JOHANNES GUTENBERG Ksztette Berkes Benedek Istvn JOHANNES GENSFLEISCH

JOHANNES GUTENBERG Készítette: Berkes Benedek István

JOHANNES GENSFLEISCH ZUR LADEN ZUM GUTENBERG Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg (Mainz, 1400. ? – 1468. február 3. ). Apja Friele Gensfleisch zur Laden volt, anyja Else Wyrich von Gutenberg. Német ötvösmester és feltaláló.

GUTENBERG JELENTŐSEBB MUNKÁI Első munkája egy Weltgericht című vers volt, majd egy latin nyelvkönyvet készített ugyanazzal a kezdetleges betűtípussal. Az 1448 -as évre készített, csillagászati jóslásokat is tartalmazó naptárt. Egyházi megrendelést is kapott, 3 évi bűnbocsánatot ígérő búcsúcédulák nyomtatására.

GUTENBERG JELENTŐSEBB MUNKÁI Néhány további naptár és röpiratok nyomtatása után Gutenberg nekilátott főművének, a 42 soros Bibliának az elkészítéséhez. A 641 lapot, oldalanként 42 sort tartalmazó, két hasábban szedett mű hatalmas technikai és anyagi kihívás volt a nyomdász számára. Ráadásul azért, hogy a biblia pont úgy nézzen ki, mint a kézzel készítettek, szükség volt az iniciálék és a díszítések egyedi, kézzel történő megfestésére is. A munka 5 éven keresztül tartott. Később elkészült egy 36 soros Biblia is.

GUTENBERG TALÁLMÁNYAI Mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás: Acélból mindegyik betűből egy-egy példányt kivésett. Ez volt az ún. patrica vagy bélyegző, amelyet azután egy lágyabb réz vagy bronz darabba ütött. Így keletkezett a negatív betűképet tartalmazó matrica. A matricát használta az öntőkészüléknél, a végső betű elkészítéséhez.

GUTENBERG TALÁLMÁNYAI Betűfém: Hosszú kísérletezés után találta megfelelő ötvözetet, melynek összetétele nagyrészt ólom, és bizonyos arányú antimon és ón.

GUTENBERG TALÁLMÁNYAI Kézi öntőkészülék: A könyvnyomtatás alapanyaga a patrica és a matrica alapján öntés útján sokszorosított ólombetű volt. A matricába forró, folyékony betűfémet öntöttek. Ez a kész betű bármikor, bármilyen mennyiségben, mindig ugyanolyan alakban, szélességben és magasságban utánönthető volt.

GUTENBERG TALÁLMÁNYAI Nyomdafesték: Nem volt könnyű megtalálni a kencéből, gyantából és lámpakoromból álló nyomdafesték keverékéne k helyes arányait sem.

GUTENBERG TALÁLMÁNYAI Szedő-sorjázó/szedővas: Öntöttvasból készült szerszám, melynek oldalai egymással derékszöget zárnak be. Két oldalról nyitott, zárt oldalai közül az egyik állítható és ékekkel rögzíthető. Így állítható be a kívánt sorszélesség. Ebbe a szerszámba szedték egymás után a betűket a kéziszedők, és így alakult ki a szedett szöveg.

GUTENBERG TALÁLMÁNYAI Festékező labdacs: A festéket már nem ecsettel hordták fel a nyomóformára, hanem birkabőrből készült és lószőrrel töltött labdaccsal, amely egyenletesen adagolta a festéket.

GUTENBERG TALÁLMÁNYAI Kézisajtó: A Gutenberg-féle kézisajtó két függőleges oszlopból állt, amelyeket felül vízszintes keresztgerenda tartott össze. A gerendában csavarmenet haladt keresztül, s e csavarmenet alsó végére egy vaslemez (tégely) volt erősítve. Az ugyancsak vasból készített nyomóalap, az ún. fundamentum, amelyen a nyomásra szánt forma foglalt helyet, fából készített sínpáron ki- és betolható volt. A nyomóformát a papirossal együtt betolták a tégely alá, s a csavarmenetet egy nyél segítségével lefelé hajtották, a vastégely leereszkedett, s az alája tolt szedéssel érintkezésbe jutott, ezzel a művelettel létrejött a nyomás, amelynek következtében a befestékezett szedés képe a papirosra került. Gutenberg nyomtatványait, s az ezzel a módszerrel készült 15. századi nyomtatványokat ősnyomtatványoknak nevez zük.

GUTENBERG JELENTŐSÉGE Gutenberg jelentősége abban rejlik, hogy a modern könyvnyomtatáshoz szükséges négy alapvető összetevőt: a mozgatható betűmintát, a nyomógépet, a megfelelő nyomdafestéket és a papírt egy gyártási folyamatban tudta összehangolni. A könyvnyomtatás tömegtermelési folyamattá vált.

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!