Jelen prezentci a Wli Istvn Reformtus Cigny Szakkollgium

Jelen prezentáció a Wáli István Református Cigány Szakkollégium NTP-HTK-M-17 -A-0002 „Tehetségkibontakoztatás fejlesztése a Wáli István Református Cigány Szakkollégiumban 2017/2018” támogatott projektjének keretében készült.

ERŐSZAKMENTES KOMMUNIKÁCIÓ együttműködő kommunikáció

A kommunikáció során két (vagy több) ember információk, gondolatok közös értelmezésére, meghatározására törekszik. A kommunikáció dinamikus, kétirányú folyamat, amelyben az üzenetek küldése és a partner figyelemmel kísérése egyszerre van jelen, tehát az adó egyidejűleg vevő is.

De kié a probléma? Az esetek nagy részében az információcsere alapvetően jól működik, az eredmény mindkét fél számára elfogadható. Időnként azonban problémák kerülnek a kapcsolatba. Első lépésben fontos megállapítani, hogy kié a probléma?

De kié a probléma? Amennyiben a másik embernek van problémája, támogathatom őt ennek megoldásában. (De nem oldhatom meg helyette. ) Ennek egyik legfontosabb kommunikációs lehetősége az értő figyelem. Amennyiben nekem van problémám, az én alapvető igényem annak rendezése. Különböző kommunikációs stratégiák állhatnak rendelkezésemre: én-üzenetekkel, asszertív kommunikációval, erőszakmentes kommunikációval próbálhatom meg rendezni.

Az EMK megalkotója Marshall Rosenberg (1934 -2015) amerikai pszichológus saját módszert dolgozott ki a a sikeres információcsere, és a konfliktusok és különbségek békés rendezése érdekében. Kezdetben amerikai iskolák belső konfliktusainak feloldására használta a módszerét, később nemzetközi konfliktusokban, háborús övezetekben is igyekezett segítséget nyújtani.

Az EMK filozófiája, világ- és emberképe Az erőszakmentes kommunikáció alapja az az álláspont, hogy a világ jó hely és az emberek jók. Kivétel nélkül minden ember minden megnyilvánulása végeredményben nem más, mint alapvető szükségletek kielégítése. Ezért az EMK szótárában nem szerepelnek az „erkölcsös”, „helyes”, „igazságos”, „jogos” fogalmak, valamint a hozzájuk kapcsolódó „kell”, „kénytelen”, „kötelesség”, „tilos”, „muszáj” kifejezések. Ebben a megközelítésben értelmezhetetlen a „jó emberek” versus „rossz emberek”, illetve „helyes cselekedetek” versus „helytelen cselekedetek” dichotómia: a konfliktusban szemben álló felek egyaránt értékes emberek, egyaránt „jogos” és tiszteletre méltó emberi szükségletekkel, akik akár egymás élete gazdagításának forrásául is szolgálhatnának akkor, ha ismernék önmaguk és egymás valós szükségleteit. (forrás: wikipedia)

Sakál és zsiráf A sakál konfliktushelyzetben kétféle módon viselkedik: ha az ellenfelét gyengébbnek találja, akkor üvöltve támad, ha erősebbnek, akkor alázatosan behúzott farokkal elsomfordál. A szárazföldi emlősállatok közül a zsiráfnak van a legnagyobb szíve. A zsiráf nagyon erős állat, ugyanakkor nagyon szelíd: egyetlen rúgásával harcképtelenné tehetné a társát – csak épp nem teszi. Nyálával képes feloldani a tövist.

A zsiráf nyelv Ezek miatt lett a zsiráf az erőszakmentes kommunikáció szimbólumává. A zsiráf pontosan tisztában van a saját érzéseivel és szükségleteivel, fölvállalja őket, és esze ágában sincs azokról lemondani. Viszont miközben saját szükségletei kielégítésére törekszik, teljes figyelemmel igyekszik meghallani a másik érzéseit és a mögötte húzódó szükségleteket. Amikor cselekvésre kerül sor, a zsiráf számára csak olyan megoldás elfogadható, amelyben ugyanakkora figyelmet kap a partnere

Amikor nekem van problémám Az erőszakmentes kommunikációban megpróbálom elmondani a másik embernek a problémámat. Mielőtt a következő diára lapozol keress egy problémát az életedben! Egy nehéz helyzetet valakivel. Nem kell a legnehezebbet választani. De legyen konkrét és élő!

Az EMK első eleme: megfigyelés Az alábbi videók a megfigyelésről szólnak. https: //www. youtube. com/watch? v=Ahg 6 qcgoay 4 https: //www. youtube. com/watch? v=ub. NF 9 QNEQLA&t=4 s Gyakran nem vesszük észre, amire nem figyelünk. De talán még fontosabb a megfigyeléssel kapcsolatban, hogy válasszuk el az értelmezéstől és az értékeléstől!

Megfigyelés, a konkrét problémád kapcsán Írd le pár szóban a megfigyelést, ami az előbb megkeresett konkrét problémádhoz kapcsolódik! Interpretálás, minősítés és általánosítás helyett legyél konkrét és érthető!

Az EMK második eleme: érzés Rengeteg érzést tapasztalunk minden pillanatban. Van közöttük erősebb, és van jó néhány gyengébb is. Az EMK következő lépéseben kifejezhetem azt az érzést, amelyet a másik személlyel kapcsolatos észlelésem kivált belőlem.

Érzés, a konkrét problémád kapcsán Visszatérve a konkrét problémádhoz, írd le pár szóban, hogy milyen érzések vannak benned. Kerüld a minősítéséket: elhagyatva érzem magam (ez nem érzés, hanem egy vád), és a nem érzéseket!

Az EMK harmadik eleme: szükséglet Szükséglet alatt az EMK-ban valamilyen egyetemes emberi igényt értünk. Mi az, aminek hiénya számomra olyan zavaró, hogy problémát okoz? A megfigyelésem és az érzésem kimondása után megfogalmazhatom azt a szükségletet, ami számomra olyan fontos, hogy érdemes miatta belemenni egy nehéz kommunikációs helyzetbe.

Szükséglet, a konkrét problémád kapcsán A konkrét témádhoz kanyarodva, harmadik lépésben próbáld megfogalmazni néhány szóban a szükségletedet, amely a megfigyelésed és érzésed hátterében áll! A szükségleteinket nehéz felvállalni és kimondani. Igyekezz őszintén és érthetően megfogalmazni, mert ezzel segítesz a beszélgetőpartnerednek megérteni az indítékaidat és/vagy frusztrációdat!

Az EMK negyedik eleme: kérés A kérés a legaktuálisabb szükségletünk kielégítésére hívja a másikat. Legyünk ebben őszinték! Az EMK-ban a kérést négy tulajdonság jellemzi: pozitív – konkrét – teljesíthető – elutasítható

Kérés, a konkrét problémád kapcsán A konkrét helyzetre gondolva fogalmazd meg néhány szóban azt a kérést, amivel a másik ember felé fordulsz! Figyelj rá, hogy a kérés legyen pozitív, konkrét, teljesíthető és elutasítható! Ezzel végére is értél az első mondatodnak. Próbáld meg összerakni, és képzeld el, amint megfogalmazod ezt a másik ember számára!

A kommunikáció alappillérei Thomas Gordon szerint a sikeres kommunikációhoz három dologra kell figyelnünk: - pozitív önértékelés; - tiszta célok; - világos kommunikáció.

Amikor a másiknak van problémája Természetesen arról az esetről beszélünk, amikor velem van problémája, és azt ki is szeretné fejezni. (Érdemes ezzel a megkülönböztetéssel kezdeni. Ha a másik embernek nem velem van problémája, akkor segíthetek neki azt rendezni, de nagyon fontos, hogy ne vegyem magamra. ) Ebben az esetben az értő figyelemmel próbálok fordulni a másik felé.

A zsiráf fül Rosenberg szerint, ahogy van sakál és zsiráfnyelvünk is, úgy van sakál és zsiráf fülünk is. Az EMK kommunikációban értő figyelemmel, zsiráffüllel fordulok a másik ember felé. Ez azt jelenti, hogy ő akár sakál-, akár zsiráfnyelven szól hozzám, én megpróbálom a megfigyelését, érzését, szándékát, kérését meghallani. És segítem őt abban, hogy ezeket meg is tudja fogalmazni.

Gyakoroljunk! Az EMK megtanulása hosszú folyamat. A prezentáció segítheti a megértést. Az első tréning során a megértést átfordíthatjuk gyakorlattá, megszülethetnek első tapasztalataink. De egész életünkben gyakorolnunk kell ezt a nyelvet ahhoz, hogy minél folyékonyabban beszélhessük!