Iszlmkp a kora jkori Magyarorszgon 2016 februr 5

Iszlámkép a kora újkori Magyarországon 2016. február 5.

Középkori előzmények: n Bizánci írók: ¨ Damaszkuszi Szent János (650? -750? ) ¨ Bizánci Nikétasz (IX. század) ¨ Euthümiosz Zegabénosz (XI. század) ¨ Nikétasz Khoniatész (XIII. század) ¨ Edesszai Bertalan (XIII. század) ¨ VI. Ióannész Kantakuzénosz császár (1347 -1354) ¨ II. Manuel császár (1391 -1425)

Európa: n n n Ibériai-félsziget: ¨ Szent Eulógius (IX. század) ¨ Alvarus (IX. század) Petrus Venerabilis cluny apát (XII. század) Pertus Alphonsi (XII. század) Ricoldo da Monte Croce (XII-XIII. század) Marcus Toledanus (XIII. század) Guillaume (XIII. század)

n XIV-XV. században: ¨ Az oszmán török hódításai miatt újra nagy figyelmet kapott az európai szerzők körében az iszlám. (Nicolaus Cusanus, Segoviai János, Dionysius Carthusianus). ¨ A reneszánsz írók a „pogány, barbár” jelzőket társították a törökhöz.

n XVI. században a törökkel kapcsolatos művek továbbra is népszerűek. ¨ Főként német területeken. ¨ Luther, Melanchton, Bibliander és más protestánsok több a törökről szóló művet adnak ki és fordítanak le.

Georgius de Hungaria (Magyarországi György) n n 1422 körül született. Szászsebesen tanult, ám 1438 -ban a várost a törökök kifosztották. 1438 -1457/58 között Georgius török rabságban. 1480 -ban Róma: Tractatus de moribus, religione, conditionibus et nequitia Turcorum (Értekezés a törökök szokásairól, viszonyairól és gonoszságáról)

1480 Róma n 1481 Urach n 1500, 1508 Köln n 1509 -ben, 1511 -ben és 1514 -ben Párizs n 1530 -1531 Wittenberg, Strassburg, Nünberg, Ausburg, Frankfurt és Zwickau n Művét németre is lefordították. n

n Tractatus tartalma: ¨ Rabság szenvedései (1 -8. fejezetig) „Erre a helyre és erre a piacra úgy hajtják fel a láncra vert és megkötözött rabokat, mint amikor a birkákat hajtják levágásra. Ott szemrevételezik őket, lemeztelenítik, s az Isten képére alkotott értelmes teremtményt úgy adják el és veszik meg a leghitványabb áron, mint egy értelmetlen barmot. ”

¨Törökök n. A szektája (9 -17. fejezetig): török szektája = a Jelenések könyvében szereplő földről felemelkedett vadállat n A törökök vallási szokásait mutatta be. Ezek bármennyire is erkölcsösnek mutatkoznak az Sátán ármánykodása van mögöttük. n Indítékok, melyek a török szekta felvételére ösztönözhetnek. n Mohamedről keveset írt.

¨A keresztény hit melletti tanúságtétel (1823. fejezet) Az üldöztetések súlyosbodni fognak n A törökök nem egységesek, tudatlanok és konokak n A keresztény hitben ki kell tartani, a török szektától távol kell maradni. n

Georgievics Bertalan n n 1510 körül születhetett 1526 -ban török fogságba esett „ifjú legényként” 1526 -1538/39 török rabság Szabadulása után Európa szinte minden táján megfordult. 1566 Róma, ez az utolsó adatunk személyéről

n De Turcorum moribus (1544) ¨ Több rövidebb művet tartalmaz ¨ 1600 -ig 43 kiadást élt meg. n n A népszerűség oka: az „egyszerű” stílus Tartalma: ¨ Török templomok, vallási szokások (ima, böjt, alamizsna, halottakkal kapcsolatos szertartások). ¨ a fő hangsúlyt a keresztény foglyok, illetve a török uralom alatt élő keresztények sanyarú helyzetének leírása kapta

¨A mű további részében pedig a török hadsereg felépítésére, és a török tábori életére tért ki, valamint a földművelésükről, állattartásukról, lakóházaikról, ruházkodási- és étkezési szokásaikról írt. ¨ Egy dervissel való vitája (1547) n A vita során szóba került a Szentháromság kérdése, valamint Mohamed néhány csodás története is.

Protestáns szerzők n n n Ozorai Imre: De Christo et eius ecclesia, item de Antichristo eiusque Ecclesia (1546? ) Batizi András: Meglött és megleendő dolgoknak (1544) Benczédi Székely István: Chronica. . (1559) Melius Juhász Péter: Szent Jánosnac tött jelenésnec (1568) Károlyi Péter és Dávid Ferenc vitája Basilius István: Az apostoli credonac (1568)

Műveikben kevés szó esett az iszlámról, Mohamedről, a Koránról n Lehetséges ok: n ¨ félelem ¨ műveik íródtak nem az iszlám megcáfolása miatt

Katolikus szerzők: n Pázmány Péter (1570 -1637) ¨ Az mostan támadt új tudományok hamisságának tíz nyilvánvaló bizonysága (1605) ¨ Isteni igazságra vezérlő kalauz (1613) Mindkét mű tartalmaz egy iszlám ellen írt fejezetet n Első magyar nyelven írt Korán-cáfolat n

n Tartalma ¨ Mohamed élete ¨ Török hódítás ¨ Korán tanításainak cáfolata (értelmetlen, önmagának ellentmondó, hazug, mesés történeteket és eretnek tanításokat tartalmaz, Mohamed tudatlansága, erőszakos terjesztés)

n Szántó István (1540 -1612) ¨ Confutatio Alcorani (1611) ¨ Nem került kiadásra n Tartalma ¨ Mohamed élete (1. könyv) ¨ Korán tanainak általános cáfolata (2. könyv) ¨ A Korán cáfolata szúránként (3. könyv)

Köszönöm a figyelmet!