KHV esetek Bndi Gyula 1 Kraaijeveld Case C7295

KHV esetek Bándi Gyula 1

Kraaijeveld Case C-72/95. Judgment of the Court of 24 October 1996. Aannemersbedrijf P. K. Kraaijeveld BV e. a. v Gedeputeerde Staten van Zuid-Holland. Reference for a preliminary ruling: Raad van State - Netherlands. n 2 The questions were raised in proceedings brought by Aannemersbedrijf P. K. Kraaijeveld BV and Others (hereinafter "Kraaijeveld") for annulment of a decision of 18 May 1993 by which the South Holland Provincial Executive approved a zoning plan entitled "Partial modification of zoning plans in connection with dyke reinforcement" adopted by the Sliedrecht Municipal Council pursuant to the Wet op de ruimtelijke ordening (Regional Development Law).

Kraaijeveld 20 By judgment of 8 March 1995 the Nederlandse Raad van State decided to refer to the Court of Justice for a preliminary ruling the following four questions: "1. Must the expression 'canalization and flood-relief works' in Annex II to Directive 85/337/EEC be interpreted as including certain types of work on a dyke running alongside waterways? 2. Having regard in particular to the terms 'projects' and 'modifications to development projects' employed in the directive, does it make any difference to the answer to Question 1 whether what is involved is: n (a) the construction of a new dyke; n (b) the relocation of an existing dyke; n (c) the reinforcement and/or widening of an existing dyke; n (d) the replacement in situ of a dyke whether or not the new dyke is stronger and/or wider than the old one; or n (e) a combination of two or more of (a) to (d) above? 3. Must Article 2(1) and Article 4(2) of the directive be interpreted as meaning that where a Member State in its national implementing legislation has laid down specifications, criteria or thresholds for a particular project covered by Annex II in accordance with Article 4(2) of the directive, but those specifications, criteria or thresholds are incorrect, Article 2(1) requires that an environmental impact assessment be made if the project is likely to have 'significant effects on the environment by virtue inter alia of [its] nature, size or location' within the meaning of that provision? 4. If Question 3 is answered in the affirmative, does that obligation have direct effect, that is to say, may it be relied upon by an individual before a national court and must it be applied by the national court even if it was not in fact invoked in the matter pending before that court? "

Kraaijeveld Question 1 21 In this question the Nederlandse Raad van State asks whether the expression "canalization and flood-relief works" in point 10(e) of Annex II to the directive is to be interpreted as including certain types of work on a dyke running alongside waterways. 22 In view of the wording of the English version of the directive ("canalization and floodrelief works"), the national court considers that projects falling under that heading of Annex II involve activities likely to have significant effects on the environment, so that the expression could encompass certain works relating to a dyke. 28 As the case-law of the Court shows, interpretation of a provision of Community law involves a comparison of the language versions (see Case 283/81 CILFIT, cited above, paragraph 18). Moreover, the need for a uniform interpretation of those versions requires, in the case of divergence between them, that the provision in question be interpreted by reference to the purpose and general scheme of the rules of which it forms part (Case C-449/93 Rockfon [1995] ECR I-4291, paragraph 28). 30 Given that divergence, one must go to the purpose and general scheme of the directive. According to Article 1(2) of the directive, "project" means "the execution of construction works or of other installations or schemes" and "other interventions in the natural surroundings and landscape including those involving the extraction of mineral resources". According to Article 2(1), the directive is aimed at "projects likely to have significant effects on the environment by virtue inter alia of their nature, size or location". Article 3 provides that the environmental impact assessment is to identify, describe and assess the direct and indirect effects of a project on human beings, fauna and flora, soil, water, air, climate and the landscape, material assets and the cultural heritage.

Kraaijeveld 31 The wording of the directive indicates that it has a wide scope and a broad purpose. That observation alone should suffice to interpret point 10(e) of Annex II to the directive as encompassing all works for retaining water and preventing floods ° and therefore dyke works ° even if not all the linguistic versions are so precise. 32 Even if, as argued by the Government of the Netherlands, dyke works consist in the construction or raising of the height of embankments in order to contain watercourses and avoid flooding, works retaining a static quantity of water, rather than a running watercourse, may have a significant effect on the environment within the meaning of the directive where they are liable permanently to affect the composition of the soil, flora and fauna or the landscape. Such works must therefore fall under the directive. 33 Consequently, the argument of the Government of the Netherlands that dyke work does not alter the course of a waterway is not well founded. 35 The reply to the first question is therefore that the expression "canalization and flood-relief works" in point 10(e) of Annex II to the directive must be interpreted as including certain types of work on a dyke running alongside waterways.

Kraaijeveld Question 2 37 Under the terms of the directive, modifications to development projects included in Annex I are to be subject to the same system as projects included in Annex II, and are thus subject to Article 4(2) of the directive. 40 Furthermore, the mere fact that the directive does not expressly refer to modifications to projects included in Annex II, as opposed to modifications to projects included in Annex I, does not justify the conclusion that they are not covered by the directive. 42 In the light of those considerations, the reply to the second question must be that the expression "canalization and flood-relief works" in point 10(e) of Annex II to the directive is to be interpreted as including not only construction of a new dyke but also modification of an existing dyke involving its relocation, reinforcement or widening, replacement of a dyke by constructing a new dyke in situ, whether or not the new dyke is stronger or wider than the old one, or a combination of such works.

Kraaijeveld Questions 3 and 4 43 By these questions, which will be examined together, the national court asks whether Articles 2(1) and 4(2) of the directive should be interpreted as meaning that where a Member State in its national implementing legislation has laid down specifications, criteria or thresholds for a particular project covered by Annex II in accordance with Article 4(2) of the directive, but those specifications, criteria or thresholds are incorrect, Article 2(1) requires that an environmental impact assessment be made if the project is likely to have "significant effects on the environment by virtue inter alia of [its] nature, size or location" within the meaning of that provision. If that question is answered in the affirmative, the national court asks whether that obligation to make an environmental impact assessment of the project has direct effect, so that it may be relied upon by an individual before a national court, and whether it must be applied by the national court even if it was not in fact invoked in the matter pending before that court. 51 Thus, ruling on the legislation of a Member State in terms of which certain entire classes of projects included in Annex II were excluded from the obligation of an impact assessment, the Court held in its judgment of 2 May 1996, in Case C-133/94 Commission v Belgium, not yet published in the ECR, at paragraph 42, that the criteria and/or the thresholds mentioned in Article 4(2) are designed to facilitate examination of the actual characteristics of any given project in order to determine whether it is subject to the requirement of assessment, not to exempt in advance from that obligation certain whole classes of projects listed in Annex II which may be envisaged as taking place on the territory of a Member State.

Kraaijeveld 56 As regards the right of an individual to invoke a directive and of the national court to take it into consideration, the Court has already held that it would be incompatible with the binding effect attributed to a directive by Article 189 to exclude, in principle, the possibility that the obligation which it imposes may be invoked by those concerned. In particular, where the Community authorities have, by directive, imposed on Member States the obligation to pursue a particular course of conduct, the useful effect of such an act would be weakened if individuals were prevented from relying on it before their national courts, and if the latter were prevented from taking it into consideration as an element of Community law in order to rule whether the national legislature, in exercising the choice open to it as to the form and methods for implementation, has kept within the limits of its discretion set out in the directive (Verbond van Nederlandse Ondernemingen, paragraphs 22 to 24).

Kraaijeveld 62 Consequently, the replies to the third and fourth questions must be that: n ° Article 4(2) of the directive and point 10(e) of Annex II must be interpreted as meaning that a Member State which establishes the criteria or thresholds necessary to classify projects relating to dykes at a level such that, in practice, all such projects are exempted in advance from the requirement of an impact assessment exceeds the limits of its discretion under Articles 2(1) and 4(2) of the directive unless all projects excluded could, when viewed as a whole, be regarded as not being likely to have significant effects on the environment. n ° Where under national law a court must or may raise of its own motion pleas in law based on a binding national rule which have not been put forward by the parties, it must, for matters within its jurisdiction, examine of its own motion whether the legislative or administrative authorities of the Member State have remained within the limits of their discretion under Articles 2(1) and 4(2) of the directive, and take account thereof when examining the action for annulment. n ° Where that discretion has been exceeded and consequently the national provisions must be set aside in that respect, it is for the authorities of the Member State, according to their respective powers, to take all the general or particular measures necessary to ensure that projects are examined in order to determine whether they are likely to have significant effects on the environment and, if so, to ensure that they are subject to an impact assessment.

Brussels Airport A C‑ 275/09. sz. ügy, előzetes döntéshozatal, a Raad van State (Belgium) előtt a Brussels Hoofdstedelijk Gewest és mások és a Vlaams Gewest között, a The Brussels Airport Company NV részvételével folyamatban lévő eljárásban (2011. március 17. ) 11 A Flamand Régió területén található Bruxelles‑National repülőtér három, 2100 méternél hosszabb kifutópályával rendelkezik. A repülőtér már több évtizede létezik, üzemeltetésének azonban csak 1999 óta feltétele környezetvédelmi engedély. 13 2004. január 5‑én a The Brussels Airport Company NV környezetvédelmi engedély iránti kérelmet nyújtott be a repülőtér további üzemeltetésére és a repülőtér területének további parcellákkal való bővítésére vonatkozóan. 14 2004. július 8‑án a flamand Brabant tartomány önkormányzatának végrehajtó testülete megadta a kért engedélyt a repülőtér további üzemeltetésével kapcsolatban, azonban a bővítés iránti kérelmet elutasította. A környezeti hatásvizsgálatot illetően az említett végrehajtó testület úgy ítélte meg, hogy arra nincs szükség.

Brussels Airport 18 Ilyen körülmények között a Raad van State úgy döntött, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal végett a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé: n „ 1. Úgy kell‑e értelmezni a [85/337/EGK irányelv] I. melléklete 7. pontjának a) alpontja szerinti » építés « fogalmát, hogy a környezeti hatásvizsgálatot nemcsak az infrastruktúrán folytatott munkálatok, hanem a repülőtér üzemeltetése esetében is el kell végezni, ha egyrészt a legalább 2100 méteres hosszúságú kifutópályával rendelkező repülőtér infrastruktúráján folytatott munkálatokhoz, másrészt ugyanezen repülőtér üzemeltetéséhez eltérő engedélyek szükségesek, és az utóbbi engedélyt – a környezetvédelmi engedélyt – csak határozott időre adják meg? n 2. Vonatkozik‑e a környezeti hatásvizsgálat elvégzésének e kötelezettsége a repülőtér környezetvédelmi engedélyének meghosszabbítására is, és azon belül arra az esetre is, ha a meghosszabbítás nem jár együtt a működés átalakításával vagy bővítésével, és arra az esetre is, ha terveznek ilyen átalakítást vagy bővítést? n 3. Másként ítélendő‑e meg a környezeti hatásvizsgálat elvégzésének kötelezettsége a repülőtér környezetvédelmi engedélyének meghosszabbítása keretében, ha a környezeti hatásvizsgálatot már korábbi időpontban, az előző környezetvédelmi engedély megadásakor elvégezték, és a repülőtér már működött a környezeti hatásvizsgálati kötelezettségnek a közösségi vagy a nemzeti jogalkotó által történő bevezetése időpontjában? ”

Brussels Airport 19 Ezen együtt kezelendő kérdések megválaszolása érdekében azt érdemes megvizsgálni, hogy a repülőtér‑üzemeltetés a 85/337 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének értelmében vett „projektnek” minősülhet‑e, és ha igen, az ezen irányelv I. és II. mellékletében felsorolt projektek körébe tartozik‑e. 20 Amint arra a Bíróság a C‑ 2/07. sz. , Abraham és társai ügyben 2008. február 28‑án hozott ítéletének (EBHT 2008. , I‑ 1197. o. ) 23. pontjában emlékeztetett, már a 85/337 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének szövegéből is kitűnik, hogy a „projekt” fogalma fizikai munkálatokra és beavatkozásokra vonatkozik. 24 Következésképpen a valamely repülőtér üzemeltetésére kiadott engedély meghosszabbítását – a létesítményt fizikailag érintő munkálatok vagy beavatkozás hiányában – nem lehet a 85/337 irányelv 1. cikke (2) bekezdése második franciabekezdésének értelmében vett „projektnek” minősíteni. 32 Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint előfordulhat, hogy környezeti hatásvizsgálatot kell végezni az olyan engedély esetében is, amely – mint az alapeljárásban szóban forgó engedély – formálisan nem a 85/337 irányelv I. és II. mellékletének értelmében vett, környezetihatásvizsgálat‑köteles tevékenységre vonatkozik, amennyiben ezen intézkedés olyan eljárás részét képezi, amelynek végső célja az említett irányelv 2. cikke (1) bekezdésének értelmében vett projektnek minősülő tevékenység megvalósításának engedélyezése (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Abraham és társai ügyben hozott ítélet 25. pontját).

Brussels Airport 38 Következésképpen a kérdést előterjesztő bíróságnak azt kell válaszolni, hogy a 85/337 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének második franciabekezdését és I. melléklete 7. pontját a következőképpen kell értelmezni: n – a valamely repülőtér üzemeltetésére vonatkozó engedély meghosszabbítását – a létesítményt fizikailag érintő munkálatok vagy beavatkozás hiányában – nem lehet az említett rendelkezések értelmében vett „projektnek”, illetve „építésnek” minősíteni; n – mindazonáltal a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak meghatározása, hogy – az alkalmazandó nemzeti szabályozás alapján és adott esetben figyelembe véve az említett irányelv hatálybalépése óta megvalósult munkálatok vagy beavatkozások összesített hatását – ezen engedély olyan több szakaszból álló engedélyezési eljárás része‑e, amelynek végső célja olyan tevékenységek megvalósítása, amelyek az említett irányelv II. melléklete 13. pontjának az I. melléklet 7. pontjával együttesen értelmezett első franciabekezdése értelmében vett projektnek minősülnek. Ha az engedélyezési eljárás korábbi szakaszában nem vizsgálták az ilyen munkálatok vagy beavatkozások környezetre gyakorolt hatásait, a kérdést előterjesztő bíróság feladata az irányelv hatékony érvényesülésének biztosítása az arról való gondoskodással, hogy e vizsgálatot legkésőbb az üzemeltetésre vonatkozó engedély kiadásakor elvégezzék.

Salzburger Flughafen n A C‑ 244/12. sz. ügy, előzetes döntéshozatal Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) a Salzburger Flughafen Gmb. H és az Umweltsenat között, a Landesumweltanwaltschaft Salzburg, és a Bundesministerin für Verkehr, Innovation und Technologie részvételével folyamatban lévő eljárásban, (2013. március 2. )

Salzburger Flughafen 14 A Salzburger Flughafen kifutópályája meghaladja a 2100 métert. n további terminát 2003 és 2004 során megépítették. A terminál azóta is üzemel. 15 A Salzburger Flughafen 2004‑ben újabb kérelmeket terjesztett elő a repülőtér infrastruktúrájának bővítése céljából, n 90 000 m 2– főként tárolóhelyiségek – megépítésére, n 120 000 m 2 nagyságú egyéb területet, amely általában a repülés céljára szolgáló terek, hangárok, valamint a járműveknek és a repülőgépeknek szánt parkolóhelyek kialakítására szolgálna. n engedélyezzék számára a közlekedési útvonalak módosítását. Ez a kérelem nem vonatkozott magának a kifutópályának a módosítására. 16 Landesumweltanwaltschaft Salzburg (a környezetvédelem területén hatáskörrel rendelkező helyi hatóság) kérése állapítsa meg a környezeti tanulmány elkészítésének kötelezettségét. n Mivel e hatóság a kérelmet elutasította, a Landesumweltanwaltschaft Salzburg e határozattal szemben fellebbezést nyújtott be az Umweltsenathoz. 17 Az Umweltsenat szerint környezeti hatásvizsgálatot kívánnak meg. 19 Az Umweltsenat tehát megállapította, hogy a 85/337 irányelvet közvetlenül kell alkalmazni, mivel a repülőtér infrastruktúrájának módosításai – főként jellegüknél, jelentőségüknél és jellemzőiknél fogva – magának a repülőtérnek a módosításának tekinthetők, mely alkalmas arra, hogy annak tevékenységét és légi forgalmát növelje. 20 Ezt a határozatot a Salzburger Flughafen megtámadta a Verwaltungsgerichtshof (legfelsőbb közigazgatási bíróság) előtt.

Salzburger Flughafen 21 - től A kérdést előterjesztő bíróság hivatkozik a Bíróság ítélkezési gyakorlatára (23 . . . Ilyen esetben a fent hivatkozott Kraaijeveld és társai ügyben hozott ítéletből (59‑ 61. pont) és a WWF és társai ügyben hozott ítéletből (a rendelkező rész 5. pontja) az következik, hogy a tagállam hatóságainak a hatásköreik keretein belül meg kell hozni minden szükséges általános vagy egyedi intézkedést annak érdekében, hogy megvizsgálják, várható‑e a projektek esetében jelentős környezeti hatás, és ha igen, akkor hatásvizsgálatnak vessék alá azokat. 24 . . . A kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint így az alapügyben vitatott szabályozás nemcsak hogy hiányosan ülteti át a 85/337 irányelvet, hanem ezenfelül nyilvánvalóan figyelmen kívül is hagyja az ezen irányelv III. mellékletében meghatározott, egyértelmű és kellően pontos kritériumokat. 25 „ 1) Ellentétes‑e a […] 85/337 […] irányelvvel az olyan nemzeti szabályozás, amely a repülőtér infrastruktúráján folytatott – mégpedig egy terminál létesítésére és a repülőtér területének további létesítmények (különösen hangárok, tárolóhelyiségek és parkolóhelyek) kialakítása érdekében történő bővítésére irányuló – (a kifutópályát nem érintő) munkálatok környezetre gyakorolt hatásai vizsgálatának elvégzését kizárólag arra az esetre írja elő, ha a gépmozgások száma ennek folytán előreláthatólag évente legalább 20 000‑rel emelkedik? Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: 2) Megkívánja és lehetővé teszi‑e a 85/337 irányelv, hogy – nemzeti rendelkezések hiányában – azt (figyelemmel annak célkitűzéseire és III. mellékletének kritériumaira) közvetlenül alkalmazva megvizsgálják az első kérdésben részletesebben ismertetett, a II. mellékletben szereplő projekt környezetre gyakorolt hatásait? ”

Salzburger Flughafen 26 A kérdést előterjesztő bíróság az első kérdésével lényegében azt kívánja megtudni, hogy a 85/337 irányelv rendelkezéseivel ellentétes‑e az olyan nemzeti szabályozás, amely a repülőtér infrastruktúrájának módosítására vonatkozó és az irányelv II. mellékletének hatálya alá tartozó projektek tekintetében csak akkor ír elő környezeti hatásvizsgálatot, ha e projektek a gépmozgások számát évente legalább 20 000–rel növelhetik. (Az osztrák jog szerint: 12 Az UVP‑G 2000 I. melléklete. . . : „Repülőterek olyan módosítása, amely (a motoros repülők, a vitorlázó repülők motoros repülése és a helikopterek esetében) a gépmozgások számát legalább évente 20 000‑rel növelheti. ”) 28 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a már megépített repülőtér infrastruktúrájának módosításával kapcsolatos, a kifutópálya meghosszabbítását nem érintő munkálatok a 85/337 irányelv II. melléklete 13. pontja rendelkezéseinek hatálya alá tartozhatnak, amennyiben e munkálatok különösen jellegükből, jelentőségükből és jellegzetességeikből adódóan magának a repülőtérnek az átalakításának tekinthetők (lásd ebben az értelemben a a fent hivatkozott Brussels Hoofdstedelijk Gewest és társai ügyben hozott ítélet 35. pontját, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

Salzburger Flughafen 30 A 85/337 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában /b) a tagállamok által megállapított küszöbértékek vagy szempontrendszer alapján, hogy a projektet alá kell‑e vetni az 5– 10. cikknek megfelelő vizsgálatnak. / említett kritériumok és/vagy küszöbértékek célja tehát az, hogy megkönnyítsék a projekt konkrét jellemzőinek az értékelését annak megállapítása céljából, hogy arra vonatkozik‑e a vizsgálat kötelezettsége, és nem az, hogy e kötelezettség alól az ezen irányelv II. mellékletében felsorolt, és a tagállam területén tervezett projektek bizonyos teljes típusait eleve mentesítsék (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott WWF és társai ügyben hozott ítélet 37. pontját, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). 31 A Bíróság azt is megállapította, hogy az a tagállam, amely a kritériumokat és/vagy a küszöbértékeket úgy határozná meg, hogy a gyakorlatban valamely projekt-típust eleve mentesítene a hatásvizsgálat elvégzésének kötelezettsége alól, túllépné a 85/337 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése és 4. cikkének (2) bekezdése által számára biztosított mérlegelési mozgásteret, . . . 38 Következésképpen az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 85/337 irányelv 2. cikkének (1) bekezdésével, 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjával, valamint 4. cikkének (3) bekezdésével ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a repülőtér infrastruktúrájának módosítására vonatkozó és az irányelv II. mellékletének hatálya alá tartozó projektek tekintetében csak akkor ír elő környezeti hatásvizsgálatot, ha e projektek a gépmozgások számát évente legalább 20 000–rel növelhetik.

Salzburger Flughafen n 39 A kérdést előterjesztő bíróság a második kérdésével lényegében arra vár választ, hogy ha valamely tagállam nem megfelelő módon ültette át a 86/337 irányelvet, ezen irányelv megköveteli‑e az alapügyben vitatotthoz hasonló, az irányelv II. mellékletének hatálya alá tartozó projektekre vonatkozóan a környezeti hatásvizsgálat elvégzését. . 48 Következésképpen a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy ha valamely tagállam a 85/337 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján az irányelv II. mellékletének hatálya alá tartozó projekteket érintően olyan küszöbértéket határoz meg, mint amely az alapügyben vitatott, amely ellentétes az irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében és 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségekkel, az említett irányelv 2. cikke (1) bekezdésének, 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának, valamint 4. cikke (3) bekezdésének rendelkezései közvetlen hatályt váltanak ki, amelynek következtében az illetékes nemzeti hatóságoknak biztosítaniuk kell először is annak vizsgálatát, hogy az érintett projektek a környezetre várhatóan jelentős hatással járnak‑e, és amennyiben igen, ezt követően el kell végezniük e projektek hatásvizsgálatát.

Lerakó - Braine‑le‑Château C‑ 121/11. sz. ügy, előzetes döntéshozatal, Conseil d’État (Belgium) az előtte a Pro-Braine ASBL és társai és a Commune de Braine‑le‑Château között, a Veolia es treatment SA részvételével folyamatban lévő eljárásban (2012. április 19. ) 10 A Braine‑le‑Château község területén található Cour‑au‑Bois Nord hulladéklerakó működését az 1979. december 27‑i királyi rendelettel módosított, 1979. március 7‑i királyi rendelet engedélyezte nem mérgező ipari hulladék lerakása céljából harminc évre. 13 2006‑ban a Veolia es treatment SA csoport megvásárolta a Biffa Waste Services vállalkozást. 14 A Biffa Waste Services által benyújtott fejlesztési terv alapján a collège communal de Braine‑le‑Château 2008. május 14‑i határozatával 2009. december 27‑ig engedélyt adott az említett létesítmény működésének folytatására, egyben hatályon kívül helyezte a korábbi működési feltételeket, és új működési feltételeket állapított meg.

Lerakó - Braine‑le‑Château 15 2008. július 18‑án a Pro‑Braine egyesület megsemmisítés iránti keresetet indított a Conseil d’État (államtanács) előtt az említett 2008. május 14‑i határozattal szemben. 18 A fenti megfontolások alapján a Conseil d’État úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és az alábbi kérdést terjeszti előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé: n „» Engedélynek « minősül‑e a […] 85/337[…] irányelv 1. cikkének (2) bekezdése értelmében az engedéllyel rendelkező vagy már működő hulladéklerakó működésének folytatását lehetővé tévő, a[z] […] 1999/31[…] irányelv 14. cikkének b) pontja alapján meghozott végleges határozat? ”

Lerakó - Braine‑le‑Château 20 Az 1999/31 irányelv „Meglévő hulladéklerakók” című 14. cikkének szövegéből kitűnik, hogy az engedéllyel rendelkező vagy már működő hulladéklerakók esetében a tagállamoknak az említett irányelv átültetésekor intézkedéseket kellett tenniük annak érdekében, hogy e hulladéklerakók csak akkor folytathassák működésüket, ha azok üzemeltetői megfelelnek az említett irányelv rendelkezéseinek. 21 Ennek érdekében e hulladéklerakók üzemeltetői elkészítik, és az illetékes hatóságnak jóváhagyás végett benyújtják a telep felülvizsgálati tervét, amelyen feltüntetnek minden egyes lerakót, és amely tartalmazza az 1999/31 irányelv 8. cikkében felsorolt adatokat, és minden olyan korrekciós intézkedést, amely az üzemeltető megítélése szerint szükséges az ezen irányelvben foglalt követelmények betartásához, kivéve az I. melléklet 1. pontja szerinti követelményeket. 27 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az „engedély” fogalmát a 85/337 irányelv 1. cikke (2) bekezdése úgy határozza meg, mint „a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok olyan döntése, amely feljogosítja a projektgazdát a projekt elvégzésére”. Ennélfogva csak akkor lehet ezen irányelv értelmében vett „engedélyről” beszélni, ha valamely „projektet” kell megvalósítani.

Lerakó - Braine‑le‑Château 29 Mindazonáltal a 85/337 irányelv értelmében vett „projektnek” minősülnek többek között az ezen irányelv II. mellékletében felsorolt létesítmények, amely mellékletre ezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdése hivatkozik. . 30 E rendelkezésekből az következik, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló hulladéklerakó telep megváltoztatása vagy bővítése a 85/337 irányelv értelmében vett „projektnek” minősül, amennyiben annak jelentős ártalmas hatása lehet a környezetre. 31 Ahogyan azt a Bíróság már kimondta, a „projekt” kifejezés a létesítményt fizikailag érintő munkálatokra vagy beavatkozásokra vonatkozik (a C‑ 275/09. sz. , Brussels Hoofdstedelijk Gewest és társai ügyben 2011. március 17‑én hozott ítélet [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 20. , 24. és 38. pontja). 32 A hulladéklerakó üzemeltetésére kiadott engedély egyszerű meghosszabbítását tehát – a létesítményt fizikailag érintő munkálatok vagy beavatkozások hiányában – nem lehet a 85/337 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének értelmében vett „projektnek” minősíteni.

Lerakó - Braine‑le‑Château 33 Következésképpen mivel az 1999/31 irányelv 14. cikke b) pontjának megfelelően elfogadott „végleges határozat” tárgyát képező „felülvizsgálati terv” az ilyen hulladéklerakónak az azt fizikailag érintő munkálatok vagy beavatkozások útján történő megváltoztatására vagy bővítésére vonatkozik, amelynek jelentős ártalmas hatása lehet a környezetre, az említett határozatot a 85/337 irányelv 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „engedélynek” lehet minősíteni. 35 Így a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia, hogy az alapügyben szereplő üzemeltető által az 1999/31 irányelv 14. cikke b) pontjának megfelelően benyújtott felülvizsgálati tervre vonatkozó végleges határozat engedélyezi‑e a szóban forgó létesítménynek vagy telepnek az azt fizikailag érintő munkálatok vagy beavatkozások útján történő olyan megváltoztatását vagy bővítését, amelynek jelentős ártalmas hatása lehet a környezetre, és ebből következően a 85/337 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének és ezen irányelv II. melléklete 13. pontjának első francia bekezdése értelmében vett „projektnek” minősül.

Lerakó - Braine‑le‑Château 38. . A felülvizsgálati terv alapján a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26‑i 1999/31/EK tanácsi irányelv 14. cikke b) pontjának megfelelően hozott, a meglévő hulladéklerakó működésének folytatására vonatkozó végleges határozat csak akkor minősül a 2003. május 26‑i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az egyes köz‑ és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27‑i 85/337/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „engedélynek”, ha e határozat az említett 85/337 irányelv II. mellékletének 13. pontja értelmében a létesítménynek vagy a telepnek az azt fizikailag érintő munkálatok vagy beavatkozások útján történő olyan megváltoztatását vagy bővítését engedélyezi, amelynek jelentős ártalmas hatása lehet a környezetre, és így ez utóbbi irányelv 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „projektnek” minősül.

Sípálya – Natura 2000 A C‑ 304/05. sz. ügy kötelezettségszegés Bizottsága - Olasz Köztársaság 2007. szeptember 20. 10 A parkot az 1935. április 24‑i 740. sz. törvénnyel eredetileg csupán Trento és Bolzano tartományok területén hozták létre a növényvilág védelmének és támogatásának, valamint az állatvilág gyarapításának, illetve a különleges geológiai képződmények és a táj szépsége megőrzésének céljából. 11 Az 1977. április 23‑i köztársasági elnöki rendelet a park területét kiterjesztette Cancano és Livigno területére, valamint a Regione Lombardia területén, Sondrio és Brescia tartományban található Sobretta, Gavia és Serottini hegyekre. 15 1998‑ban a parkot a 79/409 irányelv 4. cikke értelmében különleges védelmi területté minősítették. A „Regione Lombardia” fejezetben a IT 2040044. számon került kijelölésre. 18 1999. október 4‑én a Santa Caterina Valfurva síterület és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra átalakítására vonatkozó munkaprojektet nyújtottak be a regionális hatóságokhoz a 2005‑ös alpesi sívilágbajnokságra tekintettel.

Sípálya – Natura 2000 19 A projekt az erdő területén egy folyosó kialakításának tervét tartalmazta sípályák kialakítása céljából. Magában foglalta továbbá egy olyan kabinos felvonó megépítésének a tervét, amelynek Santa Caterina bejáratát Plaghera településével, valamint a második szakaszban a Valle dell'Alpéval kellett összekötnie. A projektben szerepelt ezenfelül a Valle dell'Alpe és Costa Sobretta közötti összeköttetés létrehozása egypályás négyszemélyes felvonó útján. A projekt magában foglalt a tervezett átalakítással szorosan összekapcsolódó más munkálatokat is, nevezetesen egy indulási állomás, egy sístadion, valamint az indítóállomás közelében egy parkoló megépítését, az Edelweiss sípálya módosítását, a Frodolfo folyón egy híd, valamint Valle dell'Alpéban egy menedékház, illetve közművezetékek létrehozását, ezenkívül egy programozható, mesterséges havat előállító berendezés és egy parkoló kialakítását.

Sípálya – Natura 2000 21 A tanulmány, amelyre az 13879. sz. rendelet hivatkozik, a bevezetésében jelezte, hogy a sílétesítmények és az érintett terület infrastruktúrája már nem kielégítőek, és szükségessé vált azok modernizálása, amelynek célja az is, hogy a tervezett projektre támogatást lehessen kapni. 22 Az említett tanulmány szerint nem vették figyelembe sem az antropogén nyomás növekedésének az azon fajokra gyakorolt hatását, amelyeknek a szaporodása az emberi jelenlétre érzékeny, ideértve különösen az alpesi hófajdot és a mormotát, sem a gerinctelenek és a kétéltűek tekintetében felmerülő lehetséges következményeket, és a gázlómadarak vándorlásának útvonalára gyakorolt hatásokat. 24 A tanulmány a következő megállapításokat tartalmazta: n „[…] n A munkák elvégzése elmulasztásának lehetséges következménye a lassú, de elkerülhetetlen gazdasági hanyatlás, nemcsak Santa Caterina tekintetében, hanem az egész síterületet illetően. Következésképpen alapvető fontosságú a felvonók fejlesztésére és az új sípályák és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra létrehozására vonatkozó javaslat végrehajtásának támogatása azok társadalmi‑gazdasági értéke miatt, különösen az idegenforgalom szempontjából.

Sípálya – Natura 2000 35 2003 februárjától kezdődően mintegy 2500 fát vágtak ki egy 50 méter széles és 500 méter hosszú területen, 1700 és 1900 méter közötti magasságban. Ezenfelül a Santa Caterina Valfurva‑i síinfrastruktúrák és sípályák átalakítása az IT 2040044. sz. különleges védelmi területen belül azzal a következménnyel járt, hogy teljes mértékben megszűnt a területen élő madarak élőhelye. n. . . 45 A Bizottság az Olasz Köztársasággal szemben négy kifogást terjeszt elő, amelyek közül az első három a 92/43 irányelvre, a negyedik pedig a 79/409 irányelvre vonatkozik.

Sípálya – Natura 2000 Az első, a 92/43 irányelv 6. cikkének (3) bekezdése és a 7. cikke összefüggésben értelmezett rendelkezéseinek a megsértésre alapított kifogásról 50 A Bizottság ennek alapján arra a következtetésre jut, hogy az említett engedélyt anélkül adták meg, hogy az illetékes nemzeti hatóságok megbizonyosodtak volna arról, hogy a tervezett munkálatok nem járnak az érintett különleges védelmi terület épségét veszélyeztető káros hatásokkal. 55 Elsőként meg kell állapítani, hogy a felek egyetértenek abban, hogy a sípályák kibővítését, valamint az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra létrehozását érintő munkálatok a jellegüknél fogva kötelezővé teszik a 92/43 irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerint a környezetre gyakorolt hatások megfelelő vizsgálatának az elvégzését. 71 E körülmények között a Consorzio által 2003. február 14‑én adott engedély nem felelt meg a 92/43 irányelv 6. cikke (3) bekezdésének. 72 Az egyéb tanulmányok tekintetében elegendő azt megállapítani, hogy azok nem tekinthetők relevánsnak, mivel azokat vagy a munkálatok ideje alatt, vagy a munkálatokat követően készítették el, azaz a 2003. február 14‑i engedély megadását követően. 73 A 92/43 irányelv 6. cikkének (3) bekezdése tekintetében tehát meg kell állapítani a kötelezettségszegést.

Sípálya – Natura 2000 A második, a 92/43 irányelv 6. cikkének (4) bekezdése és a 7. cikke összefüggésben értelmezett rendelkezéseinek a megsértésre alapított kifogásról 80 Tekintettel a 92/43 irányelv 6. cikke (3) bekezdésének megsértésére alapított kifogás megalapozottságára, meg kell határozni, hogy a 2003. február 14‑i engedély megfelelt‑e az irányelv 6. cikkének (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek. 81 Az említett rendelkezés előírja, hogy amennyiben a természeti területre gyakorolt hatások az irányelv 6. cikke (3) bekezdésének első mondata szerinti vizsgálatának a kedvezőtlen eredménye ellenére valamely nyomós közérdeken alapuló kényszerítő indokra figyelemmel, ideértve a társadalmi vagy gazdasági jellegű indokokat, alternatív megoldás hiányában mégis végre kell hajtani egy tervet vagy programot, a tagállamnak minden szükséges kiegyenlítő intézkedést meg kell tennie a Natura 2000 általános egységességének megóvása érdekében. 84 A fenti megfontolásokból következik, hogy a nemzeti hatóságok nem rendelkeztek ezekkel az adatokkal az engedély megadására vonatkozó döntés meghozatalának az időpontjában, 2003. február 14‑én. Következésképpen az említett engedélyezés nem alapulhatott a 92/43 irányelv 6. cikkének (4) bekezdésén. 85 A fentiekből következően a 2003. február 14‑i engedély nem felelt meg a 92/43 irányelv 6. cikke (4) bekezdésének.

Sípálya – Natura 2000 A harmadik, a 92/43 irányelv 6. cikkének (2) bekezdése és a 7. cikke összefüggésben értelmezett rendelkezéseinek a megsértésre alapított kifogásról 87 A Bizottság érvelése szerint a nemzeti hatóságok nem voltak jogosultak arra, hogy az alpesi síterületet érintő kibővítési és átalakítási munkálatokat engedélyezzék, abban a tekintetben, amennyiben e munkálatok alkalmasak voltak a park épségének súlyos veszélyeztetésére. 95 A jelen ügy tekintetében emlékeztetni kell arra, hogy az érintett területen egy erdős hegyvidéken mintegy 2500 fa került kivágásra, melyek élőhelyül szolgálnak védett madárfajok – nevezetesen a héja, az alpesi hófajd, a fekete harkály és a siketfajd – számára. A vitatott munkálatok következésképpen megsemmisítették az említett fajok párzási és költőhelyének területét. 96 Meg kell tehát állapítani, hogy az említett munkálatok és az azok által az IT 2040044. sz. különleges védelmi terület tekintetében okozott következmények összeegyeztethetetlenek azzal a védett jogi helyzettel, amelyben az említett területnek a 92/43 irányelv 6. cikkének (2) bekezdése értelmében részesülnie kellett volna. 97 Következésképpen a Bizottság keresetének e pont tekintetében is helyt kell adni. n

Sípálya – Natura 2000 A negyedik, a 79/409 irányelv 4. cikke (1) és (2) bekezdésének megsértésére alapított kifogásról 98 A Bizottság álláspontja szerint a nemzeti hatóságok által meghozott intézkedések elemzése azt mutatja, hogy az IT 2040044. sz. különleges védelmi terület a nemzeti jog szerint nem részesült olyan védett jogi helyzetben, amely alkalmas lett volna különösen a 79/409 irányelv I. mellékletében felsorolt madárfajok fennmaradásának és szaporodásának biztosítására, valamint az I. mellékletben fel nem sorolt, rendszeresen előforduló vonuló fajok szaporodásának, vedlésének és áttelelésének biztosítására. 107 E körülmények között a Bizottságnak kellett bizonyítékokat előterjesztenie arra vonatkozóan, hogy az e jogszabályok által meghatározott jogi háttér nem alkalmas arra, hogy az említett terület számára a megfelelő védett helyzetet biztosítsa. 108 A Bizottság azonban nem fejtette ki, hogy az említett jogi háttér a 79/409 irányelv 4. cikke (1) és (2) bekezdésének rendelkezései tekintetében mennyiben hiányos. Kizárólag azzal érvelt, hogy az igazgatási hatóság a 92/43 irányelv 6. cikkének (2)-(4) bekezdésével ellentétesen fogadta el az engedélyező határozatot, amely azonban nem elég annak megállapításához, hogy az említett jogi háttér ellentétes a 79/409 irányelv 4. cikkével. 109 Következésképpen a Bizottság negyedik kifogását el kell utasítani.