Kajszi s szilva A kajszibarack agrotechnikja Alanyhasznlat Kompatibilits

Kajszi és szilva

A kajszibarack agrotechnikája

Alanyhasználat Kompatibilitás Növekedé-si erély talaj Szárazságtűrés Hidegtűrés Kajszi jó Erős, igen erős Semleges Igen jó enyhén meszes fagyérzékeny Mirobalán jó erős igénytelen gyenge érzékeny Kökényszilva közepes közeperős - - Kevésbé érzékeny Szilva jó Középerős gyenge Meszes hideg gyenge jó Őszi, mandula és hibridjeik - törpe Száraz meszes közepes -

• 90 -es évek közepéig 60: 30: 10 volt a vadkajszi: mirobalán: egyéb szilva • Függ: talajigény, hidegtűrés, fonálférgek, verticillium, pseudomonas • Inkompatibilitás ( szilva és mirobalán alanyokon) tápanyag és vízellátás visszafogása, magasan szemzés, közbeoltás • Túlkötődés (k), gyümölcsméret (m, sz)

Alanyok Vadkajszi Myrobalan B Marianna GF– 8– 1 Szaporítás módja magonc vegetatív Faisolai. érték kiváló Növekedési erély igen erős igen erős Termőre fordulás kései közepes Termőképesség jó jó jó kiváló Rögzülés a talajban kiváló Kompatibilitás kiváló jó jó közepes Sarjmentesség kiváló közepes jó Télállóság jó jó Szárazságtűrés jó közepes jó Magas talajvíz tűrése gyenge jó jó gyenge Gyökérgolyva-rezisztencia — — — jó Pseudomonas-rezisztencia gyenge közepes jó Nematóda-rezisztencia jó közepes jó Vertícillium-rezisztencia nincs közepes Gutaütés mérséklése gyenge — — —

Myrobalan GF– 31 Torinel® Avifel Szaporítás módja vegetatív Faiskolai érték kiváló jó közepes Növekedési erély erős középerős Termőre fordulás közepes középkorai Termőképesség kiváló Rögzülés a talajban kiváló Kompatibilitás jó jó Sarjmentesség közepes Télállóság közepes kiváló Szárazságtűrés közepes Magas talajvíz tűrése közepes jó közepes Gyökérgolyva-rezisztencia jó jó — — Pseudomonas-rezisztencia jó közepes Nematoda-rezisztencia közepes — — jó Verticillium-rezisztencia nincs jó — — Gutaütés mérséklése — jó jó jó Alanyok Fehér besztercei Kisnánai lószemű

Intenzív művelési rendszer (olasz gyakorlat) enyhébb tél törpe alany Y korona 1000 -1500 fa/ha rendszeres zöldmetszés • hazánkban szinte kivitelezhetetlen • • •

Művelésirendszerek

Intenzitás fokozása hazánkban • • a termeszthetőség északi határa (korlátok) félintenzív ültetvények középerős fák termőkaros orsó váza, kompakt váza sövények (palmetta, Bouche-Thomas) Papp-féle ernyő

Váza • 6 x 4, 7 x 5, • 100 cm, • gépi Kompakt váza • 5 x 3, 6 x 4 m • alacsony törzs • Kézi szedés

Papp-féle ernyő gyökér: mirobalán v. szilva, törzs: szilva, korona: kajszi 180 cm, 3 komponens 5 -6 éves korig nincs metszés 5 -6 x 3, 5 -4 m Vízigényes! CSAK ÖNTÖZVE

Extenzív renszerek • • természetes vagy gömb korona kevés metszés 3 -4 évente ritkítás 200 -300 fa/ha 8 x 6, 7 x 5 alternancia gyakori nem versenyképes

Koronaalakító metszés alapelvei • A kajszi hajlamos a szakaszos terméshozásra • Metszés: tavasszal rügyfakadás időszakában • Termőre fordulásig alakító metszés rendszeresen és következetesen – 1. lépés: törzsmagasság kialakítása (korona forma és betakarítás függő, fagyveszély csökkentő) – Egy szinten azonos erősségű vázágak – A vázágak eredési pontja között legalább 10 -15 cm – Nyáron hajtásválogatás (ami nem kell, rossz helyen van, rossz irányú )

• A hosszú termőrészeken is jól terem • Ágrákosodás veszélye • Téli nyugalmi időszakban nem metszünk (augusztus közepétől) • Fásmetszés: rügypattanáskor, a fagykárt vizsgálhatjuk • Ifjító metszés könnyen alkalmazható

A talajművelés, tápanyagutánpótlás • szárazságtűrő, mész- és levegőigényes • A telepítést követő néhány évben az ugarművelés • később a sorközökben a természetes gyomflóra vagy füvesítés • sorok : a mechanikai gyomirtás, vegyszeres kezelés • A telepítést megelőzően: szerves trágya • A fák tápanyagellátását a levélanalízis értékeire alapozzuk. • háromévente szervestrágyázással illetve évenkénti műtrágyázással • Max. : 130 kg/ha N; 150 kg/ha K 2 O; 50 kg/ha P 2 O 5.

Öntözés • Szárazságtűrő faj, • De öntözéssel fokozható – a termés mennyisége – gyümölcs mérete, – a rendszertelen terméshozás • Az esőztető öntözőberendezések hátrányai – perzselés, – kórokozók terjedésének elősegítése, – talajszerkezet-rombolás • a mikroszórófejes vagy a csepegtető öntözés javasolható

Öntözés • Az öntözések gyakoriságát és a kijuttatandó vízmennyiséget – – a talaj szerkezete, a talajművelés módja, a természetes csapadék mennyisége és a párologtatás mértéke alapján kell meghatározni • Fontos a jó vízellátás – – a terméskötődés után a csonthéjkeményedés idején és az érést megelőzően. Növelhető a következő évi terméshozam, ha a szüretet követően is öntözünk.

Betakarítás • szedési időpont függ a felhasználási céltól • Az exportra és a befőttkészítésre – – gyümölcsök napos oldala világos narancssárga, árnyékos oldala halványsárga, barázdája zöldessárga és húsa rugalmasan szilárd. • Friss fogyasztásra, lekvárkészítésre: – a teljesen színesedett, – de nem puha húsú gyümölcsök • A már megpuhult gyümölcsökből csak ivólé és szesz készíthető. • Ipari feldolgozásra rázógéppel is betakarítható a gyümölcs. – Célszerű a korábban érő, nagyobb gyümölcsöket kézzel leszedni – többit néhány nappal később lerázni. • A kézi szedés teljesítménye 20 -50 kg/óra. • A Kilby típusú rázógéppel 40 -50 fa termése rázható le óránként.

Post harvest • A leszedett termést legkésőbb 6 -8 órán belül fedett helyre szállítjuk, • A szedést követően 8 -10 órán belül el kell kezdeni a 4 -5 °C-os előhűtést. • A tárolás legkedvezőbb paraméterei: – 0 °C hőmérséklet, – 90 -95% relatív páratartalom, – 2 -3% O 2 – 2 -3% CO 2 -tartalom (12 -15 nap). • Az értékesítés helyére hűtött járműben kell szállítani a gyümölcsöt.

Fagyvédelem • Passzív – telepítés előtt történik - termőhely megválasztása - fagyzugok elkerülése - domboldal: D és K-ről NY-i oldalra telepítés= 1 -2 héttel későbbi virágzás! - vetési idő eltolása - fagytűrő fajták termesztése

• Aktív fagyvédelem 1. Füstölés - legősibb eljárás. Kisugárzási fagy ellen hatásos Füst-paplan képzés „Kisugárzási ablak” lezárása. Megvalósítása: Füstölő kupac - karó, s köréje éghető anyag (pl. szalma, venyige), melyre a füstöt adó nedves levél, trágya, vizes szalma kerül. Végén földdel lefedik.

Várakozási idő után (fagyhelyzetnél): Ha a léghőmérséklet 1 -2 °C, a karót kihúzzák, s az alsó réteget begyújtják. Egy kupac = kb. 40 -50 m 2 -es terület védelme. Gyakorlat: minden ami ég, s kéznél van… + gázolaj = füstköd Füst hatása a növényre Időbeni kezdet fontossága Késői füst-paplan képzés = fagy „tartósítás”!

2. Permetezéses öntözés Alap: a víz fagyáshőjének felszabadítása 1. Fagyvédelmi öntözés talaj felszínén (1 -1, 5 m magasságig jó) Védelem mindössze -3 - -4°C-ig. - Csak bizonyos növényfajoknál alkalmas - Időben kell megkezdeni az eljárást - … - Alacsony vízadagos öntözőberendezés jó hozzá (1 -2 mm/óra intenzitással) - Amíg a fagy tart, folyamatos legyen (ellenkező esetben jég szublimációs hatása)

2 a) Virágzáskésleltető öntözés hűtik az ültetvényt, így a virágrügyek később kapják meg a fakadásukhoz szükséges hőösszeget, mire a fagy elmegy Eljárás 8 -9 °C léghőmérsékleten: - 12 -16 percenként 2 -2, 5 percig - a szórófej 2 -3 mm/óra intenzitással - 2 -3 héten át permetez

3. Fűtés-melegítés 3. 1 Hőlégfúvásos ültetvényfűtés: fóliacsöveken át bevezetett meleg levegővel (olajkályha, kokszkályha) Drága!

3. 2 Levegő melegítése 3. 2 A fűtés modernebb változata paraffingyertyák égetése (-6 - -7 °C-ig jó) 1 gyertya/fa (ára: 1000 -1500 forint két évig is használható)

4. Légkeveréses fagyvédelem 4. 1 A szélgépek - advekciós fagy ellen is jó 10 -11 m magasan forgó, 2 m-es ívelt lapátok Melegebb légrétegek összekeverése az alsóbb hidegebbel (csak -5 - -6 °C-ig hatékony!) Termo-ventillátorokkal kiegészítés (további 4 -5 °C többlet: -8 - -10 °C )

Szélgépek Ventillátor

Egy szélgép = kb. 5 ha gyümölcsös védelme Bekerülési ktg: meghaladja a 10 millió Ft-ot 4. 2 Helikopteres „járatás” óránkénti területre való visszatérés, amíg fagyhelyzet van. Hatása: felső melegebb levegő növény közelébe való juttatása Csak bizonyos időjárási helyzetben alkalmazható (ha van magasabban melegebb levegő) Drága!

5. Takarás – kisebb területeken • Kiskert, üvegházak, fóliasátrak Jó hőszigetelő anyag alkalmazása - Deszkaborítás - Szalma - Papír stb.

A szilva

Alanyhasználat • • • 99 -100% Mirobalán magoncok!!! (Mo. ) A ringlókkal gyengén kompatibilis Egyébként erős növekedésű fát adnak Talajra nem igényesek Külföld: Prunus domestica alanyok, kökényszilva, fajhibridek,

Myrobalanyok Myrobalánmagoncok(Prunus cerasifera) (Ceglédi: C– 174 és C– 679 jelű alanyfajták magjai) – – – a ringlók kivételével jó összeférhetőséget mutatnak, erős növekedésű oltványt adnak A fák a szélsőséges talajtípusok kivételével mindenütt jól fejlődnek. vegetációs időszakuk hosszabb, a fás részek és a rügyek beérése későbbi és a fagyérzékenység is fokozódhat. Ivartalanul szaporított myrobalántípus: Myrobalan B – nagyon erős növekedésű – későn termőre forduló fákat nevel A myrobalán fajhibridjei (zöld- és fásdugványozás)Myrobalán GF– 31 és a Marinna szilva – – – A Marianna GF– 8 -1 szilva jól alkalmazkodik a különböző talajokhoz, jó vízellátottságút jobban kedveli. középerős vagy erős növekedésű korábban fordul termőre fajlagos termőképessége jobb.

Egyéb alanyok A háziszilva (Prunus domestica) – egyes fajták magvait – Ivartalanul szaporított: Brompton. • A ráoltott nemes fajtákkal jól összefér • Középerős vagy erős növekedésű • A kötött talajokat is elviseli. A kökényszilva (Prunus insititia) – magoncok : St. Julien Hybride No 2 – Az ivartalanul szaporított St. Julien GF– 655 -2 • jól összefér a szilvafajtákkal, • középerős növekedésű oltványt ad – Pixy: • • • a ringlókkal is jól összefér. kisméretű korán termőre fordul a fajlagos termésmennyiség nem nagyobb, a gyümölcsméret és beltartalom is gyengébb lehet.

Ültetési rendszer és faalak • Mo. : Az árutermelő ültetvényekben a széles soros ültetési rendszer • Külföldön egyes koronaformák (váza, palmetta) használata esetén négyzetes kötésbe is ültetik a fákat. • Hagyományosültetvényeinkben: – 8 -10 m × 5 -7 m – magas törzsön (120 -140 cm) – sudaras vagy kombinált korona • 70 -es, 80 -as évek: – – – egységesen a 8× 5 m-es térállás, a 100 -120 cm magas törzs, tölcsér vagy kombinált koronaforma lassú termőre fordulás kis termésátlag

Áruültetvényekben, ipari célú termesztés, gépi betakarítás – a váza korona – 6× 4, 8× 5 Frissfogyasztásra javasolható: – szabad orsó 5 -6 x 3 -4 m – karcsú orsó: 4 -5 x 1, 5 -2, 5 m Külföld: • váza: 4 -6 x 3 -6 m • Sövények: 3 -5 x 2 -5 m • Orsók: 4 -5 x 3 -5 m majd No. Lo. : 3, 5 -4 x 1 -2, 5 m • Olo. : vázák és palmetta

Egyes fajták ültetési távolsága és habitusa Fajta Javasolt sorés tőtávolság (mxm) Az oldalelágazások Elágazási hajlam a növekedési nem termő korban meredeksége A korona sűrűsége a termőkorban Cacanska rana 7× 4 közepesen meredek középerős közepesen sűrű Cacanaska lepotica 6× 4 meredek ritka Cacanska rodna 6× 4 közepesen meredek középerős közepesen sűrű Stanley 7× 4 közepesen meredek középerős ritka Bluefre 6× 4 lapos ritka Besztercei szilva 7× 4 közepesen meredek erős sűrű President 6× 4 közepesen meredek középerős közepesen sűrű gyengeközéperős

Olaszországban alkalmazott térállások koronaforma és növekedési erély függvényében Koronaforma Kombinált (késleltetett váza) Palmetta sövény Térállás a fa növekedési erélyétől függően (m × m) erős közepes gyenge 6× 6 6× 4, 5 5, 5× 3 4, 7× 3, 5– 4, 0 4, 5× 3– 3, 5 4× 2, 5– 3

Alakító metszés Tölcsér (Váza) • kerülni kell a vázágak egy pontból történő és meredek indítását • a törzsmagasság (90 -110 cm) +6 -8 rügy • Május–június folyamán hajtásválogatás • 3 -4 oldal- és 1 sudárhajtás • a vázág elágazási szögének növelése az ághasadásra hajlamos szilvafajtáknál (Cacanska najbolja, Tuleu gras). (kitámasztás, lekötözés, lehajlítás) • oldalvezérvesszőket belső állású rügyre metsszük vissza

• Az oldalvezérvesszők visszametszésének mértéke: – gyenge növekedés esetén felére, – erős növekedésnél kétharmadára. • Az elágazások számát gyarapíthatjuk – az oldalvezérvesszők nyugalmi időszakban történő visszametszésével, – a nyári intenzív növekedés során (júniusban) a hajtások visszavágásával. • a sudarat késleltetve, a 4 -5. évben vágjuk ki (kedvező szögállás, ne erősödjön túl)

• A koronaalakítás célja : a fa minél korábban kitöltse a rendelkezésre álló teret. • fokozott jelentősége van a tápanyag- és vízgazdálkodásnak, • a fák már a harmadik-negyedik évben sok termést hozhatnak( akadályozza a koronanevelést) • A hajtások válogatás – Májusban kézzel, – később metszőollóval távolítjuk el a konkurens, sűrítő, befelé növő és a vázágak törzshöz közeli részén növő hajtásokat.

Termőkori metszés • Koronaritkító illetve felügyeleti metszésből áll. • nem igénylik az erős metszést, • A metszés mértékét – a fajta sajátosságainak – növekedési erélyének – a korona természetes habitusának – sűrűségének megfelelően állapítjuk meg. • ritkító és termőrész-ifjító metszés együttes alkalmazása (40 -50 cm-es átlagos hajtásnövekedés) • Metszéskor csonkmentesen távolítsuk el az alanyból előtört gyökér- és tősarjakat is.

Metszés időpontja Kevésbé érzékeny A nyugalmi időszakban bármikor legkedvezőbb a rügyfakadás körül korai érésű fajtákat a termésbetakarítás után is metszhetjük. • A gépi metszés akkor javasolható, ha kézi vagy pneumatikus ollókkal elvégezhető a fák korrekciós metszése. • A sebzéseket a metszés után közvetlenül sebkezelő anyaggal gondosan kenjük le. • •

Termésritkítás • A virágzást 4 -5 héttel követően felmérhető a termésberakódás és a várható termés mértéke. • 15 -20 mm-es korban a terméskezdemények érzékenyen reagálnak a ritkítószerekre. • Az integrált termesztésben is engedélyezett NES (� =naftilecetsav) hatóanyag 10 ppm körüli töménységben hatásosan ritkítja a különböző szilvafajtákat. • A kezelést a helyszínen fajtánként elvégzett előkísérletekkel lehet pontosítani.

Talajművelés • A talajművelésnek: IT: a sorközök füvesítése és a sorok gyommentesen tartása. • a telepítést követő 3 -4 évig – a sorközben ugarművelés – a sorokban talajtakarás (nagyobb nedvességtartalom, jobb eredés, jobb tápanyag- és vízellátását) • szalmával, • érett trágyával • fekete fóliával • Termőre fordulás után: – a sorközök füvesítése – a sorok mulcsozása.

• A lejtős területeken: – telepítés előtti füvesítés, (ültetést megelőzően a sorokban a fű vegyszeres elpusztítása) – a sorok védelme természetes mulcsréteggel néhány évre megoldott, – az erózió veszélye nem áll fenn, – a fák eredése is biztonságosabb. • A fű vízellátását rendszeres (évente 5 -6 alkalommal) kaszálással mérsékeljük. • A fasorok gyommentességét oldalazó talajművelővel vagy az integrált termesztésben engedélyezett gyomirtó szerekkel végezzük.

A tápanyagigény • minél nagyobb részét a tápanyagok természetes körforgásából biztosítsuk • a talaj minőségét tartsuk fenn, illetve javítsuk. • telepítés előtt talajvizsgálat • A hiányzó tápanyagokat a vizsgálat eredményei alapján pótoljuk. • legalább 30 -50 t/ha szerves trágyát használjunk • Termőkorban – 3 -5 évente végzett talajvizsgálatra – az évente meghatározott levéltápelem-összetételre alapozzuk.

• Tápelemhiány esetén a makroelemeket elsősorban a talajon keresztül pótoljuk • A nitrogénszükséglet nagy részét szerves anyagokkal (szerves trágya, mulcs) pótoljuk. • A termőkorú szilvaültetvény évi 50 -90 kg/ha nitrogént igényel. (<130 kg/ha) • A foszfor- és káliumtrágyázás: nem lehet több 150 kg/ha K 2 O-nál és 50 kg/ha P 2 O 5 -nál évente • A hiányzó mikroelemeket levéltrágya formájában – kevés veszteség – nagy hatékonyság. • Szabályozott tápanyagleadású műtrágya – pontosabban a tápanyag-adagolás – elkerüli az esetleges káros sókoncentrációt (oldattrágyázás)

Öntözés • A szilva vízigényes • Víz hiányában a termés mennyisége és minősége csökken, korai színeződés és hullás is előfordul. • fontos a fák rendszeres öntözése – füvesítés esetén, – friss piacra termelt nagy gyümölcsű fajtáknál • A legjobb az egyenletes vízellátás (a talaj felvehető vízkapacitása > 60%) • Az öntözés idejét és mennyiségét a növény vízszükséglete vagy a talajnedvesség mértéke alapján határozzuk meg. • Mikroszórófejes (korona alatt) (folyamatos, egyenletes) • Különösen fontos a szilvafák jó vízellátása a terméskötődést követően, a csonthéjkeményedés idején és a gyümölcsszíneződés kezdetén.

A betakarítás • idejét és módját a felhasználási cél határozza meg. • Exportra és befőttgyártásra: (gazdasági érettség) – a gyümölcs a fajtára jellemző méretet elérte, – beszíneződött, – húsa kemény és rugalmas. • Más feldolgozási célra (lekvár, aszalvány) a teljesen érett, a kocsány körül ráncosodó szilvát szüreteljük. • a szilvaérést műszeres vizsgálatokkal – a gyümölcsök húskeménysége – szárazanyag-tartalom – savtartalom • Az elsietett (kisebb tömeg és szárazanyag-tartalom) és a kései (sérülékenyebb, rosszabbul tárolható gyümölcs) szüret is kedvezőtlen a gyümölcs minőségére.

• Konzervipari feldolgozásra: – szüretelhető a rázógépekkel (egymenetben) – rázásnál követelmény, hogy a szilva legalább 90%-os érettségű legyen. – A rázás időtartama 13 -20 másodperc • A friss exportra és a hazai friss fogyasztásra – kézzel, kocsánnyal együtt – hamvasan és szennyeződésmentesen • . A kézi szedés teljesítménye – A fa méretétől – Berakódottságától – és a gyümölcs méretétől függ

Post harvest • A gépi és a kézi szedést követően válogatás (sérült, beteg, éretlen és ikergyümölcsök) • A szilvát a vásárló igényei szerint 6 vagy 10 kg-os környezetbarát anyagú (papír, fa) rekeszbe töltjük. • A korai érésű szilvafajtáknál csak néhány napos átmeneti tárolással számolhatunk, • A későn érő, nagyobb szárazanyag-tartalmú fajták jobban viselik a tárolást.

A tárolásra szánt gyümölcsöt • kézzel, kíméletesen, kocsánnyal együtt • sérült, túlérett szilvák eltávolítása • 8 -10 órán belül kerüljön a tárolóba • előhűtés 5 -7 °C-ra. • A tároláshoz optimális a 0 °C léghőmérséklet és a 90 -92% relatív páratartalom