IV llampolgri ismeretek 6 Tma A Magyar Kztrsasg

IV. Állampolgári ismeretek 6. Téma: A Magyar Köztársaság államszervezete és közigazgatási intézményrendszere (A magyar választási rendszer) Fogalmak: országgyűlés, önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, választójog, egyéni képviselő, területi és országos lista tartózkodási engedély, megyei önkormányzat, vegyes választási rendszer

Feladat: Az ábra és a szöveges forrás segítségével mutassa be a Magyar Köztársaság választási rendszerét!

„ 5. § (2) Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább hétszázötven választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. [. . . ] (3) A területi választókerületben területi listán pártok jelölhetnek. Az a párt állíthat területi listát, amely a területi választókerületben [. . . ] az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókörzetben jelöltet állított. [. . . ] (4) Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben állított listát. 7. § (1) Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. [. . . ] (3) Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, [. . . ] a második, választási fordulóban • azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább tizenöt százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első forduló ban a legtöbb szavazatot elért három jelölt; [. . . ] • képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott. " (Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvényből) • Mi történik akkor, ha az egyéni választókerületi első fordulóban a választópolgárok kevesebb mint fele szavazott, de a szavazók több mint fele ugyanazt a jelöltet támogatta? • Milyen minimális részvételi arány szükséges az egyéni választókerületi körzetben a második fordulóban ahhoz, hogy eredményes legyen a választás? • Mi a szerepe és a jelentősége a területi listának? • Ki szavazhat az országgyűlési választásokon ma Magyarországon?

A magyar parlamentarizmus története - 1848 -49 - a modern polgári nemzetállam kialakulása - 1867 -1948. liberális parlamentarizmus (1918/19 -es szélsőbal, 1944/45 -ös szélsőjobboldali megszakítással) (ált. és titkos választójog alapján csak két esetben (1920, 1945) 1946. február 1. I. tc. köztársasági államforma -1949 -63. totalitárius diktatúra (Rákosi-korszak, 1956 -os forradalom megszakította, Kádár – megtorlás ) 1949. augusztus 20 -án fogadták el a szovjet típusú alkotmányt (Magyarország népköztársaság, a munkások/parasztok állama) - 1963 -1989. Kádár-korszak – autoriter diktatúra - az 1989/90 -es demokratikus rendszerváltás: Magyarország parlamentáris köztársaság

A Magyar Köztársaság államszervezete Törvényhozó szerv Végrehajtás Országgyűlés kormány Államfő köztársasági elnök Jogalkotás kontrollja Alkotmánybíróság népszavazás Állami közigazgatás Igazságszolg áltatás Bíróságok Helyi Közigazgatás Önkormányzatok

Az Országgyűlés • funkciói: - törvényhozás -a végrehajtás ellenőrzése - képviseleti funkció, a nyilvánosság biztosítása (plenáris üléseken folytatott viták) • egykamarás képviselőház – 176 egyéni mandátum 210 pártelvű, listákon bejutott képviselő • Alakuló ülés: a választás második fordulóját követő 30 napon belül • Megbízatása: 4 év 7

Az Országgyűlés jogállása, feladat- és hatásköre törvényhozás • Alkotmány • törvények • nemzetközi szerződések • költségvetés és zárszámadás ellenőrzés személyi döntések védelem egyéb • kormányfő megválasztása • kormányprogram elfogadása • bizalmatlansági indítvány • interpelláció, kérdés, azonnali kérdés • Állami Számvevőszék • ombudsmanok • köztársasági elnök • miniszterelnök • AB tagjai • LB elnöke • Legfőbb ügyész • ÁSZ elnöke és alelnökei • Ombudsmanok megválasztása • hadiállapot • békekötés • rendkívüli állapot • Szükségállapot • fegyveres erők alkalmazása • megelőző védelmi helyzet • közkegyelem • helyi önkormányzat feloszlatása • területszerve zés • népszavazás kiírása 8

Az országgyűlési képviselők jogállása • Szabad mandátum • Mentelmi jog - felelősségmentesség - sérthetetlenség • Összeférhetetlenség fajtái: - hivatali-politikai - érdekeltségi - közbenjárói-érdekkijárói - méltatlansági 9

Kormány A kormány a végrehajtó hatalom letéteményese, feladatai: • Az alkotmányos rend védelme, állampolgári jogok biztosítása. • Társadalmi, gazdasági tervek kidolgozása. • A szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerének meghatározása, feltételeinek biztosítása. • A tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatainak meghatározása és a szükséges feltétel biztosítása. • Képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben. • Külpolitika meghatározásában és megvalósításában való közreműködés. • Nemzetközi szerződések kötése. • Rendeleteket bocsát ki. • Minisztériumok és a közvetlenül alárendelt szervek irányítása. • Helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése. • A fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek irányítása.

Tagjai a miniszterelnök (az országgyűlés javasolja, a legnagyobb parlamenti párt vezetője) és a miniszterek (a miniszterelnök javaslata alapján) A parlamentnek felelős Általában koalíciós kormányok jellemzőek 90 -94: MDF- FKg. P- KDNP / Antall József+ Boross Péter 94 -98: MSz. P- Sz. DSz / Horn Gyula 98 -02: Fidesz-MDF-FKg. P / Orbán Viktor 02 -06: MSz. P-Sz. DSz / Medgyessi Péter+ Gyurcsány Ferenc Konstruktív bizalmatlansági indítvány esetén a képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben új személy

Államfő = köztársasági elnök • 5 évre a 35 év feletti választójoggal rendelkező magyar állampolgárok közül választja a parlament • Feladatai: képviseli a magyar államot, megbízza és fogadja a nagyköveteket, kinevezi a magasabb állami tisztviselőket • egyszer visszaküldheti a törvényjavaslatot Bíróság 1. fok: helyi 2. fok: megyei/fővárosi 3. fok: ítélőtáblák (folyamatban) Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Győr 4. fok : legfelsőbb bíróság

Alkotmánybíróság feladata az előzetes normakontrolltól, az állampolgári panaszok kivizsgálásáig széles körú 11 alkotmánybíra: 45 -70 év közötti, büntetlen előéletű jogi szaktekintély, 9 éves megbízatás (a parlament 2/3 -os szavazással Ombudsman= országgyűlési biztos ->1993 -ban törvény, 1995 -ben első biztosok, 6 évre 1. állampolgári jogok országgyűlési biztosa + helyettese 2. nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa 3. adatvédelmi biztos

A helyi önkormányzatok a helyi önkormányzás jogát a polgárok az általuk választott képviselőtestület, valamint helyi népszavazás útján gyakorolják (község, város, főváros(kerületek), megye) - az önkormányzat alapjogai: önálló igazgatási jogkör, tulajdonlási jog, adókivetés joga

A magyar választási rendszer 386 mandátum: a képviselőket legtöbbször a pártok jelölik Az a választható polgár lehet jelölt, aki legalább 750 választópolgár ajánlását (kopogtatócédula) megszerzi vegyes választási rendszer - 176 mandátum a többségi elv alapján az egyéni választókerületekben - 152 mandátum területi pártlistás rendszerben az arányossági elv alapján (20 választókerület, listákat párt állíthat - min. 58 országos listás hely (az egyéni és területi listák maradékszavazatai alapján) - 5 %-os parlamenti küszöb- erős szelekció: - csökken a pártok száma, az országos pártok előnye

Pártrendszer , bal- és jobboldal Az európai politikai tradícióban a pártok ideológiákhoz (a helyes társadalomról alkotott eltérő eszmék) kapcsolódnak (szemben az angolszász gyakorlattal). Baloldal (szociálliberális, szociáldemokrata, liberális) • Progresszív, az ember és társadalom javíthatóságába vetett hit, politikai radikalizmus • Egyenlőség, társadalmi demokrácia korlátlan kiterjeszthetősége, emberi jogok→ jóléti állam • Emberi jogi liberalizmus: pl. halálbüntetés-ellenes, abortuszpárti, a viselkedési devianciák társadalmi elfogadásáért harcol (pl. homoszexualitás) • Inkább a munkavállalók oldalán • Kül- és védelmi politika: leszerelés, antinukleáris mozgalmak Jobboldal (konzervatív, kereszténydemokrata, hagyományos liberális pártok) • Konzervatív világkép, a szokások és tradíciók fontossága, reformista, antiutópista • A társadalmi egyenlőtlenséget természetesnek. A demokrácia korlátlan kiterjesztése helyett az alkotmányosság, a rend és az állam autoritásának védelme. • Társadalmi kérdésekben konzervatív: pl. abortuszellenes, halálbüntetés-párti • Inkább a munkaadók érdekeit • Kül- és védelmi politika keményebb

A magyar demokrácia stabilitása Mennyire életképesek az 1989 -90 -es rendszerváltás után létrejött demokráciák Kelet-Közép-Európában? - a politikai átmenettel egy időben kell kiépíteni a kapitalista piacgazdaságot, ennek komoly társadalmi ára volt - a demokratikus tradíciók gyengesége: a kommunizmus öröksége: • szétzúzta a társadalmi autonómia szervezeteit →a társadalom individualizálódott, atomizálódott – egyedül a család maradt • a közéleti karriert a megalkuvással társították • kettős társadal – a hivatalos mellett egy második, normaszegés, korrupció • politikai infantilizmus – nem képes az érdekérvényesítésre, de bízik benne, hogy figyelembe veszik az érdekeit • alacsony a politikai integráltság, közösségtudat pl. nemzettudat gyengülése, a politikai intézményekbe vetett bizalom alacsony

A rendszerváltáskor létrejött fontosabb pártok a) történelmi pártok: Független Kisgazdapárt (FKGP) Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Szociáldemokrata Párt (SZDP) b) a Kádár-rendszer „másként gondolkodó” értelmiségiei által létrehozott új pártok Magyar Demokrata Fórum (MDF) Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) c) az egykori kommunista párt (MSZMP)utódpártjai (1989. okt. ) Magyar Szocialista Párt (MSZP) Munkáspárt (MP)

Országos Választási Iroda Tájékoztató adatok a pártok területi listáinak eredményeiről országos összesítésben A szavazókörök 100, 00 %-ának adatai alapján. 2010. évi Országgyűlési Képviselő Választás 1. fordulója - 2010. április 11. Területi listán kiosztható mandátumok száma: 152 Területi listán elnyert mandátumok száma: 146 Országos listára kerülő mandátumok száma: 6