Innovcis kpessg s jlt sszefggsei Mlovics Gyrgy Bajmcy

Innovációs képesség és jólét összefüggései Málovics György – Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Innovációs képesség, versenyképesség és jólét – kerekasztal megbeszélés, Szeged, 2010. 07. 01.

Az előadás felépítése Az előadás központi kérdése: Milyen viszony mutatható ki kistérségi szinten az innovációs képesség és a jólét közt? Az előadás felépítése: 1. A jólét mérésének alapdilemmái 2. Jólételméletek és jóléti indikátorok 3. Hazai kistérségek jóléti elemzése 4. Innováció és jólét összefüggései kistérségi szinten

1. A jólét mérésének alapdilemmái • Alapdilemma: Mi a „jólét”? • Dilemma, mert: egymástól gyökeresen eltérő megközelítések élnek egymás mellett a jóléti közgazdaságtanban

1. A jólét mérésének alapdilemmái (folyt. ) Mi is a „jólét”? – Jóléti közgazdaságtan elméletei • Formális elméletek – Preferencia-utilitarizmus – Anyagias utilitarizmus • Szubsztantív elméletek – Rawls: alapvető javak elmélete – Sen: képességszemlélet – Layard: boldogságelmélet • „Amit az emberek tesznek, az a jó nekik” • Kaldor-Hicks-i optimum • Jólét=jövedelem • Bizonyos dolgok önértékkel bírnak a jólét szempontjából • A jövedelem sokkal inkább a jólét eszköze, mintsem célja

2. Jólételméletek és jóléti indikátorok • Formális elméletek – Indikátorok: jövedelem, GDP • Szubsztantív elméletek – Indikátorok: kevés operacionalizálási kísérlet – Sen képességszemlélete: HDI (jövedelem, egészségügy, oktatás) – Indikátorok helyett indikátorrendszerek

3. Hazai kistérségek jóléti elemzése

3. Hazai kistérségek jóléti elemzése Jólét elméleti kategóriái az áttekintett jólételméletek alapján: • • • anyagi javak szabadságjogok fizikai jóllét családi/baráti kapcsolatok környezet minősége szabadidős tevékenység munka társadalmi gondoskodás formái oktatás információ hozzáférés társadalmi önbecsülés alapjai

3. Hazai kistérségek jóléti elemzése (folyt. )

3. Hazai kistérségek jóléti elemzése (folyt. ) Jóléti klaszterek (kistérségre) A klaszterek mérete

3. Hazai kistérségek jóléti elemzése (folyt. ) Jóléti klaszterek kistérségi szinten (Magyarország)

3. Hazai kistérségek jóléti elemzése (folyt. ) Jóléti klaszterek kistérségi szinten (Dél-Alföldi Régió)

4. Innováció és jólét összefüggései kistérségi szinten Innovációs képesség és jólét együttmozgása (Par. Corr. A népességre kontrollálva) Csupán a jólét néhány dimenziója esetén figyelhető meg együttmozgás

4. Innováció és jólét összefüggései kistérségi szinten (folyt. ) Innovációs képesség és jólét együttmozgása (Par. Corr. A népességre kontrollálva) Nagy népességű térségek

4. Innováció és jólét összefüggései kistérségi szinten (folyt. ) Innovációs képesség és anyagi gazdagság együttmozgása (Par. Corr. A népességre kontrollálva)

4. Innováció és jólét összefüggései kistérségi szinten (folyt. ) Eltérő innovációs minták (nagy népességű térségek) • • • Hasonló innovációs képesség és jövedelem-egyenlőtlenség – eltérő jövedelemteremtő képesség (1. és 2. klaszter) Eltérő innovációs képesség – hasonló jövedelemteremtő képesség (3. és 4. klaszter) Hasonló innováció képesség – eltérő jövedelem-egyenlőtlenség (1. és 4. klaszter)

4. Innováció és jólét összefüggései kistérségi szinten (folyt. ) Az innovációs képesség és az anyagi jólét kapcsolata a Dél-Alföldön Kistérségek eltérő helyzetben

Következtetések • Jólét komplex fogalma nem redukálható a jövedelemre, ami hatással kell legyen az innovációkutatásra • Kistérségi szintű elemzés – Rámutat az erős régión belüli egyenlőtlenségekre – A régió, vagy ország innovációs képességének mérése nagyon sok információ elvesztését eredményezi • Az innovációs képesség növelésének célja, mint döntési kritérium túlzottan leegyszerűsítő – Azonos innovációs képességhez nagyon eltérő jóléti szituáció társulhat – Bár a mostani vizsgálatok e tekintetben nem bizonyító erejűek, de azt sugallják, hogy: • • • Eltérő módon valósítható meg az innovációs rendszer hatékonyságjavítása (jólétnövelő képesség alapján) A különböző térségekben a változási ütem gyorsításának eltérő hatásai várhatók (az ugyanolyan típusú változás eltérő mértékben szülhet társadalmi problémákat) Egy eltérő információs bázis felé… – További módszertani problémák – A hagyományos információs bázisra építő vizsgálatok szükségessége • • Az alacsony aggregációs szint révén sok új információt nyerünk, de sokat elvesztünk Az innovációs rendszer szokásos indikátorokkal történő vizsgálata fontos információkat nyújt, DE önmagában nem biztos, hogy elegendő a politikai döntések megalapozásához

Köszönöm a figyelmet! E-mail: malovics. gyorgy@eco. u-szeged. hu BAROSS-DA 07 -DA-ELEM-07 -2008 -0001