John Stuart Mill John Stuart Mill 1806 1873

John Stuart Mill

John Stuart Mill (1806 -1873) Gyermekkorát a kor három híres közgazdásza határozza meg: • 1809 -től apja, James Mill görögül tanítja, majd 1819 -től politikai gazdaságtan leckéket vesz tőle • 1821 -ben egy nyarat tölt apja közeli barátjának, Ricardonak a házában megvitatva a politikai gazdaságtan kérdéseit • 1822 -ben elolvassa Jeremy Bentham Értekezés a törvényhozásról című munkáját

Az utilitarizmus • „a legnagyobb boldogság biztosítása a legtöbb ember számára” (greatest happiness for the greatest number) • a boldogság az élvezet és a fájdalom hiánya („hedonizmus”) • felicific calculus: Bentham módszere az egyes cselekedetekkel járó élvezet és fájdalom mennyiségének meghatározására • mennyiségi szemlélet: „a költészet és a pókerezés egyformán jó dolog, ha mindkettő azonos nagyságú élvezetet okoz” • politikai téren liberális szemlélet: a polgári szabadságjogok mellett és a kormányzati beavatkozással szemben

Fordulat • 1826 telén Mill depresszióba esik, majd a romantika felé fordul, és szembeszáll Bentham nézeteivel. „Szívesebben lennék egy elégedetlen Szókratész, mint egy jól hizlalt disznó. ” • Megragadja a költészet szépsége: Goethe, Coleridge, Wordsworth verseit olvassa. • 1830 -ban szenvedélyesen szerelmes lesz, választottja Harriet Taylor. • 1836 -ban édesapja meghal, és Mill publikálni kezdi új szemléletű műveit.

Főbb művei (1836 - 1848) • 1836. A politikai gazdaságtan definíciójáról • 1838. Bentham • 1843. A deduktív és induktív logika rendszere • 1844. Tanulmányok a politikai gazdaságtan néhány megoldatlan kérdéséről • 1848. A nemzetgazdaságtan alapelvei (The Principles of Political Economy with some of their Applications to Social Philosophy)

A nemzetgazdaságtan alapelvei • „a gyakorlati alkalmazás szempontjából a politikai gazdaságtan elválaszthatatlanul egybefonódik a társadalomfilozófia más ágaival [. . . ] nincs olyan gyakorlati kérdés [. . . ] amelyet kizárólag közgazdasági premisszák alapján el lehet dönteni. ” • I. kötet: A termelés „A vagyon termelése, vagyis az emberi élet és élvezet eszközeinek a föld anyagaiból való előállítása: világosan láthatólag nem valami önkényszerű dolog. Megvannak ennek saját szükségképpeni feltételei. [. . . ] Sem az anyag, sem a szellem alaptulajdonságait nincs módunkban megváltoztatni. ” • II. kötet: A vagyonmegoszlás „A termelés törvényeitől különbözőleg, a vagyonmegoszlás törvényei már egy részben emberi intézmények, mivel azon mód, amely szerint a vagyon valamely adott társadalomban szétoszlik, az ezt eszközlő határozatoktól vagy szokásoktól függ. [E] szabályok [. . . ] a különböző korban, és különböző népeknél igen különbözők. . . ”

A nemzetgazdaságtan alapelvei • III. kötet: A forgalom „A kereslet és a kínálat, vagyis a keresett és kínált mennyiség kiegyenlítik egymást. Ha nem egyenlők is valamely pillanatban: a verseny kiegyenlíti azokat; és az út és mód, amely szerint ez történik: az árak alkalmazkodása. ” • IV. kötet: A társadalomfejlődés befolyása a vagyon termelésére és megoszlására „. . . a nemzeti vagyonosodás pályája nem végtelen, [. . . ] és egykor a nyugalmi állapotnak kell következni [. . . Ez] kétség kívül felettébb kellemetlen és és lehangoló hatással volt az utolsó két nemzedék közgazdasági íróira. . . ” „Megvallom nem vagyok szerelmes abba az életeszménybe, melyet azok rajzolnak elénk, kik azt hiszik, hogy az emberiség rendeltetésszerű állapota a boldogulásért való folytonos küzdés; és hogy azon folytonos előretörekvés, lökdösődés, taszigálódzás, amely a mai társadalmi élet típusaként tűnik fel előttünk: a legkívánatosabb sors az emberiségre nézve. . . ”

A nemzetgazdaságtan alapelvei • V. kötet: A kormány befolyása „általános szabályul a laisser-faire féle elv tartandó szem előtt [. . . De] egy bizonyos korszak vagy állam bizonyos körülményei között mindig van valamely, a közérdekre valóban nagyobb fontossággal bíró oly ügy, melyre nézve [. . . ]kívánatos vagy épen szükséges, hogy maga a kormány vegye kezébe a dolgot. ” a kormány meghatározó szerepe az adózásban, segélyezésben és közoktatásban „A jó kormány minden segélyt oly alakban nyújt a népnek, hogy ez által az egyéneknél található tevékenységi szellem bármi csekély kezdete is felbátorítva tovább fejlődjék. ”

Későbbi művek • 1859. A szabadságról „Egyetlen dolog kell még, polgártársaim - egy bölcs és takarékos kormányzat, amely megakadályozza, hogy egyik ember kárt tegyen a másikban, de máskülönben szabadon hagy mindenkit saját belátása és szorgalma szerint saját boldogulására tevékenykedni, és nem veszi ki a munkás szájából a kenyeret, amit megkeresett. . . ” „. . . ha valaki is akad, akinek fizikai nyomort vagy erkölcsi megaláztatást kell elszenvednie, aki a testi szükségleteit nem elégítheti ki, vagy csak úgy, ahogy az csupán az érzéketlen baromnak megfelelő, akkor ez, ha nem is feltétlenül a társadalom bűne, pro tanto a társadalmi berendezkedés hibája. ” • 1861. A képviseleti kormányzásról • 1863. A haszonelvűség

„Csekély öröm szemlélni olyan világot, amelyben semmi sem marad a természet spontán aktivitása számára; ahol minden egyes földdarabot megművelnek [. . . ], minden felhasználhatatlan növényt vagy természetes rétet beszántanak, és kiirtanak minden olyan négylábút vagy madarat, amelyet emberi célokra nem tudnak domesztikálni. Ha a Földnek ilyen sokat el kell veszítenie bájából, én komolyan remélem, hogy az ember egy stacionárius állapottal jóval azelőtt beéri, hogy erre a szükség rákényszeríti. ”

Kérdések? Köszönöm a figyelmet!