Jean Baptiste Perrin 1870 1942 a katdsugrzs negatvan

• Jean Baptiste Perrin (1870 -1942) – a katódsugárzás negatívan töltött részecskék árama (1895) • Antoine Henri Becquerel (1852 -1908) – lumineszcenciakutatások közben felfedezte a rádiumsók természetes radioaktivitását (1896)

• Maria Sklodowska. Curie (1867 -1934) – felteszi, hogy a radioaktív sugárzás atomi tulajdonság (1896) – fizikai-kémiai szeparáció: tórium, polónium, rádium (1897 -1898) – leukémia

• Joseph John Thomson (1856 -1940) – a katódsugarak részecskéinek tömege 1/1837 -ed része a H atoménak, töltésük stb. (1897) – Nobel-díj (1906)

• W. Wien – a csősugárzás részecskéi atom-méretűek (1898) • Ernst Rutherford (1871 -1937) – felfedezi az α és β sugarakat, valamint a radont (1899) – iskolaalapító: Bohr, Geiger, Haan, Cockroft, Moseley, Oliphant, Chadwick, Kapica, Hariton

• Paul Ulrich Villard (1860 -1934) – felfedezi a γ sugárzást (1900) • M. Curie – a β negatív töltésű, az α is részecskékből áll (1900) • Becquerel – a β-ról megállapítja, hogy hasonlít a katódsugárzáshoz (e/m arány, 1900) – a radioaktivitás ionizációs, fiziológiai stb. hatásai (1901) – Nobel-díj (1903)

• Philipp Eduard Anton von Lenard (1862 -1947) – Lenard-ablak (1893) – a fényelektromos hatást elektronok okozzák (1899) – a kilépő elektronok száma (az áram) arányos a fény intenzitásával (1900) – a kilépő elektronok maximális kinetikus energiája a fémtől és a fény rezgésszámától (hullámhosszától) függ, egy minimumfrekvencia alatt nincs elektron (1902)

• W. Wien – a csősugarak elhajlanak elektromos és mágneses térben (1902) • M. Curie – tiszta rádiumsó (1902) – fizikai Nobel-díj (1903) • Rutherford – a radioaktív bomlás elmélete - az atomok átalakulása (1902)

– az α sugarak pozitív töltésű részecskék, megjósolja a transzuránokat (1903) – kémiai Nobel-díj (1908) • J. J. Thomson – mazsolás puding atommodell (1903) – az elektronok csoportosulnak az atomban periódusos rendszer (1904)

• Perrin – planetáris atommodell (1905) • Albert Einstein (1879 -1957)

– a Brown-mozgás molekuláris-statisztikai elmélete (1905) – a fényelektromos hatás magyarázata a foton-hipotézissel (1905) – a szilárd testek fajhője az atomi mozgások is kvantáltak (1907) – Nobel-díj (1922)

• J. J. Thomson –a tömegspektrometria alapelve (1907) – izotópok vizsgálata (1911 -1913) • Perrin – Brown-mozgás kísérletek kolloidokban (1908 -1913) – Nobel-díj (1926)

• Rutherford – töltött részecskék észlelése (Geiger-cső, 1909) – az α részecskék kétszeresen ionizált He atomok – A 10 -12 cm átmérőjű atommagok felfedezése α bombázással (1906 -1911)

• M. Curie – fémrádium (1910) – kémiai Nobel-díj (1911)

• Robert Andrews Millikan (1868 -1953) – az elektron pontos töltésének megmérése (1909 -1911) – Nobel-díj (1923)