Karl Popper tudomnyfelfogsa Karl Popper 1902 Bcs 1994
Karl Popper tudományfelfogása
Karl Popper • 1902 Bécs, 1994 Buckinghamshire, Anglia • Ph. D 1928, Bécsi Egyetem (M. Schlick hallgatója) • London School of Economics 1946 -1969 • Nemesi rang (Sir K. Popper) 1965
Fő művek • Logik der Forschug (1934) Logic of Scientific Discovery (1958) (A Tudományos Kutatás Logikája, Európa, 1997) • Conjectures and Refutations (1963) • Poverty of Historicism (1944) • Open Society and its Enemies I-II (1945) • Postcsript to the Logic of Scientific Discovery I. -III (1980)
Popper fő gondolata: Az empírikus tudományt a formális tudományoktól és a nem tudománytól (metafizika) nem az különbözteti meg, hogy verifikálható (igazolható), mert ez sosem lehetséges, hanem az, hogy falszifikálható (cáfolható) állításokat tesz. Falszifikacionista tudományfelfogás Ha a tudomány állításai nem igazolhatók (csak cáfolhatók), akkor nem is szabad (nem racionális) törekedni az igazolásra, hanem a cáfolást kell megkísérelni, ez a racionális viselkedés Kritikai racionalizmus
Én azonban csak akkor tekintek valamely rendszert tapasztalatinak, ha tapasztalatilag ellenőrizhető. Ezzel voltaképpen azt javaslom, hogy ne a verifikálhatóságot, hanem a falszifikálhatóságot tegyük a demarkáció kritériumává. Más szóval nem azt fogom egy tudományos rendszertől megkövetelni, hogy egyszer s mindenkorra pozitív értelemben kiválasztható legyen, hanem azt, hogy logikai formája tegye lehetővé a negatív kiválasztást tapasztalati ellenőrzések segítségével. : egy tapasztalati-tudományos rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tapasztalat megcáfolja. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 49 -50. old.
. . . azonosnak tekintem a racionális és a kritikai magatartást. A lényeg az, hogy amikor megkísérelünk valamilyen megoldást javasolni egy problémára, meg kellene probálnunk a lehető legkönyörtelenebbül megingatni ezt a megoldást ahelyett, hogy megvédenénk. Sajnos kevesen teszünk eleget ennek az előírásnak, de szerencsére másoktól megkapjuk azt a kritikát amelyet magunk elmulasztunk gyakorolni. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 14. old.
Ismertetés menete: • A verifikálhatósági elv/indukció elutasítása • A tudománytörténet tudományfilozófia számára való jelentőségének (a pszichologizmusnak) elutasítása • Falszifikálhatóság Állítások és fogalmak típusai Mely állítások falszifikálhatók/verifikálhatók ? A falszifikálhatóság definíciója Falszifikálhatóság és falszifikáció Elmélet empírikus tartalma Korroboráció A falszifikálhatóság nem jelentéskritérium
A verifikálhatósági elv és indukció elutasítása Popper: A verifikálhatósági elv elfogadása = indukció elfogadása Verifikálhatósági elv: S (szintetikus) mondat értelmes = levezethető megfigyelési állításokból Indukciós következtetés: egyedi állításokból univerzális állításokra következtetés X, Y, Z hattyúkat fehérnek figyeltem meg TEHÁT Minden hattyú fehér
Popper: Az induktív következtetések • nem logikailag szükségszerűek és • nem is lehet érvényességüket megalapozni minden megalapozási kísérlet körkörös okoskodásba torkollik vagy dogmatizmushoz vezet
Körkörösség: Próbáljuk megalapozni az induktív következtetést: Az induktív következtetés azért jogos/elfogadható mert igaz a P (= indukciós elv) P csak szintetikus állítás lehet (aminek a tagadása nem föltétlenül hamis), mert különben nem lenne indukcióprobléma Tehát meg kell mondani, miért P igaz és nem a tagadása, kell tehát: P igaz, mert P’ (meta-indukciós elv) igaz P’ csak szintetikus állítás lehet, mert különben nem lenne indukció probléma, tehát meg kell mondani, miért igaz P’ és nem a tagadása, Kell tehát egy P’’ meta-indukciós elv stb. Dogmatizmus: A valahányadik szintű indukciós elv igaz és punktum
A pszichologizmus elutasítása: Popper: • A felfedezés és igazolás radikálisan különböző tevékenyégek • A tudományfilozófia szempontjából a tudománytörténet érdektelen és jelentőség nélküli Fentebb azt mondtam, hogy a tudós munkája elméletek felállításából és ellenőrzéséből áll. A tevékenység első szakaszát, az elméletalkotást szerintem nem kell és nem is lehet logikailag elemezni. Az, hogy miként jut valakinek valami új az eszébe – legyen az zenei téma, drámai konfliktus, vagy éppen tudományos elmélet – empírikus pszichológiai és nem megismerés-logikai kérdés. Az utóbbi nem ténykérdésekkel. . . hanem csak az igazolás vagy az érvényesség kérdésével foglalkozik. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 36. Old.
Ezért élesen meg fogom különböztetni valamely új ötlet létrejöttének folyamatát logikai vizsgálatának módszerétől, és eredményétől. A megismerés logikájának szerintem kizárólag az a feladata – szemben a megismerés-pszihológiáéval – hogy megvizsgálja azokat a módszereket, amelyeket az új elgondolások szisztematikus ellenőrzése során alkalmaznak, hogy egyáltalán komolyan lehessen velük foglalkozni. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 36. Old. . az a véleményem, hogy új eszmékre logikai módszerrel nem lehet szert tenni, és hogy logikailag nem rekonstruálható ez a folyamat. Ezt úgy is ki lehet fejezni, hogy minden felfedezés tartalmaz irracionális mozzanatot, . . . teremtő intuíciót. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 37. Old.
Fogalom típusok • Individuális fogalom • Univerzális fogalom Melynek definíciójában személynevek, vagy azzal ekvivalens leírások szerepelnek és ezek nem küszöbölhetők ki Melynek definíciójában személynevek, vagy azzal ekvivalens leírások nem szerepelnek vagy kiküszöbölhetők Pl. A Budapesti Állatkert hattyúi Pl. hattyú
Állítás típusok I • Tiszta állítás • Nem tiszta állítás Melyben csak univerzális fogalom szerepel Melyben individuális fogalom szerepel Pl. Minden hattyú fehér Pl. A Budapesti Állatkertben a tóban úszó 3 hattyú fehér
Állítás típusok II. • Univerzális állítás • Egzisztenciális állítás Univerzális kvantort (minden) tartalmazó állítás Egzisztenciális kvantort (létezik) tartalmazó állítás Pl. Minden ember halandó Pl. Létezik fehér holló
Univerzális állítások típusai • Numerikusan univerzális állítás Mely ekvivalens véges sok, konkrét tér és idő koordinátát tartalmazó egyedi állítás konjunkciójával Pl. Minden, a Budapesti állatkertben eddig megfigyelt hattyú fehér volt • Szigorúan univerzális állítás Mely nem ekvivalens véges sok, konkrét tér és időkoordinátát tartalmaző egyedi állítás konjunkciójával Pl. Minden hattyú fehér
Az, ahogyan én használom a szigorúan egyetemes állítás (vagy mindent felölelő állítás) [szigorúan univerzális állítás] fogalmát, ellentétben áll azzal a felfogással, hogy minden szintetikus egyetemes ítéletnek elvileg lefordíthatónak kell lennie véges számú egyedi állítás konjunkciójára. Ennek a véleménynek a képviselői határozottan állítják, hogy az általam „szigorúan egyetemes állításnak” nevezett állítások sohasem verifikálhatóak, és ezért a verifikálhatóságot kifejező jelentés-kritériumukra, vagy valamilyen hasonló megfontolásra hivatkozva elutasítják ezeket K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 78 -79. Old.
Állítások típusai III. • Tiszta univerzális állítás Olyan szigorúan univerzális állítás melyben csak univerzális fogalmak szerepelnek Pl. Minden hattyú fehér
Egzisztenciális állítások típusai • Tiszta egzisztenciális állítás Olyan egzisztenciális állítás melyben csak univerzális fogalmak szerepelnek Pl. Létezik fekete hattyú • Nem tiszta egzisztenciális állítás Olyan egzisztenciális állítás, melyben individuáls fogalom szerepel Pl. A Budapesti Állatkertben létezett tavaly március 3 -án egy fehér hattyú
Bázisállítás: Nem önellentmondó, egyedi (szinguláris) nem tiszta egzisztenciális állítás Létezik 2004 X. 14 -én a Budapesti Állatkertben egy fehér hattyú
Megjegyzések a bázisállításokról • A bázisállítások összessége a lehetséges tényeket/világokat írja le • A bázisállítások összessége tartalmaz egymásnak ellentmondó állításokat • Bázisállítás negációja nem bázisállítás • Bázisállítások nem következnek tiszta univerzális állításokból Létezik 2004 X. 14 -én a Budapesti Állatkertben egy fehér hattyú Nem következik a Minden hattyú fehér állításból • Bázisállításból következik tiszta egzisztenciális állítás Létezik 2004 X. 14 -én a Budapesti Állatkertben egy fehér hattyú állításból következik a Létezik fehér hattyú állítás
Állítástípusok Fogalom Individuális fogalom Univerzális fogalom A Bp-i állatkert hattyúi Hattyú Állítás Numerikusan univerzális Szigorúan univerzális Nem értelmes A Bp-i állatkert minden eddig megfigyelt hattyúja fehér volt Nem értelmes Tiszta univerzális Minden hattyú fehér Egzisztenciális Nem-tiszta egzisztenciális A Bp-i állatkertben van most egy fehér hattyú Tiszta egzisztenciális Létezik fekete hattyú
Állításokra vonatkozó állítások • Tiszta univerzális állítás negációja tiszta egzisztenciális állítás Minden hattyú fehér Negációja: Létezik nem-fehér hattyú • Tiszta egzisztenciális állítás negációja tiszta univerzális állítás Létezik nem fehér hattyú Negációja: Minden hattyú fehér
Állításokra vonatkozó állítások I. • A tiszta egzisztenciális állítások verifikálhatók Létezik nem-fehér hattyú verifikálható • Tiszta egzisztenciális állítások negációi (azaz a tiszta univerzális állítások) falszifikálhatók Minden hattyú fehér falszifikálható
Állításokra vonatkozó állítások II. • A tiszta egzisztenciális állítások nem falszifikálhatók Létezik nem-fehér hattyú nem falszifikálható • Tiszta egzisztenciális állítások negációi (azaz a tiszta univerzális állítások) nem verifikálhatók Minden hattyú fehér nem verifikálható
Természeti törvény: Nem tautologikus (azaz szintetikus) tiszta univerzális állítás Minden hattyú fehér Következmények: A természeti törvények • • nem verifikálhatók tagadásai tiszta egzisztencális állításoknak (törvények: tiltanak) Popper: A természeti törvény ilyen felfogása: konvenció, megállapodás dolga
Az a kérdés, hogy a tudomány törvényei szigorúan vagy számszerűen univerzálisak-e, nem dönthető el érvekkel. Ez konvenció vagy megállapodás dolga. . Hasznosnak és gyümölcsözőnek is tartanám, ha a természettörvényeket szintetikus és szigorúan egyetemes állításoknak (mindent felölelő állításoknak) tekintetnénk. Ez annyit jelent, hogy nemverifikálható állításoknak tekintjük őket, amelyek formája a következő: „Minden tér-idő pontra /vagy minden tér-idő tartományra igaz, hogy. . . ”) K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 79. Old.
Elmélet falszifikálhatósága: Egy T elmélet akkor falszifikálható (vagy empírikus), ha a bázisállításokat két nem üres részre osztja: • Az elmélettel összeférhető • Az elmélettel nem összeférhető (az elmélet által kizárt) bázisállításokra T által kizárt bázisállítások T-vel összeférhető
Popper: Elmélet empírikus tartalma: Egy T elmélet empírikus tartalma a T elmélettel nem összeférhető bázisállítások (a potenciális falszifikáló bázisállítások) összessége Az elmélet arról szól, amit megtilt (arról nem szól, amivel összefér) Minden hattyú fehér Összefér a Minden béka zöld állítással, de nem szól a békák színéről
Falszifikálható elmélet empírikus tartalma: Egy falszifikálható T elmélet empírikus tartalma azonos az elmélettel nem összeférhető (az elmélet által kizárt) bázisállításokkal T által kizárt T empírikus tartalma bázisállítások T-vel összeférhető A mi világunk A leggazdagabb tartalmú elmélet az, ami mindent kizár -- kivéve a mi világunkat
Falszifikálhatóság csak logikai lehetőség, nem azonos a falszifikációval: Falszifikáció: Egy falszifikálható T elméletet akkor falszifikálunk, ha elfogadunk egy olyan bázisállítást amellyel T nem fér össze, és ekkor a T-t elvetjük. Fontos megjegyzések: • A bázisállítás elfogadásában (falszifikációban) van egy konvencionális mozzanat: empírikus elmélet tesztelésében valahol meg kell állni (ez a bázisállítás) Alacsony rendű konvenció • A falszifikáció csak akkor következik be, ha van egy alternatív elmélet amit a falszifikálandó helyett elfogadunk
A falszifikáció elől mindig ki lehet térni (= logikailag lehetséges a kitérés) Popper: a tudományt épp az különbözteti meg a nem tudománytól (metafizikától), hogy megtiltja az (ad hoc) kitérést a falszifikáció elől Valamiképpen ugyanis mindig ki lehet térni a falszifikálás elől, például ad hoc segédfeltevések bevezetésével, vagy egy definíció ad hoc megváltoztatásával. Sőt, még arra az álláspontra is helyezkedhet valaki – logikai ellentmondás nélkül --, hogy egyszerűen bármilyen falszifikáló tapasztalatot elutasít. A tudósok ugyan általában nem így szoktak eljárni, de tisztán logikailag ez is lehetséges, tehát az általam javasolt demarkációs kritérium legalábbis kérdésesnek látszik. El kell ismernem ennek az ellenvetésnek a jogosultságát, ám nem szükséges visszavonnom azt a javaslatomat, hogy a falszifikálhatóságot tekintsük demarkációs kritériumnak. Azt fogom ugyanis javasolni. . . hogy a tapasztalati módszert olyan módszerként jellemezzük, amely a falszifikáció előli kitérésnek pontosan azokat a módjait zárja ki, amelyek – mint képzelt kritikusom joggal állítja – logikailag megengedhetőek. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 52. Old.
Korroboráció: Ha egy falszifikálható T elmélet jóslatait tapasztaljuk akkor nem mondhatjuk, hogy az elmélet igaznak bizonyul, hanem csak azt, hogy Korroborálódik: Időlegesen kiállta a tesztelés/kritika/falszifikáció próbáját
Popper: A falszifikálhatóság demarkációs kritérium, de nem jelentéskritérium: Egy jelentéskritériumnak ki kell elégítenie a következő feltételt: Ha az S mondatnak jelentése van, akkor (és csak akkor) a nem-S mondatnak is van jelentése A falszifikálhatóság ezt nem elégíti ki mert egy tiszta univerzális mondat falszifikálható, de tagadása, egy tisztán egzisztenciális mondat nem falszifikálható
Összefoglalás • Az indukciós következtetés logikailag nem szükségszerű és megalapozhatatlan, a megalapozási kísérlet végtelen regresszióhoz, dogmatizmushoz, vagy pszichologizmushoz vezet • Az empírikus elméleteket nem verifikálhatóságuk, hanem a falszifikálhatóságuk tünteti ki • A T elmélet falszifikálható: T a lehetséges világokat leíró bázisállításokat T-vel összeférő és T-vel nem öszeférő részekre osztja • Elmélet empírikus tartalma: az elmélettel összeférhetetlen bázisállítások összessége • Az elmélet empírikus tartalmát csökkentő ad hoc feltevések bevezetése a falszifikáció elkerülésére nem megengedett
Karl Popper
- Slides: 36