Inklzi integrci differencils Srlt gyerekek s dajkk egytt

Inklúzió, integráció, differenciálás Sérült gyerekek és dajkák - együtt az óvodában A befogadó (tárgyi és személyi) környezet kialakításának szempontjai Dr. Bakonyi Anna Budapesti Korai Fejlesztő Központ, Apor Vilmos Katolikus Főiskola

A társadalmi integráció differenciáltságot eredményez A csoporthoz tartozás összetevői: n Szokások n Műveltség n Kultúra n Nyelv n Vallás n Anyagi helyzet n Infrastruktúra n Külső-és belső kapcsolatok, érintkezési formák (zárt, nyílt család) n Érdekek n Munkahelyi közösség szintje n Egyéb közösségek szerepe n Testi/lelki állapot, egészségi fok (stb. )

A kisebbségi létezés okai, összetevői Társadalmi okokból fakadó kisebbségek: - etnikai kisebbségek - migrációból adódó kisebbségek n Szociális okokból fakadó kisebbségek: - szegénységből kialakult kisebbségi lét (HH-HHH) - romahelyzet A két tényezőt nem keverhetjük össze !!! n Sérülésből fakadó kisebbségek: - sajátos nevelési igényű gyerekek – organikus sérülések, autizmus n (jogszabályi változások) (SNI a, ) - a magatartászavaros gyerekek - háttere eredhet mindhárom oki háttérből – de nem feltétlenül organikus háttér (SNI b, ) - TMB (tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarok) n Tehetséges gyerekek: - lehetnek SNI és HHH gyerekek is

Identitás egyszeres, többszörös / önkéntes, kényszerű n n Szegregáció (szükséges és indokolatlan változatok) Diszkrimináció (csak negatív változatok) Asszimiláció (önkéntes vagy kényszerített) Integráció (a sajátosságok megtartásával való együttélés a társadalom teljes szférájában) A másság viszonyfogalom. (Kihez képest más? ) Csak a kisebbségi létformával együtt van létjogosultsága A befogadást erősítő tényező: mindenki más

A befogadás értelmezése Kiindulás: n n n Mindenki más egymáshoz képest- a másság relativitása Az átlag, a másságok összegződéséből alakul ki Kik lehetnek „mások”? gyerekek, - szülők, - pedagógusok Inklúzió: befogadó légkör- és eljárásrendszer, ahol mindenki más, egymáshoz képest, bárki „belefér”, megtalálja a helyét. n Kölcsönös alkalmazkodás mindkét „fél” részéről n Esélyegyenlőség és esélyteremtés két fogalom: nem egyenlősdi Inklúzió = szemlélet Differenciálás = módszer Integráció = helyzet

A befogadás lehetőségei, területei Új gyerekek befogadása, saját nevelő rendszer- ld. bölcsődék Eltérő fejlődésű gyerekek (SNI) Hátrányosan-és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek (HHH) Tehetséges gyermekek- felfedezése, fejlődésük segítése, gondozása 4. éve óvodába járó gyerekek - „saját” programja

A szülők megküzdési folyamata, krízishelyzet, trauma Függ: Családi helyzet, előélet, pszichikai állapot, életkörülmények, megküzdési készség, érettség, mentális színt, életvitel stb…. n Szintek, folyamat: Sokk, düh, depresszió, alku, hárítás, elutasítás, tagadás, helyzetteremtés, aktivitás, lezárás, újrakezdés…láncolata n Önszabályozó fázisok érzelmi és értelmi szinten egyszerre A szülő kirekesztődésének „okozója” a gyerek A veszteségélmény nem múlik el - megjelöltség - sem a családban - sem az érintett gyerek viszonylatában intervenció!!!

Módszertani, pedagógiai környezet feltételei 1. Ld. új ONAP n n n Terem elrendezése (műhelyek, kuckók, sarkok) Párhuzamosan végezhető tevékenységek, több szintű tanulás Kompetenciák erősítése, mint cél (pedagógusnál, dajkáknál, gyereknél, szülőnél) Képesség szerinti differenciálás (nem életkor szerint pl. vegyes csoport) A differenciálás területei: eltérő a: cél, feladat, tananyag, módszer, eszköz, idő, értékelési mód, és a segítségadás megoldásai, mértéke Az értékelés szerepe: mit mérünk, hogyan, mit értékelünk jobban, mit kevésbé…van különbség az értékek között? („kéz, szív, fej”)

Módszertani, pedagógia környezet feltételei 2. Ld. új ONAP n n n Az érzelmek szerepe a mindennapokban, a gyerek érzelmi lény, az érzelmek egyéniek, az SNI gyereknek is vannak érzelmei Erkölcsi szokások értékrend, szoktatás, minta, választás és döntés szerepe, együttműködés és egyediség együttese, dilemmahelyzetek Játék centrikusság, a játéknak, mint alaptevékenységnek komolysága , a szabadjáték és a fejlesztő játék elkülönítése (!!!), a játék irányításának kérdései Cselekvő/tapasztalati tanulás biztosítása, az SNI gyereknek is, a saját szintjén A tárgyak, eszközök, szerek szabad használata (mit, mire, hol, hogyan használhatunk)

Módszertani, pedagógia környezet feltételei 3. Ld. új ONAP n n Csoportmunka, mindenkinek saját felelőssége van a csoporton belül Projektek, tématervek, komplexitás- „belefér” az SNI gyerek Konstruktív tanuláselmélet , előzetes ismeretek szerepe a tanulási folyamatban, és: nincs értékrendi eltérés a felfedező, érzelmekhez kapcsolódó tanulás, valamint a hagyományos gondolkodás között A felnőttnek, mint szervező, mint a fejlődést segítő szerepe (nem „diktáló”, mindent eldöntő, meghatározó)

Módszertani, pedagógia környezet feltételei 4. Ld. új ONAP n n Kortárssegítési technikák ismerete, alkalmazása, gyerekek előkészítése, bevonása A differenciálás tág értelmezése (átlagostól a lemaradásig, a tehetséggondozásig: mindenki!!!!!) Az SNI, a HHH, és a tehetséges gyerek lehetséges összefüggései Intervenciós munka a családokkal, egyéni helyzetek szerint Kölcsönösség- mindegyik résztvevő fél számára- ez a természetes életmód

Miben- és hogyan segíthetnek a dajka nénik? 1. (az előzőek értelmében) A terem elrendezésében szempontok: - egyszerre több tevékenység zajlik - az SNI gyereknek legyen neki való tér, játszó és tanuló hely n Beszélgetés a gyerekekről (melyik gyerek milyen, miben, mennyire kell segíteni) - szabad vélemény nyilvánítás, megbeszélés, javaslat tétel n Differenciált segítségnyújtás a gondozásban - kinél kell csak kicsit, kinél jobban bekapcsolódni kivárás, türelem (étkezés, mosdóhasználat, WC/szobatisztaság, fésülködés, öltözködés, stb. ) - megosztott figyelem a többi gyerekre, mintát adni - engedni, hogy a többi gyerek is segítsen az arra rászorulóknak n

Miben- és hogyan segíthetnek a dajka nénik? 2. (az előzőek értelmében) Az SNI gyerek szüleivel - egyéni bánásmód, megértés, támogató attitűd n Az SNI gyerekek sajátos érzelemvilágát - próbálni megérteni, a többi gyereknek is segíteni ebben, - támogatni a gyereke együttműködését. Pl. játékban n Az önállóság támogatása - a próbálkozások segítése n Bekapcsolódás a játékba - az óvodapedagógus mondja meg, hogy a szabad játékba, vagy a fejlesztő játékba - útmutatás szerint. n

Miben- és hogyan segíthetnek a dajka nénik? 3. (az előzőek értelmében) Bekapcsolódás a tanulásba - az óvodapedagógus mondja meg, hogy az SNI gyereknek kell e segíteni az adott helyzetben, vagy a többinek (attól függ, hogy ő éppen kivel akar foglakozni) n Segítség nyújtás a tanuláshoz szükséges eszközök készítésében - ötletek, és iránymutatás alapján n Kirándulások, séták alkalmával jelen lenni - előre megbeszélni a helyszínnel kapcsolatos sajátosságokat, tudnivalókat n Bármilyen külön feladat adódik - részvétel, segítés, támogatás (mosás, feltörlés, átöltöztetés stb. ) n

Összegzés Támogató, együttműködő, megértő attitűd aktív részvétel n A dajka segítőtársa a szülőknek, az óvodapedagógusoknak, a gyerekeknek n A dajka – valójában – pedagógiai asszisztens n A takarítás a mosás, az étkezéssel kapcsolatos teendők is a fenti célt szolgálják - Dajkák nélkül nincs hatékony nevelés! - Köszönjük a munkájukat! n

Köszönöm a figyelmet! bakonyianna@gmail. com 06 -30 -284 -32 -40