Jogszablyi vltozsok sszelltotta Aranyosin Borsodi va kistrsgi tangyigazgatsi

Jogszabályi változások Összeállította: Aranyosiné Borsodi Éva kistérségi tanügy-igazgatási szakértő 2014. 04. 16.

2013. évi CCIII. Törvény a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról Módosítja: ü A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása (óvodát érintő változás) q q 2013. évi CCXLV. Törvény egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról Módosítja: ü A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása, ü A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása q A Kormány 501/2013. (XII. 29. ) Korm. rendelete a nemzeti köznevelés tankönyv-ellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről q A Kormány 7/2014. (I. 17. ) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4. ) Korm. rendelet módosításáról Az emberi erőforrások minisztere 6/2014. (I. 29. ) EMMI rendelete az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Módosítja: ü A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20. ) OM rendelet módosítása, ü A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12. ) EMMI rendelet módosítása, ü A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21. ) EMMI rendelet módosítása, ü A 2013/2014. tanév rendjéről szóló 47/2013. (VII. 4. ) EMMI rendelet módosítása q q Az emberi erőforrások minisztere 8/2014. (I. 30. ) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26. ) EMMI rendelet módosításáról q 17/2014. (III. 12. ) EMMI rendelet A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről q 99/2014. (III. 25. ) Korm. rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30. ) Korm. rendelet módosításáról

2013. évi CCIII. törvény a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról Megjelent 2013. MK 202. szám Az Nkt. 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3 a)–(3 b) bekezdéssel egészül ki: (3). . . . Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik. (3 a). . . . életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Amennyiben ez nem teljesül, vagy azok ellenére bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyen vagy tartózkodási helyen nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető, illetve a (2) bekezdés szerinti esetben az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot.

(3 b) Amennyiben az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság felszólítás ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Amennyiben az óvodavezető, az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható. ”

Az Nkt. 95. § (7) bekezdéssel egészül ki: A 8. § (2) bekezdése és a 95. § (9) bekezdése 2015. szeptember 1 -jén lép hatályba. Nkt. 8. § (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. 2015. szeptember 1 -jén hatályát veszti: Nkt. 95. § (9) bekezdése, mely szabályozza a Kt. 24. § (3) /Kt. 24. §(3) öt éves kortól napi négy órában kötelező óvodai részvétel/ , 69. § (1) /Kt. 69. § (1) az óvodavezető adhat mentesítést öt éves kortól az óvodai részvétel alól/, 74. §-a. /az óvodai jogviszony megszűnése/.

2013. évi CCXLV. törvény egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról Megjelent a 2013. MK. 218. szám

A közalkalmazottak jogállasáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Hatályba lép: 2014. július 1. A Kjt. 20. §-a a következő (2 c)–(2 e) bekezdéssel egészül ki: 2 c)Ha a munkáltató feladatkörébe tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelése, felügyelete , gondozása vagy gyógykezelése tartozik, a közalkalmazotti jogviszony létesítésének a feltétele az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a (2 d) és (2 e) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelés.

(2 d) Közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető a) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig azzal, aki aa) a 2013. június 30 -ig hatályban volt o o o o o emberölés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 166. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban való közreműködés [1978. évi IV. törvény 168. § (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [1978. évi IV. törvény 175. § (3) bekezdés e) pont], emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (2) bekezdés a) pont és (5) bekezdés], családi állás megváltoztatása [1978. évi IV. törvény 193. § (2) bekezdés b) pont], kiskorú veszélyeztetése [1978. évi IV. törvény 195. § (1)–(3) bekezdés], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], megrontás (1978. évi IV. törvény 201– 202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont], visszaélés kábítószerrel [1978. évi IV. törvény 282/B. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, 282/B. § (5) bekezdés és (7) bekezdés a) pont],

ab) o tiltott toborzás [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk. ) 146. § (3) bekezdés], o o o o o o emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162. § (2) bekezdés], emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés a) pont], kábítószer-kereskedelem [Btk. 177. § (1) bekezdés a) és b) pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179. § (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (3) és (5) bekezdés], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés a) pont], emberkereskedelem [Btk. 192. § (4) bekezdés a) pont, (5) és (6) bekezdés], kényszermunka [Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont és (4) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk. 209. §), családi jogállás megsértése [Btk. 213. § (2) bekezdés b) pont] bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

b) azzal, aki a Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy c) azzal, aki az a) pontban meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll. (2 e) Közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető azzal, akivel szemben a (2 d) bekezdés a) pontjában meghatározott a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig; b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított két évig; c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.

A Kjt. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és – ha a (2 c) bekezdésben meghatározott közalkalmazotti jogviszonyt kíván létesíteni – vele szemben nem állnak fenn a (2 d) és (2 e) bekezdésben foglalt kizáró okok. A Kjt. 20. § (6)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: Indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja a közalkalmazottat, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, illetve – a (2 c) bekezdésben meghatározott közalkalmazotti jogviszony esetén – nem állnak fenn vele szemben a (2 d) és (2 e) bekezdésben foglalt kizáró okok. (7) Ha a közalkalmazott igazolja, hogy büntetlen előéletű, nem áll a (6) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, illetve – a (2 c) bekezdésben meghatározott közalkalmazotti jogviszony esetén – nem állnak fenn vele szemben a (2 d) és (2 e) bekezdésben foglalt kizáró okok, akkor a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a közalkalmazott részére megtéríti. A Kjt. 25. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A munkáltató köteles a közalkalmazotti jogviszonyt az Mt. 29. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal megszüntetni, ha] b) a 20. § (2) bekezdés a) pontjában, (2 d) és (2 e) bekezdésében vagy (6) bekezdésében meghatározott feltételnek való megfelelést a munkavállaló a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni, vagy a foglalkoztatást kizáró ok egyéb módon a munkáltató tudomására jut.

A Kjt. a következő 91/B. §-sal egészül ki: E törvénynek az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló 2013. évi CCXLV. törvénnyel (a továbbiakban: 1. módosító törvény) megállapított rendelkezéseit az 1. módosító törvény hatálybalépésekor fennálló közalkalmazotti jogviszonyra akkor kell alkalmazni, ha az 1. módosító törvény hatálybalépése után indul büntetőeljárás a 20. § (2 d) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása (2014. január 1 -től hatályos módosításai) Az Nkt. 27. § (11) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, a-zokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra) a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel, d) egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján – amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik – a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással váltható ki.

Az Nkt. 31. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: [Ha a nevelési-oktatási intézményt a 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott személy tartja fenn: ] (nem állami fenntartó) „f ) nem kell alkalmazni a 73. § (4) bekezdését. ” (nem állami fenntartó esetében nem kell intézményi tanácsot létrehozni, ha mindenki nem akarja) Az Nkt. 44. § (7) bekezdése a következő n)–p) ponttal egészül ki: [A (3) bekezdés c)–f) pontja szerinti nyilvántartás (a továbbiakban: alkalmazotti nyilvántartás) tartalmazza az alkalmazott] n) lakcímét, o) elektronikus levelezési címét, p) előmenetelével, pedagógiai-szakmai ellenőrzésével, pedagógus-továbbképzési kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos adatok közül pa) a szakmai gyakorlat idejét, pb) esetleges akadémiai tagságát, pc) munkaidő-kedvezményének tényét, pd) minősítő vizsgájának kinevezési okmányban, munkaszerződésben rögzített határidejét, pe) minősítő vizsgájának, minősítő eljárásra történő jelentkezésének időpontját, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás időpontját és eredményét, pf) az alkalmazottat érintő pedagógiai-szakmai ellenőrzés időpontját, megállapításait.

Az Nkt. 65. §-a a következő (8 a) bekezdéssel egészül ki: A 64– 65. § hatálya alá tartozó foglalkoztatottak (pedagógus munkakör) tekinte-tében az Mt. 148– 149. §-át valamint 151. § (1)–(4) bekezdését és 152. §-át (távolléti djí számítás módja), azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor az e törvény, valamint végrehajtási rende-lete szerinti illetménypótlékot, továbbá az intézményvezetői kereset-kiegészítést is figyelembe kell venni. A távolléti díj megállapításakor az illetménypótlékok közül azokat, amelyek a foglalkoztatottat a munkavégzés esetén a) folyamatosan megilletik, az Mt. 149. §-ának megfelelően az alapbérre, b) folyamatosan nem illetik meg, az Mt. 151. § (4) bekezdésének megfelelően a bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. Az Nkt. 65. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak rendkívüli munkavégzése díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus pótszabadságának meghatározására a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az Nkt. 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A köznevelésben az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott, a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel, b) ne álljon a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű legyen és c) cselekvőképes legyen. Az Nkt. 37. alcíme a következő 66/A. §-sal egészül ki: „ 66/A. § (1) A 66. § (1) bekezdés b) (büntetlen előélet, foglalkozástól eltiltás) pontja szerinti feltétellel összefüggésben az alkalmazással vagy megbízási jogviszonnyal érintett személyre – ha a jogviszonyával összefüggésben törvény eltérően nem rendelkezik – a (2) és (3) bekezdést kell alkalmazni. (2) Azt a tényt, hogy az alkalmazással vagy megbízási jogviszonnyal érintett személy megfelel a 66. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek (büntetlen előéletű, nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt) , az alkalmazással vagy megbízási jogviszonnyal érintett személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

Az Nkt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „ 80. § (1) Az oktatásért felelős miniszter az országos mérési feladatok keretében gondoskodik a nevelésioktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenység meréséről, értékeléséről. (kimaradt: a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata) Az alapkészségek, képességek országos mérésének minden tanévben ki kell terjednie a köznevelés hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán a nappali rendszerű iskolai oktatás munkarendje szerinti tanuló esetében a szövegértési (kimarad : olvasási) és a matematikai (alapkészség helyett) eszköztudás fejlődésének vizsgálatára. Az iskola vezetője, a tanuló és a pedagógus – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesz az országos mérés, értékelés feladatainak végrehajtásában.

(4) Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon a hivatalban kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára , foglalkozására vonatkozó adatokat. A keletkezett adatokat az intézmény nem ismerheti meg. (korábban visszaküldhető volt) ÚJ (5) A merési rendszerben használt mérési azonosítóval a hivatal egyéni szinten, de személyazonositásra alkalmatlan módon, a köznevelési és felsőoktatási intézmények hatékonyságának elemzése céljából közvetlenül összekapcsolhatja a tanuló mérési, illetve egyéb iskolai, érettségi, középfokú és felsőoktatási felvételi teljesítményére, eredményére, valamint egyéb, a köznevelési és felsőoktatási továbbhaladására vonatkozó, általa nyilvántartott adatokat. ÚJ (8)A hivatal az országos merésnek, értékelésnek a tanulóra vonatkozó feldolgozott adatait a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi. ÚJ (9) Az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott mérési időszakban tanévenként, az iskola az 1− 4. évfolyamán tanulók kivételével, valamennyi évfolyamon megszervezi a nappali rendszerű iskolai oktatás munkarendje szerint tanulok bevonásával a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. Az érintett tanuló fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskolai testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi. ”

Az Nkt. 83. § (2) bekezdés a)–b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A fenntartó) „a) e törvényben foglalt keretek között – az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével – dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, nevének megállapításáról, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, fenntartói jogának átadásáról, b) dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról,

Az Nkt. 91. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel, kivéve, ha tanulmányait magántanulóként Magyarországon folytatja. Az Nkt. 98. §-a a következő (17)–(18) bekezdéssel egészül ki: (17) Az általános iskola 5– 8. évfolyamán és az alapfokú művészeti iskolában a drámapedagógia tantárgyat tanítói és drámapedagógus szakirányú szakképzettséggel rendelkező pedagógus is taníthatja. (18) Ha az intézményvezetői megbízásra irányuló pályázati eljárás azért nem vezetett eredményre, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel, akkor legfeljebb egyszeri alkalommal két évre szóló intézményvezetői megbízás adható olyan személynek is, aki az intézményvezetői megbízás többi feltételének megfelel, rendelkezik pedagógus-szakvizsgával és megbízásával egyidejűleg vállalja az intézményvezetői szakképzettség megszerzését. Az e bekezdés szerinti megbízás pályázat nélkül további három évvel meghosszabbítható, amennyiben az érintett az intézmény-vezetői megbízását követően az intézményvezetői szakképzettséget megszerezte.

45. § (6) bekezdésében a „Halmozottan hátrányos helyzetű” szövegrész helyébe a „Hátrányos helyzetű” szöveg, (6) Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén (korábban: halmozottan hátrányos helyezet volt) az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. 98. § (16) bekezdésében az „aki felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképzettséggel” szövegrész helyébe az „aki testnevelő-edzői szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítéssel” szöveg, Teljes jogszabályi bekezdés: (16) Ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést, akkor a testnevelés tantárgy tanítására határozott időre, legfeljebb a 2019 /2020. tanév kezdetéig alkalmazható, aki testnevelő-edzői szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítéssel rendelkezik.

Nkt. 3. melléklet módosítása 15 16 fejlesztő pedagógus Óvodapszichológus/i skolapszichológus és óvodapedagógus vagy gyógypedagógus vagy tanító vagy tanár, pszichológus tanácsadás és iskolapszichológia szakirányon, pedagógiai szakpszichológus óvoda- és iskola szakpszichológus tanácsadó szakpszichológus bármely pedagógus (óvodapedagógus, tanító, tanár, szociálpedagógus) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség, oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakirányon

18 20 Konduktor Gyógypedagógus konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító), konduktor(óvodapedagógus), speciális pedagógia szakos tanár és szakpedagógus és konduktor vagy konduktor-tanító vagy konduktoróvodapedagógus a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógiai terapeuta, speciális pedagógia szakos tanár és szakpedagógus vagy okleveles gyógypedagógus vagy gyógypedagógia-tanár és a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógiai terapeuta

2014. szeptember 1 -től hatályos A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt. ) 9. § a következő (11) bekezdéssel egészül ki: (11)A köznevelési intézmény – ideértve a 7. § (4) bekezdése szerint alapított intézményt is – köteles a gyermekek, tanulók számára hozzáférhető, internet hozzáféréssel rendelkező számítógépeket a gyermekek, tanulók védelmét lehetővé tevő, könnyen telepíthető és használható, magyar nyelvű szoftverrel ellátni a gyermekek és tanulók harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődése védelmének érdekében. Az Nkt. 46. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A tanuló joga különösen, hogy) „c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást, lelki, testi és értelmi fejlődését elősegítő védelemben részesüljön a köznevelési intézmény által biztosított számítógépeken való internet-hozzáférés során, ”

A Kormány 7/2014. (I. 17. ) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4. ) Korm. rendelet módosításáról Megjelent a MK 4. szám A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4. ) Korm. rendelet a 11. §-sal egészül ki és a (2) bekezdés értelmében ez alapján 2014. március 31 -ig vizsgálják felül a pedagógiai programjukat. Az iskolák a 2014/2015. tanévben az (1) bekezdés alapján felülvizsgált pedagógiai programjuk szerint kezdik meg a nevelő-oktató munkát. ” 1. melléklet a 7/2014. (I. 17. ) Korm. rendelethez [Melléklet a 110/2012. (VI. 4. ) Korm. rendelethez] 1. Az R. Mellékletének I. 2. 1. A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok cím Az idegennyelv-oktatás alcím helyébe a következő rendelkezés lép: „Az idegennyelv-oktatás Az első idegen nyelv oktatása legkésőbb az általános iskola 4. évfolyamán kezdődik. Amennyiben az 1 -3. évfolyam idegennyelv-oktatásában képzett pedagógus alkalmazása megoldható, és az iskola pedagógiai programja erre lehetőséget ad, az első idegen nyelv oktatása ezen évfolyamokon is megkezdhető. Az első idegen nyelv megválasztásakor – amely az angol, német, francia, továbbá a kínai lehet – biztosítani kell, hogy azt a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhassák. A második idegen nyelv oktatása a 7. évfolyamon kezdődhet. A középiskolákban az érettségi idejére biztosítani kell az első idegen nyelv legalább B 1 szintű elsajátítását. A középiskolákban második idegen nyelvként szabad választás szerint oktathatók a különböző nyelvek. ” További módosítások a rendelet 1. sz. mellékletében

Az emberi erőforrások minisztere 6/2014. (I. 29. ) EMMI rendelete az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Megjelent 2014. MK 11. szám

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20. ) OM rendelet módosítása 2. § Hatályát veszti a) az OM rendelet 1. számú melléklet II. Enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák (1– 8. évfolyam) előkészítő szakiskolák (9– 10. évfolyam) speciális szakiskolák 9– 10. évfolyamai számára című kerettanterve (2015. szeptember 1 -től hatályos), b) az OM rendelet 1. számú melléklete a II. Enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák (1– 8. évfolyam) előkészítő szakiskolák (9– 10. évfolyam) speciális szakiskolák 9– 10. évfolyamai számára című kerettanterve kivételével. (Hatályba lép: a kihirdetés másnapján)

3. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21. ) EMMI rendelet módosítása A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21. ) EMMI rendelet (a továbbiakban: kerettantervi rendelet) 2. §-a a következő (7 a)–(7 b) bekezdéssel egészül ki: „(7 a) Az iskola a magyar nyelv és irodalom tantárgyat magyar nyelv és irodalom tantárgyakra bonthatja. (7 b) Az iskola a nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyat nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyakra bonthatja. ”

A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12. ) EMMI rendelet módosítása A 48/2012. (XII. 12. ) EMMI rendelet (a továbbiakban: pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról szóló rendelet) 3. alcíme a következő 15/A. §-sal egészül ki: „ 15/A. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a tantárgygondozó szaktanácsadást. (2) Szaktanácsadó az lehet, aki a) az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, b) pedagógus–szakvizsgával rendelkezik, c) köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tízéves szakmai gyakorlatot szerzett, és d) a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22. ) Korm. rendelet alapján akkreditált pedagógustovábbképzés keretében elvégezte az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által alapított, a szaktanácsadásban résztvevő személy szakterületéhez illeszkedő tantárgygondozói továbbképzést. (3) A (2) bekezdésben előírt feltételeket az is teljesíti, aki a) a (2) bekezdésben meghatározott pedagógus-továbbképzésben oktatóként részt vett legalább húsz óra időtartamban, vagy b) az adott szakterület nemzetközileg vagy országosan elismert képviselője. (4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételnek való megfelelést szakmai önéletrajzzal és legalább két szakmai ajánlással, továbbá publikációs jegyzékkel kell igazolni. (5) Az országos tantárgygondozó szaktanácsadás szakmai irányítását az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet látja el. ”

26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A szaktanácsadói tevékenységet az alábbi szakterületeken kell megszervezni: a) Tantárgygondozói szakterületek: aa) Óvodapedagógusi, ab) Tanítói, ac) Magyar nyelv és irodalom, ad) Idegen nyelv (a nyelv megjelölésével), ae) Matematika, af) Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek, Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, Hon- és népismeret, ag) Erkölcstan, Etika, Filozófia, ah) Biológia, Egészségtan, Természetismeret, ai) Fizika, Természetismeret, aj) Kémia, Természetismeret, ak) Földrajz, Természetismeret, al) Művészetek, am) Informatika, an) Technika, Életvitel és gyakorlat, ao) Testnevelés és sport, ap) Alapfokú művészetoktatási, ar) Szakképzési (a szakmacsoport megnevezésével), as) Kollégiumi, at) Iskolai könyvtári, b) Nemzetiségi szakterület (a nyelv megjelölésével), c) Intézményfejlesztési szakterület, d) Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület, e) Konfliktuskezelési szakterület, f) Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület, g) Pedagógiai mérés-értékelési szakterület. ”

99/2014. (III. 25. ) Korm. rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30. ) Korm. rendelet módosításáról Megjelent MK 43. szám Az Ép. r. 10– 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „ 10. § (1) A miniszter minden év február utolsó napjáig közzéteszi a következő naptári évre vonatkozóan a lebonyolításra kerülő minősítő vizsgák és a minősítési eljárások számát (a továbbiakban: minősítési keretszám), a minősítő vizsgák és minősítési eljárások szervezésének központi szabályait és a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeit. (2) A miniszter a minősítési keretszámot a kötelező minősítő vizsgák és minősítési eljárások száma, a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások lebonyolításához rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, valamint a központi költségvetési keret biztosította lehetőségek figyelembevételével határozza meg.

(3) A kötelező minősítő vizsga, minősítési eljárás időpontját az intézményvezető a kinevezést, a munkaszerződés megkötését, a kinevezés, munkaszerződés módosítását követő egy munkanapon belül, a foglalkoztatási jogviszony megszűnését vagy szünetelését a megszűnést vagy a szünetelés kezdetét követő öt munkanapon belül rögzíti az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben. (4) A pedagógus – a nem kötelező minősítési eljárásra történő jelentkezését az adott év április 30 -áig kezdeményezi az intézményvezetőnél, megjelölve a minősítés során elérni kívánt fokozatot, tanár esetén a minősítési eljárásra kijelölt tantárgyként a jelentkezés tanévében általa legmagasabb óraszámban tanított tantárgyat. Minősítő vizsga esetén a jelentkezést az intézményvezető (3) bekezdés szerinti adatrögzítése helyettesíti azzal, hogy ez esetben is meg kell jelölni a gyakornok által a jelentkezés tanévében legmagasabb óraszámban tanított tantárgyat.

(5) Az intézményvezető a pedagógus jelentkezését május 10 -éig rögzíti az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben, amely informatikai támogató rendszer a jelentkezéshez való hozzáférést a kormányhivatal számára lehetővé teszi. Az intézményvezető a pedagógus minősítő vizsgára, minősítési eljárásra való jelentkezésének rögzítését nem tagadhatja meg. (6) A beérkezett jelentkezéseket a kormányhivatal ellenőrzi, és az adott év május 31 -éig jóváhagyja az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben.

(7) A miniszter az OH javaslata alapján elkészített minősítési tervben minden év június 20 -áig dönt a tárgyévet követő évben minősítő vizsgán, minősítési eljárásban részt vevő pedagógusokról. A miniszter a döntésről legkésőbb minden év június 30 -áig az OH által működtetett informatikai támogató rendszer útján értesíti a pedagógust, az intézményvezetőt és a kormányhivatalt a döntésről. (8) A minősítési tervbe fel kell venni azt a gyakornokot, aki minősítő vizsgára jelentkezett, valamint – az Nkt. 97. § (19) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – azt a pedagógust, akinek a minősítési eljárásban e rendelet szerint kötelező a részvétele. A kötelező minősítésben részt vevők felvételét követően fennmaradó, illetve az időközben – a foglalkoztatási jogviszonyuk megszűnésére vagy szünetelésére tekintettel – kiesett jelentkezők miatt felszabaduló minősítési keretszám elosztása a fővárosban és megyénként, továbbá munkakörönként arányosan, a jelentkezők szakmai gyakorlatának és a különös feltételeknek történő megfelelés figyelembevételével folyamatosan történik.

(10) A minősítési tervben szereplő pedagógusok minősítésére a jelentkezést követő naptári évben kerül sor. Pl. Ha 2014. ápr. 30 -ig jelentkezik a pedagógus ( 8 év szakmai gyakorlat + szakvizsga, 30 év szakmai gyakorlat+ gyakornok) és jóváhagyták a jelentkezését, akkor minősítő vizsgára és eljárásra 2015 -ben kerül sor , ez a 2014/2015 -ös tanév második és a 2015/2016 -os tanév első félévét érinti. (11) Az intézményvezető köteles a jelentkező minősítő vizsgán, minősítési eljárásban való részvételét biztosítani. A minősítő vizsgán, a minősítési eljárásban való részvétel napját munkaidőként kell figyelembe venni.

11. § (2) A kormányhivatal minden év július 31 -éig az OH által működtetett informatikai támogató rendszer útján értesíti az (1) bekezdés szerint kijelölt szakértőket és az őket foglalkoztató intézmények vezetőit. (3) Az intézményvezető a kijelölt szakértők tekintetében az adott év szeptember 1 -jéig az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben rögzíti a munkahét azon napját, amikor a szakértőt a 4. § (5) bekezdése szerint a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíti. (4) A kormányhivatal az adott év szeptember 30 -áig meghatározza a minősítési tervben szereplő pedagógusok minősítő vizsgájának, minősítési eljárás esetében a portfólióvédésének időpontját, a minősítő bizottság elnökét és tagjait, majd erről az OH által működtetett informatikai támogató rendszer útján értesíti az érintett pedagógust, a minősítő bizottság elnökét és tagjait, valamint a szakértőt foglalkoztató intézmény vezetőjét. (5) Az érintett pedagógus, a szakértő, valamint a pedagógust, a szakértőt foglalkoztató intézmény vezetője a körülmény felmerülésétől vagy annak tudomására jutásától számított öt munkanapon belül köteles értesíteni a kormány-hivatalt minden olyan körülményről, amely a minősítő vizsga, minősítési eljárás lebonyolítását akadályozza vagy veszélyezteti. A minősítő vizsga, a minősítési eljárás esetében a portfólióvédés időpontját, valamint a minősítő bizottság elnökének, tagjainak kijelölését a kormányhivatal indokolt esetben, az érintettekkel történő egyeztetést követően módosíthatja, erről haladéktalanul értesíti az érintetteket.

(6) Ha a pedagógus neki fel nem róható okból nem tud részt venni a minősítő vizsgán, minősítési eljárásban, a kormányhivatal új időpontot jelöl ki a számára. E szabály alkalmazásában a pedagógusnak fel nem róható ok minden olyan a részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartására. (7) A minősítő bizottság elnöke a (4) bekezdés szerint kijelölt időpont előtt tizenöt nappal felveszi a kapcsolatot a minősítő vizsgán, minősítési eljárásban részt vevő pedagógussal, a minősítő bizottság tagjaival, a pedagógust foglalkoztató intézmény vezetőjével, és egyezteti a minősítő vizsga, minősítési eljárás részletes menetét. (8) A pedagógus a jelentkezés évének november 30. napjáig feltölti a portfólióját az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe. Ha a minősítési eljárás (4) bekezdés szerint kijelölt időpontja a következő tanévre esik, a pedagógus az azt megelőző tanítási év végéig módosíthatja portfólióját, amikor a minősítésre sor kerül.

(10) A minősítő vizsgán, minősítési eljárásban részt vett pedagógus az értékelést követő tizenöt napon belül értékelő lapot tölthet ki a minősítő bizottság elnökéről és a szakértőkről az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben. Az OH által működtetett informatikai támogató rendszer az értékelő lapot elérhetővé teszi a pedagógus, a szakértő, a minősítő bizottság elnöke, a pedagógust foglalkoztató intézmény vezetője és a kormányhivatal számára. (11) A minősítő bizottság a minősítő vizsga, minősítési eljárás esetében a portfólióvédés időpontjától számított tizenöt napon belül döntést hoz. Az értékelés részletes eredményét, valamint a minősítő bizottság döntését, a döntést követő öt napon belül, de legkésőbb a minősítő vizsga, minősítési eljárás évének utolsó munkanapjáig a minősítő bizottság elnöke rögzíti az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben.

(12) A kormányhivatal a minősítés eredményéről a (11) bekezdésben meghatározott adatrögzítést követő hét napon belül tanúsítványt állít ki, amelyet a minősítő bizottság elnöke és a kormányhivatal megbízott vezetője állít ki. ” (2) Az Ép. r. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A (2) bekezdés szerint díjköteles minősítő vizsga, minősítési eljárás esetén a pedagógus díjfizetési kötelezettségét a 10. § (7) bekezdése szerinti értesítést köve-tő tizenöt napon belül a (2) bekezdés szerint teljesíti. A díjfizetés elmulasztása esetén a jelentkezés érvénytelen, és a kormányhivatal törli a jelentkezést a minősítési tervből. ”

Az Ép. r. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik a 13. § (1) bekezdése szerinti (pedagógus, pedagógiai szkértő, előadó stb) jogviszonyban megszerzett két év szakmai gyakorlattal, de bármely más munkakörben, vagy részben a 13. § (1) bekezdésében foglalt jogviszonyban, részben más munkakörben legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra. ”

Az Ép. r. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4) bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra. ”

Az Ép. r. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „ 27. § A 22. § (2) bekezdése (intézményvezető megbízás lejárata csak júl. 1. és aug. 15 -e közé eshet), a 26. § (1) és (2) bekezdése kivételével (egy vezetőnek mindig az intézményben kell tartózkodni) a 10. alcímet az egyházi és a magánintézményekben nem kell alkalmazni, amennyiben a munkáltató mellőzi a pályázatot. ” Az Ép. r. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az e §-ban foglaltakat a 2. mellékletben felsorolt valamennyi munkakörben alkalmazni kell. Ha a közalkalmazott a „B”–„D” fizetési osztályba került besorolásra, illetménye nem lehet kevesebb a garantált bérminimum összegénél. ” Az Ép. r. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Gyógypedagógiai pótlékra jogosult a nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott is, feltéve, hogy kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy, ha a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya az intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot. A pótlék mértéke megállapításának alapja a közalkalmazott besorolásánál figyelembe vett végzettségi szintnek megfelelő illetményalap. ”

Az Ép. r. 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlékra a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott is jogosult a 16. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek szerint. ”

Az Ép. r. 36. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépését követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt. -nek és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című 138/1992. (X. 8. ) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Kjt. vhr. ) a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A gyakornok kérelmére e rendeletnek a gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha jogviszonya e rendelet hatálybalépése előtt keletkezett. Az Mt. hatálya alá tartozó pedagógust két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

36. § (2) A 2013. szeptember 1 -jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus minősítési eljárása során 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között a 3. § (1) bekezdésében meg-határozott, a minősítési eljárásra történő jelentkezéshez szükséges szakmai gyakorlat időtartamára vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni. A 2013. szeptember 1 -jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014 -ben kezdeményezheti a minősítési eljárást. A saját kezdeményezésre induló minősítési eljárás feltételeként előírt szakmai gyakorlat idejébe, a gyakornoki időben megszerzett szakmai gyakorlat kivételével be kell számítani a 2013. szeptember 1. előtt megszerzett szakmai gyakorlatot is. ”

Köszönöm a figyelmet!

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott esetében a magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat a 13. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül: a) a család-, gyermek- és ifjúságvédelem területén egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött szakmai munkakörben, vezető beosztásban, b) a szociális-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói, terepkoordinátori tevékenységgel, valamint c) a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében a gyermek- és ifjúságvédelem országos irányításával összefüggő munkakörben eltöltött szakmai tevékenységgel is megszerezhető. ” 8. § (1) Az Ép. r. 17. § (1) bekezdésének 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében) „ 21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása, valamint” (rendelhető el. ) (2) Az Ép. r. 17. § (1) bekezdése a következő 22. ponttal egészül ki: (A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében) „ 22. a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára” (rendelhető el. )