Iskolai rendszer szakkpzs felnttkpzs munkaerpiaci kpzs Gzipari Algazati

Iskolai rendszerű szakképzés, felnőttképzés, munkaerő-piaci képzés Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság Szakképzési konferencia Balatonszemes 2010. szeptember 20.

„Crash Course In Brain Surgery”* (Budgie) *”Gyorstalpaló tanfolyam az agysebészeten” 2

Téma I. A képzések és a főbb munkaerő-piaci jellemzők kapcsolatáról n II. Munkaerő-piaci esélyek és növelésük n III. Képzések és munkaerő-piaci képzések n IV. A munkaügyi központ egyéb szolgáltatásai n 3

Munkaerő-piac n A munkaerő-kereslet és kínálat adott állapota, egymáshoz való viszonya. A piacgazdaság fontos alkotóeleme, amely a munkaerő keresletének és kínálatának mennyiségi összetétel és terület szerinti viszonyát, összefüggéseit, eltéréseit és változásait jelenti. A gazdaság adott fejlődési szakaszában a munkaerőpiacon túlkínálat, túlkereslet illetve viszonylagos egyensúly alakulhat ki. 4

Munkaerő, munkaerőforrás n A gazdaságban működő és más munkáltatók humán erőforrása, termelési tényezője, amely olyan szellemi és fizikai képességek összességét jelenti, amely alkalmassá teszi a munkavégzésre. A munkavállalási korú népesség mellett a munkaerőforrásba tartoznak a munkavállalási kornál fiatalabb, illetve idősebb aktív keresők. 5

Munkaerő-piaci egyensúly 1. n n n Keresleti oldal: Munkáltatók igényei: Gazdaság, közszféra, civil szféra – elvárt képesítések és kompetenciák Kínálati oldal: Aktív munkaerő (munkaviszonyban állók, pályakezdők és más álláskeresők) – választott (adott) képesítések, kompetenciák és képességek A közös nevező: Szakképzettség és más kompetenciák LLL (!) 6

Munkanélküliség „Hiányállapot”, nem megfelelő egyensúly; n Fejlett piacgazdasággal együtt jár ( 6 -10% körüli átlag) n Közvetlen személyiség zavaró hatások: - életmód, negatív stressz, önbizalom csökkenése, függőségek erősödése, szorongás kialakulása, pszichoszomatikus problémák, motiváció csökkenése… n 7

Szerkezeti (strukturális) munkanélküliség n A munkanélküliség ebben a vállfajában a munkaerő kínálata és kereslete elsősorban összetételében nem felel meg egymásnak. Oka, hogy a munkaerő szakmai kínálata nem képes igazodni a kereslet dinamikus változásaihoz. Ez az egyensúlyhiány jelentkezhet a különböző szakmák, foglalkozások, földrajzi területek között. 8

Globális vagy keresletelégtelenségi munkanélküliség n A munkanélküliségnek ez a fajtája abból eredően lép fel, ha összességében lényegesen kevesebb a munkahely, mint amennyi munkavállalási szándékú munkaerőforrás számára elegendő lenne az adott időszakban és gazdasági környezetben. Komoly társadalmi problémát főképp a globális munkanélküliség okoz, amely rendszerint a gazdasági recesszió és a nagy létszámleépítések velejárója. A kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásokhoz még számos szociológiai és lélektani negatívum is társul, mint a depresszió, a képességek elvesztése, a lakosság szociális átrétegződése, tömegek elszegényedése. 9

Munkaerő-piaci egyensúly 2. Egyensúly* megteremtése: 1. Az iskolai rendszerű, az iskolarendszeren kívüli és a munkaerő-piaci képzések helye a hazai felnőttképzés rendszerében; 2. A munkaerő-piaci képzési gyakorlata és tapasztalatai, eredmények és fejlesztendő területek terén; 3. Közös cél, feladat : *A képzések összhangja a munkaerő-piaccal. 10

Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete Iskola befejezése Regisztráció Álláskeresés Vállalkozás Továbbtanulás Átképzés, pályakorrekció, kiegészítő képzés 11

Munkaerő-piaci esélyek és növelésük 12

A munkaerő-piaci esélyekre ható főbb tényezők Iskolai végzettség n Szakmai végzettség n Képességek, kompetenciák n Személyes tulajdonságok n Egyéb munkavállalói készségek n 13

Képzettségi szint n Az iskolai végzettség illetve a szakmai képzettség szintjének a meghatározását jelenti. Négy képzettségi szintet különböztetünk meg: n 1. Alsó fokú oktatás keretében megszerzett képzettség Ha n 2. A középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség, 3. Középfokú oktatás keretében gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség, amely magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a 2. n tanfolyami képzés keretében valamilyen szakképzettséget szerzett a munkavállaló már a 2. képzettségi szintbe tartozik. képzettségi szint, n 4. A felsőfokú oktatás keretében egyetemen, főiskolán megszerzett képzettség. 14

Képességek, kompetenciák (készségek) n Az egyén adottságai, élete során kialakult és megszerzett képességeinek összessége. pl. Alapkompetenciák: írás, olvasás, számolás, szövegértés, tanulási készség; Általános műveltség és kultúra, szociális és kommunikációs kompetenciák; Munkakompetenciák: rugalmasság, kreativitás, döntéshozatali képesség, gépjárművezetés, gépkezelés, informatikai készségek, idegen nyelvek, vállalkozói készségek, felelősségtudat, stressztűrőképesség… 15

Élethosszig (egész életen át) tartó tanulás/tanácsadás (LLL/G: Lifelong Learning/Guidance) Az életünk során végrehajtott valamennyi olyan tevékenység, amelynek célja az egyéni, állampolgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatással kapcsolatos tudás, ismeret és szakértelem, képesség elsajátítása, tökéletesítése és (munkaerő-piaci) hasznosítása. 16

Szakképzés n A)Iskolai rendszerű szakképzések: Szakiskolák, n Szakközépiskolák; n Szakképző iskolák; n TISZK-ek; n Felsőfokú szakképzések; n n B)Iskolarendszeren kívüli képzések: n Felnőttképzések; 17

Iskolai rendszerű szakképzés n A közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak. [1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről] 18

Iskolai rendszerű képzés sajátosságai, előnyei n n n n Életkori sajátosságok (könnyebb tanulás); Kiváló személyi és tárgyi feltételek; Oktatás mellett markáns nevelési, személyiségfejlesztő, szocializációs tevékenység; Közösségi, tanórán kívüli sokrétű egyéb (művelődési, kulturális rendezvények, ünnepélyek, klub, sport, fakultáció, kirándulás, üzemlátogatás, nyári tábor versenyek stb. ) tevékenységek szerepe; Koordináltabb (de: még messze nem megfelelő) Beiskolázások módjai meghatározottak, speciálisak; 19 A tanuló számára ingyenes;

Iskolarendszeren kívüli képzés Olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. [2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről] n Hatósági n Szakképzés n Nyelvi n Általános célú (iskolai szerepek bizonyos „pótlása” is. ) n 20

Felnőttképzés sajátosságai, előnyei n. Rugalmas, jól, könnyen alkalmazkodó rendszer; n. Felnőttek motiváltabbak, mint a tizenévesek; n. Homogén célcsoportok képezhetők; n. Folyamatos lehetőség (LLL); n. Nincsenek közismereti tárgyak (csak szakképzés elmélete és gyakorlata n NEM „GYORSTALPALÓ” képzések!; 21

Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 1. A szakmai képzések hatékonyságát meghatározó néhány (releváns) tényező: n a) A szakmai motiváltság; n b) A tanulók életkori sajátosságai; n c) A tanulás vállalása; n d) Az előrehaladás mérésének szerepe; 22

Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 2. e) Közismereti tárgyak tanulásának szükségessége; f) Nevelési szerep a képzés ideje alatt; g) A szakmai gyakorlat; h) Báziskompetenciák (számolási, olvasási, szövegértési képességek, íráskészség, tanulási képesség) adottsága. 23

Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 3. Az iskolai rendszerű szakmai képzések hatékonyságát meghatározó néhány (releváns) tényező: n a) A szakmai motiváltság: gyakorta gyenge; n b) A tanulók életkori sajátosságai: magatartási nehézségek, kevés szorgalom; n c) A tanulás vállalása: legtöbbször éretlen, és/vagy nem önkéntes; 24

Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 4. n d) Az előrehaladás mérésének szerepe: fokozott; n e) Közismereti tárgyak tanulásának szükségessége: vitathatatlanul fontos; n f) Nevelési szerep a képzés ideje alatt: elengedhetetlen; n g) Szakmai gyakorlat: az iskolában kezdődik; n h) Báziskompetenciák adottsága: gyakran súlyos hiányosság. 25

Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 5. Az iskolarendszeren kívüli szakmai (felnőtt)képzések hatékonyságát meghatározó néhány (releváns) tényező: n a) A szakmai motiváltság: gyakorta igen erős; n b) A tanulók életkori sajátosságai: fegyelmezettség, sokszorgalmas résztvevők; n c) A tanulás vállalása: legtöbbször önkéntes (!); 26

Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 6. n d) Az előrehaladás mérésének szerepe: nem igényel súlyozást; n e) Közismereti tárgyak tanulásának szükségessége: nincs; n f) Nevelési szerep a képzés ideje alatt: (a képzési célt illetően) nem releváns; n g) Szakmai gyakorlat: néha tökéletes, csak a „papír” hiányzik; n h) Báziskompetenciák adottsága: már kiforrottabbak. 27

Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 7. Végeredményben: A képzés hatékonysága felnőttképzésben nagyobb lehet – a szakképzésre fordítható óraszám ezért akár alacsonyabb is lehet, mint az iskolában: Az iskolai szakképzés és felnőttképzés egymást kiegészítik! (LLL) 28

A szakképzésre általában hátrányosan ható főbb tényezők 1. n n A releváns hatékonysági tényezők (ld. előző diákon), sajátosságokból adódó alacsony képzési hatékonyság; Normatív rendszer okozta gazdaságiköltségvetési szemlélet a beiskolázások során – a szakmaiság helyett; Sok, azonos profilú képző hely (szétaprózottság); Instabil gazdasági helyzet; 29

A szakképzésre hátrányosan ható főbb tényezők 2. n n Formális, hiányos és gyenge szervezettségű partnerkapcsolatok; Pályaorientáció, pályaválasztás fejletlensége, megalapozatlan döntések; Képzési tanácsadási rendszer hiánya, üzleti érdekű, a képző érdekeinek megfelelő, nem személyre szabott tanácsok; Humán műveltség és diploma szerzés túldimenzionálása; 30

A szakképzésre hátrányosan ható főbb tényezők 3. n n n Gyakorlati képzési kapacitások korlátozottsága; Hatékony ösztönző rendszer hiánya; Társadalmi elfogadottság gyengülése (a „szakma becsülete”); Átfogó szakmai monitoring tevékenység esetlegessége, hiánya; Munkáltatói igények alulreprezentáltsága. 31

A felnőttképzés általános szakmai elismertségének főbb akadályai n n n n Hagyományos iskolai szerepek (nevelés, báziskészségek fejlesztése, művelődés, közösségformálás, társadalmi (munka) és sporttevékenység, személyiségfejlesztés stb. ) hiánya, illetve az iskolák részéről ennek féltése; Nem elfogadott, tévesen ismert képzési szerepek; Képzési idő szemlélet; Profitorientált működés túlzott hangsúlya; Szervezetlen, gyenge minőségű képzők jelenléte; Rendszer-redundancia hatások. 32

Felnőttképzés szerepe a szakképzésben és a versenyképesség fenntartásában Új szakképesítések, kompetenciák, képességek kialakítása; n Továbbképzések; n Ismeretfelújító képzések; n Ráépülő képzések; n Komplex képzések; n Célcsoportos képzések; n Koordináltabb, rugalmasabb és mérhető hatékonyságú munkaerő-piaci képzések; n 33

A 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről (Fktv. ≠ Ftv. ) Létrehozta: A Magyar Köztársaság Országgyűlése ( Jelentősebb módosítások: 2007. január 1 -) § keretek alapelvek kompetenciák 34

Felnőttképzési intézmények Fktv. szerinti felnőttek iskolarendszeren kívüli képzések n Nyilvántartási kötelezettség (nyilvántartási feltételek) n Felnőttképzési tevékenység n Képzés n Szolgáltatás n n Intézmények és programok akkreditációi 35

Munkaerő-piaci képzés 1. Munkaerő-piaci képzés: A munkanélküliek és munkanélküliséggel veszélyeztetettek - preventív, - kiegészítő, - tovább- és - átképzése a foglalkoztatásuk (beleértve az önfoglalkoztatást is) elősegítésére (= foglalkoztatást elősegítő képzések). n 36

Munkaerő-piaci képzés 2. (tágabb értelemben: ) Minden olyan képzés, amely az egyén munkaerő-piaci esélyein javít = n Σ képzés (LLL) n 37

Munkaerő-piaci képzés 3. Iskolarendszeren kívüli n Fktv. hatálya alá tartozó n Akkreditált intézmény által folytatott n Munkaügyi központok által támogatott n Szakmai támogatás: képzési irányok, szakmai koordináció, képzési tanácsadás, pályakorrekció Anyagi támogatás: képzés finanszírozása (képzési kts. + vizsgadíj), járulékos támogatások (keresetpótló juttatás, útiköltség, szállás stb. ) 38

Munkaerő-piaci képzések 4. n Munkaerő-piaci esélyek növelése: Első szakképesítés megszerzésével n Meglévő szakképesítés szinten tartásával n Újabb szakképesítés megszerzésével n Vállalkozóvá válás lehetőségének megteremtésével n Szakmát kiegészítő képesítések, kompetenciák megszerzésével (gépkezelői (számítógép, irodagép, könnyűgép, pénztárgép stb. ), nyelvi, gépjárművezetői, személyiségfejlesztő, vezetői stb. ) n 39

Foglalkoztatást elősegítő képzések formái Ajánlott n Elfogadott n Preventív n HHH n ÚMFT TÁMOP/Központi programok („Lépj egyet előre”, „Út a munkához”, „Új pálya” ) n 40

Munkaerő-piaci képzések hatásai 1. Közvetlen eredmények: n Olyan felnőttképzések, amelyek célja az álláskeresők munkaerő-piaci esélyeinek javítása. n Lehetséges alkalmazotti státuszok körének szélesítése és/vagy n Vállalkozóvá válás megteremtése új képesítések, kompetenciák megszerzése révén; 41

Munkaerő-piaci képzések hatásai 2. Járulékos (közvetett) eredmények: n Aktivizálás; n Életminőség javítása; n Közösségi hatás; n LLL elfogadása; n Társadalmi-gazdasági makro-hatások. 42

Pályakezdőkkel kapcsolatos képzési feladatok n n n Az álláskereső pályakezdők helyzetének ismerete, felmérések, elemzések és visszacsatolásuk; A pályakezdők, mint képzési célcsoport; A pályakezdőkkel kapcsolatos képzési tanácsadás különleges szerepe; Pályakezdők elhelyezése a képzés után; Pályakezdőkkel kapcsolatos egyéb feladatok n n n Iskolai rendszerhez kapcsolódó Felsőoktatáshoz kapcsolódó Pályaválasztási tanácsadás, pályaválasztási napok 43

Szakképzés-fejlesztés munkaerőpiaci koherenciája 1. Rendszerváltás szakképzési helyzete: n n n Az évtizedes hagyományokkal bíró szakképzés iránti szükséglet gyakorlatilag megszűnt; A nagyüzemi virágzó szakképzési korszak véget ért; Az iskolai rendszerű képzések helyzete bizonytalanná vált – a gimnáziumi képzések „túl”-értékelődtek; A felsőoktatás túldimenzionálttá vált; Jellemző a pályaválasztás helyett a továbbtanulási „kényszer” (ld. mint a kényszervállalkozások); A vállalati tanműhelyi képzések visszaszorultak, előtérbe kerültek az iskolai tanműhelyek; 44

Szakképzés-fejlesztés munkaerőpiaci koherenciája 2. Jelenleg: n A szakképzésben a gazdálkodó szervezetek szerepe felértékelődött; n A gazdaság fokozottan vesz részt a szakképzésirányításban is: - helykeresés - minisztériumok „versenye”, kompetenciái; n A kis- és középvállalkozások lehetőségei és az szvk szerinti gyakorlati tananyag koherenciája: - Gyakorlati képző-helyek közötti koordináció szükségessége; 45

Szakképzés-fejlesztés munkaerőpiaci koherenciája 3. n Szvk. teljesülése valamint személyi és tárgyi feltételek összehangolt biztosítása: - Iskolai elméleti képzés; - Iskolai tanműhelyi képzések (Tanműhely = taniroda, tankonyha, tanétterem, tanbolt, tangazdaság, tanpince, laboratórium, stb. ); - Gazdálkodó szerveteknél folyó gyakorlati képzések: - órarend szerinti- gyakorlati órák; - komplex gyakorlatok; 46

Partnerkapcsolatok fejlesztése n n n n n Iskolák; TISZK-ek; Iskolafenntartók; Szakképzés-irányítás; Gazdálkodók; RMK-k; RFKB-k; RFÜ-ek; Kamarák; Civil szervezetek (stb. ) 47

A képzésre jelentkezés folyamata (A képzések személyre szabott kiválasztásának szempontjai) Igények, információk Képzési tanácsadás Képzési lehetőségek Képzés kiválasztása Jelentkezés 48

Képzési tanácsadás folyamata Személyes adottságok, végzettségek, készségek Munkaerő-piaci információk Képzési lehetőségek (általános és konkrét) Jogosultságok, Követelmények Javaslat a képzési programra és a képzés formájára (képzés kiválasztása) Cél: a munkaerő-piaci esélyek javulása 49

Munkaerő-piaci információk 1. n n n Hiányszakmák Túltelített szakmák Munkáltatói információk, partneri igények Vállalkozási lehetőségek Munkaerő-piaci programok Kapcsolódó támogatási lehetőségek számbavétele 50

Munkaerő-piaci információk 2. n n n Álláskeresők igényei Kirendeltségi információk, tapasztalatok Munkaerő-piaci felmérések, prognózisok Munkaügyi Tanács információi Önkormányzatok információi 51

Munkaerő-piaci információk 3. n n Személyes munkaerő-piaci tapasztalatok Átmeneti megoldások lehetősége: n közmunka program n közhasznú munka n AMK n határozott idejű munka n ideiglenes munka stb. 52

Munkaerő-piaci információk 4. n Jogosultságok n n n Támogatások lehetősége Támogatások kombinációi Ráépülő képzések Képzések kombinációi Ellátások Követelmények n Támogatások feltételei és felnőttképzési szerződés 53

Munkaviszony létesítése n A munkavállaló és a munkáltató között a munkaszerződéssel létrejövő jogviszony, melyben a munkavállaló elsődleges kötelezettsége a munkavégzés, a munkáltató elsődleges kötelezettsége pedig munkabér fizetése. A munkaviszonyból fakadó egyéb jogosultságokat és kötelezettségeket a Munka Törvénykönyve határozza meg. 54

Vállalkozási jogviszony n Vállalkozói szerződéssel jön létre melynek alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. 55

Távmunka lehetősége n Távmunka végzése keretében a munkavállaló saját otthonában, önállóan végezhető, általában szellemi tevékenység. A munkavégzés alapvető feltétele, hogy a munkavállaló telefonnal, számítógéppel és ennek megfelelő képesítéssel rendelkezzen. A feladatok kiadása, végzése és számonkérése számítógépes kommunikáció segítségével történik. Személyes megjelenésére a munkáltató központjában csak esetenként kerül sor. A munkavégzés ezen új formája az információs társadalom kialakulásához köthető, a fejlett országokban a számítástechnika és a távközlés forradalmának köszönhetően terjedt el, elsősorban a diplomások, az adminisztratív alkalmazottak, a mozgáskorlátozottak, a fiatalok és a nők körében a legnépszerűbb. 56

Munkáltatói elvárások 1. Biztos szakmai tudás (elmélet és gyakorlat); n A szakképesítést opcionálisan kiegészítő ismeretek (pl. ) n Járművezetés; n Nyelvtudás; n Informatikai ismeretek (felhasználói szint); n Gépkezelés (pl. irodatechnika, kisgépkezelés stb. ); n Gépírás; n Kommunikációs, kapcsolatteremtő készségek, előadókészség; n 57

Munkáltatói elvárások 2. Szervezési ismeretek; n Üzletkötői ismeretek, készségek; n Speciális szakmai gyakorlatok; n Vezetői készségek; n Konfliktuskezelési készség; n Vállalkozói ismeretek; n Általános műveltség; n Több szakképesítés; n 58

Munkáltatói elvárások 3. n A munkakör hatékony ellátásához szükséges készségek és munkáltatói felmérésük(pl. ): Több műszak vállalása, n Bejárás; n Helyettesítés, túlóra vállalása; n Határozott idejű szerződés elfogadása; n Próbaidő alkalmazása; n Vállalkozói igazolvány szükségessége; n 59

Munkáltatói elvárások 4. Minimálbér elfogadása; n Saját személygépkocsi használata; n Személyes tulajdonságok (megjelenés, viselkedés, mentalitás, monotonitás és stressz-tűrés, kreativitás, munkabírás-terhelhetőség, nem dohányzás ; n Kötelező munkaruha (formaruha) viselete; n Rendezett szociális helyzet; n 60

Munkáltatói elvárások 5. Előzetes munkaviszonyok; n Referenciák (ajánlások); n Tanulási hajlandóság; n Továbbtanulási szándék, vagy arról való lemondás; n Erkölcsi és etikai normák figyelembevétele; (stb. ) n 61

Munkatanácsadás n Ez a tanácsadási forma a munkaerő-piaci folyamatok megismerésén, a munkavállalást elősegítő ill. korlátozó tényezők feltárásán, az elhelyezkedési akadályok elhárításán, valamint a szükséges támogatási eszközök meghatározásán keresztül, segíti az álláshoz jutást és az állás megtartását. A tanácsadói beszélgetés során a tanácskérő megerősítést kaphat elképzelésében, bizonytalanságát, kétségeit eloszlathatja, s a megszerzett tudása, készségei, munkatapasztalatai birtokában, igényeihez igazodó döntést hozhat további szakmai pályafutásával kapcsolatban, és az elhelyezkedésére irányuló tervet dolgozhat ki, ill. valósíthat meg. 62

Pályaválasztási tanácsadás n Ez a tanácsadási forma általában az első szakma kiválasztásához ad segítséget. Célja az eredményes pályaválasztási döntés elősegítése, vagyis egy olyan szakmai tevékenység, tanulási lehetőség kiválasztása, ami mind a pályaválasztó, mind a társadalom számára értékkel bír. 63

Állásbörze n Olyan aktív munkaerő-piaci program, ahol a munkáltató és az álláskereső közvetlen kapcsolatba kerül egymással. Az állásbörzén egy időben több munkáltató, oktatást szervező cég jelenik meg munkalehetőségével, képzési ajánlataival, így az álláskereső egyszerre több álláslehetőségről, képzési lehetőségről kaphat tájékoztatást. A kirendeltségek szervezhetnek helyi vagy regionális szintű állásbörzéket. [30/2000. (IX: 15. ) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról] 64

Álláskereső klub n A tartósan munkanélküli ügyfelek részére nyújtott csoportos munkatanácsadási eljárás, amelynek célja, hogy az álláskeresők a lehető legrövidebb időn belül álláshoz jussanak. Az Álláskereső Klubba kerülve a résztvevők korábbi álláskeresési viselkedése megváltozik: ismét aktívvá válnak és új álláskeresési stratégiákat, technikákat alkalmazva többnyire sikerül elhelyezkedniük. A foglalkozások a munkaügyi központokban kerülnek megtartásra, időtartamuk 3 hét. 65

Képzési tanácsadás 1. n n Munkatársaink tájékoztatják az oktatási intézmények végzős hallgatóit a továbbtanulási, képzési foglalkoztatási eszközök igénybe vételének lehetőségeiről. A munkaügyi központ által támogatott képzések listájára hosszú távon hasznosítható szaktudást nyújtó képzéseket veszünk fel. Egyes tanfolyamokat a pályakezdők figyelmébe kiemelten ajánlunk. A képzési tanácsadás szakszerűségét belső képzési rendszerünkkel biztosítjuk, a személyre szóló képzési tanácsadás elsősorban a kirendeltségeken folyik, de külön képzési információs napokat is szervezünk, amely rendezvények kiemelt fontosságú célja a képzési tanácsadások hatékonyságának növelése. 66

Képzési tanácsadás 2. n Képzési tanácsadáskor számba veszik az álláskereső: Iskolai és szakmai végzettségeit; n Kiegészítő ismereteit; n Személyes tulajdonságait, alkalmasságát; n Elképzeléseit; n A munkaerő-piaci helyzetet és prognózist, a vállalkozási lehetőséget; n A képzési lehetőségeket; n A támogathatóság formáit; n 67

Képzési börzék n Az álláskeresők, beleértve a pályakezdő fiatalok számára is az éves programtervben előirányzottaknak megfelelően a régió kirendeltségei állásbörzét rendeznek. Az állásbörzéken képzési tanácsadást is folytatunk, de esetenként önálló képzési börzék megszervezésére is sor kerül pl. a képzési információs napok keretén belül. 68

Pályaválasztási kiállítás Több éve sikeresen nagy érdeklődésre számot tartó Pályaválasztási Kiállítás megrendezésére min den év őszén kerül sor. n Legutóbb 2008. október 09. és 2008. november 15. között Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya, Veszprém és Pápa helyszíneken volt. n 69

Pályaválasztási kiállítások 70

Célok: • A képző intézmények és azok képzési kínálatának, elsajátítható szakmáknak a bemutatása; • Aktuális munkaerő-piaci információszerzési lehetőség; • Interaktív (közvetlen tapasztalatszerzéssel) szakmaismertetések; • Számítógépes pályatanácsadás; • Pályaválasztási kiadványok. 71

Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) n A Foglalkozási Információs Tanácsadó Németországból adaptált humánszolgáltatási intézmény. Minden munkaügyi központban működik és ingyenesen igénybe vehető, ahol képzett kollégák segítségével a pályaválasztáshoz, pályamódosításhoz szükséges információkat az ide látogató tanulók, pályakezdő fiatalok, munkanélküliek, iskolai rendszerű képzést folytató alsó- és középfokú intézmények diákjai összegyűjthetik. 72

FIT információs rendszere n Számítógépes tesztek n Szakmaismertető információs mappák n Szakkönyvek n Szakmabemutató DVD filmek n Dokumentációtár 73

Munkajogi tanácsadás n Munkajogi kérdésekre vonatkozó jogi segítségnyújtó tevékenység a munkaerőpiac szereplői számára. 74

Külföldi munkavállalás 1. n E fogalom alatt értendő a magyar állampolgárok külföldi munkavállalása. A magyar jogszabályok nem korlátozzák, hogy magyar munkavállaló külföldön dolgozzon. A magyar munkavállalók külföldön történő munkavégzését államközi megállapodások, egyezmények részben szabályozzák, amelynek célja, hogy egyszerűbbé és könnyebbé tegye a külföldi munkavállalást, amely elsősorban szakmai és nyelvi ismeretek bővítésére irányulnak. 75

Külföldi munkavállalás 2. (Néhány jó tanács) Ø Ø Ø Újságokban, interneten megjelent álláshirdetéseknél körültekintően járjunk el! A magán-munkaerő közvetítőket le lehet informálni a munkaügyi központokban. (www. afsz. hu) Az útlevelet, személyes papírokat soha ne adjuk át idegen személyeknek! Mindig ragaszkodjunk az írásos munkaszerződéshez. Külföldön a magyar nagykövetséghez, 76 konzulátushoz fordulhatunk (Címüket,

Az EURES hálózat „EURopean Employment Services” (Európai Foglalkoztatási Szolgálatok) n Célok és feladatok: n EU/EGT országai közötti munkaerő-áramlás elősegítése n Információnyújtás és tanácsadás munkavállalók részére a külföldi álláslehetőségekről és munkavállalási körülményekről n Segítségnyújtás munkáltatók részére a külföldi munkaerő-toborzáshoz n 77

Honlapok, hasznos linkek 1. n www. afsz. hu Az Állami foglalkoztatási szolgálat hivatalos portálja; n www. afsz. hu – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hivatalos portálja www. palya. hu – magyar oktatási portál www. epalya. hu – továbbtanulási, pályaválasztási információk, online tanácsadás www. euvonal. hu – minden, ami az EU-hoz kötődik, pályázatok, ösztöndíjak, egyéb információk honlapja www. mobilitas. hu - pályázatok, képzések, ifjúsági munka http: //ec. europa. eu/europedirect/index_en. htm- Europe Direct Információs Hálózat n n n 78

Honlapok, hasznos linkek 2. n n n n n http: //europa. eu/youth/index. cfm? l_id=en - Európai Ifjúsági Portál www. eurodesk. org – Európai ifjúsági információs hálózat http: //europa. eu. int/idea/en/infogen. htm - ki kicsoda az EU-ban? www. nyelvoktatas. lap. hu - nyelviskolák országos gyűjteménye www. szotar. lap. hu – szótárak internetes gyűjteménye www. fapados. lap. hu – fapados légitársaságok www. hostelworld. com – diákszállás www. summerjobs. com – nyári munkák www. anyworkanywhere. com –fiataloknak szóló nyári munkalehetőségek www. virtualtourist. com – információk külföldre utazóknak 79

Honlapok, hasznos linkek 3. n http: //eures. europa. eu ec. europa. eu/ploteus Kiknek készült? ¯ ¯ ¯ EURES tanácsadóknak Álláskeresőknek Munkáltatóknak Adatbázisok: ¯ ¯ n Álláshelyek Önéletrajzok Ország-információk Képzési információk www. europass. hu EU cv - Önéletrajz megírása 80

Honlapok, hasznos linkek 4. n www. fisz. hu Felvételi Információs Szolgálat Országos Oktatási Hírlevél Pályaorientáció és pályatanácsadás 81

Tanulással, képzéssel kapcsolatos hasznos linkek n n n n www. npk. hu www. enic-naric. net www. om. hu www. europass. hu www. scholarship. hu www. evime. hu www. sulinet. hu www. tka. hu www. internationalscholarship. com www. tka. hu www. nive. hu www. eurostage. org www. euvonal. hu www. iefa. org www. mobilitas. hu 82

Kiadványok Felvételi Tájékoztató – FELVI könyvek 2009; EDUCATIO Kht. ; n Felvételi tájoló – FELVI könyvek 2009; EDUCATIO Kht. ; n Iskola után – iskola előtt – 2009/2010 –Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ; n Középiskola után – 2009 – Középmagyarországi Regionális Munkaügyi Központ; n 83

Intézmények ÁFSZ/Munkaügyi Központok; http/www. afsz. hu; n Kirendeltség és Szolgáltató Központok; n Kirendeltségek (általában nagyobb városokban). n 84

A sikeres tanácsadáshoz és képzésekhez mindenkinek jó munkát kívánok! n Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. (22)327 -950/149. m. E- szantoz@lab. hu 85