Jrvnyok szerepe a trtnelemben Kiss Gabriella Baranya Megyei

Járványok szerepe a történelemben Kiss Gabriella Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

A kezdetek • • A fertőző betegségek, járványok ellen évezredek óta folyik az emberi társadalom küzdelme A kezdetektől fogva kiemelkedő jelentőségű a háborúk és a járványok összefüggése. A járványoknak történelemformáló erejük volt, csaták kimenetelét, birodalmak sorsát döntötték el. Az ókorban a járványokat az istenek büntetésének tartották, és természeti csapások (földrengés, vulkánkitörés, üstökös megjelenése) hatásával hozták kapcsolatba. Védekezésként misztikus szertartásokkal, kézrátétellel, egyéb csodákkal próbáltak védekezni, ugyanakkor az emberek nagy nyomorban éltek. Járványtani ismeretek: felismerték a tetanuszt, maláriát, himlőt, leprát, pestist. Az egyiptomiak tudták, hogy a malária terjedésében a mocsaras vidékeken otthonos szúnyogoknak van szerepük és igyekeztek védekezni. Ivóvíz felforralása a hasmenéses betegség ellen. Árvíz ellen magasra építkeztek, csatornázás kezdete Rómaiak-magas színvonalú fürdők, csatornázás (emberi és állati ürülék elvezetése a Tiberisbe) vízvezeték építés(hegyekből forrásvíz odavezetése) Temetkezési rendszabályok (városon kívüli temetés) és szemételtávolítás. Piacok ellenőrzése-közétkeztetés

A kezdetek 2. • Babiloniak kiűzték a fertőző betegeket a vadonba vagy a sivatagba, ahol vadállatok martalékává váltak. • A zsidóknál a közegészségügyi kezdetleges rendelkezésekről vannak leírások: a betegeket a településeken kívül sátrakban helyezték el, elégették a ruháikat és füstölőkkel próbálták a lakásukat fertőtleníteni. A megbetegedéseket bejelentették a papnak vagy az akkori gyógyítónak. • Ha fertőző beteget észleltek-papot hívtak, elkülönített sátorban volt a betegség lezajlásáig, sátort mindenestül elégették. Ha 7 napon belül elhagyta a sátrat önkényesen, halállal büntették. • Elő-India, hinduk-emberről-emberre érintkezéssel terjednek a betegségek. Elkülönítették a betegeket az egészségesektől. • A lepra, pestis, himlő, kolerajárványok tízmilliós halálos áldozatokkal jártak.

Középkor és járványai • A középkor tovább erősítette a fertőzések okaként a misztikus erőket • A védekezést, ismereteket fejlődését akadályozta a kor egyházi, tudományellenes uralkodó irányzata • Közegészségügy romlása indult el: a kereszténység visszavetette. Aszkétizmus-test ápolásának visszaszorítása • Középkori halálozás drasztikus emelkedése- lakások szűkek, piszok, szemét az utcákon, egymás hegyére-hátára épített szűk lakások, kevés fény és levegő. Udvarokon kutakat ásnak, a víz ezáltal háztartási hulladékkal és ürülékkel szennyezett. • Kiemelt helyen levő templom köré temetkeztek. • A járványok miatt városok néptelenedtek volna el, ha a bevándorlók nem telepítik be.

Középkor és járványai 2. • Nagy Sándor hada juttatta el a leprát nyugatra. • Kijelölt helyen élhettek, ruhájukban kitűntek, kereplővel járhattak csak. • XIV. században 1900 lepra menhely Európában. • Magyarországon I. István korában voltak „otthonfélék” részükre. • Francia csapatok ostromolták Nápolyt, itt jegyezték fel a szifiliszt először 1495 -ben. A feltételezés az volt, hogy Amerikából Kolumbusz hajósai hurcolták be. • A XIII. században járványos előfordulása-1200 -1400 között jelenléte Angliai csontvázak vizsgálata alapján bizonyított. Magyarországon (szegedi vártemető) is találtak erre utaló csontokat.

Középkor és járványai 3. • Himlő: A VI. századtól ismert, Afrikából, az Arabfélszigeten át Európába került. Behurcolása az Újvilágba. • Háborúkkal karöltve mindig megjelenik • XVII. században volt a legsúlyosabb járványos időszak • Védőoltás: 1796 Jenner, 1798 -ban közölte a kísérlete eredményeit. • Angliában nem lett kötelező a védőoltás a személyi szabadságra és lelkiismereti aggályokra hivatkozva. • Ellentétben Magyarországon már 1799 -ben oltás népszerűsítése.

Középkor és járványai 4. • Első híres pestisjárvány 541 -ben indult Egyiptomból, átterjedt Afrika és Ázsia lakott részeire is, a század végén szűnt meg. • Az egész középkorban pusztított. Elősegítette az örökös népvándorlás. • XIV. század: 25 -30 millió ember halála. Pandémia Indiából indult-Fekete tenger, Krímből hajókon ment át 1347 -ben Konstantinápolyba. A „Fekete halál” vízen és szárazon terjedt tovább • Innentől a XVII század végéig állandóan jelen volt Európában, kb 10 évente • pusztított • Intézkedések a pandémia kapcsán: Olaszország: ember és áruforgalmat korlátozzák és megfigyelik. Elkerített házakban az idegeneket 40 napig megfigyelik • Messziről jött hajók karantén alá helyezése 40 napig, a ragályos betegségek elleni védekezésként. Olasz kikötőkben először. • XVII századtól visszavonul kelet felé. 1878 az utolsó járvány Oroszország ázsiai határán.

Pestis Magyarországon • Árpád-ház királyai uralkodása alatt jelent meg, XVII. századig folyamatosan. Kolostorokban betegek ápolása-kórház elődje • XV. század –pestissel fertőzött házak felgyújtása, kifüstölés • Kútvizek szennyeződéstől való megóvása, csatornázás. Járvány idején ellenőrzés városkapuknál. Élelmiszert gyártók és kereskedők ellenőrzése. Orvosok képzése. • XVIII század elején Rákóczi szabadságharc idején járvány • Törökökkel háború idején 1737 -1742, Románia felől érkezett. • Járványok hatása: 1770 -tisztiorvos a megyékben-évente jelentés országos eü bizottságnak. 1786 országos főorvos. 1777 -től Budán orvosi fakultás • 1876 évi XIV törvénycikk a közegészségügy rendezéséről-első törvénybelügyminisztérium felügyelete alatt • Közegészségügy vezetése az állam dolga, hatóság felügyel, rendőri bíráskodás a kihágások ellen

Kolera • Ázsiában több mint kétezer éve ismert, Európában csak a XIX század eleje óta-köszönhető a közlekedés lassúságának, nem tudott előbb kitörni. • Minden kontinensen elterjedt a közlekedés javulásával. • 1990 -ig hét nagy pandémia Ø 1816 -23 -nem érintette Európát, kelet felé Japánig, nyugatnak a Volga partjáig Ø 1826 -35 Ø 1846 -61 Ø 1863 -75 Ø 1883 -95 Ø 1902 -26 Ø 1961 -71 • 1883 -84 -kórokozó felfedezése

Kolera Magyarországon • • • 1831 -1916 között 6 nagy és 5 kisebb járvány zajlott le 1, 3 millió halott 1831 -32 - Nagy halandósággal járt és az egész országot vagy jelentős részét érintette. Tiszán lefelé hajózó sót szállító emberek hozták be Galícia felől. Hiába a vesztegzár (28 nap) , de így is 240 000 ember halt meg, ami Európán belül a legmagasabb halálozás volt. Gyorsan terjedt, mivel a rémült emberek szétvitték az országban 1835 -36 - Fiuméból terjedt tovább-43 000 halott 1848 -49 -orosz, moldvai közvetítés, orosz sereg másodszor is behozta. Hastífusz is! 1854 -55 -krími háború-Oroszországból Franciaországig-30 000 halott 1866 -67 - Csehországból, porosz-osztrák háborúból hazatérő katonák-70 000 halott 1872 -73 -Oroszországból 290 000 halott Ezután kisebb helyi járványok, járványügyi intézkedésekkel sikerült lokalizálni (1876 évi törvénycikk a közegészségügy rendezéséről)-bejelentés, elkülönítés, kórházi helyiségek felállítása, fertőtlenítés, vásárok, bucsú, gyűlések, temetési szertartások betiltása, Iskolabezárás, kolera orvosok kirendelése

Diphteria • • Ókorban Egyiptomból Európába terjedt át Középkorban főként Spanyolország területén volt jelen XIX. Század Európa több helyén járványok Magyarországon az 1880 -as években terjedt el. 1890 -1900 -ig a legpusztítóbb gyermekbetegség volt, évi 14 -34 000 halott Typhus abdominalis • Minden háborúban megjelent, több áldozatot okozva, mint a háború maga. • Egész világon jelen van, de nem okoz olyan kiterjedt pandémiákat. • Magyarországon fertőzött vízvezeték által okozott járványok az 1890 -es, 1900 -as években.

Tuberculosis • Ókortól ismert • Európában Oroszország és Ausztria után a harmadik legmagasabb halálozási számokat adta Magyarország (XIX. Század 60 000 halott) Malária • Pontos leírása a görög, római és arab orvosok munkáiban már megtalálható állóvízhez kötött és meleg éghajlathoz. Egyiptomi múmiákban splenomegália utalt rá • Római birodalom-Appenin félszigeten endémiás malária • Magyarországon XX. Század közepéig: Sárrét, Ecsedi láp, Szernye mocsár, Duna-Tisza alsó folyása, Dráva mente, Mezőség Erdélyben, Balaton, Fertő tó és Csallóköz.

Újkor • XVIII-XIX század-fejlődő gazdaság, társadalom-nagyipar létrehozta a nagyvárosokat-egészségügy javítása, járványok elleni védekezés terén haladás XX-XXI. század • Influenza pandémiák ismétlődése-2009 -ben fellépő új típusú Influenza A H 1 N 1 vírus • Napjainkban a járványok kiterjedését a civilizációs tényezők, az urbanizáció, és a modern közlekedési viszonyok segítik elő. • Az elmúlt évtizedekben úgy tűnt, a fejlett világ legyőzheti a fertőző betegségeket és ezeknek a tömeges megjelenését. • A világjárvánnyá vált HIV-AIDS mellett sok újabb kórokozó jelent meg, illetve folyamatosan észlelhető az eddig védettnek tűnő fejlett országokban is a régi, klasszikus megbetegedések visszatérése is (reemerging betegségek: pertussis, morbilli)

Járványok fennmaradásának okai • A kórokozók genetikai változásokon mentek keresztül, melyek fokozták a virulenciájukat és a rezisztenciájukat. • Társadalmi mozgalmak, szegénység, migráció, turizmus elősegítette a kórokozók és a vektorok mozgását is. 24 óra alatt átrepülhetünk a Föld egyik részéről a másikra. • A népesség növekedése miatt olyan területekre is behatoltak az emberek, ahol korábban nem laktak és újabb kórokozókkal ill. kórokozókat hordozó állatfajokkal találkoznak. • Éghajlati változások