KISRLETI LLATOKLLATKSRLETEK Bevezets Ph D kurzus elads Dr

KISÉRLETI ÁLLATOKÁLLATKÍSÉRLETEK Bevezetés Ph. D kurzus előadás Dr. Bertók Lóránd egyetemi tanár 2012

Főbb szempontok 1. Állat és ember történelmi kapcsolata - állatvédelem 2. Kísérleti állat – laborállat - Állatkísérletek célja – indoka - Az állat mint biológiai modell 3. A kísérletek feltételei - Állatház - Tenyésztési módok /törzs, állomány / beltenyésztett, stb megnevezés - Mikrobiológiai szempontok csíramentes (Axenic) zsilipelt (Barrier) hagyományos (Conventional) SPF 4. Kísérleti állatok védelme – törvényes szabályozás 5. Kísérleti állattudomány szervezetei

A gyakorlat számokban 2006 Kb. 150 nyilvántartásba vett létesítmény adatai /Gyertyán I. : Ph. D előadás/ kb. 150 nyilvántartásba vett létesítmény

Kísérleti állatok megkülönböztetése, megnevezése mikrobiológiai szempontból - Csíramentes (Axenikus) - Zsilipelt (Barrieres) - Hagyományos (C/Konvencionális) ------SPF /Fertőző mikróbáktól mentes

Eredeti ábra

Az állatvédelmi jogalkotás fejlődése az Európai Únió tagállamaiban és Svájcban Baving, 1965 at al, in Sambraus-Steiger, 1977 Ország Első állatvédelmi előírás ( törvényben) Belgium Dánia Németo. Finno. Franciao. Görögo. Nagybrit. Irország Olaszo. Büntető törvk. Polg. törvényk. Birodalmi törvényk. Grammont-tövény Törvény kihirdetésének éve 1867 1866 1879 1850 1770 Első önálló állatvédelmi törvény v. rend. 1929 1950 1850 1901 1821 1913 Érvényes törvény (1994 -ig) 1986 1991 1971 1989 (mg. Tvk) 1981 1911/1988 1911/1965 lásd. Nagybrit. Toszkána rendörségo 1849 szabályozás Luxemburg Büntető tvk. 1979 1965 1983 Hollandia Büntető tvk. 1881 1961 1991 254. és 455. cikkely Norvégia BTK kieg. 1874 1935 1974 Ausztria Kancellári határozat 1846 1939 * Portugália BTK 1886 1989 Előkészületben Svédo. 1900 1944 1988 Svájc BTK 1937 1978 1991, módosítva Spanyolo. Királyi törvény 1925 ** *Néhány szövetségi tartományban törvények, nincs egységes nemzeti állatvédelmi törvény **Állatvédelmi törvények a 13 tartomány közül 3 -ban

A törzseknek nevük van, amely (a régen elnevezett törzsektől eltekintve) 3 -4 nagy betűből, majd törtvonal után a tenyésztőre utaló rövidítésből áll, pl „A/He” = Az A-törzs, W. E. Heston által tenyésztve (National Cancer Institute, Bethesda), vagy „BALB/An. Crl. BR” a következőt jelenti: Eredetileg H. J. Bagg által kitenyésztett albinó (ezért b-alb) egér, mely Andervonthoz (a NIH-be) került, végül a Charles River Laboratóriumba (Crl) és ma barrier mögött (BR) tartják. Ennyi mindent - olykor sok egyebet - lehet leolvasni a törzs nevéből. Néhány gyakori rövidítés: N = NIH, National Institute of Health (USA) Crl= Charles River Laboratories (USA) J = The Jackson Laboratories (USA) RIJ= TNO Rijswik (NL) Ico=IIFFA-Credo (F) Orl=Centre de Selection…, Orleans (F) W = Inst. Oncologie, Varsó (PL) SF= UNIV. of Kuopio (SF) Y= Lab. Exp. Biol. , Moszkva (RUS) Nemzetközi megállapodás szerint egy törzset akkor nevezhetünk beltenyésztettnek, ha 20 vagy annál több egymást követő nemzedéken át édestestvérek közötti (BXS) pároztatást végeztek.

A világszerte legtöbbet használt inbred egér- és patkánytörzsek Sorrend egerek patkányok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. C 57 Bl/6 C 3 H BALB/c DBA/2 CBA A AKR C 57 BL/10 NZB SJL F 344 LEW SHR BN PVG BUF WAG ACI M 520 WF

Az SPF kifejezést körüllengő sok félreértés elkerülése érdekében több más, nem kevesebb zavart okozó kifejezést is bevezettek: COBS (Caesarean Derived Barrier Sustained = császármetszéssel nyert, zsilip mögött tartott), ami a Carworth Farm kifejezése, BR (Barrier Reared) = azaz zsilip mögött nyert, VAF ( Virus antibody free) = virus-ellenanyagtól mentes, amit a Charles River Laboratories (CRL) vétetett jegyzékbe SOPF (Specific Opportunistic Free), amit a IFFA Credo jegyzett be, és ami megadja, hogy az adott vizsgálat céljára milyen mikroorganizmustól mentesek az állatok. A COBS kifejezésben a BS ugyanaz, mint a BR, vagyis „zsilip mögött nyert”. A CO azt mondja, hogy a tenyészet első nemzedékét császár metszéssel hozták világra, vagyis nem tartalmaz olyan mikróbát, ami képes átjutni a méhlepény alkotta gáton (placentáris barrier). EGÉSZSÉGFIGYELÉS (monitorozás)

A korszerű állatházban tehát az ember „szennyezettebb” mint az állat, azaz, nem az állatot kell az embertől, hanem az embert kell az állattól elkülöníteni, nehogy megfertőzze őket. Az ellentmondást persze a műszakiak is belátják, ismerik, ezért próbálnak gondoskodni olyan megoldásokról, hogy a kutató hozzáférhessen az állatokhoz, anélkül, hogy megfertőzné őket. Mindez bonyolult és költséges, de nem drágább, mint a kidobott állat, az elfogadhatatlan adat, a hiábavaló állatkísérlet.

Virusfertőzés gyakorisága egér- és patkányállományokban (a százalékos gyakoriság sorrendjében) EGÉR PATKÁNY Egér tüdőgyulladás (PVM) Egér tüdőgyulladás PVM Sendai-virus (SEN) Senday Virus (SEN) Egér hepatitisz virus( MHV) Sialodacrioadenitis (SDAV) Egér minut virus ((MMV) Kilham-patkány- vírus (KRV) Theiler. encephalomyel. (GD-7) Toolan-virus (H-1) Reovirus-3 (REO-3) Baktériumos fertőzés gyakorisága egér és patkányállományokban EGÉR PATKÁNY Mycoplasma pulmonis M. arthritidis Pseudomonas sp. Pasteurella pneumotrop. Bac. Piliformis Parazitás fertőzések gyakorisága egér és patkányállományokban Entamoeba muris, Spironucleus muris, fonálférgek, Tritrichomonas muris, Giardia lamblia, atkák

A Természetes Ellenállóképességet (TEK) csökkentő és emelő tényezők T Rossz élet- és időjárási körülmények Stressz Táplálékhiány (mennyiség, minőség) Láz Sokk Sugárzás Fertőzés Gyógyszerek E K Jó életkörülmények Bakteriális anyagok (BCG) Kémiailag méregtelenített endotoxin Sugárkezeléssel méregtelenített endotoxin (Tolerin)

EGÉSZSÉGFIGYELÉS Amint tudjuk, SPF tenyész-, vagy kísérleti állomány esetén meg kell adni, hogy milyen mikroorganizmus NEM található meg. Nyomatékkal: Az un. SPF lista nem előírás, csak nemzetközi ajánlás. Minden tenyészetnek joga és kötelessége saját magáról kinyilvánítani, hogy mely kórokozóktól való mentességet szavatolja Példa: Charles River Ltd. (USA) és az egyik legjobb európai tenyészet, az egykori Zentralinstitut f. Versuchtstierzucht (BRD) SPF jellemzői (következő táblázat):

Élettani, Gyógyszer-, vagy Toxikológiai torzítás Bac. piliformis Hepatitisz virus (egér) Kilham patkányvírus Laktát dehidrogenáz virus Mycoplasma pulmonis Salmonella enteritidis Streptococcus pneumoniae Összegezve a hosszú listát: szinte nincs olyan kórokozó, ami ne befolyásolná a kísérleti eredményeket, akár előidéz diagnosztizálható tüneteket, akár nem.

AZ IMMUNRENDSZER MÓDOSULÁSÁT IDÉZI ELŐ Cytomegalovirus Ectromelia virus Encephalitozoon cuniculi Gardia muris Hepatitis virus Kilham virus Laktát-dehidrogenáz virus Lymphocitas choriomeningitis virus Minut virus (egér) Micoplasma pulmonis Myobia musculi Myocoptes musculinus Salmonella enteritidis Sendai virus Spironucleus muris Syphacia spp. Tímus virus (egér)

Okozhatnak-e klinikai tüneteket és fertőzőek-e az emberre? A Mikroorganizmus Megnevezése Emberre veszélyes Fogékony Faj Klinikai tünetek Ektromélia-virus Senday-virus Reovirus-3 Theiler-encephalomyelitis Egér hepatitisz Nyál-és könnymirigy gyull. v Járványos szopóskori hasmenés Lymphocitas koriomeningitisz Hantaan-virus Majom herpeszvírus Kilham/Toolan patkányvírus Egér adenovírus Egér minut-vírus Egér pneumoniavírus Polioma-vírus Egér citomegalo-vírus Vírusos tüdőgyulladás Timusz-vírus nem nem, nem nem IGEN nem nem E E, P, T. H E, P, T, H E, P E E, P, T, H, ember E, P, ember P E, P E E, P, T, H E E +/+/+/+/+ +/+/-

Állatkísérletek engedélyezése Állatház (b) MÁB (d) Állomás (e) indít, kérvényez eldönti a fájdalmasságot engedélyez állatház MÁB áeg. állomás Etikai Tanács: elveket rendez Etikai Tanács Az engedélyezés adatait a 243/98. Korm r. 2. sz. melléklete tartalmazza

ENSZ (US) EVSZ (WHO) IUBS IUPHS ICLAS (Kormányzó Tanács Amerika Ázsia Európa ICLAS MNB (MTA) jelenleg AKTB (MTA) ÁTT (FVM) ATET (FVM) ICLAS: International Council for Laboratory Animal Science AKTB: Állatkísérleti Tudományos Bizottság (MTA osztályközi) ÁTT : Állatkísérleti TanácsadóTestület (FVM) ÁTET: Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács (FVM)

Somewhere, something went terribly wrong.