Jvbeli kiltsok a szmok tkrben 20 v fenntarthat

Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

Növekedés, munkahelyek és a válság 2 Megjegyzés: az ábrákon a tizedesjegyet „. ” jelöli.

2. 1 A gazdasági növekedés megtorpanása • A GDP 2007 -ig folyamatosan nőtt az Unióban Egy főre jutó reál GDP, EU-27 Euró (deflált érték) • A 2008 -as válság után a gazdaság hanyatlásnak indult, 2009 -ben a visszaesés 4, 6 %- volt • A válság a balti államokat sújtotta a leginkább Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdec 100) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

2. 2 Az EU a világ legnagyobb gazdasága • Az EU egy főre eső GDPje 1995 és 2011 között 25 %-kal nőtt • A világ egy főre eső GDPje 1992 és 2010 között 40 %-kal nőtt • A gazdasági növekedés a közepes jövedelmű országokban volt a leggyorsabb, mint Brazília, Oroszország és Kína Az EU a világ többi gazdaságához hasonlítva, 2010 -ben GDP (milliárd USD) = népesség Kína EU India Japán Brazília Mexikó Orosz ország Indonézia Dél-Afrika Forrás: Világbank Egy főre jutó (USD) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Egyesült Államok Dél. Korea Kanada Ausztrália

2. 3 A foglalkoztatási ráták rendszerint követik a GDP növekedését • 1997 óta a foglalkoztatás jelentősen nőtt az Unióban Teljes foglalkoztatási ráta, EU-27 20 -64 éves korosztály, % • A növekedés a nőknél gyorsabb volt, mint a férfiaknál • A nők foglalkoztatási arányának emelkedése a szolgáltatási szektorban végbement növekedést tükrözi Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdec 410) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

2. 4 Tartós csökkenés az öngyilkossági rátákban • Az öngyilkossági arányok nagy eltéréseket mutatnak a nemek és korcsoportok között Öngyilkosságok aránya, EU-27 100 000 főre eső öngyilkosságok száma Férfiak Nők • Több férfi követ el öngyilkosságot Összesen • Az öngyilkosságok száma a 85 évesnél idősebbek körében a legmagasabb • A 2008 -ban és 2009 -ben végbement növekedés vajon összefügg-e a gazdasági válsággal? Forrás: Eurostat (online adatkód: hlth_cd_asdr) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

2. 5 Az államadósság növekedett az elmúlt 10 évben Bruttó államadósság országonként a GDP%-ában (folyó árakon) EU-27 2000 2010 Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdde 410) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Izland Norvégia Görögország Olaszország Belgium Portugália Írország Németország Franciaország Magyarország Egyesült Királyság Ausztria Málta Hollandia Ciprus Spanyolország Lengyelország Finnország Lettország Dánia Szlovákia Svédország Szlovénia Litvánia Cseh Köztársaság Románia Luxemburg Bulgária Észtország EU-27 Maastrichti Szerződés szerinti referenciaszint

2. 6 Az egy főre eső államadósság is nőtt • Az egy főre eső államadósság (folyó árakon) majdnem megduplázódott az elmúlt 15 évben, miközben az infláció ugyanebben az időszakban csupán 30 % -kal nőtt Bruttó államadósság, EU-27 Egy főre eső, euróban (folyó árakon) • A 2007 óta történt hirtelen növekedés a gazdasági válság hatását tükrözi Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdde 410, demo_gind) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

Energia: növekvő fogyasztás, növekvő függőség 3

3. 1 A harmadik országoktól való energiafüggőség • Az EU importált energiától való függősége folyamatosan nőtt az elmúlt évtizedben • 2004 óta az EU-ban felhasznált energia több mint 50%-a importból származik Energiafüggőség, EU-27 Kőszén-származékok Földgáz Minden kőolajtermék Összesen • A legnagyobb a kőolajtermékek, mint pl. a nyersolaj iránti szükséglet • A kőolaj- és földgázimport körülbelül harmada Oroszországból származik Megjegyzés: „Összesen” nem a másik három bemutatott tüzelőanyag-kategória átlagát jelenti. Más energiaforrásokat, például hazai forrásokként kezelt megújuló energiát vagy nukleáris energiát is magában foglal. Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdcc 310) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

3. 2 Honnan importálja az Unió az energiát? Az EU-27 -be irányuló energiaimport, 2010 Az Unión kívüli Európa Oroszország Észak-Amerika Közel-Kelet A Karib-térség Ázsia Afrika Földgáz Terajoule Olaj Millió tonna Szilárd tüzelőanyagok Millió tonna Óceánia Közép- és Dél. Amerika Nincs meghatározva Forrás: Eurostat (online adatkód: nrg_122 a, nrg_123 a, nrg_124 a) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

3. 3 Növekvő energiafogyasztás • Az energiafogyasztás az Unióban 1990 óta 6 %kal nőtt • Az uniós „energiamix” 1990 óta megváltozott • A szilárd tüzelőanyagok használata visszaesett, a földgázé ugyanakkor közel 50 %-kal nőtt Bruttó belföldi energiafogyasztás tüzelőanyagonként, EU-27 1000 tonna olajegyenérték Megújuló energia +143. 4 % Nukleáris hő +15. 3 % Földgáz +49. 8 % Összes kőolajtermék -2. 5 % Szilárd tüzelőanyagok -38. 3 % Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdcc 320) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

3. 4 A megújuló energia megnövekedett szerepe • A megújuló energiafelhasználás aránya a teljes uniós energiafogyasztásban 1990 óta 140 %-kal nőtt A megújuló energia részaránya a bruttó belföldi energiafogyasztásban, EU-27 % • A megújuló energiák részaránya 2002 óta közel 10 %-ra ugrott • Ez az ugrás a megnövekedett biomassza - és hulladékfelhasználásnak köszönhető Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdcc 320) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

3. 5 Megújulóenergia-fogyasztás • A legfontosabb megújuló energiaforrások a biomassza és a hasznosítható hulladékok • Fa és faipari hulladékok teszik ki az uniós megújulóenergiafelhasználás közel felét • A szél- és napenergiából termelt energia 1999 óta kilencszeresére nőtt Megújulóenergia-fogyasztás, EU-27, 2010 Egyéb biomassza és hulladék 20 % Napenergia 2 % Szélenergia 8 % Vízenergia 18 % Geotermikus energia 3 % Biomassza és hasznosíthat ó hulladékok 69 % Forrás: Eurostat (online adatkód: nrg_1071 a, nrg_1072 a) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Fa és fahulladék 49 %

3. 6 Hol történik az energia felhasználása? • Három ágazat - az ipar, a közlekedés és a háztartások - használja fel a teljes energiaellátás mintegy 85 %-át • Az energiafelhasználás 1990 óta az iparban 20 %kal csökkent, míg a közlekedésben 30%-kal nőtt Végső energiafogyasztás, EU-27 Szolgáltatások 10 % Egyéb 1 % Ipar 34 % Mezőgazdaság és erdészet 2 % Mezőgazdaság és erdészet 3 % Ipar 25 % Háztartások 26 % Közlekedés 26 % Szolgált atások Egyéb 13 % 1 % Háztartások 27 % Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc 320) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Közlekedés 32 %

3. 7 A háztartások egyre több villamos energiát használnak • A háztartások villamosenergiafelhasználása az Unióban folyamatosan nő A háztartások villamosenergia-fogyasztása Millió tonna olajegyenérték • Az elmúlt 20 évben mintegy 40 %-kal nőtt • A „bumeránghatás” ellensúlyozza a technológiai fejlődést Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc 310) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Finnország Svédország Ciprus Franciaország Írország Horvátország Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc 310, lfst_hhnhtych) Ausztria Luxemburg Spanyolország Dánia Egyesült Királyság Belgium Görögország Szlovénia Bulgária Portugália Észtország Németország Málta Cseh Köztársaság Hollandia Magyarország Olaszország Szlovákia Lettország Lengyelország Litvánia Románia EU-27 3. 8 Az uniós háztartások villamosenergia-felhasználásának áttekintése Egy háztartásra eső villamosenergia-felhasználás országonként Kilogramm olajegyenérték háztartásonként

A közlekedés szerepe a gazdaságban 4

4. 1 Egyre több autó az utakon • Az 1000 főre eső autók száma 40 %-kal nőtt 1991 óta A gépjárművek aránya, EU-27 1000 főre jutó autók száma • A tagállamok között óriási különbségek mutatkoznak • Kilenc tagállamban legalább egy autó jut minden második emberre Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc 340) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

4. 2 Áru- és személyszállítás az Unióban • Az Unióban a közúti szállítás és utazás a leggyakoribb Személy- és áruszállítási módok megoszlása, EU-27 az Unión belüli személy- és áruszállítás arányai kilométerben, illetve tonnakilométerben Vasút 7 % • A személyszállítás kevesebb mint 20 %-a történik tömegközlekedéssel Autóbusz 10 % Belvízi utak 6 % Utasok • 2000 óta a közúti teherforgalom részesedése nőtt a vasúti teherforgalom rovására Vasút 16 % 2008 Autó 83 % Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdtr 210, tsdtr 220) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Teheráru 2009 Közút 78 %

Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Horvátország Izland Norvégia Málta Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Törökország Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdtr 220) Írország Ciprus Görögország EU-27 Vasút 17 % Spanyolország Luxemburg Portugália Olaszország Dánia Egyesült Királyság Szlovénia EU-27 Közút 77 % Franciaország Lengyelország Magyarország Szlovákia Cseh Köztársaság Finnország Belgium Bulgária Németország Hollandia Svédország Románia Litvánia Észtország Ausztria Lettország EU-27 4. 3 Áruszállítás Európában Áruszállítási módok megoszlása országonként, 2009 az Unión belüli áruszállítási módok aránya tonnakilométerben EU-27 Belföldi vízi utak 6 %

4. 4 A szállítási volumen összefügg a gazdasági növekedéssel • A teherszállítás és a gazdasági növekedés szorosan összefügg A teherszállítás volumene a GDP függvényében, EU-27* Index 2000 = 100 Belföldi tonnakilométer GDP (deflált érték) • Nem figyelhető meg a gazdasági növekedés és a szállítás iránti igény „szétválása” Tonnakilométer/GDP *Eurostat becslések; idősortörés 2004 -ben Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdtr 230, nama_gdp_k) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

A szállítás nemkívánatos hatásai 5

5. 1 Kevesebb halálos kimenetelű közúti baleset • A halálos közúti balesetek 1991 óta évente átlagosan 2 300 -zal csökkentek Közúti balesetben életüket vesztett személyek, EU-27 Halálos áldozatok száma • A halálesetek több mint 60 %-a vidéki utakon, további 30 %-a lakott területeken történik • A vidéki utakon és autópályákon történő halálesetek 60 %-át autóbalesetek okozzák Forrás: Európai Bizottság (CARE database), Eurostat (online adatkód: tsdtr 420) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

5. 2 Kisebb széndioxid-kibocsátású új autók • Az új személygépkocsik kilométerenkénti CO 2 - kibocsátása 1995 óta csökken Az új személygépkocsik átlagos szén-dioxid-kibocsátása CO 2 gramm / kilométer • E csökkenés fő oka a benzinről a dízelre és az üzemanyag-takarékos technológiákra való átállás Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdtr 450) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

5. 3 A közlekedésből származó, üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése • Az egyre több autó és a nagyobb szállítási volumenek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedéséhez vezettek A közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátása, EU-27 Millió tonna CO 2 egyenérték Nemzetközi tengeri közlekedés Nemzetközi légi közlekedés Fuvarozás (közúti, vasúti, belvízi hajózás, belföldi légi szállítás) • A közlekedés az egyetlen ágazat az Unióban, amely több üvegházhatást okozó gázt bocsát ki ma, mint 1990 -ben • A nemzetközi légi és tengeri közlekedésből származó kibocsátás nőtt a leggyorsabban Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Eurostat (online adatkód: tsdtr 410) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

5. 4 A NOx és a nem-metán illékony szerves vegyületek kibocsátása csökken A nitrogén-oxidok és a nem-metán illékony szerves vegyületek közlekedésből származó kibocsátása, EU-27 KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBŐL SZÁRMAZÓ KIBOCSÁTÁSI FORRÁSOK, 2009 Nitrogén-oxidok (NOx), millió tonna Nitrogén-oxidok (NOx) Egyéb 51 % Nem-metán illékony szerves vegyületek, millió tonna Nem-metán illékony szerves vegyületek Egyéb 81 % Forrés: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Eurostat (online adatkód: tsdpc 270, tsdtr 430, tsdpc 280) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Nem közúti közlekedés 7 % Közúti közlekedés 42 % Nem közúti közlekedés 2 % Közúti közlekedés 17 %

5. 5 A városokban az ózon általi levegőszennyezésnek való kitettség ingadozik • A talajközeli ózon légzőszervi problémákat okoz az embereknél és az állatoknál Az ózon általi levegőszennyezésnek való kitettség a városokban, EU-27 Mikrogramm / köbméter naponta • A NOx és a nem-metán illékony szerves vegyületek kibocsátásának csökkenése ellenére az ózon általi levegőszennyezés nem javult • A hőhullámok növelhetik az ózonnak való kitettséget Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Eurostat (online adatkód: tsdph 380) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

5. 6 A városokban a szállópor-szennyezettségnek való kitettség • A közlekedésből jelentős mennyiségű szálló por kerül a levegőbe (PM 10) Az szállópor okozta levegőszennyezésnek való kitettség a városokban, EU-27 Mikrogramm / köbméter naponta • A PM 10 -kibocsátás csökkenő tendenciája azonban nem vezetett hasonló javuláshoz a légszennyező anyagnak való kitettség terén Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Eurostat (online adatkód: tsdph 370) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

Regionális különbségek 6

6. 1 A gazdasági jólét koncentrációja • Az Unióban csökkentek a regionális különbségek Az egy lakosra jutó regionális GDP szórása, vásárlóerő-paritáson* az egy főre eső nemzeti GDP arányában • A régi tagállamokban kisebb a szórás * NUTS 2. szintű statisztikai régiók alapján. A regionális szórás nem alkalmazható azon országokra, amelyek csak egy NUTS 2. szintű régióval rendelkeznek (Észtország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Málta) Forrás: Eurostat (online adatkód: nama_r_e 0 digdp) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Horvátország Magyarország Bulgária Szlovákia Cseh Köztársaság Románia Egyesült Királyság Görögország Belgium Portugália Franciaország Lengyelország Olaszország Svédország Spanyolország Szlovénia Írország Dánia Finnország Németország Hollandia Ausztria EU-27 • Kelet-Európa gazdasági felzárkózása az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezetett

6. 2 Az egy főre eső GDP régiónként <=50 Egy lakosra jutó GDP vásárlóerő-paritáson, NUTS 2 szintű statisztikai régiók, 2008 Index EU-27 = 100 50 -70 75 -100 100 -125 >125 Guadeloupe Martinique Francia Guyana Réunion Azori-szigetek Kanári-szigetek Málta Madeira Liechtenstein Forrás: Eurostat (online adatkód: nama_r_e 2 gdp) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Nincs adat

6. 3 Az egy főre eső GDP változása régiónként Az egy lakosra jutó GDP változása vásárlóerő-paritáson, NUTS 2 szintű statisztikai régiók, 2000 -2008 Százalékpont az EU-27 átlagához viszonyítva Martinique Francia Guyana Guadeloupe Réunion Azori-szigetek Kanári-szigetek Málta Madeira Liechtenstein Forrás: Eurostat (online adatkód: nama_r_e 2 gdp) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? <= -10 – -3 -3 – +3 +3 – +10 > +10 Nincs adat

6. 4 A regionális foglalkoztatási ráták különbségei • A foglalkoztatási egyenlőtlenségek csökkentek az Unióban A foglalkoztatás regionális szórása nemenként, EU-27, NUTS 2. szint A foglalkoztatási ráták relatív szórása (15 -64 éves korcsoport) Nők Összesen • A szórás a nőknél nagyobb, mint a férfiaknál Férfiak • A nők azonban felzárkóznak a férfiakhoz a szórási arányok erősebb csökkenésének köszönhetően Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdec 440) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

6. 5 Foglalkoztatási ráták régiónként Foglalkoztatási ráták a 2064 éves korosztályban, NUTS 2. szintű régiónként, 2009 <= 60 60 -65 65 -70 70 -75 % > 75 Nincs adat Guadeloupe Réunion Martinique Francia Guyana Azori-szigetek Madeira Málta Liechtenstein Kanári-szigetek Forrás: Eurostat (online adatkód: lfst_r_lfe 2 emprt) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

6. 6 A jövedelmek eloszlása egyenetlen • A jövedelmek egyenlőtlenségei nem csökkentek az Unióban • A népesség leggazdagabb 20 %-ának a keresete mintegy ötször nagyobb, mint a legszegényebb 20 %-é Egyenlőtlenségek a jövedelemeloszlásban EU-27 Leggazdagabb 20 % Litvánia keresete EU-27 • A jövedelmek eloszlása jelentős eltéréseket mutat az Unió tagállamai között Legszegényebb 20 % Svédország keresete Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdsc 260, ilc_di 01) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Cseh Köztársaság Spanyolország

Szegénység és társadalmi kirekesztettség Európában 7

7. 1 A szegénység dimenziói • A szegénység legfontosabb dimenziói az Unióban a jövedelmi szegénység, az anyagi nélkülözés és a munkahelyek hiánya • Közel 81 millió uniós polgár él jövedelmi szegénységben • Mintegy 40 millió tekinthető anyagilag súlyosan nélkülözőnek. Körülbelül 38 millióan élnek olyan háztartásban, ahol a felnőttek jóval kevesebbet dolgoznak, mint amennyit tudnának A szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetettek, 2010 Érintettek száma 40 millió anyagilag súlyosan nélkülöző 81 millió a szegénység által veszélyeztetettek aránya szociális transzfereket követően 38 millió nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdsc 100, tsdsc 270, tscsc 280, tsdsc 310, tsdsc 350, ilc_pees 01) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

7. 2 A szegénység dimenziói • Az Unióban 2010 -ben 116 millió embert veszélyeztetett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés • Az embereket a szegénység több dimenziója is érintheti egyidejűleg • Mintegy 80 millió embert érintett a szegénység egyik dimenziója, 28 milliót két dimenziója, és közel 8 milliót mindhárom dimenziója egyszerre A szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetettek, 2010 Érintettek száma 19 millió anyagilag súlyosan nélkülöző 11 millió 48 millió 7, 5 millió a szegénység által veszélyeztetettek aránya szociális transzfereket 14 millió követően 3 millió 14 millió nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdsc 100, tsdsc 270, tscsc 280, tsdsc 310, tsdsc 350, ilc_pees 01) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

7. 3 A jövedelmi szegénység a szegénység leggyakoribb formája A szegénység által veszélyeztetettek aránya a szociális transzfereket követően A lakosság %-ában Forrás: Eurostat (online adatkód: tscsc 280, tsdsc 350) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Horvátország Svájc Norvégia Izland Lettország Románia Bulgária Spanyolország Litvánia Görögország Olaszország Portugália Egyesült Királyság Ciprus Írország Észtország Németország Málta Belgium Luxemburg Franciaország Dánia Finnország Svédország Szlovénia Magyarország Ausztria Szlovákia Hollandia Cseh Köztársaság EU-27 Lengyelország EU-27 2010 EU-27 2005

Forrás: Eurostat (online adatkód: tscsc 270) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Horvátország Norvégia Izland Svájc Bulgária Románia Lettország Magyarország Litvánia Lengyelország EU-27 2005 Görögország Szlovákia Ciprus Portugália Észtország Írország Olaszország Cseh Köztársaság Szlovénia Belgium Franciaország Málta Egyesült Királyság Németország Ausztria Spanyolország Finnország Dánia Hollandia Svédország Luxemburg EU-27 7. 4 Súlyos anyagi nélkülözésben élő emberek A lakosság %-ában EU-27 2010

Forrás: Eurostat (online adatkód: tscsc 310) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Horvátország Norvégia Izland Svájc Írország Egyesült Királyság Belgium Lettország Magyarország Németország Dánia EU-27 2005 Olaszország Spanyolország Franciaország Litvánia Finnország Észtország Portugália Málta Hollandia Szlovákia Bulgária Ausztria Görögország Lengyelország Szlovénia Románia Cseh Köztársaság Svédország Luxemburg Ciprus EU-27 7. 5 Alacsony munkaintenzitás Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő emberek 0 -59 éves lakosság %-ában EU-27 2010

7. 6 A szegénység és a társadalmi kirekesztettség Európaszerte eltérő A szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetettek, 2010 A lakosság %-ában A szociális transzfereket követően szegénység által veszélyeztetett ÉS súlyos anyagi nélkülözésben élő ÉS nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő emberek Súlyos anyagi nélkülözésben élő ÉS nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő emberek A szociális transzfereket követően szegénység által veszélyeztetett ÉS nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő emberek Horvátország Norvégia Izland Svájc Bulgária Magyarország Lettország Románia Írország Szlovákia Litvánia Cseh Köztársaság Lengyelország Észtország Belgium Franciaország Görögország Szlovénia Németország Egyesült Királyság Portugália Ausztria Olaszország Málta Finnország Ciprus Hollandia Dánia Spanyolország Svédország Luxemburg EU-27 Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő emberek A szociális transzfereket követően szegénység által veszélyeztetett ÉS súlyos anyagi nélkülözésben élő emberek Súlyos anyagi nélkülözésben élő emberek A szociális transzfereket követően szegénység által veszélyeztetett emberek Forrás: Eurostat (online adatkód: ilc_pees 01) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

7. 7 A tartós munkanélküliség alakulása • Az egy évnél hosszabb ideig munkanélküli személyek tartós munkanélkülinek tekinthetők Teljes tartós munkanélküliségi ráta % EU-27 EU-15 • 1994 -től 2008 -ig a tartós munkanélküliség csökkenő tendenciát mutatott az Unióban • Azok közül, akik a válság kezdetén veszítették el állásukat, egyre növekvő számban csatlakoznak a tartós munkanélküliek táborához Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdsc 330) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

7. 8 Egyre többen maradnak diákok • Az iskolai lemorzsolódás viszonylag folyamatosan csökken az Unióban Az oktatást és a képzést korán elhagyók a 18 -24 éves lakosság %-ában • Egyértelmű a kapcsolat az oktatás és a szegénység kockázata között • A szegénység leginkább az alacsony iskolai végzettségűeket veszélyezteti Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdsc 410 Megjegyzés: idősortörés 2003 -ban Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

A hulladékgazdálkodás problémája (és megoldása) 8

8. 1 Egyre több hulladék halmozódik fel • A hulladékkeletkezés 1995 -től 2002 -ig nőtt, azóta azonban stabil maradt Települési hulladékkeletkezés és -kezelés, EU-27 Kilogramm / személy • Az égetés, újrafeldolgozás és komposztálás általi hulladékkezelés jelentősen nőtt Nincs meghatározva (változás) Egyéb újrahasznosítás (beleértve a komposztálást) Anyagújrafeldolgozás Hulladékégetés (beleértve az energetikai célú újrahasznosítást) • Ezért kevesebb hulladék kerül hulladéklerakókba Lerakás a talaj felszínére vagy a talajba Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc 240) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

*beleértve az energetikai célú újrahasznosítást Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Törökország Horvátország Norvégia Izland Svájc Bulgária Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc 240) Románia Litvánia Lettország Málta Görögország Szlovákia Újrafeldolgozás Ciprus EU-27 Észtország Lengyelország Magyarország Cseh Köztársaság Portugália Hulladékégetés* Spanyolország EU-27 Szlovénia Írország Finnország Egyesült Királyság Olaszország EU-27 Hulladéklerakás Franciaország Dánia Luxemburg Belgium Svédország Ausztria Németország Hollandia EU-27 8. 2 Hulladékkezelés országonként Települési hulladékkezelés országonként, 2010 % EU-27 Egyéb újrahasznosítás

8. 3 Egyre több veszélyes hulladék keletkezik • A veszélyes hulladékok közel fele a feldolgozóiparból (26 %) és az építőiparból (21 %) származik Veszélyes hulladék keletkezése, EU-27 Kilogramm / fő • A 2004 -2008 -ban végbement növekedés együtt járt az építőiparból származó veszélyes hulladékok mennyiségének növekedésével • A háztartások adják a veszélyes hulladékok 2 % -át Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc 250) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

8. 4 Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés • A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés („kogeneráció”) során az elektromos áram és a hő előállítása egyidejűleg történik Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, EU-27 a bruttó villamosenergia-termelés %-ában • A kogenerációs erőművekben előállított villamos energia aránya 2004 óta kismértékben nőtt • A kogenerációs erőművek különböző anyagokkal üzemelhetnek, mint a földgáz, a bioüzemanyagok, biomassza vagy hulladék ÁRAM KOGENERÁCIÓS ERŐMŰ TÜZELŐANYAG HŐ Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdcc 350) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? HÁZTARTÁSOK

Hogyan szorítjuk vissza a természetet 9

9. 1 A földfelszín-borítás Európában Corine földfelszín-borítási típusok, 2006 Mesterséges borítású területek Szántóföldek és állandó növénykultúrák Legelők és mozaikos területek Erdős területek Féltermészetes növényzet Nyílt területek/csupasz talaj Vizes területek Vízfelületek Függőben Adatlefedettségen kívül eső Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

9. 2 Felszínborítási típusok megoszlása Európában • Európa felszínének több mint 40 %-át mezőgazdasági területek (szántóföldek, állandó növénykultúrák, legelők és mozaikos területek) borítják Földfelszín-borítási típusok aránya Európában, 2006 % Összes terület Mesterséges borítású területek • Az erdős területek aránya 36 % • A mesterséges borítású területek csupán 4 %-ot tesznek ki, azonban ezek adnak otthont az európai népesség és a gazdasági tevékenységek nagy részének Mesterséges borítású területek Féltermészetes növényzet Lakások, szolgáltatások, rekreáció Szántóföldek és állandó növénykultúrák Legelők és mozaikos területek Nyílt területek / csupasz talaj Ipari, kereskedelmi egységek, építkezés Vizes területek Közlekedési hálózat, infrastruktúra Erdős területek Vízfelületek Bányák, kőbányák, hulladéklerakók Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

9. 3 A felszínborítás változása • 2000 és 2006 között 630 000 hektár földet alakítottak át mesterséges borítású területté • E változás fő hajtóereje az építkezések, valamint a közút- és vasúthálózatok fejlődése volt Nettó felszínborítás-változások Európában 2000 -2006 Összes terület, ezer hektárban Mesterséges borítású területek Szántóföldek és állandó növénykultúrák Legelők és mozaikos területek Erdős területek Féltermészetes növényzet Nyílt területek/csupasz talaj • A mezőgazdasági terület zsugorodik, míg az erdők folyamatosan bővülnek Vizes területek Vízfelületek Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Relatív változás %-ban

9. 4 Változások a madarak számában • A madárállomány évről évre természetesen ingadozik Madárfaj mutató, EU Index 1990 = 100 Összes gyakori madárfaj Közönséges szántóföldi madárfajok Közönséges erdei fajok • A hosszabb távú trend azonban a biodiverzitás csökkenését mutatja • A csökkenés a szántóföldi madárfajok esetében különösen erős volt az intenzívebbé váló mezőgazdasági termelés miatt Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdnr 100) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

9. 5 Veszélyeztetett halállományok túlhalászása • Az EU-vizeken 2004 óta folyamatos a túlhalászás • A tengerfenéken élő fajok a leginkább veszélyeztetettek Halfogások a biztonságos biológiai határértékeken kívül eső állományokból: Az EU által kezelt halállományok helyzete az Atlanti-óceán észak-keleti körzetében, 2010 • A túlhalászás a halászati ágazatra gazdasági kockázatot is jelent Összes halfogás A tengerfenéken élő fajok (pl. közönséges tőkehal, foltos tőkehal, vékonybajszú tőkehal) Nyíltvízi fajok (pl. hering, szardella, szardínia) Mélytengeri fajok (pl. homár, garnéla, lepényhal) Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (online adatkód: tsdnr 110) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

9. 6 Fenntarthatóbb erdőgazdálkodás Erdőhasznosítási ráta • Az európai országokban Fakitermelés a növekedés %-ában az összes fakitermelés jóval az éves újraképződés alatt volt • Ez a gazdálkodás fenntarthatóságát jelzi • Az erdők szenet tárolnak, „elnyelik” az üvegházhatást okozó gázokat Forrás: Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferencia (MCPFE); online adatkód: tsdnr 520) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

9. 7 Az erdők több üvegházhatást okozó gázt nyelnek el • A fák ültetése és az erdőgazdálkodás javítása segít az üvegházhatású gázokat kivonni a légkörből Üvegházhatásúgáz-kibocsátás a földhasználat, a földhasználat -változás és az erdőgazdálkodás útján, EU-27 Millió tonna CO 2 egyenérték • 1990 óta évente több mint 300 millió tonna üvegházhatású gáz kerül ki a légkörből a földhasználat, a földhasználat-változás és az erdőgazdálkodás útján Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

Globális éghajlatváltozás 10

10. 1 A bolygó felmelegedése • A globális felmelegedés tagadhatatlan • Az 2001 -2010 -es volt a valaha feljegyzett legmelegebb évtized A globális éves középhőmérséklet szórása A hőmérséklet szórása °C-ban, az 1961 -90 átlagokkal összehasonlítva az összes bizonytalanság együttes hatásából adódó 95%-os bizonytalansági tartomány Éves simított sorozat • A felmelegedés az északi féltekén a nagyobb, ahol a Föld legtöbb szárazföldi területe található Forrás: Kelet-Angliai Egyetem, Klímakutató Egység és Egyesült Királyság meteorológiai hivatal, Hadley Centre Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

10. 2 A globális CO 2 -kibocsátás tovább emelkedik • A globális CO 2 kibocsátás 1990 óta közel 40 %-kal nőtt Globális CO 2 -kibocsátás energiahordozók égetéséből Millió tonna CO 2 Világ USA EU-27 Kína • 2007 -ben Kína az Egyesült Államok helyébe lépett mint legnagyobb kibocsátó India • A globális CO 2 kibocsátás jelentős részéért a villamosenergia- és a hőtermelés felelős Forrás: Nemzetközi Energia Ügynökség Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

10. 3 Változások a globális CO 2 -kibocsátás arányaiban • Kína CO 2 -kibocsátása az utóbbi 20 évben több mint kétszeresére nőtt Az energiahordozók égetéséből származó Globális CO 2 -kibocsátás megoszlása az összes kibocsátás %-ában 21 000 millió tonna 29 000 millió tonna • Az Ázsia többi részéből (ideértve Indiát is) származó kibocsátás szintén nőtt Változások a szén-dioxidkibocsátás megoszlásában USA -22 % EU-27 -37 % Kína +118 % • Ezzel ellentétben az EU és Oroszország CO 2 kibocsátása csökkent Oroszország -50 % Ázsia +83 % Japán -20 % Latin-Amerika +33 % Közel-Kelet +66 % Afrika 0 % A világ többi része -18 % Forrás: Nemzetközi Energia Ügynökség Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

10. 4 Egy főre eső CO 2 -kibocsátás • A CO 2 -kibocsátás csökkent az Egyesült Államokban, Oroszországban és az EUban Az energiahordozók égetéséből származó egy főre eső globális CO 2 -kibocsátás Tonna / fő USA Oroszország • Az egy főre eső kibocsátás nőtt Kínában és Indiában, de még mindig jóval elmarad a fejlett ipari országokétól • 2007 óta Kína CO 2 kibocsátása meghaladja a 4. 3 tonna / fő globális átlagot Japán EU-27 Kína India Világ Forrás: Nemzetközi Energia Ügynökség Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

10. 5 A közlekedésből származó kibocsátás folyamatosan növekszik, míg a többi csökken • Az EU üvegházhatásúgázkibocsátása 1990 óta több mint 17 %-kal csökkent Üvegházhatásúgáz-kibocsátás ágazatonként, EU-27 Millió tonna CO 2 egyenérték Egyéb (energiával kapcsolatos) • 2009 -ben a gazdasági válság miatt nagy visszaesés következett be Hulladék Mezőgazdaság • A hosszabb távú csökkenés okai a hatékonyabb energiafelhasználás és a kis szén-dioxid-kibocsátást eredményező tüzelőanyagokra történő átállás Ipari folyamatok Közlekedés Gyártás és építőipar Energiaágazatok Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség (online adatkód: tsdcc 210) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

10. 6 Az energiával kapcsolatos tevékenységek kibocsátása a legnagyobb • Az EU üvegházhatásúgázkibocsátásának több mint háromnegyede energiahordozók égéséből származik • 1990 óta jelentős kibocsátás-csökkentés ment végbe a gyártásban és az építőiparban Üvegházhatásúgáz-kibocsátás ágazatonként, 2009 % Energiával kapcsolatos Nem energiával kapcsolatos Gyártás és építőipar Közlekedés Ipari folyamatok EU-27 2009 Energiaágazatok Mezőgazdaság Hulladék Egyéb (energiával kapcsolatos) Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség (online adatkód: tsdcc 210) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

10. 7 Néhány esetben a kibocsátás jelentős csökkentését sikerült elérni • Kelet-Európában az üvegházhatásúgázkibocsátás 1990 óta drasztikus mértékben csökkent Üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2009 -ben a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti bázisévhez viszonyítva, országonként % Változás a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti bázisévhez képest Cél (2008 -2012) Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség (online adatkód: tsdcc 100) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Írország Görögország Portugália Spanyolország Málta Ciprus Hollandia Olaszország Szlovénia Ausztria Dánia Luxemburg Franciaország Finnország Észtország Lettország Litvánia Bulgária Románia Magyarország Szlovákia Lengyelország Cseh Köztársaság Egyesült Királyság Németország Svédország Belgium EU-15 • 2000 óta egyre több energia- és éghajlatpolitika célozza meg közvetlenül a kibocsátást EU-27 • Az 1990 -es években a gazdasági szerkezetváltás számos „új” tagállamban a kibocsátás csökkentését eredményezte

Európa a globalizált világban 11

11. 1 Európa részesedése a legnagyobb a globális kereskedelemben • Az EU a világ legnagyobb áruimportőre és -exportőre • 2010 -ben a világkereskedelem mintegy felét együttesen az EU, az USA, Kína és Japán bonyolították le Részesedés a világ importjából és exportjából, 2010 % EU-27 USA Kína (Hongkongot kivéve) Behozatal • Kína az egyik legjelentősebb globális kereskedelmi partnerré vált az elmúlt években, 2007 -ben átvéve az USAtól a második legnagyobb exportőr helyét Forrás: Eurostat (online adatkód: ext_lt_introle) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Japán Kivitel Egyéb országok

11. 2 Kína egyre fontosabb kereskedelmi partner • Az elmúlt években csökkent az USA viszonylagos jelentősége az EU kereskedelmi partnerei között Az EU-n kívülről származó behozatal, partnerenként % Ázsia (Kínát és Japánt kivéve) Kína (Hongkongot kivéve) Japán • Az EU Kínával folytatott kereskedelme 1999 óta több mint négyszeresére nőtt • A legtöbb uniós behozatal Ázsiából származik, míg Afrika és Latin-Amerika részesedése továbbra is alacsony USA Oroszország a 27 tagú EU-n kívüli Európa Afrika Latin-Amerika A világ többi része Forrás: Eurostat (online adatkód: ext_lt_maineu) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Ázsiából származó behozatal

11. 3 Az EU energia-behozatala növekszik • Az Unió által importált termékek 63%-a késztermék (gépek, járművek, vegyszerek és egyéb termékek) • Ugyanakkor növekszik az elsődleges termékek behozatala Az EU-n kívülről származó behozatal, termékcsoportonként % Gépek és járművek Vegyszerek Egyéb késztermékek Energia Élelmiszer és ital Nyersanyagok Máshova nem sorolt termékek • 2010 -re az energiatermékek behozatala az 1999 -es szint négyszeresére nőtt Forrás: Eurostat (online adatkód: ext_lt_intratrd) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? import késztermékből

11. 4 A fejlődő országokból származó behozatal növekszik • A fejlődő országokból az Unióba irányuló behozatal 1999 óta közel háromszorosára nőtt • Összehasonlításképpen, a teljes uniós behozatal ugyanakkor „csak” megduplázódott • 2010 -ben az Unióba irányuló behozatal csaknem fejlődő országokból (például Kínából) származott A fejlődő országokból származó uniós behozatal, EU-27 Jövedelmi csoportonként, milliárd euróban (folyó áron) Közepes jövedelmű (felső sáv) Egyéb alacsony jövedelmű Közepes jövedelmű (alsó sáv) Legkevésbé fejlett Kína (Hongkongot kivéve) Összes EU-n kívülről származó behozatal részesedése (%) DAC országok (Kínát kivéve) Összes uniós import Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdgp 210, tet 00038) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

11. 5 A legkevésbé fejlett országokból származó behozatal továbbra is alacsony • A legkevésbé fejlett országokban él a világ népességének mintegy 12%-a, a világ GDP-jének azonban kevesebb mint 2%-át, a világ árukereskedelmének mintegy 1%-át adják A legkevésbé fejlett országok uniós behozatalának részesedése az összes EU-n kívülről származó behozatalból, EU-27 % • 2010 -ben az uniós behozatal összértéke 1500 milliárd euró volt, amiből csupán 22 milliárd euró értékű import származott legkevésbé fejlett országokból Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdgp 210, tet 00038) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

11. 6 A legkevésbé fejlett térségekből származó energiatermékek behozatala növekszik • 2010 -ben a legkevésbé fejlett országokból származó import fele késztermékekből, a másik fele elsődleges termékekből állt • A „fegyver kivételével mindent” uniós rendelet vámmentességet biztosít a legkevésbé fejlett országokból származó valamennyi termék behozatalára, a fegyvereket és lőszereket kivéve A legkevésbé fejlett országokból származó behozatal termékcsoportonként, EU-27 Milliárd euró (folyó árakon) Késztermékek Ásványi tüzelőanyagok, kenőanyagok és kapcsolódó anyagok Élelmiszer, italok és dohányáru Nyersanyagok Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdgp 230) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

11. 7 Az uniós mezőgazdasági támogatások csökkennek • A kereskedelmi akadályok A mezőgazdaság összesített támogatottsági mutatója (AMS), EU-27 Milliárd euró megnehezítik a fejlődő országok számára az Unió piacaira való bejutást AMS-plafon • Az EU 1995 óta fokozatosan csökkenti a kereskedelmet torzító mezőgazdasági támogatásokat • A távolság egyre nő az uniós mezőgazdasági támogatások és a WTO mezőgazdasági megállapodás szerinti felső határ között Forrás: Az Európai Bizottság szolgálatai, Világkereskedelmi Szervezet, Eurostat (online adatkód: tsdgp 240) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

Eleget tesz-e Európa nemzetközi kötelezettségvállalásainak? 12

12. 1 Honnan érkezik az uniós pénzügyi támogatás? • A fejlődő országokba irányuló pénzmozgások nagyrészt hivatalos fejlesztési segélyekből és magánfinanszírozásból állnak • Az EU-ból a fejlődő országokba irányuló pénzmozgások az elmúlt 20 évben megnégyszereződtek • Míg a hivatalos fejlesztési segélyek egyenletesen nőttek, a magántőke beáramlása évről évre ingadozott A fejlődő országoknak nyújtott finanszírozás típus szerint, EU-15 Milliárd euró (folyó árakon) Támogatás NGO-któl Más hivatalos pénzmozgások Magánfinanszírozás Hivatalos fejlesztési segély Forrás: OECD, Eurostat (online adatkód: tsdgp 310) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

12. 2 Az EU a világ legnagyobb donora. . . • Az EU nyújtja a legtöbb pénzügyi támogatást a fejlődő országoknak A fejlődő országok számára nyújtott finanszírozás, donorok szerint Milliárd euró (folyó árakon) Egyéb donorok • 1990 óta valamennyi donor növelte a fejlődő országok számára nyújtott finanszírozást Kanada Japán USA EU-15 • A fejlődő országoknak nyújtott összes finanszírozás 2009 -ben 4, 5 -szer több volt, mint 1990 -ben Forrás: OECD, Eurostat (online adatkód: tsdgp 310) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

12. 3. . . de van még tennivaló • Az EU elkötelezte magát az ENSZ-célkitűzés elérése mellett, miszerint 2015 -ig bruttó nemzeti jövedelmének 0, 7%-át fogja hivatalos fejlesztési támogatásra költeni, egy 2010 -re elérendő 0, 56%os köztes célkitűzéssel Hivatalos fejlesztési támogatás (ODA), EU-27 a bruttó nemzeti jövedelem %-ában (folyó árakon) EU-27 -célkitűzés ENSZ-célkitűzés • A 2010 -es célt azonban nem sikerült elérni • Öt európai ország meghaladta az ENSZ által kitűzött 0, 7%-os célt 2010 re Forrás: OECD, Eurostat (online adatkód: tsdgp 100) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Törökország Norvégia Svájc Izland Luxemburg Svédország Dánia Hollandia Belgium Egyesült Királyság Finnország Írország Franciaország Spanyolország Németország Ausztria Portugália Ciprus Görögország Olaszország Szlovénia Cseh Köztársaság Forrás: OECD, Eurostat (online adatkód: tsdgp 100) Málta Litvánia Észtország Szlovákia Magyarország Bulgária Lengyelország Lettország Románia EU-15 EU-27 12. 4 A tagállamok által nyújtott támogatás nagy változatosságot mutat Hivatalos fejlesztési támogatás (ODA), országok szerint a bruttó nemzeti jövedelem %-ában (folyó árakon)

12. 5 A világszintű hivatalos segélyezés 1990 óta megduplázódott • A globális hivatalos fejlesztési támogatás megduplázódott az elmúlt 20 évben Hivatalos fejlesztési támogatás (ODA), donorok szerint Milliárd euró (folyó árakon) Egyéb donorok Multilaterális szervezetek • A világ legfontosabb donorai az EU, az USA és a multilaterális szervezetek (például az ENSZügynökségek) Uniós intézmények Japán USA EU-15 Forrás: OECD, Eurostat (online adatkód: tsdgp 100) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

12. 6 A hivatalos csatornák megbízható támogatási forrást jelentenek • Az alacsony jövedelmű országokba irányuló pénzmozgások közül a hivatalos fejlesztési támogatások aránya magasabb, mint a közvetlen külföldi befektetéseké Az alacsony jövedelmű országoknak nyújtott pénzügyi juttatások aránya az országoknak juttatott ODA %-ában A hivatalos fejlesztési támogatások aránya, EU-15 A közvetlen külföldi befektetések aránya, Uniós DAC-tagok • Az EU által nyújtott hivatalos fejlesztési támogatás több mint fele az alacsony jövedelmű országokba irányul • 2009 -ben az alacsony jövedelmű országokba irányuló hivatalos fejlesztési támogatás mintegy 11 milliárd eurót tett ki, míg a közvetlen külföldi befektetések „csak” 1, 7 milliárd eurót Forrás: OECD, Eurostat (online adatkód: tsdgp 320, tsdgp 330) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

12. 7 A donorok és a kedvezményezettek közötti szakadék • Az EU által nyújtott hivatalos fejlesztési támogatás uniós polgáronként 107 euró volt Az egy főre eső hivatalos fejlesztési támogatás a donor és a kedvezményezett országokban Euró / fő (folyó árakon) • A nagyobb lélekszám miatt a kedvezményezett országokban csupán 9 euró jutott egy főre • Az egy főre eső uniós hivatalos fejlesztési támogatás 2005 óta tartó növekedése a fejlődő országok egy főre eső összegeiben nem jelenik meg EU-27 2010 Forrás: OECD, Eurostat (online adatkód: tsdgp 520) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? DAC országok

Öregedő társadalmunkban egyre kevesebb a gyermek 13

13. 1 A világ népessége folyamatosan növekszik • 2100 -ra a Föld teljes lakossága 1950 -hez képest várhatóan négyszeresére nő, 2080 körül meghaladja a 10 milliárd főt • A népességnövekedés Ázsiában és Afrikában legnagyobb, és a jövőben is ott várható Globális népességnövekedés és előrejelzések Milliárd ember Óceánia Észak-Amerika Európa Latin-Amerika és a Karib-térség Afrika Ázsia • Európa népessége 2100 -ben várhatóan csak mintegy 20 %-kal lesz nagyobb, mint 1950 -ben Forrás: Population Division of the Department of Economic and Social Affairs of the United Nations Secretariat, World Population Prospects: The 2010 Revision Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

13. 2 Európa részesedése a globális népességben csökken • A Föld lakosságának összetétele 2100 -ban várhatóan nagyon más lesz, mint 1950 -ben volt • Afrika népességében robbanás várható, 2100 ra eléri a 3, 6 milliárd főt, ezzel a világ népességének 35 %-át fogja kitenni A globális népesség kontinensek szerinti eloszlása % Óceánia Észak-Amerika Latin-Amerika és a Karib-térség Európa Ázsia Afrika • Az európaiak a század végén a világ népességének kevesebb mint 10%-át fogják alkotni Forrás: Population Division of the Department of Economic and Social Affairs of the United Nations Secretariat, World Population Prospects: The 2010 Revision Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

13. 3 A születési arányok túl alacsonyak a népességnövekedéshez • Ahhoz, hogy az Unió népességét a jelenlegi szinten lehessen tartani, egy nőre jutó 2, 1 gyermek termékenységi arány szükséges Teljes termékenységi arányszám, EU-27 Egy nőre jutó gyermekek száma A népesség utánpótlását biztosító szint • Az Unióban a termékenységi arány kismértékben növekedett, de továbbra sem éri el a népesség utánpótlását biztosító szintet • A termékenységi arányszám egész Európában csak Izlandon haladja meg a a népesség utánpótlását biztosító szintet Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdde 220) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

13. 4 Az európaiak egyre tovább élnek • Egy 2009 -ben az EU-ban született lány gyermek várhatóan átlagosan 83, egy fiú gyermek körülbelül 77 évet fog élni Születéskor várható élettartam, nemek szerint, EU-27 Évek Nők Férfiak • A várható élettartam az EU -ban növekszik, vagyis az emberek egyre hosszabb ideig élnek • Ennek eredményeképpen az Unióban még mindig a népesség természetes növekedése tapasztalható - de ez várhatóan hamarosan megváltozik Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdph 100) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

13. 5 Több ember költözik az Unióba, mint amennyi elhagyja • A nettó migráció a bevándorlás és kivándorlás közötti különbséget jelenti Nyers nettó migrációs ráta és kiigazítás, EU-27 1000 főre • Az EU az elmúlt 20 évben folyamatos bevándorlást tapasztalt • 2015 -től várhatóan a pozitív nettó migráció lesz az egyetlen népességnövekedési faktor az Unióban Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdde 230); Megjegyzés: idősortörés 1998 -ban Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

13. 6 Európa népességének átalakulása • 2060 -ra az EU népessége várhatóan mintegy 15 millió fővel, illetve 3 %-kal nő A népesség változásának előrejelzése 2010 -2060 között, országok szerint % Forrás: Eurostat (online adatkód: tps 00002) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Liechtenstein Svájc Norvégia Izland Bulgária Lettország Litvánia Románia Németország Lengyelország Észtország Magyarország Málta Szlovákia Portugália Cseh Köztársaság Görögország Szlovénia Hollandia Ausztria Finnország Olaszország Dánia Spanyolország Franciaország Svédország Belgium Egyesült Királyság Ciprus Luxemburg Írország EU-27 • A tagállamok körülbelül fele - a legtöbb keleteurópai ország - csökkenő népességgel számolhat

13. 7 Az EU népessége várhatóan 2040 -ben tetőzik • A népesség növekedése az Unióban nem lesz folyamatos A népességváltozás várható alakulása, EU-27 Millió ember • Az EU népessége várhatóan 2040 -ig emelkedik, majd 2060 -ra fokozatosan 517 millióra csökken • Ennek oka, hogy 2035 -től a nettó migráció már nem ellensúlyozza a várhatóan 2015 -ben kezdődő természetes népességcsökkenést Forrás: Eurostat (online adatkód: tps 00002) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

13. 8 Idősödő népesség • Az EU népessége idősödik, mivel az emberek tovább élnek, a születések száma pedig csökken A népesség struktúrája, korcsoportok és nemek szerint, EU-27 A népesség %-ában Férfiak (2010) Nők (2010) Férfiak (2060) 85 éves vagy idősebb 80 és 84 év közötti 75 és 79 év közötti 70 és 74 év közötti 65 és 69 év közötti 60 és 64 év közötti 55 és 59 év közötti 50 és 54 év közötti 45 és 49 év közötti 40 és 44 év közötti 35 és 39 év közötti 30 és 34 év közötti 25 és 29 év közötti 20 és 24 év közötti 15 és 19 év közötti 10 és 14 év közötti 5 és 9 év közötti 5 év alatti • A EU lakosságának medián életkora a 2010 -es 41 évről 2060 -ra várhatóan 48 évre emelkedik • 2060 -ra a 65 éves vagy annál idősebb emberek fogják kitenni az EU lakosságának mintegy 30%-át Forrás: Eurostat (online adatkód: demo_pjangroup, proj_10 c 2150 p) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Nők (2060)

Megoldást jelent a zöld növekedés? 14

14. 1 A természeti erőforrások felhasználása az EU-ban • Az Unóban felhasznált anyagok fele ásványi anyag Belföldi anyagfelhasználás típus szerint, EU-27 Millió tonna Fosszilis energiaforrások/hordozók Nemfém ásványi termékek gyártása • Az anyagfelhasználás szorosan követi a gazdasági ciklusokat Fémtartalmú ércek Biomassza Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc 230) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

14. 2 Az uniós nyersanyagkereslet kielégítéséhez importra van szükség • Az EU-ban felhasznált anyagok legnagyobb részét helyben termelik ki A belföldi anyagfelhasználás összetevői, EU-27 Millió tonna Belföldi anyagfelhasználás • Az import mégis egyre fontosabbá válik Belföldi kitermelés Behozatal • A válság alatt csökkent a behozatal, a kivitel és a belföldi kitermelés is Kivitel Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc 220) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

14. 3 Az egy főre eső anyagfelhasználás a válság alatt erősen csökkent • 2007 -ben elméletileg minden uniós polgár mintegy 17 tonna vagy naponta 45 kg anyagot fogyasztott évente Belföldi anyagfelhasználás / fő, EU-27 Tonna / fő • A gazdasági válság következtében az anyagfelhasználás 2009 -ben 15 tonna / fő alá csökkent Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc 220, demo_gind) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc 220, demo_gind) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Horvátország Törökország Norvégia Svájc Írország Finnország Ciprus Észtország Ausztria Dánia Románia Svédország 2009 Portugália 2000 Luxemburg EU-27 Szlovénia EU-27 Cseh Köztársaság Belgium Lengyelország Bulgária Németország Görögország Lettország Spanyolország Szlovákia Franciaország Olaszország Magyarország Litvánia Egyesült Királyság Hollandia Málta EU-27 14. 4 Az erőforrások felhasználása EU-szerte változó Belföldi anyagfelhasználás / fő Tonna / fő

14. 5 A termelékenység és a hatékonyság javulni látszanak. . . • Az erőforrástermelékenység 2000 óta nőtt. Ez azt jelenti, hogy azonos mennyiségű anyagból több eurót nyertek • Ugyanakkor a gazdasági tevékenységekhez szükséges energia mennyisége csökkent. Továbbá egy euróra kevesebb üvegházhatásúgázkibocsátás esett • Ezek az egyszerű mutatók azonban nem adnak teljes képet Az erőforrás-termelés és az energiaintenzitás változásai, EU-27 Az erőforrások produktivitása Euró / kilogramm A közlekedés energiaintenzitása Kilogramm olajegyenérték / 1 000 euró A gazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátásának intenzitása Kilogramm CO 2 -egyenérték / 1 000 euró Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc 100, tsdec 360, tsdtr 250, tsdcc 210, nama_gdp_k) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

14. 6. . . de a GDP-hez hasonlítva már nem olyan ígéretes a helyzet Erőforrás-termelékenység és energiahatékonyság Index 2000=100 Az erőforrások produktivitása Üvegházhatásúgáz-kibocsátás intenzitása GDP (deflált érték) Üvegházhatásúgáz-kibocsátás Belföldi anyagfelhasználás Az erőforrások produktivitása Energiaintenzitás Üvegházhatásúgáz-kibocsátás intenzitása A közlekedés energiahatékonysága GDP (deflált érték) Bruttó belföldi energiafelhasználás A közlekedés energiafogyasztása Energiaintenzitás A közlekedés energiafogyasztása / GDP Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc 100, tsdpc 230, nama_gdp_k, tsdec 360, tsdcc 320, tsdtr 100, tsdtr 250, sdcc 210) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdec 320) Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? Horvátország Törökország Izland Svájc Norvégia Finnország Svédország Dánia Németország Ausztria Franciaország Szlovénia Belgium Hollandia Írország Egyesült Királyság Luxemburg Észtország Portugália Cseh Köztársaság Spanyolország Olaszország Litvánia Magyarország Lengyelország Szlovákia Málta Lettország Görögország Bulgária Ciprus Románia EU-27 14. 7 A kutatás-fejlesztésre fordított kiadások nem növekedtek eléggé K+F-re fordított teljes kiadás A GDP százalékában