KIEGSZT TAKARMNYOZS HALASTAVAKBAN MZES MIKLS SZENT ISTVN EGYETEM
KIEGÉSZÍTŐ TAKARMÁNYOZÁS HALASTAVAKBAN MÉZES MIKLÓS SZENT ISTVÁN EGYETEM TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK GÖDÖLLŐ
A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI HALHÚS ÖSSZETÉTELE Halfaj Ponty Harcsa Süllő Pisztráng Víz Fehérje % % 64 -74 13 -17 75 -77 17 -19 77 -79 18 -20 74 -76 18 -20 Zsír % 9 -22 3 -4 0, 4 -0, 6 1, 9 -2, 1 Hamu % 0, 8 – 1, 0 0, 9 – 1, 1 1, 0 – 1, 2
A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI A TAKARMÁNYOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ SAJÁTOSSÁGOK: A takarmányfelvétel mértéke függ: függ - a száj (szájrés és garat) méretétől Lárvakorban különösen lényeges szempont: 0, 02 - 0, 25 g 0, 42 – 0, 85 mm szemcseméret 0, 25 - 1, 50 g 0, 85 – 1, 40 mm 1, 50 – 5, 00 g 1, 40 – 2, 80 mm 5, 00 – 20, 00 g 2, 80 – 5, 60 mm - a fogak / garatfogak meglététől vagy azok hiányától zúzó és/vagy daráló mozgás (idegrendszeri kontroll)
A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI - az állatok étvágyától - az ízlelőbimbók helyeződésétől (garatüreg, szájüreg, ajkak, bajuszképletek, bőr) - a víz / takarmány kémiai összetételétől (kémiai ingerek iránti receptivitás jelenléte vagy hiánya) keserű (kinin) és édes (cukor) ízre kevésbé reagálnak savakra érzékenyen reagálnak sókra gyengén aminosavak iránt eltérő receptivitás: D L forma 0 100 % Asp>Glu>Ala>Arg>betain >Pro>Gly>Leu>Thre
A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI - a víz hőmérsékletétől Évszakhatás a ponty természetes takarmányfelvételében: Tél: bentosz – lárvák, férgek (>8 o. C) Tavasz: alsó vízréteg – zooplankton Nyár: felső vízréteg – vegetáció, ízeltlábúak lárvái Ősz: bentosz – ízeltábuak lárvái, zooplankton - a mozgás intenzitásától - a telepítési sűrűségtől - a kiegészítő takarmány mennyiségétől testtömeg 1, 5 – 2 % / nap optimális (DE: amur 15 -20%) - a kiegészítő takarmány energia tartalmától A halak is energiára táplálkoznak !!
A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI Az emésztési folyamatok intenzitása függ: - hőmérséklettől (adaptáció) - mirigyes gyomor megléte vagy hiánya – proteolítikus aktivitás mértéke (fehérje hasznosulás) - felszívó felület nagysága – intestinalis epithelium felszínének mérete (kefeszegély hiánya) - a vékonybél tartalom p. H értékétől (enzimaktivitás) - a takarmányok antinutritív anyagainak jelenlététől - szója – tripszin inhibítor - búza - -amiláz inhibítor A meg nem emésztett táplálóanyagok szennyezik a vizet csökkentik a termelést
A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI A vékonybél mérete függ: - táplálkozási habitus - herbivora – testhossz néhány szorosa - omnivora – herbivorák átlagának kb 50 %-a - carnivora – relative nagyon rövid - életkor – allometriás növekedés (testhossz / bélhossz)
A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI A HALTAKARMÁNYOK ÉRTÉKELÉSÉNEK METODIKAI PROBLÉMÁI A haltakarmányok táplálóértékének meghatározása: Táplálóérték függ: a megetetett takarmány ellenében termelődött termék mennyiségétől - a takarmányfelvétel valós értéke nem mérhető - az ürülék (bélsár és vizelet) valós mennyisége nehezen meghatározható - a laboratóriumi és tavi körülmények között kapott eredmények nehezen összevethetők
A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI A TAKARMÁNYOK ENERGIA TARTALMA Égéshő: Szénhidrát: 17, 46 k. J/g Zsír: 39, 77 k. J/g Fehérje: 23, 95 k. J/g Rost. 20, 05 k. J/g BE (k. J) = 23, 95 Ny. f. (g) + 39, 77 Ny. zs. (g)+20, 05 Ny. r. (g) + 17, 46 NMKA (g) + 177 ME (k. J) = - 3, 064 + 34, 82 Ny. zs. (g/g) + 17, 21 Ny. f. (g/g) + (18, 52 -31, 27 ny. rost (g/g))NMKA (g/g) 1 MJ = 238, 8 kcal
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI A TAKARMÁNYOK ENERGIA TARTALMÁNAK HASZNOSULÁSA A HALAK SZERVEZETÉBEN Takarmány bruttó energiája (égéshő) – 100 - Bélsár energia tartalma – 4 Takarmányok emészthető energiája (DE) – 96 - Vizelet + ammónia energia tartalma – 11 Takarmányok metabolizálható energiája (ME) – 85 - Termikus energia tartalma (emésztési munka)– 5 Takarmányok nettó energiája – 80
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI TAKARMÁNYOK NETTÓ ENERGIA TARTALMÁNAK HASZNOSULÁSA 1. Metabolizmus – 10 – 80 - életfenntartás (sejtek anyagcseréje) – 40 - hőtermelés – 20 - izomkontrakció – 15 - sejtek újraképződés – 5 2. Növekedés és fejlődés – 0 -70 - sejtek, szövetek növekedése és fejlődése - ivarszervek növekedése és fejődése
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI VÍZ A halak vízszükségletét biztosítja: - a takarmányok víztartalma - az anyagcsere – elsősorban a zsírok égetése során képződő – víz - a halak a nagy víztartalmú takarmányokat kedvelik - a nagy víztartalmú takarmányok gyorsan emésztődnek - a nagy víztartalmú takarmányok növelik az emésztőcső – növelik a táplálékfelvétel „kapacitását” - az alacsony víztartalmú ( 14 %) takarmányok lassabban emésztődnek – jobb feltárás hatékonysága
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI SZÁRAZANYAG Szerves anyagok: - nitrogén tartalmú anyagok: fehérjék + NPN - nitrogén mentes anyagok: zsírok + szénhidrátok + szerves savak + alkaloidák és glükozidák - egyéb biológiailag aktív vagy járulékos anyagok Szervetlen anyagok: - ásványi anyagok - szennyező anyagok
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI A TAKARMÁNYOK NITROGÉN TARTALMÚ ANYAGAI Fehérjék: Valódi fehérjék: kémiai értelemben vett fehérjék (csak aminosavakból épülnek fel) Proteidek: metalloproteidek (aminosavak + fémek) nukeloproteidek ( aminosavak + purin és pirimidin bázisok) glükoproteidek (aminosavak + cukor) lipoproteidek (aminosavak + lipidek)
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI FEHÉRJÉK ÉS PROTEIDEK HATÁSAI: - Katalítikus funkció (enzimek) - Transzformációs hatás (aminosav energia) - Strukturális hatás (citoszkeleton, vázrendszer fehérjéi) - Fehérje szintézis takarmányozási alapját képezik FEHÉRJÉK BIOLÓGIAI ÉRTÉKE: Takarmányfehérje aminosav összetétele állati termék (halhús, ivartermékek) aminosav összetétele Tak N – (Bélsár N + Vizelet N + NH 3) BÉ (%) = --------------------------- x 100 Tak N – Bélsár N
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Fehérjék biológiai értékét befolyásolja: - Aminosav összetétel - Esszenciális és nem-esszenciális aminosavak aránya - Limitáló aminosav mennyisége
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI AMINOSAVAK Aminosav Valin Leucin Izo-Leucin Arginin Lizin Metionin Cisztein Met Cys Treonin Fenilalanin Triptofán Esszenciális Hiánytünetei + ataxia + növekedési intenzitás + fehérje hasznosulás + puffer aminosav + növekedési intenzitás + máj steatosis, anémia + bőrproblémák Cys hiány Met hiány + Lys + Met limitáló tényezője + pigmenthiány, anémia + fertilitási és embrionális fejlődési zavarok
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Aminosav Esszenciális Hiánytünetei Hisztidin Aszparaginsav Prolin Hidroxi-prolin Glicin Alanin Glutaminsav Szerin Tirozin +/+/+/- nem ismert nem ismert energia hasznosulás nem ismert
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI A takarmányok nem-fehérje nitrogén tartalmú anyagai - Amid anyagok – peptidek, szabad aminosavak, savamidok - Purin és pirimidin bázisok - Nitrogén tartalmú glükozidák - Nitrát és nitrit - Nitrozo aminok - Ammónia - Karbamid
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI NITROGÉN MENTES ANYAGOK Zsírok és lipoidok: Neutrális vagy valódi zsírok: glicerin –zsírsav észterek A halak fő energia forrása (zsír >szénhidrát> fehérje> rost) Carnivora fajoknál a zsírtartalom limitáló tényező Lipid mobilizáció az energia termelés fő útja halaknál Lipoprotein lipáz aktivitás függ: éhezés jóllakottság Nagy lipáz aktivitás az extrahepatikus szövetekben Zsírsavak: telített telítetlen nem esszenciális -3 (linolénsav) - 6 (linolsav) zsírsav család (inkább állati) (inkább növényi) halolaj /lenolaj (kukorica, búza, repce, szója)
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Zsírsavak átalakulása: -3 zsírsav család: C 18: 3 C 20: 5 (EPA) C 22: 6 (DHA) A lipoproteinekben a DHA mennyisége lényegesen nagyobb, mint a takarmányokban – elongáció és deszaturáció a vékonybél epitheliumban EPA és DHA fontos a vitellogenezis (oocita maturáció) során Esszenciális zsírsav hiány: Linolénsav (C 18: 3 -3) növekedési zavarok Linolsavval (C 18: 2 -6) nem helyettesíthető!!
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Zsírsavak átalakulása a szervezetben függ: - Hőmérséklettől a membránok zsírsav összetétele befolyásolja azok fluiditását 5 o. C : deszaturáz aktivitás PUFA 22 o. C : alacsony deszaturáz aktivitás MUFA Zsírsavak hatása a zsírdepositio mértékére: Linolénsav már 100 g /kg takarmány mennyiségben csökkenti a lipogenezist Linolsav (+ keményítő) fokozott lipogenezis (depositio)
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI ZSÍROK HATÁSAI: - Diétás hatás: növelik a zsíroldékony vegyületek (pl vitaminok) felszívódását. - A telítetlen zsírsavak lágyítják, a telített zsírsavak keményítik a halak zsírját (olaját) - Befolyásolják a halhús ízét (fenol akkumuláció) - Befolyásolják a zsíroldékony toxinok akkumulációját - Befolyásolják a takarmányok avasodását
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Lipoidok: - Foszfatidok – pl. lecitin (neurális folyamatok) Chlorella spp. 12 % lecitin tartalmú ! - Szterinek, szterolok, szteroidok – pl. koleszterin, 3 - dehidro-koleszterin, ergoszterol - Lipokromok – pl. karotinoidok - Éterikus olajok – diétás hatás
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI SZÉNHIDRÁTOK CUKORSZERŰ SZÉNHIDRÁTOK Monoszacharidok: xilóz, ribóz, glükóz, fruktóz, galaktóz Diszacharidok: szacharóz, maltóz, laktóz Triszacharidok: raffinóz Poliszacharidok: keményítő, inulin, glikogén - Legolcsóbb táplálóanyagok - Metabolikus hatásuk – energiatermelés (zsírképződés) (energiatartalmuk a zsírok 40 %-a) Herbivora és omnivora fajoknál limitáló /carnivora - toxikus - Nutritív ill. diétás hatásuk halaknál kérdéses - Jól hasznosulnak – a táplálkozási habitus függvénye
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI NEM CUKORSZERŰ SZÉNHIDRÁTOK – NYERSROST Cellulóz – fermentáció útján bomlik bakteriális és planktonikus enzimek által ecetsav, propionsav Hemicellulóz - fermentáció útján bomlik bakteriális és planktonikus enzimek által ecetsav, propionsav Pektin – gyakorlatilag nem bomlik (pektináz hiány) Kutin, szuberin – gyakorlatilag nem bomlik Lignin – gyakorlatilag nem bomlik (lignin-oxidáz hiány) Hasznosulásuk táplálkozási habitus / szoktatás függvénye
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI SZERVES SAVAK Takarmányok alkotóelemei: oxálsav, citromsav, borostyánkősav Fermentációs termékek: propionsav, ecetsav, vajsav, tejsav Biológiai oxidációs termékek: oxisavak, ketosavak, piroszőlősav Specifikus élettani illetve dietetikus hatásuk halaknál nem ismert, hasznosulásuk kérdéses (a táplálkozási habitus függvénye)
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI ALKALOIDÁK ÉS GLIKOZIDÁK Alkaloidák: ergot alkaloidok – anyarozs lupin alkaloidok – csillagfürt konvincin – lóbab ricin – ricinus Glikozidák: szinigrin – repce linamarin – bab szolanin – burgonya Toxicitásuk halaknál nem ismert
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI ÁSVÁNYI ANYAGOK Kalcium: a csontvázrendszer legfontosabb kationja szükséges: izom kontrakció, véralvadás, membrán transzport folyamatok proteolítikus enzimeket aktiválja (kalpainok) Ellátottság ellenőrzése: vérplazma és csonthamu Igény: 10 -12 g/kg takarmány Foszfor: csontvázrendszer, energia tárolás (ATP) membránok (foszfolipidek) Ellátottság ellenőrzése: vérplazma és csonthamu Probléma: fitin-P : hasznosulás 20 -50% !! fitinsav gátolja: Ca, Mg, Zn, Cu felszívódását sok kalcium gátolja a foszfor felszívódását Igény: 7 -8 g/kg takarmány
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI optimális Ca / P arány: 1, 2 : 1 1, 5 : 1
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Magnézium: csontvázrendszer, izomműködés, enzimek telelés során fontos – alapanyagcsere Ellátottság ellenőrzése: vérplazma és csonthamu (Ca / Mg) Igény: 0, 6 -1, 1 g/kg takarmány Nátrium és klór: puffer kapacitás, ionegyensúly, ozmózis Növekedési ütemet fokozza Igény: 1 -5 g/kg takarmány Kálium: ionegyensúly, szívizom működése Halaknál hiánya nem ismert Igény: 1 -3 g/kg takarmány Kén: bőr-, porc regenerációhoz, ikra képzéshez szükséges Igény: 3 -5 g/ kg takarmány
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Vas: hemoglobin, mioglobin, enzimek (felsz. Kopoltyú, bél) Hiánya ritka: anémia, mortalitás , növekedés , keltethetőség csökken (pisztráng) Ellátottság ellenőrzése: vér Hb, vérplazma vastartalma Igény: 30 -170 mg/kg takarmány (Fe 2+) Réz: coeruloplazmin, enzimek Vas beépülését segíti: Fe 2+ Fe 3+ Hiányában – másodlagos vashiány Ellátottság ellenőrzése: máj réz tartalma Igény: 3 -5 mg/kg takarmány
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Mangán: csontszerkezet kialakítása, enzimek Hiányában: csökkent és abnormális növekedés, keltethetőség csökken Ellátottság ellenőrzése: teljes test Mn tartalma Mn-szuperoxid dizmutáz aktivitás (KCN- al nem gátolható) Igény: 2 - 20 mg/kg takarmány Cink: A-vitamin transzport, bőr regeneráció (mucin) Hiányában: abnormális növekedés, elhullás (bőr) Ellátottság ellenőrzése: vér és teljes test Zn tartalma Igény: 15 - 40 mg/kg takarmány
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Kobalt: B 12 vitamin szintéziséhez szükséges Halaknál hiánya ritka – anémia, növekedés Igény: 0, 05 -1 mg/kg takarmány Jód: pajzsmirigy hormonok szintézise (Tyr – jodináció) Hiányában a növekedés lassul / elzsírosodás, szaporodásbiológiai zavarok Hiánya – karsztvizek jódtartalma alacsony Igény: 1 - 4 mg/kg takarmány Szelén: szeleno-proteinek alkotórésze (membrán védelem, sejtes immunválasz Hiányában májkárosodás, szaporodási zavarok. Igény: 0, 15 - 0, 50 mg/kg takarmány (Se-Met)
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Króm: inzulin tolerancia faktor alkotórésze inzulin rezisztenciát (adipocita, izmok) csökkenti Igény: 2 mg/kg takarmány Cr. Cl 3 – nagy szénhidrát tartalmú takarmányok etetésekor Bór: pontos hatása halaknál nem ismert 2 -5 mg/kg takarmány mennyiségben a növekedési intenzitást jelentősen növeli – állati eredetű takarmányok etetésekor (hüvelyesek tartalmazzák)
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI VITAMINOK A-vitamin: növekedés, fejlődés, hámeredetű szövetek védelme és regenerációja Igény: 8000 (pontyfélék)-15000 (pisztráng) NE / kg tak. karotinoidokból is keletkezik (konverzió nem ismert) D-vitamin: kalcium transzport halaknál csak a D 3 vitamin aktív (ez a forma alakul át 1, 25 (OH)2 kolekalciferol-lá Igény: 1500 (pontyfélék) - 1800 (pisztráng) NE/ kg tak.
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI E-vitamin: biológiai antioxidáns védelem / szaporodás Igény: 80 (pontyfélék) -100 (pisztráng) mg/kg takarmány K-vitamin: protrombin szintézis (véralvadás) Igény: 8 (pontyfélék) -10 (pisztráng) mg/kg takarmány Tiamin (B 1 vitamin): sejtek energia forgalma, növekedés Igény: 10 (pontyfélék) -20 (pisztráng) mg/kg takarmány Riboflavin (B 2 vitamin) : hiányában anorexia, növekedés Igény: 15 (pontyfélék) -20 (pisztráng) mg/kg takarmány
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Pantoténsav (B 3 vitamin): idegrendszer fejlődése, zsír metabolizmus, mellékvese funkciók Igény: 50 (pontyfélék) -50 (pisztráng) mg/kg takarmány Kolin (B 4 vitamin) : metil-donor, lipid transzport (lipoprotein szintézis), acetil-kolin szintézis Hiányában: máj steatosis Igény: 800 (pontyfélék) -1000 (pisztráng) mg/kg takarmány Niacin (B 5 vitamin) : növekedéshez és túléléshez fontos halaknál anorexia, anémia, ödéma, mortalitás Igény: 80 (pontyfélék) -120 (pisztráng) mg/kg takarmány
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Piridoxin (B 6 vitamin): zsírok metabolizmusához fontos Igény: 8 (pontyfélék) -12 (pisztráng) mg/kg takarmány Biotin: koenzim-A alkotórésze – energia felszabadítás Igény: 1 (pontyfélék) -1, 2 (pisztráng) mg/kg takarmány Folsav: vérképzéshez szükséges – hiányában anémia Igény: 4 (pontyfélék) - 6 (pisztráng) mg/kg takarmány B 12 -vitamin: folsavval együtt a vérképzéshez, purin és pirimidin bioszintézishez Hiányában: anémia, növekedési zavarok Igény: 0, 03 (pontyfélék) – 0, 05 (pisztráng) mg/kg tak.
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Inozitol: sejtek metabolizmusához szükséges foszforral fitinsavat képez (inozitol-hexafoszfát) Igény: 150 (pontyfélék) - 300 (pisztráng) mg/kg takarmány C-vitamin: redukáló ágens, szteroid bioszintézishez Halak általában nem szintetizálják Igény: 150 (pontyfélék) -300 (pisztráng) mg/kg takarmány
TÁPLÁLÓANYAGOK HASZNOSULÁSA TÁPLÁLÓANYAGOK KIHASZNÁLÁSA Felvett – Bélsárral ürített táplálóanyag mennyiség Emésztési együttható = ------------------- x 100 Felvett táplálóanyag mennyiség
TÁPLÁLÓANYAGOK HASZNOSULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Takarmányoktól függő tényezők: Takarmányok zsírtartalma : táplálkozási habitus függő !! Takarmányok rosttartalma: táplálkozási habitus függő !! Takarmányok víztartalma: emésztési folyamatok !! Takarmányok antinutritív anyag tartalma (pl. búza -amiláz inhibitor, szója tripszin inhibítor) Takarmányok toxikus anyag tartalma – pl. mikotoxinok Takarmányszemcsék mérete – pl. darálás
TÁPLÁLÓANYAGOK HASZNOSULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A halak szervezetétől függő tényezők: Faj, fajta, ivar Életkor – javul az öregedéssel Egészségi állapot – bélcsatorna integritása / károsodása Egyedtől függő nem definiálható hatások Környezeti hatások: Napi adag mennyisége – ad libitum vs. adagolt Etetés gyakorisága – bélcsatorna kiürülése Hőmérséklet – tranzit idő hossza
TAKARMÁNYOK ÉRTÉKESÜLÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Takarmányértékesülés: 1 kg súlygyarapodáshoz szükséges takarmány mennyisége kilogrammban Befolyásolja: Energia / fehérje arány: 15 -35 g fehérje / MJ energia Takarmányok limitáló aminosav tartalma Takarmányadag mennyisége (testtömeg 1, 5 -3, 0 %-a) Takarmányok fehérje tartalma
TAKARMÁNYOK ÉRTÉKESÜLÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Takarmányadag mennyiségének hatása a takarmányértékesítésre pontynál Takarmányadag (% ttm. /nap) 1, 5 1, 8 2, 0 2, 2 2, 5 Takarmányértékesítés (kg/kg) 1, 59 1, 91 2, 12 2, 33 2, 65
TAKARMÁNYOK ÉRTÉKESÜLÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK TAKARMÁNYOK NYERSFEHÉRJE TARTALMÁNAK HATÁSA A TAKARMÁNYÉRTÉKESÍTÉSRE PONTYNÁL ÉS PISZTRÁNGNÁL Takarmányok nyersfehérje tartalma (%) 25 30 35 40 45 Takarmány érté- 2, 91 2, 84 2, 64 1, 68 1, 69 kesítés (kg/kg) 27 37 40 46 Takarmány érté- 2, 57 2, 11 1, 98 kesítés (kg/kg)
HALAK TAKARMÁNYAI TERMÉSZETES TAKARMÁNYOK Autochton takarmányok – vízi ökoszisztéma részei Phytoplankton, zooplankton, magasabbrendú növény, trágya Allochton takarmányok – tóba került takarmányok Falevelek, fűszálak ill. széna, rovarok, állati tetemek Monokultúra (pl. ponty) esetében a termelés meghatározója a fehérjebázis (zooplankton) Polikutúra (pl. ponty + növényevő) esetében a termelés Meghatározója a zooplankton + fitoplankton + magasabbrendú növények
HALAK TAKARMÁNYAI ADAGOLT (KIEGÉSZÍTŐ) TAKARMÁNYOK 1. VIZENYŐS TAKARMÁNYOK Zöldtakarmányok – fűfélék – növényevőknek pillangósok – fehérjeforrás Burgonya – keményítő forrás (csak főzés után!) Takarmányrépa – cukor forrás (tisztítás !) Melléktermékek: borsóhéj – cukorforrás (könnyen erjed – alkohol) melasz – cukor forrás élesztő – fehérje, nukleotid forrás max. napi 1 -2 % (puffaszt)
HALAK TAKARMÁNYAI Halhús – vegyes összetételű (hús/csont/belsőség arány) Tojás – főzve ! (avidin) 2. SZÁRAZ TAKARMÁNYOK Energia források: Olajok (halolaj és növényi olajok) + keményítő Gabonamagvak kukorica – kevés fehérje, sok keményítő, karotin, olaj nedvesen tartósított formában is !! búza – alacsony fehérje, sok keményítő -amiláz inhibitor (pontynál lényeges- enzim „re-uptake” csökken negatív fehérje hatás) árpa (őszi) – közepes fehérje, sok rost !
HALAK TAKARMÁNYAI rozs – alacsony fehérje (több Lys), anyarozs fertőzés!! tritikálé – búza x rozs – alkalmi takarmány (ld. rozs) zab –nagyon jó biológiai értékű cirok – ritka – csak áztatás után etethető köles – csak daráltan etethető Malomipari melléktermékek korpák – csak kiegészítésre (sok rost!) 5 -10 % max. takarmányliszt – vegyes összetételű - szennyezések (csak nedvesített formában!) ocsú – vegyes összetételű (gyommagvak, konkoly !) (csak szemesen etethető – válogatás!!)
HALAK TAKARMÁNYAI Fehérje források: Hüvelyes magvak: csillagfürt – lupinin tartalma kevéssé veszélyes kék és sárgavirágú is etethető szója– fullfat formában nagy energia tartalmú (GMO) kiváló fehérje – aminosav összetétel Tripszin inhibítor – hőkezelés carnivora halaknál étvágycsökkentő hatású takarmányborsó – kiváló fehérjeforrás (bélben duzzad –csak daráltan áztatás után etethető) bab – kiváló fehérje – csak főzés után etethető szegletes lednek – ritka – csak főzés után etethető
HALAK TAKARMÁNYAI Olajos magvak: napraforgó (extrahált dara) – jó fehérje forrás (extraháló anyag maradvány veszély) len (extrahált dara) – csak kivételes haltakarmány csak főzés után etethető – linamarin repce (extrahált dara) – ritka haltakarmány csak OO vagy OOO fajtákból – max. 10 % gyapotmag (extrahált dara, pogácsa) – ritka veszélyek – gosszipol, aflatoxinok – max. 10 %
HALAK TAKARMÁNYAI Állati eredetű takarmányok: halliszt – természetszerű fehérje forrás tejpor – csak hibás tételek haltakarmányok (emészthetőség kérdéses) halszilázs – kénsavval, foszforsavval illetve hangyasavval tartósított halhús kiváló fehérje – sav neutralizáció kérdéses
HALAK TAKARMÁNYAI EGYES ÁLLATI FEHÉRJÉK HATÁSA A PISZTRÁNG TAKARMÁNY ÉRTÉKESÍTÉSÉRE Fehérje forrás Takarmány értékesítés (kg/kg) Sertéslép 5 -8 Sertésmáj 6– 9 Sertés vér 6– 9 Teljes értékű keveréktakarmányok etetése esetén Nyersfehérje 52 % 1, 4 – 2, 0 Nyersfehérje 50 % 0, 9 – 1, 1 Nyersfehérje 46 % 1, 2 – 1, 6
HALAK TAKARMÁNYAI Állati és növényi eredetű fehérjeforrások ideális aránya állati / növényi (pl. szója) (%) Herbivora fajok (pl. amúr) 0 / 100 Omnivora fajok (pl. ponty) 40 -50 / 50 -60 Carnivora fajok (pl. pisztráng) 60 -70 / 30 -40
HALAK TAKARMÁNYAI ELTÉRŐ FEHÉRJEFORRÁSOK HATÁSA AZ ÁR / ÉRTÉK ARÁNYRA Paraméter Ár Lys / tonna Hozzáférhetőség Ár (Lys, kg) Csillagfürt 100 13, 5 kg 75 % 10 Halliszt 400 59 kg 95 % 8
HALAK TAKARMÁNYAI 3. TELJES ÉRTÉKŰ KEVERÉKTAKARMÁNYOK Követelmények: - feleljen meg az adott faj, fajta, korcsoport táplálóanyagokkal szemben támasztott igényeinek - minden komponenst homogén arányban tartalmazzon - ázásálló legyen - lebegjen a vízben és a táplálóanyagok ne oldódjanak azonnal a vízben - csak kiváló minőségű alapanyagokat tartalmazzon - csak halak takarmányozására engedélyezett kiegészítő takarmányokat (pl. premixek) és takarmány kiegészítőket (aktív hatóanyagokat) tartalmazzon
TAKARMÁNYOZÁSI EREDETŰ PROBLÉMÁK Takarmányozási eredetű problémák: - Túletetés (energiahordozó helytelen megválasztása pl. zsír vs. szénhidrát ) – elzsírosodás, máj steatosis, szaporodásbiológiai zavarok, növekvő mortalitás - táplálóanyag hiány – klinikai vagy szubklinikai zavarok specifikus tünetek, termelés , mortalitás (rosthiány is – emésztési zavarok) - éhezés – csökkenő termelés, fokozott betegségekkel szembeni érzékenység, növekvő mortalitás - hirtelen takarmányváltás – min. 5. nap átállási idő !
TAKARMÁNYOZÁSI EREDETŰ PROBLÉMÁK - Halfajok speciális igényei – táplálkozási habitus függő - erősen savanyú takarmányok – herbivora és omnivora fajok emésztési folyamatait gátolja - nagy keményítő tartalom – carnivora fajok nem képesek hasznosítani - lárvakorban a zooplankton fogyasztás dominál – nem képesek a phytoplankton hasznosítására - az amúr nagy rosttartalmú takarmányt igényel
TAKARMÁNYOZÁSI EREDETŰ PROBLÉMÁK Takarmány eredetű problémák: - Szennyezettség – nehézfém (pl. Cd, As, Fe, Hg) - fonalas gomba (penészek) - herbicid, peszticid - állatgyógyászati készítmények - Toxikus anyagok – mikotoxinok - Defektes takarmányok – aminosav származékok - avasodott zsírok
TAKARMÁNYOZÁSI EREDETŰ PROBLÉMÁK Takarmány feldolgozási problémák: - Hibás feldolgozás – pl. túlmelegedés (aminosav, cukor, lipid károsodás) - Hibás tárolás – nedvesség (avasodás, penészesedés) - hőmérséklet (avasodás, aminosav, szénhidrát károsodás)
HALAK TÁPLÁLÓANYAG SZÜKSÉGLETE ENERGIA SZÜKSÉGLET - függ az aktuális hőmérséklettől (SET = standard environmental temperature) Pisztráng 15 o. C Ponty 20 o. C Afrikai harcsa 30 o. C - függ a víz kémhatásától (p. H 6, 5 -8, 5) alatta-felette nő - függ a vízáramlás sebességétől (testhossz x 1 -1, 5 /sec) - függ a víz oxigén tartalmától (> 45 -50 % relatív) - függ a testtömegtől / testfelülettől
HALAK TÁPLÁLÓANYAG SZÜKSÉGLETE Életfenntartó energia szükséglet : Pisztráng : MEm = 0, 038 MJ ME x w 0, 75 Ponty: MEm = 0, 04 -0, 07 MJ ME x w 0, 75 Afrikai harcsa: MEm = 0, 033 MJ ME x w 0, 75 Növekedés energia szükséglete: Pisztráng : MEm+g = 0, 17 - 0, 25 MJ ME x w 0, 75 Ponty: MEm+g = 0, 23 – 0. 26 MJ ME x w 0, 75 Afrikai harcsa: MEm+g = 0, 22 MJ ME x w 0, 75
TAKARMÁNYOZÁS A GYAKORLATBAN Természetes és kiegészítő takarmányok aránya: intenzív termelésnél ideálisan 40 / 60 % Takarmány együttható: 1 kg hozamhoz szükséges kiegészítő takarmány mennyisége Monokultúra esetében: 1, 8 – 2, 2 kg Polikultúra esetében: 1, 6 – 1, 8 kg
TAKARMÁNYOZÁS A GYAKORLATBAN KIEGÉSZÍTŐ TAKARMÁNYADAG SZEZONÁLISAN SZÜKSÉGES MENNYISÉGE Hónap Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október A teljes évi mennyiség %-ban 4 (+ szoktató etetés) 8 12 16 20 28 10 2 (+ utóetetés)
TAKARMÁNYOZÁS A GYAKORLATBAN Szoktató etetés jelentősége (tavasszal): - a zoo- és/vagy fitoplanktonok mennyiségének szükséges pótlása nem kielégítő hőmérséklet / napfénytartam esetén - tenyészállatok (anyák) előkészítése: fehérje mennyisége és minősége növelendő energia mennyisége csökkentendő vitamin és ásványi anyag mennyiség növelendő pontynál kevésbé lényeges – lezárult vitellogenezis növényevőknél fontos – tavasszal aktív vitellogenezis
TAKARMÁNYOZÁS A GYAKORLATBAN Utóetetés jelentősége (ősszel): - a zoo- és/vagy fitoplanktonok pótlása az önkéntes takarmányfelvételhez még elegendő hőmérséklet (> 8 o. C) esetén - a telelésre való előkészítés – zsírdepók feltöltése, membránok „átstruktúrálása” – búza vs. kukorica - tenyészállatok (anyák) telelésre való előkészítése: pontynál lényeges – vitellogenezis utolsó szakasza növényevőknél kevéssé fontos – vitellogenezis tavasszal
TAKARMÁNYOZÁS A GYAKORLATBAN 1. ZSENGE IVADÉK TAKARMÁNYOZÁSA Első táplálék: főtt tojás ( 1 tojás – 105 -106 ivadék) Kihelyezés ivadéknevelő tóba: zooplankton !! (méret !) Kihelyezés medencébe: zooplankton + kiegészítő tak. fehérje tartalom (45 -50 %)
TAKARMÁNYOZÁS A GYAKORLATBAN Tavi ivadéknevelésnél (indító kiegészítő takarmány) DE = 15, 27 – 18, 40 MJ/kg BE = 19, 24 – 23, 18 MJ/kg Nyersfehérje: 38 – 46 % Lizin: 3, 1 - 4, 5 % Metionin: 1, 1 – 1, 5 Nyerszsír: 10 – 14 % (esszenciális zsírsav !!) NMKA: 7 – 16 % Kalcium: 3, 2 – 4, 2 g/kg Foszfor: 1 – 1, 4 g/kg (hozzáférhető foszfor – fitin!!)
TAKARMÁNYOZÁS A GYAKORLATBAN Medencés ivadéknevelésnél Kiegészítő takarmány optimális nyersfehérje tartalma 0, 02 – 0, 25 g 52 % 0, 25 – 1, 50 g 48 % 1, 50 – 5, 00 g 44 % 5, 00 – 20, 00 g 40 % HA Fehérje emészthetőség : 70 -75 % Lizin tartalom: > 5, 1 % (pl. 40 % ny. feh. 20, 4 g / kg Lys) DE (MJ/kg) = 15, 27 BE (MJ/kg) = 19, 24
- Slides: 71