények n Ágazati modellek helyi költség szubadditivitást találtak n n n távközlésben villamosenergia iparban vasúti közlekedésben légi közlekedésben bankokra vonatkozólag Evans-Heckman [1983] szuperadditivitást találtak a távközlésben, de hibás volt a modelljük. 19
A természetes monopóliumok. . . egy része de facto monopólium volt (pl. távközlés, energia), n. . . más része azonban nem volt monopólium, hanem olyan piacokon kínált szolgáltatásokat, amelyek – gyakran történelmileg is mindig – versenyzői piacok voltak (pl. közlekedés, bankok). n 20
A természetes monopóliumra vonatkozó ökonometriai eredmények a technológiai értelemben vett monopólium költségelőnyéről szólnak. A közös termelés technológiai költségelőnyeit akkor is lehet hatékonyan realizálni, ha a termelési folyamat különféle termelési tényezői és/vagy részfolyamatai különböző vállalkozók tulajdonában vannak, illetve különböző cégeken belül szerveződnek, mégpedig az illető cégek tulajdonviszonyaitól függetlenül, és még akkor is, ha ezek a különböző cégek versenyeznek egymással. 21
Ha a szolgáltatás hálózati termelés eredménye, akkor a közös termelés két alapformája az egyetlen hálózaton, illetve az összekapcsolt hálózatokon történő szolgáltatás. A hálózatok összekapcsolása megvalósulhat a piaci verseny körülményei között is. Az egymással versenyző szolgáltatók hálózatainak gazdaságos összekapcsolása anélkül teszi lehetővé a versenyt és a versennyel általában asszociált gazdasági előnyök (hatékonyság, költségcsökkentés, innováció, alacsony árak, jó minőség stb. ) megjelenését a szolgáltatások piacain, hogy a társadalomnak le kellene mondania a belső gazdaságosságok által létrehozott költségelőnyökről. 22
A természetes monopólium nem zárja ki a versenyt, hanem. . . ■ a hálózatok összekapcsolása és a soktulajdonos hálózatok révén a költség-szubadditivitás és a verseny előnyei egyidejűleg biztosíthatók. ■ Az internetről nagy biztonsággal elmondható, hogy jelentős méret- és választékgazdaságosság, valamint költség-szubadditivitás jellemzi, tehát ■ • kb. 3 milliárd fogyasztót kiszolgáló természetes monopóliumnak tekinthető, azonban. . . • mint a „hálózatok hálózata” sokmillió tulajdonos több millió összekapcsolt hálózatából tevődik össze, és. . . • valóban igen sokoldalú és intenzív verseny folyik a hálózatok és tulajdonosaik között. 23
A természetes monopóliumok versenye azonban. . . nem azonos a verseny klasszikus formájával (sok független kínáló, sok független kereső). n Tökéletlen verseny az input piacokon, pl. mert a versenyzők inputokat árulnak egymás számára. n Tökéletlen verseny az output piacokon nem független, nagyságrendileg nagyon különböző, kevés jelentős piaci erejű kínálóval. n A verseny és a kooperáció kombinációja: n n n az összekapcsolás révén a függő fogyasztás révén Ez utóbbi azonban jövőre lesz témánk. 24
- Slides: 24