KISGYERMEKEK TESTILELKI SZKSGLETEI S AZOK HATSA A KSBBI

KISGYERMEKEK TESTI-LELKI SZÜKSÉGLETEI ÉS AZOK HATÁSA A KÉSŐBBI ÉLETKORRA Mazsola Csana Oktatási és Nevelési Nonprofit Kft. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010 „Harmonikus családi élet - Helyi igényekre alapuló komplex családtámogatási programsorozat megvalósítása és e-Tananyag kidolgozása”

Tartalomjegyzék • A gyermek fizikai szükségletei • A gyermek lelki szükségletei • Anya-gyermek kapcsolat és hatásai • A minőségi együtt töltött idő • Családi stressz hatása a kisgyermekekre • Nagycsaládok előnyei a kisgyermek szempontjából • Tanácsadásokon felmerült problémák EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Téma fontossága A gyermekneveléssel kapcsolatos tanácsadásainkon számos alkalommal felmerülő kérdések: a gyermek etetése (rossz evő a gyermekem, válogat, nem eszik rendszeresen), a gyermek alvási szokása (nem akar elaludni, sokszor felébred) , közös játék stb. Jelen e-Előadásunk célja rendszerbe foglalni a gyermek testi-lelki szükségleteit és rámutatni ezek jelentőségére, fontosságára. Tapasztalatunk, hogy a mai információrengetegben sokszor már a rendszerbefoglalás elegendő ahhoz , hogy ne vesszünk el az apró részletekben, és ne stresszeljük magunkat átmeneti problémákon. Így jelen tananyagunk célja elsősorban nem az egyedi problémák megoldása, hanem a rendszerbe foglalás a gyermekneveléssel kapcsolatos információk rengetegében.

A gyermek fizikai szükségletei • 1. ) Táplálkozás • 2. ) Pihenés, alvás • 3. ) Mozgásigény • 4. ) Tisztálkodás EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A gyermek fizikai szükségletei 1. ) Táplálkozás - A gyermek megszületése után az első döntések egyike közé tartozik, hogy a gyermekek az anyuka szoptassa vagy üvegből etesse. - A csecsemő táplálásának legjobb módja a szoptatás. A szoptatott babák általában egészségesebbek, ritkábban betegszenek meg. Kevesebb köztük az allergiás, asztmás és cukorbeteg. - Természetesen ha fizikai akadálya van a szoptatásnak (pl. nincs elegendő tej, gyószerszedés) nem szabad, hogy anyai lelkiismeretfurdalást, depressziót okozzon. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A gyermek fizikai szükségletei 1. ) Táplálkozás „A gyermeknek kiegyensúlyozott táplálkozásra van szüksége. ” • Igény szerint, de mértékkel: - annyit ehet, amennyit szeretne és akkor ehet, amikor éhes. - annyit ihat, amennyit szeretne és akkor ihat, amikor szomjas. • A szükségletek kielégítése során beépülő értékek: Az egészséges életmód beépülése és szokásainak alakítása során elsajátítja az alábbiakat: például asztalnál való viselkedés, tele szájjal nem beszélünk, társak iránti udvariasság, gyümölcs-zöldség napi fogyasztásának szokása stb. . EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A gyermek fizikai szükségletei 1. ) Táplálkozás Feladatok a szükséglet kielégítése során: - Szülők hatása: - utánozható minták (kenyér megkenése, önkiszolgálás, segítségadás) - Jó légkör az étkezés során, nincs erőltetés (rosszul étkező gyermek esetén fontos a kreativitás – minél színesebb ételek, mókás tálalás stb. ) - evőeszköz: használatát kipróbálhatja amikor szeretné kipróbálni (kés, villa) erőltetés nélkül, de a biztonság szem előtt tartásával (gyermek evőeszközök) - Ösztönzés új ételek kipróbálásra, megkóstolására - A gyermek tápanyagszükségletének kielégítése - Példamutatás: a család is étkezzen egészségesen, családi közös étkezések fontossága már kisgyermekkorban EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A gyermek fizikai szükségletei 2. ) Pihenés, alvás „A gyermeknek szüksége van arra, hogy saját ritmusának megfelelően éljen és pihenjen. ” - A gyermek alvásigényének megfelelő ideig aludhat, pihenhet. Figyeljük gyermekünk igényét és kisgyermekkorban lehetőleg úgy alakítsuk alvási szokásait, ami mellett ő kiegyensúlyozott. • A szükségletek kielégítése során beépülő értékek: - Kialakulnak az alvási szokások, empátia, önuralom a társak és a barátai igényei iránt, önmaga egyre jobb megismerése, önkiszolgálása. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A gyermek fizikai szükségletei 2. ) Pihenés, alvás Feladatok: - otthonos légkör megteremtése, amely békés: sötétítés, mese, takargatás, simogatás, jó éjt puszi - Ha a gyermek tovább alvó, keltegetése simogatással történjen - Fontos a pihenéshez a csend - Használhat alvókát, cumit. - Együttalvás / különalvás: Érvek – ellenérvek. Kisgyermekkorban mérlegelendő a gyermek temperamentuma, az édesanya kipihentsége (pl. ha túl sűrűn ébred fel a gyermek éjszak). Hallgassunk ösztöneinkre, ne a szomszédra!!! EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A gyermek fizikai szükségletei 3. ) Mozgásigény „A gyermek mozgásigényének megfelelően mozoghat„ Igény szerint: • Testnevelés, sport gyakorlatok a napirendben kialakult, meghatározott helyen és időben, játékos tornák és foglalkozások beiktatása, akár otthon is – internet segítségével • elegendő mozgási lehetőség biztosítása a gyermekek számára • Levegőzés, udvari mozgás • kirándulás, séta EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A gyermek fizikai szükségletei 3. ) Mozgásigény • A szükségletek kielégítése során beépülő értékek: Mozgás megszeretése, önfegyelem, edzés, testi képességek fejlődése, kitartás, nehézségek leküzdése, állóképesség javulása. Szervezési feladatok: - Biztonságos közeg kialakítása a változatos mozgás biztosításához - Nagymozgások fejlődésének nyomonkövetése (mászás, járás, futás, ugrálás, háromkerekű biciklizás stb. ) – elmaradás esetén játékos ösztönzés - Koordinációs képesség kibontakozásának biztosítása: egyensúly, ügyesség, ritmus EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A gyermek fizikai szükségletei 4. ) Tisztálkodás • A tisztálkodás első lépése a (szoba)tisztaságra szoktatás. • Nagy lépés a tipegő korú gyermeknek, ha önállóan tudja uralni bél- és hólyagműködését. • Erre nem kell tanítani, ez a folyamat is része a természetes fejlődésnek. Amit tehet a szülő ebben a helyzetben, ha ösztönzi gyermekét. • Tartsuk szem előtt, hogy a túlzott kényszer visszaveti a gyermek kedvét és megmakacsolja magát. Ha „baleset” éri, ne éreztessünk neheztelést. Ha viszont sikerül neki, örüljünk, de ne mutassunk túlzott lelkesedést. • Megyfigyelés: A mai gyerekek jóval később lesznek szobatiszták. Jellemzően 2, 5 – 3 éves kor között. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A gyermek fizikai szükségletei 4. ) Tisztálkodás Igény szerint: • WC-használat akkor, amikor a gyermek szükségét érzi • Fogmosás rendszeresítése már az első fogak megjelenésénél (szokás kialakítása miatt) • Esti fürdetés – élményszerűen. • A szükségletek kielégítése során beépülő értékek: -tisztaságérzett, rendezett, ápolt külső -esztétikus megjelenés -az egészségesség érzése, komfortérzet tudatosul EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A gyermek fizikai szükségletei 4. ) Tisztálkodás Szervezési feladatok: - berendezés és eszközök célszerű elrendezése a kisgyermek számára (szappan, fésű, tükör, törölköző, fogmosó pohár stb. ) - bizalom a gyermekben (egyedül kimehet, szól, ha készen van, stb. ) -önállóság kipróbálása, szükség esetén segítés EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Egyéb szülői kötelességek az egészséges testi fejlődéshez • Egészséges életmód a gyermektervezés / terhesség időszakában • Rendszeres védőnői találkozások biztosítása • Kötelező védőoldások beadatása • Egészséggondozás (beteg gyermek ápolása, orvos által felírt gyógyszerek alkalmazása, orvosi konzultációk biztosítása) • Balesetmentes környezet megteremtése (rácsos kiságy, járóka, élvédők, lépcsőhöz biztonsági rács, utazásnál gyermekülés stb. ) • Játék, felfedezés, mozgás biztosítása gyermekünk számára.

A gyermek lelki szükségletei 1. ) Szeretet 2. ) Biztonság 3. ) Tudásvágy, kompetencia 4. ) Tisztelet 5. ) Önmegvalósítás EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A gyermek lelki szükségletei 1. ) Szeretet „A gyermeknek joga van ahhoz, hogy szeressék és szerethessen; és elfogadják, olyannak fogadják el, amilyen. ” A gyerek számára szinte az oxigénnel azonos értékű az elfogadó, meleg érzelmi kapcsolat. Feladat: - gyermek érzelmi biztonságának megteremtése - feltétel nélküli szeretet biztosítása EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A gyermek lelki szükségletei 2. ) Biztonság A biztonság szükséglete azt jelenti a gyermekek számára, hogy legyen az életükben egy/több olyan személy, akiben meg tudnak bízni. Ez a szükséglet sérülhet abban az esetben, ha a szülők bántalmazzák, elhanyagolják a gyereket, vagy egyszerűen csak nem figyelnek rá, mert túl sokat dolgoznak. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A gyermek lelki szükségletei 3. ) Tudásvágy, kompetencia „A gyermeknek joga van bármiféle tudás megszerzésére. „ „Csak attól tanulunk, akit szeretünk. ” Gyermekkorban a kiegyensúlyozott fejlődéshez szükség van arra, hogy megtapasztaljuk, hogy képesek vagyunk dolgokat egyedül megcsinálni. Fontos továbbá, hogy a gyermek kiváncsisága lehetőleg minél gyakrabban ki legyen elégítve. Így kezdi majd egyre biztonságosabbnak érezni a világot. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A gyermek lelki szükségletei 4. ) Tisztelet, megbecsülés, elismerés, megértés szükséglete „A gyermeknek joga van az emberi méltósághoz. ” Igény szerint: - folyamatos visszajelzés a gyermek számára - Követelmények megfogalmazása, határok tisztázása - a pozitívumok kiemelése EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A gyermek lelki szükségletei 5. ) Önmegvalósítás „A gyermeknek szüksége van a sikerre. A gyermeknek joga van hibázni. A gyermeknek szüksége van arra, hogy kifejezhesse magát. ” Igény szerint: • vágyak és feladatok egyeztetése • Hagyjuk a gyermeket választani egyes kérdésekben (pl. mit akar reggelizni, melyik pólót vegye fel stb. Fontos, hogy kisgyermeknek mindig ajánljuk opciókat, amik közül választ. • Hagyjuk elmondani a saját véleményét • tájékoztatás • Vonjuk be a döntésekbe EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

ANYA-GYERMEK KAPCSOLAT Lelki egészség alapja EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Anya-gyermek kapcsolat I. • A családi nevelés légkörének megteremtője általában az anya. • Az anya és a gyermeke közötti kapcsolat függ attól, hogyan viszonyulnak egymáshoz érzelmileg és milyen körülmények határozzák meg azt a viszonyt. • A korai anya-gyermek kapcsolat során, a gyermek születése után, a gyermek megtanulja, hogyan kell jelet adni és válaszolni ahhoz, hogy a szülőtől is választ kapjon. Ez lesz az alapja az élete későbbi szakaszában az általa alkalmazott információcserének és tanulási folyamatnak. • Az anya-gyermek kapcsolat az első olyan élmények közé tartozik a csecsemő számára, ami meghatározó egész későbbi fejlődésére. A rossz minőségű kötődés káros lehet, amely kifejti hatását a serdülőkorra és a felnőttkorra is. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Anya-gyermek kapcsolat II. Azok a gyerekek, akiknek szüleik olyan légkört teremtenek meg, ahol lehetőséget nyújtanak, hogy a gyermek érezzen, gondolkodjon, fedezze fel a világot, közénk tartozol, légy boldog, azok a gyerekek a későbbiekben jobban fognak tájékozódni a világban, független személyiséggé válnak, és bízni fognak saját magukban. Azok a gyerekek, akiknek szüleik olyan légkört teremtenek, amelyben azt hangsúlyozzák, hogy felesleges, nem tetszik a neme, amit csinál, gondol, ne gyere közel, ügyetlen vagy, azokban a gyerekekben az a kép fog kialakulni, hogy a világ veszélyes, nem vagyok képes boldogulni, nem érdemes felnőni. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Anya-gyermek kapcsolat III. • Azt, hogy a gyermek hogyan fog élete során az emberi kapcsolatokban bízni, hogyan fogja tudni érzelmeit szabályozni, a korai szülő-gyermek kapcsolat határozza meg és jelentős befolyása van a gyerek közösségi életére. • A biztonságosan kötődő gyermekek kevésbé félnek, ha anyjuk jelen van, szabadon fedezik fel a környezetüket. Az anya jelenléte nyújtja számukra a felfedezéshez szükséges biztonságos hátteret. • A bizonytalanul kötődő gyerekeknél a gyerekek esetén két lehetőség merül fel: a gyermek kerüli az édesanyját és a tárgyakkal törődik, vagy nem mer eltávolodni anyjától, nem meri felfedezni a körülötte lévő világot. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Anya-gyermek kapcsolat IV. • A szülőhöz való kötődés a későbbi kapcsolatok mintája is. Amennyiben a szülő elérhető, amikor a gyermeknek szüksége van rá, a gyermekben várhatóan kialakul az emberi kapcsolatokban vetett általános bizalom. • Ezzel ellentétben, amikor a gyermek szükségleteinek kielégítése nem történik meg, vagy nem akkor, amikor szüksége van rá, nem alakul ki a bizalom, később is nehezen fog tudni ragaszkodni, bizalmatlan lesz. Ez egy új közösségbe kerüléskor nehezített helyzetet jelent. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A MINŐSÉGI EGYÜTT TÖLTÖTT IDŐ Fontos, az egész család számára EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A minőségi együtt töltött idő I. A minőségi idő azt jelenti, hogy osztatlan figyelmet szentelünk valakinek. Nem a tevékenység számít, hanem az együttlét, melyben gyermekünk osztatlan figyelmünket élvezi. Nem könnyű ezt mindig megvalósítani, de megfelelő szervezéssel könnyen lehet a napi rutin része, sőt akár szokássá is válhat. Több gyermek esetén minden gyermekünkre kell időt szakítanunk, amikor csak és kizárólag vele foglalkozunk. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A minőségi együtt töltött idő II. Minőségi időt alatt nemcsak a meseolvasás, közös játék közben lehet együtt tölteni, de akár a mosogatás, autómosás, gyümölcsszedés közben is. Ha szokássá válik a minőségi együtt töltött idő, gyermekeink ezt az igényüket sosem növik ki, bármelyik korszakukat élik éppen. Mindig van olyan téma, ami éppen foglalkoztatja őket és esetleg szükségük van a szülei tanácsára. Kisgyermekek esetében pedig a meseolvasás utáni esti beszélgetések kiemelt jelentőségű. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

CSALÁDI STRESSZ HATÁSA A KISGYERMEKEKRE Cél: az elhúzódó stressz minimalizása EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Családi stressz hatása a kisgyermekre I. A stressz fogalma: Stressznek nevezünk minden olyan hatást, amely az ember élettani és lélektani alkalmazkodási mechanizmusát befolyásolja. 3 szakaszát különítjük el: • az alarm, vagy vészreakció • az ellenállás fázisa • a kimerülés állapota EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Családi stressz hatása a kisgyermekre II. Mi okoz stresszt a gyermekes szülőknek? Lehet: • Párkapcsolati stressz, • Munkahelyi stressz, • Saját személyes problémáink miatt érzett stressz, • Betegségek, • Gyermekeink problémái sem múlnak el stressz nélkül, • Megélhetési problémák. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Családi stressz hatása a kisgyermekre III. A gyermekkori stressz • A gyermekeinknek is alkalmazkodni kell akár a környezetükhöz, vagy a családhoz. Mégis kihívást jelent számukra, mivel ők erősebb alkalmazkodásra vannak ítélve, hiszen egy felnőttekkel körülvett világban kell élniük. Az, hogy a gyermek hogyan birkózik meg a stresszel, milyen stratégiákat sajátít el a gyermekkorban, garantáltan kihatással lesz egész további életére. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Családi stressz hatása a kisgyermekre IV. Hogyan hat a szülői stressz a gyermekre? • A gyereknek életkortól függetlenül a szülő az, aki a biztonságot nyújtja. Ebbe beletartozik az érzelmi stabilitás, szeretet, figyelem. • Akkor kezdődik a nehézség, mikor a szülő elveszti a saját stabilitását, annak érdekében, hogy így nyújtson biztonságot gyermekének. • A gyerek nagyon érzékeny! Ezért, ha nem is tudja elmondani, hogy mi a baja, attól még érzi, hogy valami gond van, amitől megváltozhat a viselkedése, a kedve vagy a teljesítménye. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Családi stressz hatása a kisgyermekre V. A stressz tünetei a kisgyerekeknél • Többet sír, mint másikor • fél a sötétben • állandóan fáj a feje • állandóan ringatja magát jobbra-balra • nincs étvágya • megharapja az embereket • fáj a mellkasa később épül fel betegség után • sokat hisztizik • • Kiabál duzzog • elfelejti a már megtanult dolgokat • rémálmai vannak, bepisil éjjel • nagyobb vagy váratlan zajtól megijed • nem akar egyedül maradni • problémák a szobatisztaság körül • állandóan szopja a hüvelykujját EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Családi stressz hatása a kisgyermekre VI. Hogyan csökkenthető a stressz a gyermek esetében? • Ha a szülők és a gyermek közötti jó kapcsolat alakult ki, a gyermek tudja, hogy szüleinél megértésre, szeretetre és biztonságra talál. • Amikor a szülő észre veszi, hogy a gyermekével valami gond van, érdemes kivárni azt az optimális alkalmat, amikor a gyermek képes elmondani azt, ami zavarja őt. • Ezután a problémára úgy kell tanácsot adni, hogy magáénak érezze. Ez teljesen egyénre szabott. Ami biztos, hogy be kell vonni a gyermeket a megoldási lehetőségekbe. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Családi stressz hatása a kisgyermekre VII. Hogyan csökkenthető a stressz a gyermek esetében? • Hasznosak lehetnek a különböző stresszkezelő technikák a gyermekek gondolkodásának változásával együtt. • Hasznos lehet a sport, a mozgás, a művészeti tevékenységek – rajzolás, festés, a beszélgetések előnyben részesítése. • Őszinteség: Ha család nehezebb időszakon megy keresztül, a gyermek „szintjén” meg kell vele beszélni. Fontos már a kisgyermekben is tudatosítani, hogy ez nem egy állandó állapot, hanem átmeneti. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

NAGYCSALÁDOK ELŐNYEI A KISGYERMEK SZEMPONTJÁBÓL Mindenkinek előny… EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Nagycsaládok előnyei a kisgyermek szempontjából Nagycsalád előnyei: • A gyermekek a testvérek hatására könnyebben válnak társas lényekké, könnyebben kialakul az együttérzésük és segítőkészségük, a gyerekek egymást is formálják. • Testvérek közötti játék közben kapcsolatot teremtenek egymással. • Az idősebb gyerek példa lehet a kisebb gyermekek számára. • Egygyermekes családnál a szülők a nevelők, játszótársak egyben. Nagycsaládoknál a gyermekek egymás játszótársai, a nagyobb testvérek pedig már nevelni is próbálják kisebb testvérüket. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Nagycsaládok előnyei a kisgyermek szempontjából Nagycsalád előnyei: • Az egymás iránti törődés miatt kevesebb eséllyel lesznek merevek és kapzsik. • Nagycsaládban a gyermek megtanul kiállni magáért, megosztani, kifejezni az érzéseit. • A gyerekek nagyobb eséllyel lesznek türelmesek, megértőek, alázatosak. • A nagycsaládban több szabadság és függetlenség van a gyerekek életében. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Tanácsadásokon felmerült kérdések 1. ) A kisgyermekek nevelése során hogyan neveljük őt magabiztos emberré? A nevelés során fontos pozitív gondolatok küldése a gyermek felé, mint például érezz, fedezd fel a világot, így ezek segítségével egy magabiztosabb ember lesz belőle, aki könnyebben megállja helyét a világban. 2. ) Hogyan töltsünk minőségi időt gyermekünkkel hétköznap is? Fontos a megfelelő napi rutin kialakítása, amelynek része olyan időszak is, ahol csak a gyermekkel foglalkozunk. A napi rutin részeként így a gyermekek tudják, mikor számíthatnak 100%-ban a szüleik figyelmére. De ilyenkor valóban rájuk figyeljünk, ne csak fizikailag legyünk jelen (pl. ne legyen háttértévézés, ne telefonáljunk stb. ) EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Tanácsadáson felmerült kérdések 3. ) Hogyan ismerhető fel a kisgyermekeken, ha stresszes? A fő jel, ha eddigi viselkedése negatív irányban változott meg. Ha a kisgyermek többet sír, duzzog, rémálmai vannak, fél, többet betegeskedik, mint általában szokott, nagyobb valószínűséggel a stressz az, ami miatt ezeket a tüneteket produkálja. 4. ) Nincs elegendő tejem a szoptatáshoz. . A tejtermelődés egy bizonyos mértékig fokozható (gyakori mellre tétel, mellszívó alkalmazása, gyógyteák, alkoholmentes sör stb). Ami biztos, ha emiatt stresszel az anyuka, akkor még kevesebb lesz az anyatej mennyisége. Szoptatáshoz fontos a nyugodt környezet megteremtése pl. csak ketten legyenek a helyiségben, halk zene, amikor anya és baba is ellazul. A tejtermelődés azonban öröklött hajlam is lehet, így ha már a mi édesanyánk is hasonló problémával küzdött, akkor előbb-utóbb nálunk is jelentkezni fog. Ha gyermekünk táplálásához tápszeres pótlás szükséges, lehetőleg akkor se hagyjuk el az anyatejet teljes mértékben. Akár napi 1 szoptatás is erősíti gyermekünk immunrendszerét. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

VÉDŐHÁLÓ A CSALÁDOKÉRT REMÉLJÜK HASZNOSNAK TALÁLTA EELŐADÁSANYAGUNKAT! A PROJEKT RENDEZVÉNYEIRŐL BŐVEBB INFORMÁCIÓ: mazsolavedohalo@gmail. com EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010