ISMERETELMLET Kollokvium n Eladsok n http hps elte

ISMERETELMÉLET

Kollokvium n Előadások: n http: //hps. elte. hu/~gszabo/Filozofiadiszciplinai. html n n Ismeretelmélet Tankönyv: n Forrai G. , Mikor igazolt egy hit? , Osiris-Láthatatlan Kollégium, 2002.

Ismeretelmélet Episztemológia: n n n a tudás mibenlétének és feltételeinek tana epistēmē: tudás (↔ doxa: vélemény) Főbb kérdései: n I. III. IV. V. Mi a tudás? Mennyire megbízhatóak ismeretszerző eszközeink? (szkepticizmus) Hogyan igazoljuk hiteinket? Hogyan teszünk szert tudásra? (érzékeléselméletek) Létezik-e a priori tudás?

I. A tudás fajtái: n Tudás ismeretség (acquaintance) által: n n n Képesség-tudás: n n „Sanyika ismeri Béla bácsit. ” „to know” = „tudni”, „ismerni” „Sanyika tud biciklizni. ” Propozícionális tudás: n „Sanyika tudja, hogy a méz a felső polcon van. ” n p: „A méz a felső polcon van. ” ↔ n S: Sanyika ↔ „A méz a felső polcon van. ”

A feladat n n S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha … Milyen feltételek álljanak a kipontozott helyen? Elégséges és szükséges feltételek n Ellenőrzés: gondolatkísérletekkel n

1. megoldási kísérlet Feltétel: n n Amikor tudunk valamit, akkor abban hiszünk, hogy egy kijelentés igaz. Definíció: n n S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha 1. (azt) hiszi, hogy p.

1. megoldási kísérlet n Feltétel: n n Amikor tudunk valamit, akkor abban hiszünk, hogy egy kijelentés igaz. Definíció: n S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha 1. n (azt) hiszi, hogy p. Ellenőrzés: n Thalész azt hitte, hogy a Föld lapos. ↯

2. megoldási kísérlet n Feltétel: n n Tudni csak igaz dolgot lehet. Definíció: n S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha 1. 2. hiszi, hogy p, p igaz.

2. megoldási kísérlet n Feltétel: n n Tudni csak igaz dolgot lehet. Definíció: n S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha 1. 2. n hiszi, hogy p, p igaz. Ellenőrzés: n Démokritosz azt hitte (vallotta), hogy az anyag atomos szerkezetű. ↯

3. megoldási kísérlet n Feltétel: n n A tudáshoz az igazolás is hozzátartozik. Definíció: n S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha 1. 2. 3. p igaz, S hiszi, hogy p, S igazoltan hiszi, hogy p.

Platón, Theaitétosz n n „Ezt a kijelentést halottam már valakitől, Szókratész, de elfelejtettem, s csak most jut eszembe. Méghozzá azt mondotta: a megindokolt igaz vélemény maga a tudás, a megindokolatlan viszont kívül esik a tudáson; s aminek nincs meg a maga indoka, az nem is tudható ─ még pontosan így is fejezte ki magát ─, aminek pedig megvan, az tudható. ” (201 d) „De reggel, Theodórosz, ide jövünk újra. ” (210 d)

Az igazolás erőssége n Mi a kapcsolat az igazság és az igazolás között? n Infallibilizmus: Az igazolásból következik az igazság. n Hamis, de igazolt hit nem lehetséges. n n Fallibilizmus: Az igazolásból nem következik az igazság. n Hamis, de igazolt hit lehetséges. n

Infallibilizmus n A tudás infallibilista definíciója: n S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha 1. 2. n n S hiszi, hogy p, S (infallibilisen) igazoltan hiszi, hogy p. Nem létezik hamis tudás. Probléma: A definíció túl erős; a szkeptikus érvek miatt nem létezne tudás. n Nincs tévedhetetlen bizonyítékom róla, mégis tudom, hogy most előadást tartok.

Fallibilizmus n A tudás fallibilista definíciója: n S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha 1. 2. 3. n p igaz, S hiszi, hogy p, S (fallibilisen) igazoltan hiszi, hogy p. Probléma: Gettier-probléma n Anna azt hiszi, hogy egyik kollégájának Fordja van, mert épp most látta Bélát kiszállni egy Fordból, stb. Bélának azonban tegnap ellopták a Fordját. Cecilnek viszont van egy Fordja, amiről Anna nem tud.

A tudás módosított definíciója n Definíció: n S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha 1. 2. 3. 4. n p igaz, S hiszi, hogy p, S (fallibilisen) igazoltan hiszi, hogy p, …………. Mi álljon a kipontozott helyen? n Mi az, ami a hit és az igazság közötti szakadékot képes áthidalni?

Három javaslat n Megdönthetőségelmélet: 4. Az igazolás megdönthetetlen, azaz nincs olyan igaz kijelentés, ami keresztülhúzná az igazolást. n n Oksági elmélet: 4. A hit megfelelő oksági lánc révén ered abból a tényből, amely a hitet igazzá teszi. n n pl. Van ilyen kijelentés: „Béla Fordját ellopták. ” pl. Cecil Fordja és Anna hite között nincs megfelelő oksági lánc. Kontrafaktuálisok: 4. 5. Ha p nem volna igaz, S nem hinné azt, hogy p. Ha p igaz volna, S akkor is azt hinné azt, hogy p. n pl. 4. nem teljesül, mert ha Cecilnek nem volna Fordja (és minden egyéb változatlan maradna), Anna továbbra is azt hinné, hogy egyik kollégájának Fordja van.

Kontrafaktuálisok A □→ B: ha A volna a helyzet, akkor B volna a helyzet n „Ha a kenguruknak nem lenne farkuk, hanyatt esnének. ” → igaz „Ha a nagymamámnak hat kereke volna, ő lenne a villamos” → hamis n n n Lehetséges világok: @ v 1 v 2 … n A □→ B igaz: 1. 2. ha nem létezik olyan világ, amelyben A igaz (A □→ B üresen igaz), vagy ha a legközelebbi olyan világ, amelyben A igaz, abban B is igaz (A □→ B nem üresen igaz).

II. Szkepticizmus n szkeptomai: „megvizsgálok” n A szkepszis értelmezései: n Pozitív tanítás n n n Semmit sem tudhatunk. Egy bizonyos területre vonatkozóan nem tudhatunk. Tudásigényünkkel szemben megfogalmazott kihívás n Honnan tudod …?

Történeti áttekintés n Pürrhoni szkepticizmus n Pürrhon (i. e. 365 -275): az ítéletek felfüggesztése (epokhé) az ataraxia érdekében n n Akadémiai szkepticizmus n n n „A szkepticizmus az a művészet, amely minden lehetséges módon szembeállítja egymással a megjelenő és az elgondolt dolgokat, amelyből az egymással szemben álló dolgok és érvek egyenértékűsége miatt először a visszafogottsághoz, azután a lélek megnyugvásához jut el. ” (Sextus Empiricus) mérsékeltebb irányzat A valószínűbb elméletet kell elfogadni. Descartes n szkeptikus argumentumok

A módszertani és a problematikus szkepticizmus n n Descartes, Elmélkedések, 1641 Szkeptikus érvek: n n érzéki csalódás álomargumentum démonargumentum Descartes: módszertani szkepszis n n A kételkedés csupán módszer a bizonyosság elérésére. Problémák: n n n A bizonyosság pszichológiai állapot, amely független hiteink helyességétől. Karteziánus kiindulópont: Az ismeretelmélet kiindulópontja a privát tudat adata. Descartes után: problematikus szkepszis n A szkeptikus érvek megoldásra váró feladatok.

Szkeptikus érvek n Tévedésen alapuló érvek: n n Néha tévedünk abban, hogy tudunk valamit. Ilyenkor tévedésünknek nem vagyunk tudatában. Most honnan tudjuk, hogy nem tévedünk-e? Hipotézisen alapuló érvek: n n n Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amelyben szisztematikusan tévedünk. Ilyenkor a helyzetünknek nem vagyunk tudatában. Most honnan tudjuk, hogy nem vagyunk ebben a helyzetben? n n Az észlelés közvetett elméletén alapuló érvek n n n Pl. álomargumentum, démonargumentum, agyak a tartályban A külvilágról közvetetten, ideák segítségével szerzünk tudomást. Honnan tudjuk, hogy az ideáinkat a megfelelő tárgyak okozzák? Honnan tudjuk, hogy a tárgyak akkor is léteznek, ha éppen nem észleljük őket?

Lehetséges válaszok n Bagatellizálás n n Direkt cáfolat n n Pl. az észlelés közvetett elméletének elvetése A valóság átértelmezése n n Descartes: Cogito ergo sum; ma kevesen járják ezt az utat. Hamis premissza kimutatása n n A filozófiai szkepszisnek nincs köze a gyakorlati élethez. Pl. Berkeley: az anyag nem létezik fenomenalizmus: az anyagi tárgyak érzetadatokból álló konstrukciók behaviorizmus: a mások elméi viselkedési diszpozíciók A tudás fogalmának átértelmezése n Pl. a tudás infallibilista definíciójának elvetése

III. Igazolás n Igazolhatók-e hiteink? n Regresszus-érv: az igazolás nem lehetséges 1. 2. 3. Minden hitünk más hiteink segítségével igazolható. Az igazolás fa-szerkezetet mutat. A fa egyes ágai vagy a. b. c. d. 4. 5. n igazolatlan hitekben végződnek, vagy végtelenül folytatódnak, vagy visszakanyarodik már említett hitekhez, vagy alapvető hitekben végződnek. a. , b. és c. esetben hitünk nem igazolt. Alapvető hitek nem léteznek. Tehát egyetlen hitünk sem igazolható.

Igazoláselméletek n Az igazoláselméletek a regresszus-érvre adott lehetséges válaszok alapján csoportosíthatók: n Internalista igazoláselméletek: nem lépnek túl S hiteinek körén n fundácionalizmus: 5. -t támadja koherentizmus: 2. -t támadja Externalista igazoláselméletek: túllépnek S hiteinek körén n megbízhatóságelmélet: 1. -t támadja

Fundácionizmus n Kétfajta hit: n nem alapvető hitek (épület váza) alapvető hitek (épület alapja) Az igazolás fundácionista definíciója: n S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha 1. 2. S hite p-ben alapvető hit, vagy S hite p-ben alapvető hitre épül.

Fundácionizmus n Melyek az alapvető hitek? n Infallibilis (korrigálhatatlan) hitek: a bennük való hit garantálja az igazságukat n n n klasszikus empiristák: az észlelés közvetlen tárgyaira vonatkozó hitek („Most piros ideával rendelkezem. ”) Descartes: cogito Fallibilis (korrigálható) hitek: a bennük való hit nem garantálja az igazságukat n „önmagától adódó” kijelentések: szükségszerű, hogy igazságuk esetén higgyünk bennük („Nagyon fáj a fejem. ”)

Koherentizmus n Csak egyfajta hittípus létezik. Az igazolás nem fa-szerkezetű: egy hit igazoltságát a többi hithez fűződő viszonya adja. Koherencia: ellentmondásmentesség + sűrűn átszőtt deduktív és induktív következések Az igazolás globális jelleget ölt n Az igazolás koherentista definíciója: n n S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha n S hite p-ben koherens S összes többi hitével.

Megbízhatóságelmélet n Az internalista elméletek problémája: n n Externalista elmélet: n n Az igazolást az igazság révén határoztuk meg. Megbízható folyamatok: n n Hiteink igazsága nem hozzáférhető a számunkra. észlelés, következtetés, stb. Az igazolás megbízhatóságelméleti definíciója: n S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha n S hitét p-ben megbízható folyamat alakította ki.

IV. Érzékelés és észlelés Érzékelés (sensation): n a külvilág ingereinek érzékszervi rögzítése és idegi továbbítása az agy felé n érzéklet: vörös fény n moonwalking bear n Észlelés (perception): n az érzékletek magasabb szintű integrációja az agykéregben n észlelet: paradicsom http: //www. youtube. com/watch? v=47 LCLoid. Jh 4

1. Érzékelés n Az érzékleti modalitások és abszolút küszöbeik: Érzék Küszöb Látás Gyertyaláng 50 km-ről sötét, tiszta éjszakában Hallás Karóra ketyegése 6 m-ről csendes körülmények között Ízlelés Egy teáskanál cukor 9 liter vízben Szaglás Egy csepp parfüm 6 szobányi levegőben Tapintás Egy légy szárnya 1 cm magasságból az arcra hullva

Weber-Fechner-törvény

2. Észlelés n Funkciói: Felismerés: a tárgyaknak egy kategória alá rendelése (Ez egy autó) n Lokalizáció: a tárgy távolságának és mozgásának észlelése (Az autó balról közeledik) n Konstanciák: a tárgyi tulajdonságok állandóságának biztosítása a változó ingerek között n

Lokalizáció n figura és háttér n csoportosítás proximitás hasonlóság zártság jó folytatás

Lokalizáció n távolságészlelés távolsági jelzőmozzanatokkal n monokuláris: n n n relatív nagyság takarás relatív magasság perspektíva mozgásparallaxis http: //hps. elte. hu/~gszabo/Powerpoint/parallaxis. AVI n binokuláris: n n n parallaxis diszparitás textúragradiens

Lokalizáció n mozgás észlelése n stroboszkopikus mozgás n indukált mozgás n valódi mozgás n szelektív adaptáció és mozgási utóhatás

Felismerés n Korai szakasz: a tárgy leírása primitív alkotórészekkel n n Késői szakasz: a tárgy leírásának összehasonlítása a tárgyaknak az emlékezetben őrzött leírásával n n vonásdetektorok, geonok egyszerű és visszacsatolt hálózatok A kontextus szerepe n n kétértelmű ábra időbeli kontextushatás

Konstanciák n világosság- és színkonstancia n n alak és helykonstancia n n a tárgy és a háttér viszonyán múlik észlelőrendszerünk az észleletből levonja a saját mozgásunkat nagyságkonstancia: n n a nagyság-távolság invariancia illúziók (holdillúzió, Ames-szoba)

A konstanciák kialakulása Jean Piaget vizsgálatai a tárgykonstancia gyermekkori kialakulásáról: n 4. hónap: a tárgy csak addig létezik, amíg látjuk. n n 8. hónap: a tárgy a cselekvési séma része. n n Zsebünkből elővesszük a kulcsot, és a párna alá tesszük. Többszöri ismétlés után a gyerek ott kezdi keresni, ahol előbukkant. 1. év: a tárgykonstancia még nem stabil, a cselekvési séma még fölékerekedhet. n n Ha a csörgőt letakarjuk egy zsebkendővel, a gyerek érdeklődése megszűnik. A gyerek elbúcsúzik apjától az állomáson, majd hazaérve megdöbben, hogy nincs otthon az apja. 1, 5 -2 év: a tárgy kiszakad a cselekvési sémából, konstanciája stabilizálódik. n Egy ceruzát papírba csomagolnak, majd egy dobozzal együtt letakarják egy inggel. Mellé egy zsebkendőt tesznek, és ezt egy kabáttal takarják le. A gyerek rögtön megtalálja a ceruzát.

Az észlelés és tárgyai n Észlelési aktus: n n észlelés tárgya + észlelési tapasztalat Az észlelés tárgya és az észlelési tapasztalat független egymástól. n n a váza és tulajdonságai illúziók és hallucinációk n n http: //www. brl. ntt. co. jp/Illusion. Forum/basics/visual/index-e. html http: //www. latashonapja. hu/optikai_csalodasok. htm

Müller-Lyer-illúzió

Zöllner-illúzió

Poggendorf-illúzió

Hering-illúzió

Herman-rács

Alakváltó ábrák

Lehetetlen ábrák

Az észlelési tapasztalat és tárgyának lehetséges viszonyai n Realizmus n n közvetlen közvetett naiv tudományos n Antirealizmus n n idealizmus fenomenelizmus

Közvetlen realizmus n Hétköznapi álláspont: közvetlen realista: a tárgyak rendelkeznek észlelhető tulajdonságokkal n n közvetlen: mi ezeket a tulajdonságokat észleljük n n Az asztal tényleg barna. Ezt a barnaságok látjuk. Probléma: illúzió-argumentum n Mi a közös az illuzórikus és a valóságos észlelésben? n Az asztal nem lehet, hiszen az egyik esetben nincs jelen.

Közvetett realizmus n 17 -18. század: közvetett realizmus n n Az észlelés során nem magát a tárgy tulajdonságait észleljük, hanem egy ideát / érzetadatot, amely hasonlít a tárgyhoz. Az introspekcióval szemlélt idea révén okságilag következtetünk a tárgyra. n n Nem az asztalt észleljük, hanem az asztal ideáját önmagunkban. Probléma: szkepticizmus n Honnan tudjuk, hogy a közvetlenül észlelt ideák hűen jelenítik meg a külvilágot? n Tényleg az asztal áll-e az asztal ideája mögött?

Antirealizmus n Antirealizmus: kísérlet az észlelt ideák és a külső tárgyak közötti szakadék megszüntetésére n n Idealizmus: a tárgy nem létezik, az ideák Isten elméjében állnak fenn Fenomenalizmus: a tárgy nem más, mint folyamatosan fennálló észlelési lehetőség n n Az asztal az a folyamatosan fennálló lehetőség, hogy ha oda nézek, egy asztalt látok. Probléma: n Hogyan állhatnak fenn az észlelési lehetőségek, ha nincs mögöttük egy tárgy? n Hogyan láthatok én mindig egy asztalt, ha nem épp egy ott levő asztal miatt?

Naiv és tudományos realizmus n Naiv realizmus: minden észlelt tulajdonság létezik az észleléstől függetlenül Tudományos realizmus: csak a tudomány által meghatározott tulajdonságok léteznek az észleléstől függetlenül n Kombinációk: n Realizmus Naiv Tudományos Közvetett ✕ ✓ Közvetlen ✓ ✕

Az illúzió-argumentum megoldásai n Probléma: A közvetlen realizmusban mi a közös az illuzórikus és a valóságos észlelésben? n n Maga az asztal nem lehet, hiszen az illuzórikus észlelés esetében nincs jelen. Három megoldás: n n n Oksági értelmezés Határozói értelmezés Intencionális értelmezés

Az illúzió-argumentum megoldásai n Oksági értelmezés: az észlelés során a tárgy oksági kapcsolatban áll velünk. n n Határozói értelmezés: az észlelésnek nem csak tárgya van, hanem módja is (pl. polkát táncolni = „polkaszerűen” táncolni) n n Nincs közös az illuzórikus és a valóságos észlelésben, mert az illuzórikus észlelésből hiányzik az oksági kapcsolat. A közös az illuzórikus és a valóságos észlelésben a mód, ahogyan érzékelek, és különböző a tárgy, amit érzékelek. (Egy asztalt és egy széket asztalként látok. ) Intencionális értelmezés: az észlelés hit és nem érzés n Mivel hinni nem létező vagy hamis dologban is lehet, ezért a létező és a nem létező asztalt is észlelhetem.

V. Az a priori tudás n A priori tudás: a tapasztalatra nem szoruló tudás n n A posteriori tudás: a tapasztalaton alapuló tudás n n a priori: (a tapasztalás) előtt a posteriori: (a tapasztalás) után A priori kijelentések: n n logikai törvények: „A = A” matematikai törvények: „Minden páros szám osztható kettővel. ” fogalmi összefüggések: „A piros egy szín. ” metafizikai tételek: „Létezik legtökéletesebb lény. ” (Kant óta nem)

A kijelentések osztályozása n Metafizikai szempont: 1. 2. n Ismeretelméleti szempont: 1. 2. n A priori: a tapasztalattól függetlenül tudható A posteriori: a tapasztalat alapján tudható Szemantikai szempont: 1. 2. n Szükségszerű: ami igaz, és nem is lehetne másképp Kontingens: ami igaz, de lehetne másképp Analitikus: csak a benne szereplő szavak jelentése teszi igazzá Szintetikus ítélet: a benne szereplő szavak jelentése és a faktuális tényezők teszik igazzá Példák: n n n „A Kékes 1016 méter magas. ” „Minden agglegény nőtlen. ” „ 5 + 7 = 12”

Hogyan függnek össze az osztályok? n Empirista tradíció: 1. szükségszerű = a priori = analitikus n 2. kontingens = a posteriori = szintetikus n n Kant: n Pl. „ 5 + 7 = 12”; az okság törvénye Quine: n n Pl. „A Kékes 1016 méter magas. ” Léteznek szükségszerű, a priori, szintetikus kijelentések. n n Pl. „Minden agglegény nőtlen. ” Az analitikus-szintetikus megkülönböztetésnek nincs értelme. Kripke: n A szükségszerűség és az aprioricitás nem függenek össze. n n „Katánghy Menyhért = Mikszáth Kálmán”: szükségszerű, de nem a priori „A párizsi méterrúd 1 méter hosszú”: a priori, de nem szükségszerű