Kalszos gabonk biolgiai alapjai vltozsok jdonsgok Prof Dr

Kalászos gabonák biológiai alapjai; változások, újdonságok Prof. Dr. Balla László

A magyarországi állapotok általános jellemzése • a rendszerváltás után a külföldi kooperációs partnerek önállósodása • az EU csatlakozás után a közösségi fajtajegyzék létrehozása: magyar fajták rákerültek az EU fajtalistára, az EU listán lévő fajták vizsgálat nélkül szaporíthatók és forgalmazhatók Magyarországon a fajtatulajdonos engedélyével, ha nem maga forgalmazza • Az OMMI összevonása több más intézménnyel = Mg. Sz. H (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) létrehozása

A magyarországi állapotok általános jellemzése • a volt OMMI szerepének elsorvasztása: a fajtakísérleti állomások számának drasztikus csökkentése, búza esetén 25 -ről 8 -ra • a minősített fajták vizsgálatának megszüntetése • a nyolc állami fajtakísérleti állomáson csak fajtajelöltek vizsgálata • a leíró fajtajegyzék – melyben a vizsgált fajták eredményeit közzétették – megszüntetése

A magyarországi állapotok általános jellemzése • a posztregisztrációs fajtakísérlet létrehozása nyolc helyen a Vetőmag Szövetség és Terméktanács valamint a Gabonatermesztők Országos Szövetsége által • OMMI fajtabemutatók megszűnése • a fajtatulajdonosok bemutatóinak kiszélesedése, a DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézete pl. 2009 -ben bemutatót tart Karcagon, Debrecenben, Kisvárdán, Gödöllőn és Szentesen.

A posztregisztrációs kísérletek első évi eredményei

• Az első éves posztregisztrációs vizsgálatok után az alábbi fajtákat kizárták a további vizsgálatokból: • • • • Balaton Atacama GK Fény GK Piacos GK Szala Mv Hombár Pannónia NS Silueta Balada Mv Süveges GK Hunyad Mv Csárdás Fabula Mv Mazurka • GK: 4 • MV: 4 • Egyéb: 6

2009 -ben az alábbi 34 fajtát vizsgálják a posztregisztációs kísérletben: • • • • • GK Ati GK Békés GK Csillag GK Élet GK Garaboly GK Kalász GK Kapos GK Petur GK Rába Mv Béres Mv Csárdás Mv Kolo Mv Ködmön Mv Laura Mv Lucia Mv Magdaléna Mv Marshall • • • • • Mv Regiment Mv Suba Mv Toborzó Mv Verbunkos Mv Walzer KG Bendegúz KT Hasáb Amerigó Bakfis Baletka Buzogány Capo Komárom Lupus Mulan Quebon Saturnus

Pannon prémium minőségi kategóriába sorolják: • Martonvásár: Mv Palotás Mv Suba Mv Ködmön Mv Kolo Mv Mazurka • KITE: Lupus Saturnus Bitop Mv Mazurka

• Állami elismerésben fajtajelölt, amely: részesíthető az a – megkülönböztethető más minősített fajtáktól, egyöntetű és állandó – bejegyezhető fajtanévvel van ellátva (a karcagi fajták pl. a KG márkanevet viselik) – a fajtafenntartást az EU területén végzik – a fajtajelöltnek meghatározott gazdasági értéke van Az Mg. Sz. H Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága előterjesztésére az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Bizottság határoz és a fajta rákerül a Nemzeti Fajtajegyzékre és az EU fajtalistára

A Nemzeti Fajtajegyzék • A listán feltüntetik a : – fajta nevét – az állami elismerés idejét – a bejelentőt, képviselőt és fajtafenntartót – megjegyzésként feltüntetik a fajta tenyészidejét (KO=korai, KÖ=középérésű, KÉ= középkései) és a hasznosítási irányt (búza esetében: J=javító, M= malmi, E= egyéb, azaz gyengébb minőségű, takarmányozásra alkalmas búza)

• A Nemzeti Fajtajegyzékben feltüntetik még a fajta jogi helyzetét – MSZH FO = Nemzeti Fajtaoltalomban részesített fajta – MSZH FB = Nemzeti Fajtaoltalomra bejelentett fajta – CPVO FO = Közösségi Fajtaoltalomban részesített fajta – CPVO FB = Közösségi Fajtaoltalomra bejelentett fajta A jelzések egyikébe sem soroltak azok a régebbi fajták, amelyek szabadon forgalmazhatók.

Őszi búza 2008. • A Nemzeti Fajtajegyzéken lévő fajták száma: 133 – Külföldi: 56 – Hazai vagy hazai érdekeltségű: 77 • Ebből – – – GK Kft (Szegedi): 31 Mv: 28 Karcag: 9 Kompolt: 4 HP: 3 Kiskun: 2 – Minőség szerint: – Javító: 25 – Malmi: 98 – Egyéb: 10

A vezető 12 búzafajta minősítésének ideje Fajta Minősítés éve GK Kalász 1996 Mv Magdaléna 1996 Lupus 1998 GK Petur 1999 Mv Csárdás 1999 Mv Palotás 2000 Mv Verbunkos 2001 Mv Marsall 2001 Mv Ködmön 2002 Saturnus 2002 Mv Suba 2002 GK Békés 2005

A karcagi búzafajták minősítésének ideje Fajta Minősítés éve Kondor Alex Róna Hunor KG Magor KG Kunhalom KG Széphalom KG Kunhalom KG Bendegúz 1995 1999 1998 2002 2004 2005 2006

A karcagi tritikálé fajták minősítésének ideje Fajta Minősítés éve Dusi Titán KG Berek 2001 2006 2009

A karcagi őszi árpa fajták minősítésének ideje Fajta Kunsági 2 Minősítés éve 1996 KG Puszta KG Konta 2002 2008

Az őszi búza fajták részaránya a szaporító terület alapján (forrás: MGSz. H) 2008. 2007. 2006. Fajta 2006. % 2007. % 2008. % 1. 5. 9. Mv Suba 3, 3 4, 9 6, 0 2. 1. Mv Csárdás 7, 4 6, 7 5, 7 3. 2. 3. Lupus 6, 0 6, 4 5, 7 4. 4. GK Kalász 5, 8 5, 1 5, 7 5. 3. 2. Mv Magdaléna 7, 1 6, 3 5, 7 6. 21. 47. GK Békés 0, 3 1, 6 4, 7 7. 6. 5. Mv Verbunkos 5, 7 4, 6 4, 5 8. 11. 15. Mv Marsall 2, 7 2, 9 3, 2 9. 7. 8. Mv Ködmön 3, 5 2, 9 10. 8. 7. GK Petur 4, 3 3, 4 2, 5 11. 9. 13. Saturnus 2, 8 3, 3 2, 3 12. 10. 6. Mv Palotás 4, 4 3, 3 2, 3 7 Mv fajta 30, 3% 3 GK fajta 12, 9% 2 külföldi fajta 8, 0 % 51, 2%

A táblázatban felsorolt első 12 fajtán kívül az alábbi fajták szerepelnek: GK Csillag GK Élet GK Garaboly Jubilejnaja 50 Mv Toborzó Mv Magvas GK Kapos Capo GK Ati Mv Béres Mv Kolo Mv Walzer Mv Süveges Buzogány Mv Mazurka Mulan Bitop Astardo Qeebon Adriana Mv Emese Fabula Soisson Cornelius Antonius GK Csongrád Dunai Kiskun Gold Az első 40 fajta összesen 86%

Karcagi búzakísérletek 2004 -2008 Vizsgált fajták: • extenzív fajtacsoport • azokat leváltó standard fajták • azokat követő vezető fajták • a legújabb és legbőtermőbb fajták Cél • a genetikai haladás meghatározása • a karcagi fajták teljesítményének összehasonlítása a vezető búzafajtákkal

Búzafajták termőképessége 2003/2004

Búzafajták termőképessége 2004/2005

Búzafajták termőképessége 2006/2007

Búzafajták termőképessége 2007/2008

Búzafajták termőképessége 2004 -2008 átlaga (kivonat)

A karcagi búzakísérletek konklúziója • Hét éve vizsgáljuk a fajták extenzív csoportját és azok leváltása utáni vezető fajták termésalakulását a különböző években. • Az extenzív búzák termésátlaga jellemzően 4, 5 -4, 8 t/ha között ingadozott. Az azokat leváltó fajták két tonnával termettek többet, jellemzően 6 -7 t/ha között. A következő korszak fajtái meghaladták a 7, 5 -8 tonnát és a legújabbak pedig elérték a 10 tonnát. • Ha a genetikai haladást megvizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy közel 100%-os ha a Bánkútihoz, közel 40%-os ha a Bezosztajához és 6 -8%-os ha - a ma legelterjedtebb fajtához - az Mv Magdalénához viszonyítjuk. • A fejlődésben azonban nincs megállás. Az 1980 -as és ’ 90 es években az Mv fajták domináltak a köztermesztésben, az 1990 -es években született néhány GK fajta, amely csaknem felzárkózott és most jön a fajták újabb csoportja, amely 9 -10 t/ha termésre képes.

• Mi örömmel konstatáljuk, hogy ezek között vannak az új karcagi nemesítvények, honosítások és két GK fajta is. Reméljük, hogy ezt felfedezik a termelők is és élni fognak az új lehetőségekkel. Mondhatom, hogy a nemesítés megtette a magáét, a termelők feladata a fajták genetikai potenciáljának a realizálása. • Azt szeretném hangsúlyozni, hogy az új nagy termőképességű fajták minősége minden tekintetben megfelel a kor különböző minőségi igényeinknek. • Ezek után bemutatjuk, hogy mit is tudnak a karcagi fajták.

• Megállapíthatjuk, hogy a négy évig vizsgált karcagi fajták mindegyike (KG Kunglória, KG Kunhalom, Hunor, KG Magor, Alex és Róna) a 8 tonnás kategóriába tartozott 8, 50 t/ha átlagterméssel. Ebbe a csoportba sorolható még az Mv Pálma, GK Öthalom, Mv Magdaléna, Fatima 2 és az Mv 15, 8, 18 t/ha átlagterméssel. A 7 tonnások csoportjába került az Mv Csárdás, a GK élet, az Mv Palotás, az Mv Magvas és az Mv 23. Ezek átlagos termése 7, 65 t/ha volt. Az extenzív búzákat felváltó három fajta, a Bezosztaja 1, az Mv 4 és a Jubilejnaja 50 a 6 tonnások kategóriájába tartozott, 6, 73 t/ha átlaggal. Míg végül a négy extenzív búza az őshonos Tiszavidéki, a Fleischmann 481, a Bánkúti 1201 és a Fertődi 293 4, 43 t/ha termést adott a négy év átlagában.

• Befejezésül szeretném kiemelni a hétéves vizsgálataink alapján a „legjobb fajtákat” a karcagi vagy inkább az alföldi ökológiai feltételek között: • 10 t/ha-t termettek: • • • KG Kunglória KG Kunhalom Hunor KG Bendegúz GK Békés GK Holló • 10 t/ha-t megközelítették (9, 5 -10, 0 t/ha) • • • GK Cipó GK Hattyú GK Ati Buzogány KG Magor Alex Mv Pálma Mv Magdaléna Róna KG Széphalom GK Élet

A karcagi gabona fajták vetőmag szaporítása

Köszönöm a figyelmet!