Katona Csaba MTA BTK Trtnettudomnyi Intzet Ninkaszi hemina
Katona Csaba (MTA BTK Történettudományi Intézet) Ninkaszi, hemina, Balling-fok: Kalandozás a sör múltjában Magyar Könyvtárosok Egyesülete Vándorgyűlése Keszthely, 2018. július 5.
Első söreink n 1978: Szudán, a Barcelonai Egyetem munkatársai: ciroksör n 2002: Kína, Csihau tartomány, a Pennsylvania Egyetem munkatársai: rizssör + méz, szőlő, galagonya
Sörfőzés Mezopotámiában: sikaru, kas/sim, naspú
Sörivás Mezopotámiában: Ninkaszi, Szin-Nin istennők
Ninkaszi-himnusz: „Vidám a májunk már, boldog a szívünk!” n n n n n Hej hasas korsó, hej, te hasas korsó, hej, csöcsös pohár, hej, hasas korsó, az ember máját vidámító, hej, csöcsös pohár, az ember szívét derítő, hej, korsó, te alkalmatos tárgy a házban, hej, pohár, melyből sör csordul, hej kancsó, mely a köcsög sörét hozza, hej, nádkorsó, hej, te nádpohár: ott függ már állványán minden jó edény!
Még mindig a himnusz n „Én Istenem, a kocsmárosnőnek édes a söre, n mint söre is, édes az öle, édes a söre, n mint a szava is, édes az öle, édes a söre, n kevert söre (kasbir) — édes a söre…”
Metzi Szent Arnulf /Arnold (582– 641 között) püspök úgy mentette meg Metz városának lakóit a pestistől, hogy megtiltotta a vízivást, ugyanakkor rengeteg sört főzetett és osztott szét ingyen a polgárok között. Halála után földi maradványait a templomkertből a templomba akarták áttelepíteni. A szertartás napján nagy forróság volt, az ólomkoporsó pedig különösen nehéz. A legenda szerint egy koporsóvivő felsóhajtott: „Jézusom, bárcsak ihatnék egy jó hideg sört!” Abban a pillanatban hideg sör ömlött ki több sugárban a koporsóból, elárasztva a tikkadt cipekedőket.
n Szent Brigid (5. század): ír apácafőnöknő: mikor egy forró napon azt n Szent Columbanus: (7. század): „Tervem az, hogy sörházban halok meg. Sör n Szent Othmár (8. század): A legenda szerint a fáradt zarándokok és koldusok n Szent Hildegard (12. század): bencés apácafőnöknő, aki a komló hatását n tapasztalta, hogy betegei megszomjaztak, Krisztus áldásával a fürdővizet sörré változtatta. csorogjon a számba, amikor kilehelem a lelkem, hogy amikor az angyalok kórusa érkezik, ezt mondhassák: Isten kegyelmezzen ennek a sörivónak!” Columbanus germánokat térített és azok egy dézsa sört akartak Odinnal feláldozni. Columbanus elfújta a hordót és kifejtett, hogy a finom sör az ördögé lett. Hoztak egy újabb hordóval, mire elmondta a germánknak, hogy Isten is szereti a jó sört, főleg ha az ő szent nevében isszák. szomját oltotta és gyógyította sörével, aminek a hordója sohasem ürült ki. ismerte: „A komló, ha sörbe tesszük, gátat szab a rothadásnak, és a sör tartósabb lesz tőle. ” Híveit óvta a mértéktelen vízivástól, helyette a sört ajánlotta.
n Paolai Szent Ferenc: (XV. század): Legkisebb Testvérek Rendje/Ordo Minimorum/paulánusok. n Az első Paulaner sörfőzde: 1634, München n Salvator: a húsvéti böjti időszakra főzött sör, 7 -12% barna n A pápa véleményét kérték ki, hogy szabad-e ezt fogyasztani nagyböjt idején – és küldtek is egy hordóval a Vatikánba, hogy a Szentatya megkóstolhassa. Csakhogy akkoriban az út Münchenből Rómába az Alpokon át hetekig tartott, a hordó sör pedig óhatatlanul megromlott útközben a tűző napon. A pápa a kóstolás után kijelentette, hogy ezt a borzalmas löttyöt nyugodt lelkiismerettel ihatják a szerzetesek böjt közben, még hozzá is tesz a vezekléshez. Így született meg a leitenbock, a paulánusok sörböjtje: 40 nap szilárd étel nélkül, csak sörön és vízen.
A Reinheitsgebot előzméynei n n n Már 1156 -ban Rőtszakállú Frigyes Augsburg városában hozott egy rendeletet, amelyben leírja, hogy a sörfőzőt, aki rossz sört főz, vagy nem rendes mértéket használ, azt meg kell büntetni. 1363 -ban Weimarban (Thüringia) az alábbi rendeletet hozták a városban - a serfőzők csak árpamalátából, komlóból és vízből főzhetnek sört. Az külön érdekesség, hogy ekkor még sok birodalmi város - különösen a Rajna vidékén egyenesen tiltotta a komlónak, mint adalékanyagnak a használatát. 1393 -ban Nürnbergben egy éhínség miatt rendeletet hoztak, hogy sörfőzéshez csak árpamaláta használható föl. Tehát a búza (és a rozs) csak kenyérgabonaként használható föl. 1434 -ben a thüringiai Weissenseeben többek között arról rendelkeztek, hogy a sörfőzéshez csak maláta (árpát nem említenek külön), komló és víz használható. 1447 -ben München városa hozta azt a rendeletet, hogy sörfőzéshez árpa, komló és víz használható, ezt 1487 -ben Albrecht bajor herceg tartományában is megerősítette. És végül 1493 -ban Gazdag György herceg is hozott egy rendeletet, hogy a sörfőzők csak malátát, (itt sincs külön megjelölve az árpa) komlót és vizet használjanak.
A Reinheitsgebot n A herceg fenntartja a jogot, hogy rossz termés, más egyéb ok miatti piaci drágulás esetén, további korlátozó intézkedéseket vezessen be.
16. századi sörfőzde
A sörpróba
Tadeaš Hájek z Hájku (1525– 1600): De Cerevisia eiusque conficiendi ratione, natura, viribus et facultatibus n 1585 -ben megjelent II. Rudolf személyes orvosának, a prágai egyetem tanárának, Tadeaš Hájek z Hájk unak a könyve a sörről, amit a világon az első sörgyártástechnológiai könyvnek tartanak.
Sörfürdő Chodovarban
Karl Josef Napoleon Balling (1805– 1868) n. A prágai kétnyelvű politechnikai intézet rektora volt, a bécsi Császári Akadémia levelező tagja. Nevéhez bűződik a Balling-fok, a szárazanyag-tartalom meghatározása.
Pár korai adat Magyarországról n Komló: a szóval találkozhatunk egy 1095 -ből származó pannonhalmi apátság oklevelét olvasva. n Miklós nádor 1226 -ban a pannonhalmi apátság népeinek panaszát kivizsgálta, így rendelkezett: „…tartozik minden egyes falu Szent Márton napjára egy harmadfű tinóval és minden helyről egy vödör zabbal és egy vödör sörrel… Mindegyik udvar és minden egyes telek tartozik nevelni árpából való sört, mely két akónyi legyen. ” n 1394 júniusában Nógrád vármegye közgyűlés megbírságolta Kürtösi Miklóst, mert az Szuhai Mihály egyik, Váraszón lakó, Antal nevű jobbágyától három évvel ezelőtt 9 forint 25 dénárért sört vett és annak árával még mindig adós volt. n 1478: a sernevelőház a kápolna egyik papjáé (Selmecbánya)
A Reischl család Keszthelyen A Reischl család története ékesen példázza, hogy egy cseh család tagjai miképp futottak be karriert Magyarországon. n Id. Reischl Vencel (1818– 1893) képzett sörfőző volt, aki a rauchensteini sörgyárban üzletvezetőként dolgozott. 1838 -ban költözött Szombathelyre, ahol sörgyárat vezetett, 1844 -ben már nős emberként, Szentgotthárd és Vasvár érintésével érkezett Keszthelyre. n
n Itt kibérelte a Festeticsek sörházát, majd 1864 -ben meg is vette. 1861 -ben városbírónak választották (e posztot haláláig töltötte be), a sörgyár irányítását 1865 -ben a Morvaországból érkező ifj. Reischl Vencel (1839? – 1923), unokaöccsére bízta.
n Ifj. Reischl Vencel Budweisban tanulta a sörfőzést, de Grazban is tanult. 1896 -ban a gyár éves termelése 3230 hektoliter volt, vidéki lerakatuk volt Sümegen, Tapolcán, Zalaszentgróton stb. A 20. század elején évi 7 -8000 hektoliter sört forgalmaztak, ifj. Vencel pedig gróf Festetics Tasziló után Keszthely második legmódosabb polgárává vált.
Ifjabb Reischl Vencel sörgyárának gépházában
n Fia, Imre (1869– 1938) is Csehországban tanulta a sörfőzést, majd Keszthelyen kamatoztatta tudását. 1912 -ben őt is városbíróvá választották, 25 évig az is maradt.
n . Öccse, Richárd (1876– 1944? ) 1920 -tól nemzetgyűlési képviselő volt. 1944 után a család egyetlen férfitagja Reischl Marcel (1903– 1998), Imre fia volt, aki ügyvédként működött, de apja halála után ő állt a sörgyár élén, amely ekkorra a kőbányai sörgyár lerakataként működött. A család ingatlanjait 1948 -ban államosították, ő maga emigrált. A rendszerváltás után hazatért, 1998 -ban Keszthely díszpolgárává választották
A sörfőzde képeslapon
Budapest
A sör jótékony hatása
Gröninger Privatbrauerei (Hamburg): „A polgármester közhírré téteti, hogy szerdánként ser főzetik, emiatt a patakba szarni keddtől nem szabad. ”
Köszönöm a figyelmet! „…a legöregebb korcsmavendég a Tabánban nem szerette azt, ha valaki már életében leszokott a korcsmajárásról. Elég ideje lesz erre halála után is. ” (Krúdy Gyula)
- Slides: 28