INTRAZONLIS ERDK A LIGETERDK a folyk s a

INTRAZONÁLIS ERDŐK

• A LIGETERDŐK a folyók és a vízfolyások parti területein alakulnak ki. Az alacsonyabb árterületeket évente akár többször is tartós víz boríthatja. Talajuk tápanyagokban gazdag öntéstalaj. Lombkoronaszintjüket elsősorban fűz és nyírfajok alkotják. Cserje és gyepszintjére a következő fajok jellemzőek: hamvas szeder, ligeti szőlő, komló, nagy csalán, ragadós galaj. Magasabb területeken megtaláljuk a kocsánytalan tölgy, a magyar kőris és a vénic szil alkotta zárótársulást. Gyepszintjében tavasszal sok a hóvirág, a tavaszi csillagvirág és később a gyöngyvirág. • Alföld feltöltődő mocsarain is

Bokorfüzes Védett – Füles fűz

Fehér fűz és csigolyafűz

Fűz-nyár ligeterdő (puhafa ligeterdő)

Fehér fűz és fekete nyár

Tölgy-kőris-szil ligeterdő (Keményfa ligeterdő) Már többnyire ármentes területen Mo. 1%-án fejlett cserjeszint (som, galagonya), zárt erdő

Magyar kőris Kocsányos tölgy és kőris

Vénic szil

Sok kúszónövény • Erdei iszalag • Vadszőlő

• Komló • Szeder

• A LÁPERDŐK lefolyástalan medencékben és folyók holtágai mentén képeznek állományokat. Lombkoronaszintjükben az enyves éger az uralkodó. Az enyves éger mellett magyar kőris, esetleg nyír, a cserjeszintben a kutyabenge jellemző. A magasabb hegyvidékek égerláperdőinek védett növénye a mocsári gólyaorr. A liget és láperdők jellemző állatai: borostyánkőcsiga, ligeti csiga, diócincér, remetebogár, fekete gólya, szürke gém, kárókatona. • Az éger gyökérfője magas vízborítás esetén is kiemelkedik a vízből (lábasfák!). • A év nagy részében a tőzeget átitató, oxigénben szegény víz a talajszint fölé emelkedik. Hideg és tiszta, kevés tápanyagot tartalmaz és ált. savanyú víz. Tőzegesedés • Hanság, D-T köze maradvány állományok (lecsapolás, folyószabályozás

Égeres láperdő

Nyír Éger Van még: Magyar kőris

Kutyabenge – fontos, gyakori cserje

Sás • Sárga vagy Mocsári nőszirom

• A vízszint erősen ingadozik, nyár végére alacsony • A víz így felmelegszik, a talajhoz oxigén jut, ezért a leülepedő szerves anyagok lebomlanak Mocsárerdő

• Az alapkőzet minősége alakítja a HOMOKI ERDŐKet. A homoki erdő a homoki szukcesszió zárótársulása. Jellemző faja a kocsányos tölgy. Gyepszintjében sok a gyöngyvirág. A buckatetők száraz, meleg lejtőin jellemzők a nyáras borókás társulások. (másodlagos társulás) • Sajátos vízháztartás – felszínen gyorsan kiszárad, lejjebb tartósan nedves) • Homokfelszín mozaikossága – mikroklíma mozaikossága – növényzet mozaikossága!

Nyílt homoki tölgyes • Buckatetőn, meleg lejtőn alacsonyabb növésű dús cserjeszintű (ált. tölgyes fajok) • Kocsánytalan tölgy + alacsony Fehér nyár, Ezüst hárs • Gyepszintben sok szárazságtűrő fűféle, erdőssztyepp virágos növény • Duna-Tisza közén termőhelyén nyáras-borókás jelenik meg fejletlenebb cserjeszinttel, még több pusztai növénnyel a gyepszintben

Ezüst hárs

Zárt homoki tölgyes • Magas talajvízszintű helyeken a homok klimaxtársulása • Lomkoronája – kocsányos tölgy (!) Cserjék az ált. tölgyes fajok (szegényesebb) Gyepszintben sok geofiton pl. gyöngyvirág, Orvosi salamonpecsét

• A MOLYHOS TÖLGYES ERDŐK különböző típusú társulásaiban uralkodó fafaj a molyhos tölgy, (+ virágos kőris, keleti gyertyán)a lombkorona alatt, azzal összeérve rendkívül gazdag cserjeszinttel és lágyszárú virágos növényekkel (pl. húsos som, sajmeggy, husáng). Jellegzetes állatai: virágbogarak, díszbogarak, lágybogarak, lepkék és hártyásszárnyúak. • Hegyek sziklás déli lejtőin, mészkő, dolomit kőzeten • Más néven karsztbokorerdő – sziklagyepekkel, sztyepprétekkel mozaikos foltokban Jellemző növénye a cserszömörce, aranyeső. Igen virággazdag – fényes galaj, olasz harangvirág, karcsú gyöngyike

Molyhos tölgy

Cserszömörce

• Sajmeggy • Husáng

• Sárga koronafürt • Nagy ezerjófű

Hársas-kőrises • A domborzati viszonyok alakítják a TÖRMELÉKLEJTŐ ERDŐKet, melyeket a meredek, sziklás hegyoldalakon találunk. Állományalkotó fák a magas kőris valamint a kis és nagylevelű hárs. • Fontos szerepük van a talaj védelmében. • Hársas-kőrises erdők lazán záródó lombkoronában juharok is vannak pl. korai juhar • Második szintet alkot a fává növő húsos som, mogyoró • Cserjeszint: ostorménfa, barkócaberkenye, galagonya, mogyoró • Gyepben: méregölő sisakvirág, magas gyöngyperje, csillogó gólyaorr • Sziklás hegyeken zárótársulás

• Kislevelű hárs • Magas kőris

Korai juhar

Mogyoró

Barkócaberkenye Ostorménfa

• Méregölő sisakvirág • Csillogó gólyaorr

Kitettség miatt kialakuló szurdokerdők • • • Mély, hűvös, nedves, meredek völgyek Gyertyános tölgyes, bükk zónában Lombkorona – bükk, magyar kőris, hegyi juhar Cserje gyér, vagy nincs Gyep nitrogénkedvelő – a völgyalján felhalmozódó avar és szerves törmelék miatt (nagy csalán, vérehulló fecskefű, falgyom)

• Nagy csalán • Vérehulló fecskefű

• Hűvös mikroklíma miatt sok havasi ritka növény lehet pl. Havasi iszalag • Jégkori reliktum – Sárga ibolya, havasi ikravirág