JOGI ISMERETEK dr Vincze Gbor 2014 november 22

JOGI ISMERETEK dr. Vincze Gábor 2014. november 22. 1

1. Magyarország jogrendszerének felépítése, a jogforrás fogalma. 2

Jogrendszer fogalma: Egy adott állam hatályos jogszabályainak és egyéb jogi előírásainak a rendezett összessége. Jogforrás fogalma 2 értelemben: 1. Az ún. „belső jogforrás” a jogalkotó szervet jelöli (pl. Országgyűlés, Kormány, stb. ) 2. Az ún. „külső jogforrás” a jog megjelenési formáját jelenti (pl. törvény, kormányrendelet, stb. ) 3

Jogforrások hierarchiája: A jogi normák alá-fölérendeltségi viszonya az adott állam jogrendszerében. A jogalkotó állami szervek hierarchiájához igazodik. Az alacsonyabb szintű jogszabály a magasabb szintűvel ellentétes nem lehet.

Magyarország jogrendszerének felépítése Jogalkotó szerv Országos szintű Helyi szintű Jogszabály Országgyűlés Alaptörvény, sarkalatos törvény, törvény Kormányrendelet Magyar Nemzeti Bank Elnöke MNB rendelet Miniszterelnöki rendelet Miniszterek Miniszteri rendelet Önálló szabályozó szerv elnöke Rendelet Helyi önkormányzatok képviselő-testülete Önkormányzati rendelet 5

A jogforrások és azok hierarchiája a jogszabályok esetében 1) Alaptörvény: Magyarország jogrendszerének alapja 2) Sarkalatos törvény: Alaptörvény nevesíti a tárgyköröket; jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadával fogadható el; ilyenek pl. az egyházakról szóló törvény 3) Törvény 4) Kormányrendelet, Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete 5) miniszterelnöki rendelet, miniszteri rendelet 6) önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete 7) önkormányzati rendelet

Közjogi szervezetszabályozó eszközök, mint jogforrások Nem jogszabályok, jogszabállyal nem lehetnek ellentétesek. Az állampolgárok számára jogokat és kötelezettségeket nem állapíthatnak meg, de az adott szervezetrendszeren belüli személyeket, szerveket kötelezik. 2 csoportja: 1. normatív határozat: kiadhatja az Országgyűlés, Kormány, helyi önkormányzat képviselő-testülete, stb. 2. normatív utasítás: miniszter, MNB elnöke, központi államigazgatási szerv vezetője, stb. 7

2. A törvényhozói, végrehajtói és bírói szervek szétválasztása. A Magyarországon érvényben lévő rendszer. 8

A hatalmi ágak megosztásának elve A közhatalom gyakorlása során megvalósítandó feladatok: 1. Szabályozni kell az életviszonyokat (törvényhozó hatalom) 2. Gondoskodni kell a megalkotott szabályok végrehajtásáról (végrehajtó hatalom) 3. Bíráskodni kell a szabályok megsértői felett (bírói hatalom) 9

A hatalmi ágak megosztásának elve Államszervezeti elv, melynek lényege, hogy a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom ne egy kézben összpontosuljon! Amennyiben a fenti követelmény nem valósul meg, az visszaélésekhez vezet a hatalom részéről (önkényuralmi rendszerek). 10

A hatalmi ágak megosztása Magyarországon 1. Törvényhozó hatalom: Országgyűlés Magyarország legfelsőbb államhatalmi népképviseleti szerve az Országgyűlés. és Legfőbb feladatai a törvényalkotás és a végrehajtó hatalom ellenőrzése. Az országgyűlést képviselők alkotják, akiket az állampolgárok választanak meg négy évre. 11

A hatalmi ágak megosztása Magyarországon 2. Végrehajtó hatalom: Kormány A végrehajtó hatalom csúcsszerveként működő kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A kormányt a miniszterelnök vezeti, akinek legfőbb feladata, hogy meghatározza a kormány politikájának általános irányát. A miniszterek pedig egy-egy szakterületet irányításáért felelősek. 12

A hatalmi ágak megosztása Magyarországon 3. Bírói hatalom: bíróságok Jogalkalmazó tevékenységet folytatnak, munkájukat a jogszabályokban foglaltaknak megfelelő rend alapján végzik. Feladatuk a jogsértések megállapítása, a jogviták eldöntése, vagy a jogkövető magatartás kikényszerítése. A bíróságok konkrét ügyekben járnak el, melyeket alapjában véve két nagy kategóriába sorolhatjuk: büntetőjogi és polgári peres ügyek. Ugyanakkor a bíróságok hatáskörébe tartozik az úgynevezett közigazgatási bíráskodás is. 13

A hatalmi ágak egyensúlya Ma már sokkal inkább a hatalmi ágak egyensúlyáról beszélhetünk: - a hatalmi ágak önállóan léteznek, de - különböző felügyeleti jogosítványokkal rendelkeznek egymás felett (pl. Alkotmánybíróság megsemmisítheti az alaptörvény ellenes jogszabályokat, a bíróságok felülvizsgálhatják a közigazgatási határozatok törvényességét, végrehajtó hatalom Országgyűlésnek felelősséggel tartozik). 14

3. A jogszabályok szerkezeti elemei: - hipotézis, - diszpozíció, - szankció. 15

A jogszabály fogalma A jog konkrét megjelenési formája: általános érvényű, mindenkire kötelező magatartásszabály, melyet az arra felhatalmazott állami szerv megalkotott és közzétett, érvényesülését akár a kényszer eszközével is biztosítja. 16

A jogszabály szerkezeti elemei 1. Tényállás (hipotézis) 2. Rendelkezés (diszpozíció) 3. Jogkövetkezmény (szankció) 17

1. A jogszabály tényállása a hipotézis A tényeknek olyan összessége, amelyhez valamilyen joghatás fűződik. A tényállás lehet: - nyitott vagy - zárt. 18

Nyitott tényállás A jogalkotó nem írja körül pontosan a tényállást. Btk. 160. § (1) bekezdés: „Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. ” (Nyitott törvényi tényállás: A jogalkotó a konkrét magatartást nem határozza meg, csak az eredményt: más ember megölését. ) 19

Zárt tényállás A jogalkotó tételesen, taxatíve, pontosan meghatározza a tényálláselemeket, amelyek fennállása esetén a jogszabályban előírt magatartást kell tanúsítani. Gktv. 8/A. § (1) bekezdés: „A cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet a cégjegyzékbe való bejegyzését, az egyéni vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott bejelentés alapján történő nyilvántartásba vételét követő öt munkanapon belül köteles a székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni. ” 20

2. A rendelkezés (diszpozíció) Meghatározza a követendő magatartást. Jellege alapján lehet: - kogens (kötelező) vagy - megengedő: két legjellemzőbb megjelenési formája): - diszpozitívitás (eltérést engedő – szerződések szabályai) - diszkréció (mérlegelési jogkört biztosít az állami szervek számára) 21

3. Jogkövetkezmény (szankció) Kétféle jogkövetkezmény lehet: 1. Szankció: a büntetést, joghátrányt jelenti, amit a törvény a rendelkezés megsértése miatt kilátásba helyez. 1. 1 A szankció lehet vagyoni: a jogsértő vagyonával szemben alkalmazott hátrány (ingatlan adásvétel 30 napon túli földhivatalhoz benyújtása mulasztási bírságfizetéssel jár. ) 22

3. Jogkövetkezmény (szankció) 1. 2 A szankció lehet személyi: a jogsértő személyével szemben alkalmazott hátrány (pl. szabadságvesztés) 1. 3 A szankció lehet érvénytelenségi: a jogszabállyal ellentétes magatartás nem jár a kívánt joghatással (a cselekvőképtelen személy általkötött adásvételi szerződés érvénytelen) 2. Joghatás: akkor áll be, ha valaki a rendelkezésnek megfelelő magatartást tanúsít. Pozitív. 23

4. A jog fogalma, a jogszabályok érvényessége és hatályossága közti különbségek. 24

A jog fogalma A jog állami kényszereszközökkel kikényszeríthető általános magatartásszabály. A jog az állam által alkotott vagy szankcionált, és a társadalom valamennyi tagjára kötelező, végső soron kikényszeríthető magatartási szabályok összessége. 25

A jogszabályok érvényessége A jogszabály érvényes, ha: 1. a jogalkotásra felhatalmazott szerv alkotta meg, 2. a jogszabály illeszkedik a jogforrási hierarchiába, 3. azt az előírt eljárási szabályok szerint alkották meg, 4. az előírt helyen és módon kihirdették. 26

Magyarország hivatalos lapja a Magyar Közlöny, amelyben ki kell hirdetni: - a törvényt, - a kormányrendeletet, - a miniszterelnöki és miniszteri rendeletet, - az MNB elnökének rendeletét, - az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletét. 27

A jogszabályok hatályossága A jogszabály hatályossága azt jelenti, hogy az adott jogszabály alkalmazható, végrehajtható. A hatály 4 különböző fajtája: 1. személyi hatály, 2. időbeli hatály, 3. területi hatály, 4. tárgyi hatály.

Területi (földrajzi) hatály Milyen földrajzi területen kell alkalmazni az adott jogszabályt? Ez lehet: - az egész ország területe, - de lehet csak egy meghatározott része (település, megye, stb. ) is. A helyi önkormányzat rendelete csak az önkormányzat közigazgatási területén lehet hatályos.

Személyi (alanyi) hatály Kire alkalmazható, kire vonatkozik a jogszabály? Azok a személyek, akikre a jogszabály jogokat és kötelességeket határoz meg. Ezek lehetnek: - Magyarország területén a természetes személyek vagy más néven magánszemélyek (ők lehetnek akár magyar, akár külföldi állampolgárok is), - jogi személyek (pl. kft. ), illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (pl. bt. ).

Időbeli hatály Mikortól (meddig) kell alkalmazni a jogszabályt? - Azonnali hatály: a kihirdetése napján lép hatályba a jogszabály. - Visszaható hatály: a kihirdetéshez képest korábbi időponttól teszi alkalmazhatóvá a jogszabályt. (Jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. ) - Jövőbeli hatály: a jogszabály a kihirdetéshez képest későbbi időponttól hatályos.

Tárgyi hatály Milyen ügyekben, milyen jogviszonyokra kell alkalmazni a jogszabályt? A jogszabály akkor veszti hatályát, ha: - jogszabály hatályon kívül helyezi, vagy - az adott jogszabályban meghatározott határidő lejár, vagy - Alkotmánybíróság megsemmisíti. 32

5. A törvény és a rendelet közötti különbségek. 33

Magyarország jogrendszerének felépítése Jogalkotó szerv Országos szintű Helyi szintű Jogszabály Országgyűlés Alaptörvény, sarkalatos törvény, törvény Kormányrendelet Magyar Nemzeti Bank Elnöke MNB rendelet Miniszterelnöki rendelet Miniszterek Miniszteri rendelet Önálló szabályozó szerv elnöke Rendelet Helyi önkormányzatok képviselő-testülete Önkormányzati rendelet 34

Alaptörvény, sarkalatos törvény, törvény Alaptörvény: Jogalkotó szerv az Országgyűlés. A legmagasabb szintű jogi norma, amely tartalmazza az állam felépítésével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Nem lehet olyan jogszabályt hozni, amely ellentétes azzal. Sarkalatos törvény: Jogalkotó szerv az Országgyűlés. Minősített (2/3 -os) többséget igénylő törvényhozási tárgykörök (pl. a helyi önkormányzatokról; a bíróságról, stb. ) 35

Alaptörvény, sarkalatos törvény, törvény Törvény: Jogalkotó szerv az Országgyűlés. Egyszerű többséget (több mint az országgyűlési képviselő fele) igénylő törvényhozási tárgykörök (pl. Büntető Törvénykönyv, Polgári Törvénykönyv). 36

Rendeletek Nem az Országgyűlés, hanem az alábbi szervek alkotják törvényben kapott felhatalmazás alapján: Kormányrendelet: Jogalkotó szerve a Kormány. A Kormány a feladatkörében rendeleteket bocsát ki. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. Miniszterelnöki rendelet: Jogalkotó szerve a miniszterelnök. Nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabályokkal. 37

Rendeletek Nem az Országgyűlés, hanem az alábbi szervek alkotják törvényben kapott felhatalmazás alapján: Miniszteri rendelet: Jogalkotó szerve az illetékes miniszter. A miniszter a feladatkörében rendeleteket bocsát ki. Nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabályokkal. MNB elnökének rendelete: Jogalkotó szerve az MNB elnöke. (Pl. a jegybanki alapkamat mértékéről) 38

Rendeletek Nem az Országgyűlés, hanem az alábbi szervek alkotják törvényben kapott felhatalmazás alapján: Önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete: Jogalkotó szerve az önálló szabályozó szerv vezetője. Az önálló szabályozó szerv vezetője feladatkörében rendeleteket bocsát ki. (Pl. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke) 39

Rendeletek Nem az Országgyűlés, hanem az alábbi szervek alkotják törvényben kapott felhatalmazás alapján: Önkormányzati rendelet: Jogalkotó szerve a helyi önkormányzat képviselő-testülete. Területi hatálya csak a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. (Pl. helyi önkormányzat költségvetése, helyi adók megállapítása) 40

6. Az állam definíciója, szerepe, kormányformák. A történeti és a kartális alkotmány. 41

Az állam definíciója, szerepe, funkciói Az állam definíciója: egy meghatározott területen élő népesség felett gyakorolt közhatalom. Az állam szerepe: az állam ún. „objektív szükséglet”, vagyis a társadalmi lét fönnmaradásához, a társadalmi újratermelési folyamat zavartalan bonyolódásához szükséges. 42

Az állam definíciója, szerepe, funkciói Az állam definíciója: egy meghatározott területen élő népesség felett gyakorolt közhatalom. Az állam szerepe: az állam ún. „objektív szükséglet”, vagyis a társadalmi lét fönnmaradásához, a társadalmi újratermelési folyamat zavartalan bonyolódásához szükséges. Az állam fő funkciói: - társadalom és természet viszonyainak befolyásolása; - gazdasági funkciók; - politikai-igazgatási funkciók; - ideológiai-kulturális funkciók; - külpolitikai funkciók; - nemzetközi együttműködési funkciók. 43

Kormányforma fogalma A kormányforma: a hatalommegosztás konkrét, normatív módon meghatározott formája, az államhatalmi ágak (parlament, államfő, kormány) közjogilag szabályozott együttműködését jelenti. 4 kormányforma között tehetünk különbséget: 44

Kormányformák 4 kormányforma különböztethető meg: 1. Parlamentáris monarchia (Anglia): A végrehajtó hatalomnak formálisan két csúcsszerve van: az uralkodó és a kabinet. A parlament szerepe a meghatározó. A végrehajtó. hatalom feje a király, de igazi jogosítványai nincsenek, sem politikailag, sem jogilag nem felel tevékenységéért. 45

Kormányformák 4 kormányforma különböztethető meg: 2. Prezidenciális köztársaság (USA): A végrehajtó hatalom csúcsszerve az elnök, ami ötvözi a miniszterelnöki és a köztársasági elnöki funkciót. A kongresszus előtt politikai felelősséggel nem tartozik, a kongresszus nem vonhatja meg tőle a bizalmat. Az elnök a hatalmat az általa kinevezett minisztereken keresztül gyakorolja, ők sem felelősek a kongresszusnak. 46

Kormányformák 4 kormányforma különböztethető meg: 3. Félprezidenciális köztársaság (Franciaország): Átmeneti kormányforma a parlamentáris és a prezidenciális köztársaság között. A végrehajtó hatalomnak két csúcsszerve van, a köztársasági elnök és a kormány. A parlamentnek felelősséggel csak a kormány tartozik. A köztársasági elnököt közvetlenül választják, politikai felelőssége van. 47

Kormányformák 4 kormányforma különböztethető meg: 4. Parlamentáris köztársaság (Magyarország): A végrehajtó hatalom csúcsszerve a kormány, amely a parlament bizalmát kell, hogy élvezze, politikailag felelős. A köztársasági elnök csak formálisan feje a végrehajtó hatalomnak vagy még úgysem, politikai felelősségre nem vonható. A köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt, aki általában a többségi párt vezetője vagy a koalíció által megjelölt személyt. 48

A történeti és a kartális alkotmány Történeti (íratlan) alkotmány: egy adott ország történelmi fejlődése során folyamatosan jön létre, létezik és alakul, úgy hogy az alkotmányt alkotó alkotmányjogi szabályokat a történelmi fejlődés folyamán megszülető, egymást felváltó, kiegészítő, módosító törvények, más alkotmányjogi jellegű jogszabályok, illetve a szokásjog szabályrendszere foglalják magukban. 49

A történeti és a kartális alkotmány Kartális (írott) alkotmány: egy adott ország meghatározó jelentőségű, lényeges alkotmányjogi szabályait a többi törvénytől elnevezésében és megalkotási módjában is megkülönböztetett törvény, a jogforrási rendszer csúcsán álló, önmagát alkotmánynak (alkotmánytörvénynek) nevező alaptörvény foglalja magában, mely mellett a további alkotmányjogi szabályokat más törvények, jogszabályok, illetve a szokásjog szabályai az alaptörvénnyel nem ellentétes módon, azt részletező és kiegészítő jelleggel tartalmazzák. 50

7. Az állam fő funkciói, Magyarország államszerkezete. 51

Az állam fő funkciói 1. Az intézményi és jogi feltételek megteremtése: A gazdaság, a piac zavartalan működéséhez elengedhetetlen azon szervezetek létrehozása, amelyek a gazdaság szabályait rögzítik, a szabályok betartását pedig szükség esetén akár ki is kényszerítik. A törvényhozás, a végrehajtás, az igazságszolgáltatás szintén nélkülözhetetlen. Az állam intézményeinek létrehozása, működtetése kiadásokkal jár, melyeket adók szedésével finanszíroznak. 52

Az állam fő funkciói 2. Allokációs funkció: Az állam beavatkozik az erőforrások elosztásába. Az allokációs funkció minden olyan kormányzati tevékenységet összefog, amely az előállított termékek és szolgáltatások mennyiségét és minőségét befolyásolja. A piaci elégtelenségek, a piaci kudarcok teszik szükségessé az állam allokációs funkcióját. 53

Az állam fő funkciói 3. Az újraelosztási funkció: A piacgazdaságban a jövedelmek elosztása az egyes egyéneknek a termeléshez való hozzájárulásán alapul: a termelési tényezők tulajdonosai annak arányában kapnak jövedelmet, amilyen arányban hozzájárulnak a termékek létrehozásához. Ez az ún. funkcionális jövedelemelosztás jelentős különbséget eredményez az egyének jövedelmei között (pl. : a társadalom jelentős rétegeinek elszegényedését okozhatja). Ez olyan feszültséghez vezethet, mely a gazdasági folyamatok zavartalanságát is veszélyeztetheti. 54

Az állam fő funkciói 4. A stabilizációs funkció: A stabilizáció kifejezetten az összgazdasági folyamatok szabályozására irányul. A stabilizációs beavatkozás általában négy célkitűzés valamelyikére irányul: 1. teljes foglalkoztatottság 2. árstabilitás 3. költségvetés egyensúlya 4. külgazdasági egyensúly. A gazdaság stabilizálása elsősorban a kereslet és a kínálat szabályozásán keresztül történhet. 55

Magyarország államszerkezete Az államszerkezet fogalma jelenti az állam mint egész és részei, valamint az állam egyes részei közötti viszonyok rendszerét. Az állami szervek a fejlődés során elkülönültek, először szervtípus szerint differenciálódott (törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás), de szükségképpen tagozódott az államszervezet vertikálisan is (központi és helyi szervek). 56

Magyarország államszerkezete Az államszervezet felépítésének és irányításának két nélkülözhetetlen elve a centralizáció és a decentralizáció: - a centralizáció az államszerkezet egységes központi irányítását biztosító elv az állam vezetésében. - a decentralizáció pedig az államot mint egészet megillető hatalom megosztását jelenti az állam központi szervei és az alárendelt helyi szervek között. 57

Magyarország államszerkezete Országgyűlés: Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés: - megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét, - törvényeket alkot, - megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét, - megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről. 58

Magyarország államszerkezete Köztársasági elnök: Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett: - képviseli Magyarországot; - törvényt kezdeményezhet; - az elfogadott Alaptörvényt, az elfogadott törvényt megküldheti az Alkotmánybíróságnak vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek; - a miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg; - gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát. 59

Magyarország államszerkezete Kormány: A végrehajtó hatalom általános szerve, feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. - Az Országgyűlésnek felelős. - A közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. - Feladatkörében eljárva rendeletet alkot (törvénnyel nem lehet ellentétes!). - A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. - A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki. 60

Magyarország államszerkezete Alkotmánybíróság: Az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve: - az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket; - bírói kezdeményezésre soron kívül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; - alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; - vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését. 61

Magyarország államszerkezete A bíróságok: A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria. A bíróság dönt: - büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben; - a közigazgatási határozatok törvényességéről; - az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről; - a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesíthetők. 62

Magyarország államszerkezete Az ügyészség: A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. - Üldözi a bűncselekményeket. - Fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben. - Elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését. - A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. - A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. 63

Magyarország államszerkezete A helyi önkormányzatok: A helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében működnek. A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselőtestület gyakorolja, melyet a polgármester vezet. A helyi közügyek intézése körében törvény keretei között: - rendeletet alkot (más jogszabállyal nem lehet ellentétes); - önállóan igazgat; - gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; - meghatározza költségvetését, az alapján önállóan gazdálkodik; - dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről. 64

8. A kamarák szerepe a gazdaságban. Az önkéntes és a kötelező kamarai tagság. 65

A kamarák szerepe a gazdaságban A gazdasági kamarák köztestületek, amelyeket e törvény alapján, választással a gazdálkodó szervezetek hoznak létre. A gazdasági kamarák feladata, hogy önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák: - a gazdaság fejlődését és szerveződését, - a piaci magatartás tisztességét, - a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését. (Gktv. ) 66

A kamarák szerepe a gazdaságban Gazdasági kamaraként kereskedelmi iparkamarákat kell alakítani. és A kereskedelmi, az ipari és a kézműipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat a kereskedelmi és iparkamarák látják el. 67

A kamarák szerepe a gazdaságban A területi gazdasági kamarák a megyékben, a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban és a fővárosban működnek. A gazdasági kamarák helyi szervezeti egységet hozhatnak létre. Országos gazdasági kamaraként a kereskedelmi és iparkamaráknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát kell megalakítaniuk. 68

A kamarák szerepe a gazdaságban A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben: - részt vesznek az átfogó gazdaságfejlesztési, gazdaságstratégiai döntések előkészítésében; - együttműködnek az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, illetve a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel; - tájékoztatást adnak a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról; - előmozdítják a gazdasági együttműködés fejlődését; - végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást. 69

A kamarák szerepe a gazdaságban A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben: - közreműködés a kereskedelemfejlesztéssel, a külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkában (vásárok, kiállítások, konferenciák szervezése); - közreműködnek az európai uniós csatlakozásból, illetve tagságból eredő, a gazdálkodó szervezeteket és az egyes szakmákat érintő tájékoztatási és képzési feladatok ellátásában. 70

A kamarák szerepe a gazdaságban A gazdasági kamarák a biztonságával kapcsolatban: üzleti forgalom - árukra vonatkozó származási igazolásokat, bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat állítanak ki, illetve hitelesítenek; - a gazdasági érdek-képviseleti szervezetek bevonásával kidolgozzák a valamennyi gazdálkodó szervezetre általánosan érvényes, a tisztességes piaci magatartásra és tisztességes kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó etikai szabályokat, - figyelemmel kísérik e szabályok érvényesülését, a kamarai etikai szabályok megsértése esetén a kamarai tag gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik, 71

A kamarák szerepe a gazdaságban A gazdasági kamarák a biztonságával kapcsolatban: üzleti forgalom - a tisztességtelen verseny vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén pedig kezdeményezhetik a hatáskörrel rendelkező szervnél a szükséges intézkedés megtételét; - etikai vétség esetén a gazdasági kamarák a nem kamarai tagok felé jelzéssel és figyelemfelhívással élhetnek; - együttműködnek a fogyasztóvédelmi hatósággal és a Gazdasági Versenyhivatallal, amelyek az általuk hozott jogerős határozatokat az illetékes gazdasági kamarákkal közlik; 72

A kamarák szerepe a gazdaságban A gazdasági kamarák a biztonságával kapcsolatban: üzleti forgalom - működtetik a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján működő békéltető testületeket. A gazdasági kamarák a gazdaság általános érdekeinek érvényesítésével kapcsolatban: - javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával előmozdítják a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak, intézkedéseknek a gazdaság fejlődéséhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő közérdekkel összhangban történő kidolgozását. 73

A kötelező kamarai nyilvántartás A területi gazdasági kamarák tagsága: A cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet a cégjegyzékbe való bejegyzését, az egyéni vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott bejelentés alapján történő nyilvántartásba vételét követő öt munkanapon belül köteles a székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni. 74

A kötelező kamarai nyilvántartás A területi gazdasági kamarák tagsága: - A kamarai közfeladatok ellátásához történő hozzájárulásként a gazdálkodó szervezet köteles kamarai hozzájárulást fizetni. - Nem köteles kamarai hozzájárulást fizetni az egyéni vállalkozó, ha vállalkozási tevékenységét a naptári év teljes időszakában szünetelteti és ezt a nyilvántartását vezető területi gazdasági kamarának bejelenti. - A kamarai hozzájárulás összege évi 5000 forint. - A kamarai hozzájárulást a tárgyév március 31 -ig kell megfizetni a kamarai nyilvántartást vezető területi kamara részére. Adók módjára behajtható köztartozás! 75

Az önkéntes kamarai tagság A területi gazdasági kamarák tagsága: A gazdasági kamara tagja az a gazdálkodó szervezet, amely a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket önkéntesen vállalja, a gazdasági kamarába tagként felvették és a tagokról vezetett nyilvántartásba bejegyezték. A gazdálkodó szervezet (gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó, stb. ) kamarai tagsága - kérelmére - a tagokról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. 76

Az önkéntes kamarai tagság A kamarai tagok számára nyújtott, térítésmentes és kedvezményes szolgáltatások: Az igénybe vétel feltétele a rendezett tagsági viszony: - nincs tagdíjtartozás, - a kamarai Alapszabály és az egyéb szabályzatokban foglaltak megtartása. 77

Az önkéntes kamarai tagság A kamarai tagok számára nyújtott térítésmentes szolgáltatások: - tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; - üzleti partnerkeresés; - pályázatfigyelés; - jogi tanácsadás; - részvétel a térítésmentesként meghirdetett kamarai fórumokon; - kamarai hírlevelek elérése; 78

Az önkéntes kamarai tagság A kamarai tagok számára nyújtott térítésmentes szolgáltatások: - Széchenyi Kártya Program termékeinek ügyintézése; - kamarai tag- és kedvezménykártya; - tanulószerződések megkötése; - gyakorlati képzőhelyekkel, képzéssel, szakképesítési pályázatokkal kapcsolatos tájékoztatás. 79

Az önkéntes kamarai tagság A kamarai tagok számára nyújtott kedvezményes szolgáltatások: - részvétel a térítésmentesként meghirdetett kedvezményes fórumokon; - okmányhitelesítés, származási- és vis major igazolások kiadása; - hirdetési lehetőség igénybe vétele a nyomtatott és elektronikus hírlevelekben, kamarai kiadványokban és rendezvényeken; - pályázati tanácsadás; - mestervizsga, munkavédelmi és tűzvédelmi tanfolyamok. 80

A kamarai tagság dilemmái A kötelező kamarai tagsággal, valamint a kötelező kamarai hozzájárulás fizetéssel kapcsolatban felmerülő ellenérvek: - elsősorban a szakmai alapon és önkéntesen létrejövő szervezetek tudnak költséghatékonyan és szakszerűen segítséget nyújtani tagjaiknak, mert közvetlenül ismerik a szakmai előírásokat, a problémákat; - nem indokolt a kötelező gazdasági és iparkamarai tagságot azoknak a vállalkozásoknak az esetében, amelyek már tagjai valamely szakmai egyesületnek, érdekképviseletnek; - a vállalkozások terheit növelik. 81

9. A szerződés fogalma és lényeges elemei. 82

A kötelmi jog A kötelem: - kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére; - irányulhat valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra. Kötelem keletkezhet különösen szerződésből, károkozásból, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből, egyoldalú jognyilatkozatból, értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből és utaló magatartásból. 83

A szerződés fogalma: a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet. A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha a Ptk. az eltérést nem tiltja. 84

A szerződés lényeges elemei Szerződő „Felek” megnevezése: Polgári jogi szerződés alanya az lehet, aki jogképes. Jogképességgel rendelkezik a természetes személy, a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és az állam. „Szerződés tárgyának” meghatározása: A szerződés tárgya többnyire valamilyen vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet a kötelezett nyújt a jogosultnak. Ezek a szolgáltatások pénz vagy más dolog adására vagy valamely tevékenység kifejtésére irányulnak. 85

A szerződés lényeges elemei „Ellenszolgáltatás” meghatározása: A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik - ellenszolgáltatás jár. „Egyéb szerződéses feltételek” meghatározása: A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendez. - 86

A szerződés lényeges elemei „Kölcsönös és egybehangzó” jognyilatkozat: A felek kölcsönös és egybehangzó nyilatkozata szükséges a szerződés létrejöttéhez. Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni. A szerződés létrejöttének „helye”: Ha az ajánlat megtételére és az elfogadásra ugyanazon a helyen kerül sor, a szerződéskötés helye a jognyilatkozatok megtételének helye. A szerződéskötés helye egyebekben az ajánlattevő székhelye, lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye. 87

A szerződés lényeges elemei „Kölcsönös és egybehangzó” jognyilatkozat: A felek kölcsönös és egybehangzó nyilatkozata szükséges a szerződés létrejöttéhez. Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni. A szerződés létrejöttének „helye”: Ha az ajánlat megtételére és az elfogadásra ugyanazon a helyen kerül sor, a szerződéskötés helye a jognyilatkozatok megtételének helye. A szerződéskötés helye egyebekben az ajánlattevő székhelye, lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye. 88

A szerződés lényeges elemei, alakja A szerződés létrejöttének „időpontja”: A szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik. A szerződés alakja: Szerződést lehet kötni: -szóban, -írásban vagy -ráutaló magatartással. Írásbeli alakhoz kötött szerződések: Írásbeli alakhoz kötött szerződés megkötésére ajánlatot és elfogadó nyilatkozatot írásban lehet tenni. (Pl. ingatlan adás-vétel) 89

10. A szerződések fajtái. 90

Előszerződés Ha a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, és megállapítják e szerződés lényeges feltételeit, a bíróság e feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja. Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az előszerződésre az annak alapján megkötendő szerződés szabályai megfelelően irányadóak. 91

Egyes szerződések - Tulajdonátruházó szerződések Vállalkozási típusú szerződések Megbízási típusú szerződések Használati szerződések Letéti szerződések Forgalmazási és jogbérleti (franchise) szerződések Hitel- és számlaszerződések Biztosítéki szerződések Biztosítási szerződések Tartási és életjáradéki szerződések Polgári jogi társasági szerződések 92

Tulajdonátruházó szerződések - Adásvételi szerződés - Csereszerződés - Ajándékozási szerződés 93

Vállalkozási típusú szerződések - Vállalkozási szerződés - Tervezési szerződés Kivitelezési szerződés Kutatási szerződés Utazási szerződés Mezőgazdasági vállalkozási szerződés Közszolgáltatási szerződés - Fuvarozási szerződés 94

Megbízási típusú szerződések - Megbízási szerződés Bizományi szerződés Közvetítői szerződés Szállítmányozási szerződés Bizalmi vagyonkezelési szerződés 95

Használati szerződések - Bérleti szerződés Lakásbérleti szerződés Haszonkölcsön-szerződés 96

Letéti szerződések - Letéti szerződés Gyűjtő letéti szerződés Rendhagyó letéti szerződés Szállodai letéti szerződés 97

Forgalmazási és jogbérleti (franchise) szerződések - Forgalmazási szerződés - Jogbérleti (franchise) szerződés 98

Hitel- és számlaszerződések - Hitelszerződés Kölcsönszerződés Betétszerződés Folyószámla-szerződés Fizetési megbízási szerződés Faktoring szerződés Pénzügyi lízingszerződés 99

Biztosítéki szerződések - Kezességi szerződés - Garanciaszerződés 100

Biztosítási szerződések - Kárbiztosítási szerződés - Felelősségbiztosítási szerződés - Összegbiztosítási szerződés - Életbiztosítási szerződés - Balesetbiztosítási szerződés - Egészségbiztosítási szerződés 101

Tartási és életjáradéki szerződések - Tartási szerződés - Életjáradéki szerződés 102

Polgári jogi társasági szerződések Polgári jogi társasági szerződéssel a felek (a továbbiakban: tagok) arra vállalnak kötelezettséget, hogy közös céljuk elérése érdekében együttműködnek, a közös cél megvalósításához szükséges vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és tevékenységük kockázatát közösen viselik (pl. konzorciumok). 103

11. A munkaszerződés lényeges elemei. 104

A munkaviszony alanyai, együttműködés A munkaviszony alanyai: Munkáltató: jogképes személy, aki a munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Munkavállaló: természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez Együttműködési kötelezettség: A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. 105

A munkaviszony jellemzői Kétoldalú jogviszony, melynek két szerződő fele a munkavállaló és a munkáltató. Munkaviszony létesítésének alapfeltétele a 16. életév betöltése. Munkaviszonyt létesíthet a 15. életévét betöltött nappali rendszerű képzésben részesülő tanuló az iskolai szünet alatt. 106

Munkaviszony létesítése: a munkaszerződés Munkaszerződéssel jön létre, mely tartalmazza: - a felek nevét, illetve megnevezését, - a feleknek a munkaviszony szempontjából lényeges adatai (székhely, lakcím, bankszámlaszám, stb. ) - az alapbért (kötelező) - a munkakört (kötelező) - a munkavégzés helyét (kötelező) - egyéb megállapodásokat. 107

Munkaviszony létesítése: a munkaszerződés A munkaszerződés időtartama szólhat: - határozott időre vagy - határozatlan időre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. 108

Munkaviszony létesítése: a munkaszerződés Próbaidő kikötése (nem kötelező!): A munkaszerződés részeként lehet megállapodni a kikötésében. Mértéke maximum 3 hónap lehet. Ez idő alatt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt. 109

12. A magánokirat és a közokirat. 110

Magánokirat Polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp. ): A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: 111

Magánokirat • a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta; • két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; • a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; • a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; 112

Magánokirat • ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; • az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el. 113

Magánokirat A magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt: - az ellenfél kétségbe vonja, vagy - a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja. 114

Közokirat Polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp. ): Közokirat az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet: - bíróság, - közjegyző vagy - más hatóság, illetve - közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki. 115

Közokirat A közokirat teljesen bizonyítja: - a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá - az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén - az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít (pl. Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat által kiadott Cégkivonat vagy Cégmásolat). 116

13. Jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások. 117

Vállalkozás meghatározása Polgári Törvénykönyv (Ptk. ): Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy. 118

Egy vállalkozás lehet Jogi személyiséggel rendelkező: - minimális vagyoni hozzájárulás meglétét írja elő a törvény, - a tagok felelőssége korlátozott az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás erejéig. Jogi személyiség nélküli: - nincs minimális vagyoni hozzájárulás előírva, - a tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges. 119

Régi Gt. alapján (2014. március 15 -től a Gt. hatályát vesztette, ettől kezdődően az Új Ptk. Szabályait kell alkalmazni!) A vállalkozások közül jogi személyiséggel rendelkezett a régi Gt. alapján: - Korlátolt felelősségű társaság (gazdasági társaság) és - Részvénytársaság – Nyrt. és Zrt. (gazdasági társaság). 120

Régi Gt. alapján (2014. március 15 -től a Gt. hatályát vesztette, ettől kezdődően az Új Ptk. Szabályait kell alkalmazni!) A vállalkozások közül jogi személyiséggel nem rendelkezett a régi Gt. alapján: - Közkereseti társaság (gazdasági társaság) és - Betéti társaság (gazdasági társaság). 121

Új Ptk. Alapján (2014. március 15 -től a Gt. hatályát vesztette, ettől kezdődően az Új Ptk. Szabályait kell alkalmazni!) A vállalkozások közül jogi személyiséggel rendelkezik az Új Ptk. alapján: - Korlátolt felelősségű társaság, - Részvénytársaság – Nyrt. és Zrt. , - Közkereseti társaság és - Betéti társaság (valamennyi! gazdasági társaság). 122

Új Ptk. Alapján (2014. március 15 -től a Gt. hatályát vesztette, ettől kezdődően az Új Ptk. Szabályait kell alkalmazni!) A vállalkozások közül jogi személyiséggel rendelkezik továbbá az Új Ptk. alapján az: Egyesülés, mint jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok egyetemlegesen kötelesek helytállni. 123

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény alapján Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított egyéni cég: - nem rendelkezik jogi személyiséggel; - ha az egyéni cég vagyona valamely követelést nem fedez, a tag saját vagyonával korlátlanul felel! 124

14. Az egyéni vállalkozás és az egyéni cég. 125

Egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény: Magyarország területén természetes személy a üzletszerű - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. 126

Egyéni vállalkozás Alapítási feltételek: Egyéni vállalkozó olyan természetes személy lehet, aki: • cselekvőképes, • magyar, EU, EGT, stb. állampolgár • nincs kizárva a vállalkozás gyakorlásából (nem lehet egyéni cég tagja, ill. gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja), • büntetlen előéletű. 127

Egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy a természetes személy a nyilvántartást vezető szervhez bejelentést nyújtson be: • személyesen a járási hivatal (Hatóság) útján vagy • ügyfélkapun keresztül az erre a célra rendszeresített űrlapon (elektronikus bejelentés). A bejelentés díj- és illetékmentes.

Egyéni vállalkozás A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala vezeti az egyéni vállalkozók nyilvántartását. A vállalkozói igazolvány: Ha az egyéni vállalkozó kéri, számára a járási hivatal Hatóság egyéni vállalkozói igazolványt állít ki. Az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokat igazolja. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele. 129

Egyéni vállalkozás A vállalkozói igazolvány tartalmazza: • a vállalkozó családi és utónevét; • a vállalkozás székhelyét, telephelyét; • a tevékenységi kör megjelölését; • statisztikai számjelét és nyilvántartási számát; • az igazolvány számát, kiállítás helyét, keltét, kiállító szervet. 130

Egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozó jogállása: Üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató nem jogi személy, akinek felelőssége korlátlan, személyes közreműködésre kötelezett, és közreműködőként alkalmazottat foglalkoztathat. 131

Egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése: • Hatóságnak, ill. KEKKH-nak való bejelentéssel; • egyéni cég alapítása esetén; • halálával, cselekvőképességének megszűnésével; • adószám törlésével. 132

Egyéni cég Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Oka lehet az, hogy a vállalkozó nem kívánja használni saját nevét a vállalkozás elnevezéseként. 133

Egyéni cég alapítása, felelőssége Az egyéni cégnek kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. Egy természetes személy kizárólag egyéni cég tagja (alapítója) lehet. Az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. Az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban az egyéni cég felel vagyonával. Ha az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, a tag saját vagyonával korlátlanul felel. 134

Egyéni cég alapítása Az egyéni cég alapításához közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. Az alapító okirat aláírásának legkorábbi napja az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételt követő nap. 135

Egyéni cég alapítása Nem alapíthat egyéni céget a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt. Az egyéni cég alapítását az alapító okirat aláírásától számított legfeljebb harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégbíróságnak. Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre. Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzés napját megelőzően nem kezdheti meg működését! 136

15. Betéti társaság és korlátolt felelősségű társaság – jogi státusz, felelősségi kör, törzstőke. 137

Betéti társaság A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy: - a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek (nincs meghatározva a vagyoni hozzájárulás legkisebb kötelező mértéke!), továbbá - legalább az egyik tag (beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg - legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért nem tartozik helytállási kötelezettséggel (felelősségi kör). 138

Betéti társaság A betéti társaságra – többek között a fenti eltérésekkel – a közkereseti társaságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Jogi státusz: A betéti társaság a régi Gt-ben (hatályát vesztette 2014. március 15. napjával) jogi személyiség nélküli gazdasági társaságként volt meghatározva. Az 2014. március 15. napján hatályba lépett Új Ptk. a betéti társaságot is jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságként határozza meg! 139

Korlátolt felelősségű társaság A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek; az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer forintnál. Minden tagnak egy törzsbetéte lehet. Az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége. 140

Korlátolt felelősségű társaság A törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. A tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – főszabály szerint – a tag nem köteles helytállni. Jogi státusz: a kft. jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság (a régi Gt-ben és az Új Ptk-ban szintén). 141

17. Betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, Nyrt. /Zrt. – létesítő okirat, vezető tisztségviselő, legfőbb döntéshozó szerv. 142

Tagok felelőssége Betéti társaság: - legalább az egyik tag (beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal korlátlanul és egyetemlegesen köteles helytállni, míg - legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért – főszabály szerint – nem tartozik helytállási kötelezettséggel. 143

Tagok felelőssége Korlátolt felelősségű társaság: A tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – főszabály szerint – a tag nem köteles helytállni. 144

Tagok felelőssége Nyrt. /Zrt. : A részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes – főszabály szerint – nem köteles helytállni. 145

Létesítő okirat Betéti társaság: Társasági szerződés Korlátolt felelősségű társaság: Társasági szerződés Nyrt. /Zrt. : Alapszabály 146

Vezető tisztségviselő Betéti társaság: Régi Gt. meghatározásában üzletvezető, az Új Ptk. már „ügyvezetés”-t rögzít A kültag – főszabály szerint – nem lehet a társaság vezető tisztségviselője. Korlátolt felelősségű társaság: ügyvezető Nyrt. /Zrt. : - igazgatóság (legalább 3 természetes személy tag, elnökét maga választja tagjai közül; jogait, feladatait testületként gyakorolja) - egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatótanács (kizárólag Nyrt-nél lehetséges az alapszabály ilyen rendelkezése esetén; legalább 5 természetes személy tag, elnökét maga választja tagjai közül) - igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgató (kizárólag Zrt-nél lehetséges az alapszabály ilyen rendelkezése esetén) 147

Legfőbb szerv Betéti társaság: tagok gyűlése Korlátolt felelősségű társaság: taggyűlés Nyrt. /Zrt. : közgyűlés 148

16. Az Nyrt. és a Zrt. közötti főbb különbségek. 149

A részvénytársaság működési formája - Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt. ) minősül. - Az a részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére, zártkörűen működő részvénytársaságnak (zrt. ) minősül. 150

A részvénytársaság minimális alaptőkéje - A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál. - A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál. 151

A részvénytársaság részvényei - A zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nyomdai úton vagy dematerializált formában állíthatók elő. - Zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nyilvánosan nem hozhatók forgalomba. - Nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei kizárólag dematerializált formában állíthatók elő. 152

A részvénytársaság vezető tisztségviselői - Az Nyrt-nél az igazgatóság helyett egységes irányítási rendszert megvalósító (az igazgatóság és a felügyelőbizottság feladatait egyaránt ellátó) igazgatótanács létesíthető az alapszabály ilyen rendelkezése esetén; legalább 5 természetes személy tagból áll, elnökét maga választja tagjai közül). - A Zrt-nél az alapszabály ilyen rendelkezése esetén az igazgatóság jogait vezérigazgató gyakorolja. 153

A részvénytársaság felügyelőbizottsága - Nyrt-nél felügyelőbizottság választása kötelező. - Zrt-nél, ha a szavazati jogok legalább öt százalékával együttesen rendelkező részvényesek ezt kérik, a felügyelőbizottságot létre kell hozni. 154

18. Felügyelőbizottság és könyvvizsgáló szükségessége, feladataik. 155

A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése Felügyelőbizottság: A tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban legalább három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. 156

A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése Felügyelőbizottság: A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. 157

A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése Felügyelőbizottság: A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. 158

A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése Felügyelőbizottság: A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. 159

A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése A felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esete: Kötelező felügyelőbizottság létrehozása, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételről. 160

A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése A felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esete: - Nyrt-nél felügyelőbizottság választása kötelező. - Zrt-nél, ha a szavazati jogok legalább öt százalékával együttesen rendelkező részvényesek ezt kérik, a felügyelőbizottságot létre kell hozni. 161

A jogi személy törvényes működésének biztosítéka Állandó könyvvizsgáló: Ha a jogi személy a könyvvizsgálat ellátására állandó könyvvizsgálót vesz igénybe, az állandó könyvvizsgáló feladatai ellátása érdekében betekinthet a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja. 162

A jogi személy törvényes működésének biztosítéka Állandó könyvvizsgáló: Ha a jogi személy vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a jogi személlyel szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni a tagok döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a jogi személy törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni. 163

A jogi személy törvényes működésének biztosítéka Állandó könyvvizsgáló: A legfőbb szerv által választott állandó könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. 164

A jogi személy törvényes működésének biztosítéka Állandó könyvvizsgáló: Részvénytársaságnál állandó könyvvizsgáló működik. Nyrt. alapszabályának ettől eltérő rendelkezése semmis. 165

19. A cégalapítás menete, az alapításhoz szükséges dokumentumok. A cégbíróságok feladata Magyarországon. 166

A céglapítás feltételei Legalább két tag szükséges a cégalapításhoz, kivéve az egyszemélyes kft. -t és az egyszemélyes zrt. -t. A tagokra vonatkozó korlátozások: • természetes személy csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag; • kiskorú személy nem lehet korlátlanul felelős tag; • kkt. , bt. , egyéni cég nem lehet másik társaság korlátlanul felelős tagja. 167

A céglapítás A létesítő okirat (társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály): Ügyvéddel (jogtanácsossal) vagy közjegyzővel kell ellenjegyeztetni, majd a Cégbírósághoz beadni az okirat keltezésétől számított 30 napon belül. 168

A céglapítás A létesítő okirat tartalma: • • cégnév, társasági forma székhely, illetve telephely a tagok neve, címe a társaság tevékenységi köre a társasági vagyon mértéke a cégjegyzés módja a vezető tisztségviselők neve, címe 169

A céglapítás A cégjegyzés módja: A létesítő okiratban rögzíteni kell és a cégbírósághoz be kell jelenteni azon személyek nevét és címét, akik jogosultak a cég nevében aláírásra. Történhet egy személy önálló aláírásával, illetve két vagy több személy együttes aláírásával. Az aláírás a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánynak, illetve az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás mintának megfelelő módon történik. 170

A céglapításhoz szükséges dokumentumok - létesítő okirat; - adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozat; - a jogi képviselő meghatalmazása, illetve képviseleti jogának igazolása; - a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása; - a vezető tisztségviselő és a cégvezető nyilatkozata arról, hogy nem áll eltiltás hatálya alatt; 171

A céglapításhoz szükséges dokumentumok - a vezető tisztségviselőknek, a felügyelőbizottsági tagok, a könyvvizsgálónak a megválasztást elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata; - a cégjegyzésre jogosult hiteles cégaláírási nyilatkozata (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya) vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintája, ha a csatolás tényét a kérelmen feltüntették; - a székhelyhasználat jogszerűségéről szóló legalább teljes bizonyító erejű magánokirat; stb. 172

A cégbíróságok feladatai A cégbíróság a beadást követő 30 napon belül köteles határozatot hozni, mely lehet: • a bejegyző határozat - ezzel a gazdasági társaság bejegyzése megtörtént; • elutasító határozat - ezt követően a társaság nem működhet tovább; • felszólítás hiánypótlásra, azaz elmaradt irat csatolására. 173

A cégbíróságok egyéb feladatai - Ellenőrzi a gazdasági társaságok működését – törvényességi felügyeleti jogkör. - Bejegyzi a bejegyzés alapjául szolgáló okirat módosításait. - Összegyűjti és nyilvántartja a társaságok adatait, melyeket a cégjegyzékben rögzít. - Az adatokat a Cégközlönyben közzé teszi, és ezzel biztosítja a nyilvánosságot. 174

20. A gazdasági társaságok, az egyéni vállalkozás és az egyéni cég megszűnésének formái. A csődeljárás fogalma. 175

A megszűnés A gazdasági társaságok és az egyéni cég a cégjegyzékből való törléssel szűnnek meg. A megszűnés esetei: • Jogutód nélküli megszűnés: - határozott időre létrehozott társaságnál a határozott idő lejártával vagy - a legfőbb szerv döntése alapján, 176

A megszűnés - felszámolási eljárással: fizetésképtelenség esetén - cégbírósági törléssel: szankcionálás esetén • Jogutódlással: - átalakulás során 177

A megszűnés Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik: - tevékenység megszüntetését a Hatóságnak vagy a nyilvántartó szervnek bejelenti; - az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon; - az egyéni vállalkozó halála napján; 178

A megszűnés Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnik: - az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján; - ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján. 179

A csődeljárás Csőd, csődeljárás, felszámolás: Csőd: Tartós fizetésképtelenség. Megoldásaként csődeljárás indítható, ha a vállalkozás átszervezése reményt adhat a vállalkozás fizetési problémáinak leküzdésére. Amennyiben a probléma súlyosabb és már az átszervezés sem segíthet, felszámolási eljárásra kerül sor. 180

A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Az adós gazdálkodó szervezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be, az adós részéről a jogi képviselet kötelező. 181

A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja. A bíróság hivatalból, a csődeljárás elrendeléséről szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. 182

A csődeljárás Az adós - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 60 napon belüli időpontra - összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart. Az egyezség keretében az adós megállapodhat a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról. 183

A csődeljárás Ha az egyezség megfelel a jogszabályokban foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Ha az egyezség nem jött létre, vagy a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően a felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg és elrendeli az adós felszámolását. 184

Köszönöm a figyelmet! 185