KFOP2 1 2 VEKOP15 2016 00001 A j

KÖFOP-2. 1. 2 -VEKOP-15 - 2016 -00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A közszolgálati életpálya fogalma, típusai, érvényesülését befolyásoló eszközök Dr. Hazafi Zoltán Nemzeti Közszolgálati Egyetem

AZ ÉLETPÁLYÁK HÁROM HULLÁMA 1. 2. 3. • 1990 - 1992 • 2001 • 2010

1. 2. 3. AZ ÉLETPÁLYÁK I. HULLÁMA • 1990 - 1992 • 2001 • 2010 Jellemzői Célkitűzések - egységes közszolgálati pragmatika - karrierelv Fő szempont - státuszváltás Fő dilemma - Szabad-e a karrierrendszer garanciáit a régi rendszertől megörökölt személyi állományra kiterjeszteni? Szűrő - közigazgatási alapvizsga Előmeneteli és illetményrendszer lépcsőzetes bevezetése, valójában nincs bérpolitikai motiváció (illetményalap összekötése az országgyűlési képviselők díjazásával!)

AZ ÉLETPÁLYÁK II. HULLÁMA Fellazult karrierrendszer korrekciója 1. 2. 3. „Életpályát kell bevezetni!” • 1990 - 1992 • 2001 • 2010 Jelentős bérpolitikai intézkedés (50%) - személyi illetmény eltörlése - illetményalap egységesítése - teljesítményértékelés összekötése a díjazással - vezetői szintek egységesítése és korlátozása Intézkedések - vagyonnyilatkozati rendszer - közszolgálati etika - főtisztviselők -főosztályvezetői megbízás pályázat alapján minisztériumokban Megjelenik a „köztisztviselői életpálya fogalom a törvényben.

AZ ÉLETPÁLYÁK III. HULLÁMA 1. 2. 3. • 1990 - 1992 • 2001 • 2010 Jellemzői - életpályaprogramok sorozata nemcsak a közigazgatásban (rendvédelmi, honvédelmi, pedagógus, szociális, egészségügyi, vízügyi, stb. ) - bérpolitikai motiváció (2012 -2017: 759, 6 Md. Ft) - az életpálya valójában egy megújított előmeneteli és illetményrendszer valamelyik közszolgálati alrendszer számára Probléma: az életpályák atomizálják a szabályozást, sem a Kttv. sem a Kjt. előmeneteli és illetményrendszere nem képes integrálni az egyes életpályákat, hiányzik a dogmatikailag megalapozott egységes szabályozás

AZ ÉLETPÁLYÁK III. HULLÁMA 1. 2. 3. • 1990 - 1992 • 2001 • 2010 Bérpolitikai motiváció (2012 -2017: 759, 6 Md. Ft) 150 140 % 147, 1 GDP 140, 5 Ktgv. közfoglalk. nélkül reálkereset 130 Vállalkozási szféra reálkereset 128, 8 120 110 100 90 80 70 60 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

AZ ÉLETPÁLYÁK HÁROM HULLÁMA Közszolgálati életpálya - Stabilitás „munkáltatónak”, „munkavállalónak” egyaránt - Kiszámíthatóság, követelmények következmények átláthatósága - Életpálya tervezése stratégiai jelentőségű, nem tűri az esetlegességet - Jogi normák - Diktált tartalom - Pragmatika valamennyi elemét átfogja, keletkezés előtt és után is - Az életpálya változtatás a szabályozás módosítását igényli, amely mögött gazdasági körülmények változásai, politikai, közjogi, közigazgatási megfontolások állnak - Hűség, lojalitás, engedelmesség - Előjogok, egyéb kedvezmények

AZ ÉLETPÁLYÁK HÁROM HULLÁMA Ha elfogadjuk ezt a fogalmi keretet: - a közszolgálati életpálya nem egyszerűsíthető le a bérpolitikai intézkedések eszközének, át kell, hogy fogja a szolgálati pragmatika valamennyi elemét - stratégiai szemléletet kíván makro és mikro szinten egyaránt az emberierőforrásgazdálkodásban, amely képes biztosítani, hogy a megfelelő időpontban a szükséges mennyiségű és minőségű munkaerő álljon rendelkezésre a jogi szabályozásnak egységes dogmatikai elvekre kell épülnie, nem lehetnek koncepcionális ütközések, kiüresedett, illetve ellentmondást hordozó jogintézmények, indokolatlan párhuzamosságok Vagyis a közszolgálati életpálya a fenti jellemzőkkel leírható szemléletet, személyzetpolitikát takar!

ÁLLAMI PARADIGMÁK, SZEMÉLYZETI RENDSZEREK, KÖZSZOLGÁLATI ÉLETPÁLYA 1. Állami paradigmák és személyzeti rendszerek „good governance”: állam szerepének csökkenése, monolitikus zárt rendszer felbomlása neo-weberiánus megközelítés: állam szerepének megerősítése és a bürokrácia újrafelfedezése, új közmenedzsment jó elemeinek ötvözése a weberi modell aspektusaival 2. Személyzeti rendszerek, közszolgálati életpálya - személyzeti rendszerek meghatározzák az életpályák kialakítását zárt és nyitott, karrier és munkaköri, illetve centralizált és decentralizált rendszerek

ÁLLAMI PARADIGMÁK, SZEMÉLYZETI RENDSZEREK, KÖZSZOLGÁLATI ÉLETPÁLYA A. Zárt és nyitott rendszerek Kezdetben bekerülés módja a különbségtétel alapja (képesítés, versenyvizsga, lojalitás) Napjainkban a közszolgálat elkülönültségét fejezi ki jogi és munkaerő-piaci értelemben Magánszférától elzárt, saját „törvényei” szerint működő világot takar.

ÁLLAMI PARADIGMÁK, SZEMÉLYZETI RENDSZEREK, KÖZSZOLGÁLATI ÉLETPÁLYA B. Karrier- és munkaköri rendszer karrierrendszer: legfontosabb alapelve, a besorolás és a munkakör szétválasztása a szétválasztás alapozza meg: a szenyoritás alapján történő előmenetelt és díjazást, valamint az „elbocsáthatatlanságot” 1834. évi május 19 -i francia közszolgálati törvény: a köztisztviselő besorolását az uralkodótól kapja („le grade est conféré par le roi, il constitue l’état de l’officier”) míg a munkakörét a kormány határozza meg vagyis a munkakör (beosztás) felett a kormány rendelkezik, de jogviszonyt törvény védi („loi de dégagement des cadres”) karrierrendszer kritikája (merevség, HR gazdálkodás hatékonysági krízise): munkaköri rendszerben is létezik „karrier” vertikális értelemben

ÁLLAMI PARADIGMÁK, SZEMÉLYZETI RENDSZEREK, KÖZSZOLGÁLATI ÉLETPÁLYA C. Rendszerek közötti konvergencia Általános közszolgálat Alapvetően karrierrendszer Karrierrendszer munkaköri elemekkel Vegyes rendszer Munkakör-alapú rendszer karrierelemekkel Alapvetően munkakör-alapú rendszer 2008 2015 Ausztria, Magyarország, Írország, Ciprus, Luxemburg, Portugália, Írország, Ciprus, Luxemburg, Franciaország, Románia, Németország, Spanyolország, Görög. Európai Bizottság ország, Belgium, Európai Bizottság Franciaország, Görögország, - Portugália, Románia, Magyarország, Olaszország, Belgium Bulgária, Olaszország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia Málta, Horvátország - Dánia, Finnország, Bulgária, Litvánia, Szlovénia, Lengyel-ország Csehország, Dánia, Észtország, Ausztria, Csehország, Finnország, Hollandia, Svéd- Lettország, Egyesült Királyság Svédország Észt-ország, Szlovákia, Királyság, Hollandia,

ÁLLAMI PARADIGMÁK, SZEMÉLYZETI RENDSZEREK, KÖZSZOLGÁLATI ÉLETPÁLYA E. Hibrid jelleg - nemcsak a közszolgálatra jellemző, hanem az egész közigazgatásra - weberi ideál-típus ötvözésének szándéka a magánvállalatok működési módszereivel és elveivel („reengineering”, „benchmarking”, „total quality management”, „outsourcing”) - NPM háttérbe szorulásával valószínűleg a közigazgatás megújulása nem a magánszféra inspirációjával fog történni De: vegyes megoldás („post-bureaucratie”, „l’État néo-wébérien”, „new public service”, „public value management”)

ÁLLAMI PARADIGMÁK, SZEMÉLYZETI RENDSZEREK, KÖZSZOLGÁLATI ÉLETPÁLYA E. Centralizált, decentralizált rendszerek - szabályozás, működtetés (pl. létszám), munkáltatói jogok - decentralizált rendszer: valójában a „privát” életpálya jegyeit hordozza magán (általános, minden munkáltatóra egységesen kiterjedő életpálya nincs, szerződéses elv, kógens szabályok csak a munkavállalót védő garanciális normák, belső szabályzatok)

ÉLETPÁLYA DE LEGE FERENDA 1. Magyary program víziója a közszolgálati életpályáról - közjogi alapokon álló életpályák, stabilitás, kiszámíthatóság, karrier, szakmai, etikai elvárások, rendszerigazgatás centralizációja a professzionalizáció alapját jelentő munkaköri működés hatékonyság, teljesítmény (új közmenedzsment hagyatéka) vegyes rendszer 2. Hivatásrendi törvények - ötvözés: Hszt. , Hjt. megoldotta Kttv. , Áttv. , NAV törvény: 3 különböző koncepciójú jogállási törvény Kttv. alkalmatlan a vegyes rendszer integrálására Hszt. vagy Áttv. ?

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!