Inklzi a testi nevelsben A tantrgy clja s

Inklúzió a testi nevelésben

A tantárgy célja és tartalma n Az elfogadás – befogadás (inklúzió) kérdéskörének megismerése. n Betekintés az integrációs nevelés-oktatás lehetőségeibe a testnevelés és sport területén. n Átfogó ismeretek szerzése az Európai Unióban zajló integrációs folyamat tapasztalatairól ill. , ezek alkalmazásának lehetőségeiről hazánkban. n A speciális igényű tanulókkal való bánásmód elsajátítása Inklúzió a testi nevelésben 2

A tantárgy célja és tartalma n A tanegység a következő témakörök mentén kerül feldolgozásra: • kooperatív inklúzív módszerek • differenciáló oktatás és teammunka • egyéni fejlesztési tervek és tananyag az inklúzió érdekében • a különböző típusú fogyatékkal élők foglalkoztatásának módszertana. Inklúzió a testi nevelésben 3

Óra 1. 2. 3. 4. Tananyag Alapfogalmak, inklúzió és integráció, kooperáció, differenciáló oktatás a testnevelésben és sportban Az inklúzió és integráció a testnevelésben és a sportban az Európai Unióban (külföldi tapasztalatok) és megvalósításuk hazai lehetőségei A fogyatékkal élők helyzete Magyarországon. Életmód, lehetőségek, testi nevelés, rekreáció Diákok, szülők, pedagógusok szerepe, együttműködése a testi nevelés területén Inklúzió a testi nevelésben 4

Óra 5. 6. 7. 8. 9. Tananyag A kooperatív munka lényege és lehetőségei a testi nevelésben (tanárok, tanulók). Differenciálás Látássérültek mozgáskultúrája, fejlesztése, módszertana Hallássérültek mozgáskultúrája, fejlesztése, módszertana Inklúzió a testi nevelésben 5

Óra Tananyag 10. Mozgássérültek mozgáskultúrája, fejlesztése, módszertana 11. Mozgássérültek mozgáskultúrája, fejlesztése, módszertana 12. Tanulásban akadályozottak és értelmi fogyatékosok mozgáskultúrája, fejlesztése, módszertana 13. Tanulásban ak. és ért. fogy. mozgáskultúrája, fejlesztése, módszertana 14. Team tanítás, egyéni fejlesztési tervek a testnevelés és sport területén 15. Életpálya tervezés és tanácsadás a tanulóknak a testi nevelés területén Inklúzió a testi nevelésben 6

Követelmény n az órán való aktív részvétel n beszámoló az előadások és a szakirodalom alapján (tanító szak, óvodapedagógus szak) n kollokvium (TAP) Inklúzió a testi nevelésben 7

Irodalom n Kötelező –Benczúr M. -né (szerk)(2003): Adaptált testnevelés és sport I-II. FONESZ, Bp. Inklúzió a testi nevelésben 8

Irodalom n Ajánlott –Benczúr M. -né (1988/89): Mozgásnevelés I-II. Műv. Minisztérium, Bp. –Bakanek Gy. , Litavecz A. , Tóth O. , Szekeres P. (szerk) (2003): Ismertető (A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium szakmai kiadványsorozata) Fogyatékosok sportjának sportegészségügyi szempontjai. –Benczúr M. -né (2000): A mozgáskorlátozott gyermekek szomatopedagógiai nevelése az óvodában és az iskolában. In: Illyés S. (szerk. ) –László Zsuzsa (1997): Az örökmozgó gyerek. FI-MO-TA Bt. , Bp. Inklúzió a testi nevelésben 9

A tantárgy bevezetésének előzményei 1993 Az ENSZ hivatalos állásfoglalása a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosításáról. 1994 Spanyolország kormánya és az UNESCO Párizsi Központja 88 ország és 25 nemzetközi szervezet részvételével világkonferenciát rendez: „Speciális szükségletűek nevelése; lehetőség és minőség” címmel. Inklúzió a testi nevelésben 10

Salamancai tézisek n Teljes mértékben támogatjuk, hogy az általános alapfokú oktatás minden gyermek számára elérhető legyen n Az inklúzió az oktatásban emberi jog n Minden gyermek egyformán értékes és azonos a státusza. Gyermekek kizárása az általános alapfokú oktatásból tanulási nehézségek vagy fogyatékosság miatt megalázó és diszkriminatív Inklúzió a testi nevelésben 11

Salamancai tézisek n A forrásokat, szakértelmet, pedagógusokat és diákokat vissza kell vezetni a szegregált iskolákból az általános oktatásba n A szegregált oktatás egész életen át tartó szegregációhoz vezet a fogyatékkal élő emberek esetében. Az integrált oktatás ezért az első, alapvető lépés annak érdekében, hogy megváltozzon a diszkriminatív szemlélet, létrejöhessenek olyan közös iskolák, ahol mindenki szívesen látott, és kialakulhasson a befogadó társadalom Inklúzió a testi nevelésben 12

Salamancai tézisek n A tanulási nehézségekkel és fogyatékkal élő emberek teljes integrációja a társadalom gazdasági és szociális életébe azt feltételezi, hogy a gyermekek megkapják a szükséges támogatást ahhoz, hogy lehetőségük legyen részt venni az inklúzív oktatásban Inklúzió a testi nevelésben 13

Alapfogalmak n Inklúzió n Integráció n Kooperáció n Differenciáló oktatás Inklúzió a testi nevelésben 14

Kikre, mely gyerek csoportokra vonatkozik az integráció, inklúzió? Nem egyszerű a meghatározás ? n új szemlélet előtérbe kerülése az utóbbi néhány n n évben (diszkriminancia elkerülése!!!) a sértőnek, diszkriminatívnak tűnő kifejezések helyett új szakkifejezések jelentek meg ezek a szakkifejezések nem mindenesetben egyértelműek (ma még) fordításból adódó nehézségek az egyes nemzetközi szervezetek és nemzetek más és más kategorizálást használnak Inklúzió a testi nevelésben 15

Meghatározások, kategóriák Inklúzió a testi nevelésben

Fogyatékos személyek, gyerekek n törvények, jogszabályok n orvosok, sportorvosok n pedagógusok, gyógypedagógusok, gyógytestnevelők, gyógytornászok Inklúzió a testi nevelésben 17

Fogyatékkal élők n az utóbbi időkben kiadott minisztériumi kiadványok n pedagógusok, gyógytestnevelők, gyógytornászok Inklúzió a testi nevelésben 18

Fogyatékosság n Valamely természetes adottság veleszületett vagy szerzett hiánya, amelyek szomatikus és/vagy funkcionális módosulások, eltérő egészségi állapotok. Csoportosítása: aszerint, hogy melyik az az adottság, ami hiányzik! Inklúzió a testi nevelésben 19

Fogyatékosság n Mozgáskorlátozottság A mozgatórendszer valamely részének károsodása vagy hiánya, melynek következtében a tartás- és mozgásfunkciók tartósan vagy maradandóan megváltoznak. n Értelmi fogyatékosság Az átlag alatti intellektus és az adaptív – alkalmazkodó – magatartásban és teljesítményben jelentkező olyan elmaradás vagy károsodás, amely már 18 éves kor előtt jelentkezik. Inklúzió a testi nevelésben 20

Fogyatékosság n Érzékszervi fogyatékosság Valamely érzékelés folyamata korlátozott vagy nem alakul ki az adott érzet. – vakok, gyengénlátók – siketek, nagyothallók n Egyéb fogyatékosság – Szervátültetettek – halmozottan fogyatékosok Inklúzió a testi nevelésben 21

Új kifejezések térhódítása n Sajátos/Speciális Nevelési Igényűek (SNI) n Akadályozottak, akadállyal élők (pedagógia, gyógypedagógia gyógytestnevelés, gyógytorna) Inklúzió a testi nevelésben 22

WHO kategóriái n Impairment (károsodás) n Disability (képességhiány, képességzavar, fogyatékosság) n Handicap (akadályozottság) Inklúzió a testi nevelésben 23

Impairment (károsodás, sérülés) n Egy adott funkció elvesztése – vakság – siketség – súlyos értelmi sérülés Inklúzió a testi nevelésben 24

Disability (fogyatékosság, képesség-, ill. funkciózavarok) n Jelentős funkciócsökkenés – olvasási zavar – viselkedési zavar – mozgás zavar Inklúzió a testi nevelésben 25

Handicap (akadályozottság, társadalmi hátrány) n Olyan helyzet, amelyben a személy képességei nem illeszkednek a környezet igényeihez vagy elvárásaihoz. Inklúzió a testi nevelésben 26

OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) SNI kategóriái n A kategória disability (fogyatékosság) n B kategória learning difficulty (tanulási nehézség) n C kategória disadvantage (hátrányos helyzet) Inklúzió a testi nevelésben 27

OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) SNI kategóriái n A kategória (disability - fogyatékos) vak, gyengénlátó, siket, nagyothalló, középsúlyos és súlyos értelmi sérülés, halmozott sérülés, organikus kóreredethez köthető sérülések (pl. : érzékszervi, motoros vagy neurológiai károsodások következtében előálló sérülések) Inklúzió a testi nevelésben 28

OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) SNI kategóriái n B kategória (learning difficulty - tanulási nehézség) Az A vagy C kategóriákhoz nem sorolható tanulási nehézségek. Inklúzió a testi nevelésben 29

OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) SNI kategóriái n C kategória (disadvantage - hátrányos helyzet) Elsősorban szocio-ökonómiai, kulturális és/vagy nyelvi tényezőkre visszavezethető problémák. A hátrányos helyzet vagy az atipikus környezet hatásai, amelyeket az oktatás -nevelés ellensúlyozni próbál. Inklúzió a testi nevelésben 30

Magyarországi kategóriák n SNI kategóriák n További (nem SNI!) kategóriák Inklúzió a testi nevelésben 31

Magyarországi kategóriák n SNI kategóriák – mozgás fogyatékosság – érzékszervi fogyatékosság (nagyothalló, siket, gyengénlátó, vak) – enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékosság – beszéd fogyatékosság – autizmus – halmozott fogyatékosság – a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. : diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia, mutizmus, hiperkinetikus vagy kóros aktivitás zavarok) Inklúzió a testi nevelésben 32

Magyarországi kategóriák n További (nem SNI) kategóriák – beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek – hátrányos helyzet Inklúzió a testi nevelésben 33

Alapfogalmak n Inklúzió n Integráció n Kooperáció n Differenciáló oktatás Inklúzió a testi nevelésben 34

Alapfogalmak n Lokális vagy fizikai integráció n Szociális integráció n Spontán (hideg) integráció n Funkcionális integráció – Fogadás, beilleszkedés (integráció) és Befogadás (inklúzió) Inklúzió a testi nevelésben 35

Lokális vagy fizikai integráció n Az integráció legegyszerűbb változata n Az épület közös n A gyerekek között nincs kapcsolat n Az elkülönített gyerekekkel gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus foglalkozik n Pl. külföldön: speciális iskolákat a többségi iskolák egyik szárnyába telepítik n Pl. Magyarországon: az eltérő tantervű vagy a logopédiai osztályok Inklúzió a testi nevelésben 36

Szociális integráció n Az óvodában a foglalkozásokon kívüli, az iskolában a tanórán kívüli időben tudatosan egyesítik a fogyatékos csoportot a kortársi közösséggel. n Az együttnevelés lehet időszakos és esetleges vagy rendszeres, folyamatos. Inklúzió a testi nevelésben 37

Spontán (hideg) integráció n Az SNI gyerek jelenléte a többségi osztályban n Külön segítségben nem részesül n Az iskola alapító okiratában nem szerepel az integráció, különtámogatást nem igényel, és nincs is. Inklúzió a testi nevelésben 38

Funkcionális integráció n Legmagasabb szint n Együtt fejlesztik a gyerekeket az óvodai foglalkozásokon és a tanórákon n Biztosítják a speciális megsegítés valamely változatát n Két alcsoport: részleges, ill. teljes integráció Inklúzió a testi nevelésben 39

Funkcionális integráció - részleges integráció n Egyszerűbb n A fogyatékkal élő gyerek vagy gyerekek csak az idő egy részében vesznek részt a foglalkozásokon n Rendszeresen csatlakoznak egy többségi óvodai csoporthoz, vagy meghatározott tanórához Inklúzió a testi nevelésben 40

Funkcionális integráció - teljes integráció n Legmagasabb szint n A fogyatékos gyerek a teljes időt tölti a többségi óvodában vagy iskolában Inklúzió a testi nevelésben 41

A funkcionális integráció megvalósulásának szintjei n Fogadás (integráció) n Befogadás (inklúzió) Inklúzió a testi nevelésben 42

Integráció (fogadás, beilleszkedés) n A fogadó intézménynek nincs integrációs stratégiája n A gyereket anélkül veszik fel, hogy igazán ismernék n n sajátos szükségleteit A pedagógus saját módszerein nem vagy kevésbé változtat Az SNI gyerektől elvárják a többiek szintjéhez való igazodást Az ép gyerekeket azonosnak tekintik, egyenlő mércét állítva nekik, az SNI gyerek ettől az átlagtól tér el A felmerülő probléma megoldását a gyógypedagógusra, gyógytestnevelőre vagy a szülőre hárítják Inklúzió a testi nevelésben 43

Inklúzió (befogadás) n Feltételek megteremtése n Átgondolt iskolapolitika n Valamennyi óvodapedagógus, tanító és tanár az egyéni differenciálást, a minden egyes gyerek egyedi igényeihez, szükségleteihez való maximális igazodást látja fő feladatának. n Az SNI gyerek a többiekkel azonos, de rugalmas tanterv szerint halad n A problémák megoldását a többségi pedagógusok vállalják n A gyógypedagógus, gyógytestnevelő elsősorban a többségi pedagógusnak segít. Inklúzió a testi nevelésben 44

Az inklúzió fő jegyei n Az intézmény vezetése és teljes tantestülete azonosul az inklúzió gondolatával n Egyéni differenciálás mint alapkoncepció n Változatos óraszervezés (frontális, csoport-, pár- és egyéni munka) n Rugalmas egységes tanterv Inklúzió a testi nevelésben 45

Az inklúzió fő jegyei (folyt. ) n Változatos értékelési eljárások alkalmazása n A problémák megoldásában és a felelősségben komoly részt vállal a többségi pedagógus n A gyógypedagógus és gyógytestnevelő mint segítő partner n A szülők bevonása n A szociális befogadás szerepe Inklúzió a testi nevelésben 46

Kooperáció n Együttműködés: az egyes személyek, szervezetek, stb. összehangolt tevékenysége, tartós együttműködése egy bizonyos cél elérésének az érdekében n Team tanítás Inklúzió a testi nevelésben 47

Differenciálás n Egy bizonyos szempont szerinti szétválasztáson alapuló oktatás Inklúzió a testi nevelésben 48

Nemzetközi kitekintés / integrációra való törekvések n 60 -as évek vége első integrációs próbálkozások - Skandináv országok n 1969 – Dánia n 1971 – Olaszország n 1975 USA – szövetségi törvény (v. mennyi spec. tanulási problémát mutató gyerek felkutatása, egyéni fejlesztési terv, szülők tájékoztatása, szakemberek képzése és továbbképzése) Inklúzió a testi nevelésben 49

Nemzetközi kitekintés / integrációra való törekvések n 1977 – Olaszország n 1981 – Anglia – oktatási törvény n 1981 – Hollandia, Svájc n 1989/1991 – New York – ENSZ alapokmány: „Egyezmény a gyerekek jogairól” Inklúzió a testi nevelésben 50

„Egyezmény a gyerekek jogairól” LXIV t. – ENSZ alapokmány / 2. cikk n jogok minden megkülönböztetés nélkül (faj, szín, nyelv, vallás, stb) n Az Egyezményben részes államok megvédik a gyerekeket bármely formában jelentkező megkülönböztetéstől. Inklúzió a testi nevelésben 51

„Egyezmény a gyerekek jogairól” – LXIV t. ENSZ alapokmány / 23. cikk n Az Egyezményben részes államok elismerik, hogy a szellemileg v. testileg fogyatékos gyereknek emberi méltóságát biztosító, önfenntartását előmozdító, a közösségi életben való tevékeny részvételét lehetővé tevő, teljes és tisztes életet kell élnie. n Elismerik a fogyatékos gyerek különleges gondozáshoz való jogát n A megvalósítás érdekében biztosítani kell a megfelelő feltételeket. Inklúzió a testi nevelésben 52

Nemzetközi kitekintés /integrációra való törekvések 1993 Az ENSZ hivatalos állásfoglalása a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosításáról. 1994 Spanyolország kormánya és az UNESCO Párizsi Központja 88 ország és 25 nemzetközi szervezet részvételével világkonferenciát rendez: „Speciális szükségletűek nevelése; lehetőség és minőség” címmel. Inklúzió a testi nevelésben 53

Salamancai tézisek n Teljes mértékben támogatjuk, hogy az általános alapfokú oktatás minden gyermek számára elérhető legyen n Az inklúzió az oktatásban emberi jog n Minden gyermek egyformán értékes és azonos a státusza. Gyermekek kizárása az általános alapfokú oktatásból tanulási nehézségek vagy fogyatékosság miatt megalázó és diszkriminatív Inklúzió a testi nevelésben 54

Salamancai tézisek n A forrásokat, szakértelmet, pedagógusokat és diákokat vissza kell vezetni a szegregált iskolákból az általános oktatásba n A szegregált oktatás egész életen át tartó szegregációhoz vezet a fogyatékkal élő emberek esetében. Az integrált oktatás ezért az első, alapvető lépés annak érdekében, hogy megváltozzon a diszkriminatív szemlélet, létrejöhessenek olyan közös iskolák, ahol mindenki szívesen látott, és kialakulhasson a befogadó társadalom Inklúzió a testi nevelésben 55

Salamancai tézisek n A tanulási nehézségekkel és fogyatékkal élő emberek teljes integrációja a társadalom gazdasági és szociális életébe azt feltételezi, hogy a gyermekek megkapják a szükséges támogatást ahhoz, hogy lehetőségük legyen részt venni az inklúzív oktatásban Inklúzió a testi nevelésben 56

Az integráció / inklúzió megvalósulása jelenleg n Kizárólagos megoldási mód – Olaszország n Széles körű integráció a speciális intézmények párhuzamos működése mellett – Ny-i országok többsége n Integráció kutatási, kísérleti szinten – Ausztria, Magyarország Inklúzió a testi nevelésben 57

Nemzetközi kitekintés / fogyatékos személyek sportja n 1948 kezdet (paralimpiai játékok kezdete) Aylesbury – Stoke Mandville kórház Dr Ludwig Guttman prof. Stoke Mandeville-i verseny – íjászverseny kerekesszékeseknek n 1948 -52 - évente Stoke Mandville-i Játékok (íjászat mellett: atlétika, vívás, asztalitenisz, kosárlabda) - más nemzetek rehabilitációs sportja is beindul (holland, belga, lengyel, francia hadisérültek) Inklúzió a testi nevelésben 58

Nemzetközi kitekintés / fogyatékos személyek sportja n 1952 Az első nemzetközi verseny!!! n 1953 -55 a nemzetközi részvétel egyre nő n 1955 Brit Gerincsérült Sportolók Alapítványa (British Paraplegic Sports Edowment Fund) szervezési problémák megoldására pénzügyi alap megteremtésére Inklúzió a testi nevelésben 59

Nemzetközi kitekintés / fogyatékos személyek sportja n 1957 Világ Veteránjainak Szövetsége – Párizsi konf. Az első adaptált szabályok megalkotása n 1958 Nemzetközi Stoke Mandeville-i Játékok Szövetsége (International Stoke Mandville Games Federation) ISMGF megalakulása (növekvő részvétel) n 1960 Stoke Mandeville-i Játékok Rómában (XVII. nyári olimpia) Inklúzió a testi nevelésben 60

Nemzetközi kitekintés / fogyatékos személyek sportja n 1964 Fogyatékosok Nemzetközi Sportszervezete (International Sports Organisation for Disabled) ISOD (növekvő igények – amputált és vak sportolók) n 1976 torontói játékokon kaptak először hivatalos versenyengedélyt az amputált és vak sportolók az ISMGF-től és az ISOD-től (sp. mozgalom már nem csak a hadirokkantaké!) (kerekesszék, mint sp. eszköz ugrásszerű fejlődése) Inklúzió a testi nevelésben 61

Nemzetközi kitekintés / fogyatékos személyek sportja n 1978 Agyi Sérültek Nemzetközi Sport és Rekreációs Szövetsége (Cerebel Palsy – International Sports and Recreation Assotiation) CP-ISRA n 1980 Látássérültek Nemzetközi Sport Szövetsége (International Blind Sports Association) IBSA n 1982 Nemzetközi Szövetségek Koordinációs Bizottsága (International Coordination Commite) ICC (a meglévő 4 szervezet – ISMGF, ISOD, CP-ISRA, IBSA – külön utakon járt) Inklúzió a testi nevelésben 62

Nemzetközi kitekintés / fogyatékos személyek sportja n 1984 Tokió – először használják a paralimpia elnevezést n 1988 szigorítják a minimális sérültség szabályait a sportérték növelésének érdekében Inklúzió a testi nevelésben 63

Nemzetközi kitekintés / fogyatékos személyek sportja n 1989 Düsseldorf – Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (International Paralympic Commite) IPC a nemzetközi és nemzeti sportszervezetek hozták létre (41 alapító nemzet) alapszabálya szabályozza a paralimpiai sp. ágakat Az IPC a paralimpiai játékokon kívül felel a paralimpiai kvalifikálást jelentő más nemzetközi IPC-, EB és VB versenyekért is. Inklúzió a testi nevelésben 64

Nemzetközi kitekintés / fogyatékos személyek sportja n 2001 Megállapodás (NOB- IPC között) 2012 -től a mindenkori olimpiai játékokat követően két héttel u. ott, és a versenyek helyszínein kell megrendezni a paralimpiai játékokat. Az IPC elnöke a NOB tagja is. Inklúzió a testi nevelésben 65

Paralimpiai sportágak Inklúzió a testi nevelésben 66

Paralimpiai sportágak Inklúzió a testi nevelésben 67

Paralimpiai sportágak Inklúzió a testi nevelésben 68

Fogyatékosok sportjának felépítése Paralimpia Olimpiára kvalifikáló versenyek (EB-VB-VK-Ranglista stb. ) Országos bajnokságok Regionális versenyek Szabadidős játékok, sportok adapt. testn. spec. testn. Rehabilitációs célzottak Okt. Eü. Civil Élsport Olimpia Versenysport Olimpiára kvalifikáló versenyek (EB-VB-VK-Ranglista stb. ) és rekreációs sport (Helyi sportegyesületek) Gyermek és ifjúsági sport (Iskolai testnevelés, DSK, DSE, stb. ) Fogyatékosok sportja Inklúzió a testi nevelésben 69

Inklúzió a testi nevelésben 70

Inklúzió a testi nevelésben 71

Inklúzió a testi nevelésben 72

Inklúzió a testi nevelésben 73

Inklúzió a testi nevelésben 74

Inklúzió a testi nevelésben 75

Inklúzió a testi nevelésben 76

Inklúzió a testi nevelésben 77

Inklúzió a testi nevelésben 78

Video Inklúzió a testi nevelésben 79

Nemzeti és helyi szint Inklúzió a testi nevelésben

Nemzeti és helyi szint Törvényi háttér Inklúzió a testi nevelésben

A Magyar Köztársaság Alkotmánya n 54. paragrafus meg kell teremteni a fogyatékos gyermek fejlesztéséhez, személyiségének kibontakoztatásához szükséges feltételeket n 67. paragrafus minden gyereknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges Inklúzió a testi nevelésben 82

Hazai népoktatási törvények n 1868 az első népoktatási törvény (Eötvös József) „…a fogyatékosok felmenthetők vagy kizáratnak. ” n 1921 Tankötelezettségi törv. Külön rendelet szabályozza, hogy a „kizártak” hogyan tesznek eleget tankötelezettségüknek”. Inklúzió a testi nevelésben 83

Törvények az esélyegyenlőség biztosítására n 1993 (a közoktatásról szóló LXXIX. törv. ) - a gyerekek jogait, személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben kell tartani – képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban kell részesülniük Inklúzió a testi nevelésben 84

Törvények az esélyegyenlőség biztosítására n 1993 (a közoktatásról szóló LXXIX. törv. ) – az iskolák pedagógiai programjának meg kell határozni a tehetség, a képesség kibontakoztatásának tevékenységét, valamint a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket - fejlesztő program (a átlagosnál lassabban haladó gyer-ek számára) - képzési kötelezettség (minden gyer. -nek meg kell kapnia az állapotának, szükségleteinek megfelelő fejlesztést) Inklúzió a testi nevelésben 85

Törvények, okmányok az esélyegyenlőség biztosítására n 1995 NAT – a különböző etnikai kisebbségek és fogyatékkal élők speciális nevelési-oktatási szükségleteik miatt egyéni bánásmódban kell hogy részesüljenek n 1998 (XXVI) törv. Az inklúzió létjogosultságát erősíti. Egyenlő jogokat biztosít a fogyatékos emberek számára és tiltja a diszkriminatív megkülönböztetést. n 2003 (az 1993 -as törv. módosítása) az integrált nevelés, mint szolgáltatás Inklúzió a testi nevelésben 86

Előzmények n 1802 siketek – Vác n 1825 vakok – Pozsony n 1875 ért. fogy. – Bp. n 1891 beszédsérültek – Arad n 1900 gyengetehetségűek – Bp. Inklúzió a testi nevelésben 87

Előzmények n 1903 testi és mozgás fogyatékosok – Bp. n 1909 neurotikusok, pszichopaták – Bp. n 1920 nagyothallók – Bp. n 1928 csökkentlátók – Bp. Inklúzió a testi nevelésben 88

Az integrált oktatás hazai megjelenése n 1981 az első hivatalos kutatás n 1981 -1993 viták, kisebb előrelépések n 1993 közoktatási törv. : okt. -nev. külön vagy együtt Inklúzió a testi nevelésben 89

Nemzeti és helyi szint Sport, testnevelés Inklúzió a testi nevelésben

Kezdetek n Nemzetközi hatás n 1989 rendszerváltás – kezdeményezések, törvények, rendeletek alkotása (segítség a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítására a sport területén is) Inklúzió a testi nevelésben 91

Eredmények, következmények n 1990 A Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége /MMS/ évi közgyűlése kimondja, hogy meg kell alapítani a Magyar Paralimpiai Bizottságot /MPB/. (IPC 1989!!!) n 1993 Magyar Értelmi Fogyatékosok Sportszövetsége /MÉS/ Inklúzió a testi nevelésben 92

Eredmények, következmények n 1994 Magyar Vakok és Gyengénlátók Sportszövetsége /MVGYSSZ/ n 1997 Magyar Paralimpiai Bizottság /MPB/ megalakulása n 1998 Az MPB a Magyar Köztársaság költségvetésében már szerepel!!! Inklúzió a testi nevelésben 93

Eredmények, következmények n 1998 A GYISM-ben létrejön a fogyatékos személyek sportjának érdekeit képviselő helyettes államtitkárság (Szekeres Pál). n 1998 új sporttörvény - paralimpikonokkal kapcs. rend. - sportlétesítmények akadálymentesítése - a fogyatékos személyek sportjával foglalkozó szakemberek speciális felkészítése Inklúzió a testi nevelésben 94

Eredmények, következmények n 2000 CXLV. sportról szóló törvény három, új köztestület létrehozásáról - FONESZ (Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége) - Nemzeti Sportszövetség - Nemzeti Szabadidősport Szövetség (A FONESZ a másik két testületnek is tagja!) n 2001 FONESZ Inklúzió a testi nevelésben 95

A fogyatékos személyek sportjának szervezeti felépítése Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium Fogyatékosok sportjáért felelős helyettes államtitkárság Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (FONESZ) Magyar Speciális Olimpia Szövetség (MSOSZ) Magyar Értelmi Fogyatékosok Sportszövetsége (MÉS) Magyar Paralimpia Bizottság (MPB) Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége (MMS) Magyar Siketek Sportszövtsége (MSSSZ) Magyar Szervátültetettek Sportszövetsége (MSZSZ) Magyar Vakok és Gyengénlátók Sportszövetsége (MVGYSSZ) Inklúzió a testi nevelésben 96

A FONESZ feladatai n gondoskodik az állami támogatások elosztásáról n véleményezi a kormányzati szervek jogalkotó munkáját n nyilvántartja a fogyatékos sportolók sportszervezeteit és a fogyatékos sportolókat is n a fogyatékos emberek sportjával foglalkozó szakemberek speciális továbbképzése n információk nyújtása (honlap) Inklúzió a testi nevelésben 97

Eredmények, következmények n 2003 -2004 dán – magyar PHARE Twinning projekt (14 magyar pedagógus képző felsőfokú intézmény) n 2004 „Az inklúzió a testi nevelésben” c. tantárgy bevezetése a felsőoktatásban Inklúzió a testi nevelésben 98

A fogyatékos gyermekek testnevelése és sportja Inklúzió a testi nevelésben

A fogyatékos gyermekek testnevelése és sportja n A fogyatékos gyerekek számára még fontosabb a sportolás, mint az épek körében. - fizikai állapotuk javul - jó közérzet - többiekkel végzett hasznos időtöltés (lehetőség a kapcsolatteremtésre, barátságok kialakítására) - sikerélmény - új célok n Mindez életmód váltáshoz, minőségi váltáshoz vezet, és a társadalmi kirekesztettség érzését csökkenti!!! Inklúzió a testi nevelésben 100

Az inklúziv testnevelés óra tervezésének szempontjai n a többségi iskolában figyelembe vett szempontok (életkor, tananyag, képesség, stb) n új, az integrációt / inklúziót lehetővé tevő szempontok - a speciális képzést igénylő tanuló megváltozott képessége (látás, mozgás, stb) - feltételek (tárgyi, személyi) Inklúzió a testi nevelésben 101

Az inklúziv testnevelés óra tervezésének szempontjai n új, az integrációt / inklúziót lehetővé tevő szempontok - mire képes a tanuló (fogyatékosság típusa, fogyatékosság súlyossága, egyéb károsodás, egyéni képességek) - feladatok, szabályok esetenkénti módosítása - semmilyen körülmények között ne okozzon állapotromlást!!! Inklúzió a testi nevelésben 102

Hallássérültek testi nevelése Inklúzió a testi nevelésben

A hallássérültek magyarországi helyzete n az összlak. 10%-a n 0 -14 évesek: 3% - 65 e. gyerek (55% szegregált, 45% többségi iskolába jár) n Csoportosításuk - nagyothallók (40 -90 d. B közötti hallás veszteség) - siketek (110 d. B-nél súlyosabb hallás veszteség) Inklúzió a testi nevelésben 104

Speciális eszközök n Hallókészülék n Cochleáris implantátum n Adó-vevőkészülék (int. okt. ) Inklúzió a testi nevelésben 105

A siketek és nagyothallók testi nevelésének általános szempontjai n motoros képességeik általában hasonlóak az ép gyermekekéhez - a tantervben szereplő minden mozgásanyag tanítható (esetenként néhány kivétel) n a fogyatékosság jellegéből fakadó speciális igények -kommunikációs akadályok leküzdése -néhány mozgásforma KÁROS!!! ezért nem űzhetik!!! Inklúzió a testi nevelésben 106

Kommunikációs akadályok leküzdése Speciális készülékek alkalmazása - nem használhatók vtestnevelési játékok egy részénél vsportjátékoknál vküzdősportoknál vvizisportoknál vatlétika és torna ugrásoknál Inklúzió a testi nevelésben 107

Kommunikációs akadályok leküzdése n Nonverbális jelzések fokozott alkalmazása - testbeszéd -bemutatás, bemutattatás, játékvezetői jelzések - „mutogatás” - szájról olvasás n Dokumentáció alkalmazása - rajz - leírás Inklúzió a testi nevelésben 108

Nem űzhető mozgásformák n A kiváltó kórokok egy része érintetté teszi az egyensúlyrendszert is. - tilos: gerenda gyak. , kerékpár, lovaglás n Vizisportokat űzőknél - kialakulhat: krónikus középfül vagy hallójárat gyulladás tovább ronthatja a kialakult hallás állapotot megoldás: vízhatlan füldugó, rendszeres orvosi kontroll Inklúzió a testi nevelésben 109

Hallássérültek sportversenyei n Hallássérültek Iskolai Országos Egyesülete /HIOE/ - szervezi n Évi országos versenyek - asztalitenisz - sakk - röplabda - labdarúgás - atlétika - úszás n Nemzeti Atlétikai Program /NAP/ - az anyagi támogatás feltétele: évente minimum 3 integrált verseny, legkevesebb 3 iskola részvételével n Alapítványok Inklúzió a testi nevelésben 110

Látássérülés n A látószerv v. mely részének (szem, látóideg, agykérgi központ) organikus vagy funkcionális sérülése, amely a vizuális tapasztalatszerzést részlegesen vagy teljesen akadályozza. n Látássérülés következtében: megváltozhat a tájékozódás és mozgás. n Csak megfelelően kialakított tárgyi és személyi környezetben, speciális módszerek és eszközök segítségével képes fejlődni. Inklúzió a testi nevelésben 111

Speciális eszközök n Szemüveg n Kontaktlencse n Polycarbonát lencse (törhetetlen, Magyarországon még nem kapható) Inklúzió a testi nevelésben 112

A szem közvetítésével létrejött felismerésben megkülönböztetett 4 funkció n Alak vagy tárgylátás centrális látás, látásélesség (jele: V; Visus) Perifériás látás n Színérzék n Fényhez való illeszkedés n Mélységlátás - szemfenék, szemnyomás vizsgálat (míg az előzőek egy szemes funkciók, addig ez két szemes funkció) Inklúzió a testi nevelésben 113

IBSA verseny kategóriák n B 1 V fényérzés nincs – kézmozgás látásig n B 2 V kézmozgás látásig – 2/60 (0, 03)-ig ill. 5 foknál kisebb látótér n B 3 V 2/60 (0, 03)-6/60 (0, 1)-ig ill. 5 foknál nagyobb, de 20 foknál kisebb látótérig. Inklúzió a testi nevelésben 114

A testnevelés óra tervezésekor felmerülő kérdések n Alkalmas-e a tanuló az adott mozg. anyag elvégzésére? n Van-e változás az állapotában? Ha igen, képes-e a feladat végrehajtására, módosítja-e a besorolását és így a sportolási lehetőségeit? n Szed-e gyógyszert? Ha igen, van-e olyan mellékhatása, ami befolyásolja a sportolás lehetőségeit? n Esetleges szemműtét után képes-e az aktív részvételre? Ha igen, milyen mértékben? Inklúzió a testi nevelésben 115

Mikor alkalmas valamely mozgásanyag elvégzésére? n Ha a fogyatékossága nem akadályozza a sportfeladat maradéktalan ellátásában. n Ha a feladat végrehajtása nem veszélyezteti saját és társai épségét, egészségét. Inklúzió a testi nevelésben 116

Tilos és nem javasolt sportágak n Tilos a fokozottan veszélyes, nagyon magas baleseti kockázatú sportok: - ökölvívás, birkózás, karate, stb n Veszélyes a veszélyes, nagyon magas baleseti kockázatú sportok - jégkorong, kézilabda, kosárlabda, baseball, fallabda, krikett, vízilabda, vívás, stb Inklúzió a testi nevelésben 117

Tilos és nem javasolt sportágak n Rövidlátóknak nem javasolt (a fentieken kívül) erőfejlesztés, „erősportok” pl. : súlyemelés, súlylökés, body building n Kezelt zöldhályog, ideghártya leválás vagy szürkehályog műtét utáni állapotban TILOS: - erőfejlesztés, „erősportok”, küzdősportok Inklúzió a testi nevelésben 118

Speciális sporteszköz és sport n Csörgőlabda Inklúzió a testi nevelésben 119

Értelmi fogyatékosok testi nevelése Inklúzió a testi nevelésben

Értelmi fogyatékosság Értelmi fogyatékos személy Értelmileg akadályozott (súlyosan, középsúlyosan értelmi fogyatékosok) Enyhén értelmi fogyatékos Nem tehetők képessé önálló életvitelre Megfelelő előkészítéssel önálló életvitelre képesek Inklúzió a testi nevelésben 121

Értelmileg akadályozottak n különböző mértékben fejleszthetők n egy részük képes szociális beilleszkedésre n a többi gyerektől eltérő, sajátos nevelési igényeik vannak Inklúzió a testi nevelésben 122

Enyhén értelmi fogyatékosok n a kognitív funkciók lassúbb fejlődése n a megértés és a nyelvhasználat lassabban alakul ki n a kifejező beszédkészségek hiányossága az önállóság kialakulását hátráltatják n a téri tájékozódás, a finom motorika, a figyelem-koncentráció fejletlensége Inklúzió a testi nevelésben 123

Tanulásban akadályozottak Azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak (Mesterházi). - szociokultúrálisan hátrányos családokból származók - tanulási problémákkal küszködő gyerekek - enyhén értelmi fogyatékos Inklúzió a testi nevelésben 124

Az értelmileg akadályozottak testi nevelése n a kórképhez gyakran társulnak különféle, az átlagtól eltérő szomatikus és pszichés fejlődési sajátosságok, így az óra tervezésekor figyelemmel kell lenni a gyerek mozgásának fejlődési sajátosságaira n mozgásukat tekintve sokféle állapotú gyerek: - teljesen ép - különböző mértékben összerendezetlen mozgású - mozgásképtelen n KONZULTÁCIÓ!!! Inklúzió a testi nevelésben 125

Az értelmileg akadályozottak testi nevelése n Minden esetben alkalmazható: BOCSA Inklúzió a testi nevelésben 126

Enyhén értelmi fogyatékosok (TA-ak) testi nevelése n a tanköteles korú gyerekek 15%-a tanulási problémákkal küszködik (enyhén értelmi fogyatékosok és egyéb ok miatt tanulási nehézségeket mutató gyerekek) n 2 -3%-uk jár kisegítő iskolába, a többi többségi iskolába Inklúzió a testi nevelésben 127

Enyhén értelmi fogyatékosok (TA-ak) testi nevelése n fizikai állapotuk, biológiai fejlettségük általában hasonló kortársaikhoz, de több esetben jellemzően előfordul: - koordinációs különbségek - tanulási folyamat lassabb - pszichózis – többnyire gyógyszer szedéssel, általában valamilyen fajta nyugtató szedésével jár, ami a mozgáskoordináció romlását és a reagálási gyorsaság csökkenését eredményezi - szociokultúrálisan hátrányos helyzetű családból való származás, amelynek hatására a testi fejlettség, fizikai erőnlét, teherbírás elmarad az átlagtól Inklúzió a testi nevelésben 128

Enyhén értelmi fogyatékosok (TA-ak) testi nevelése n enyhén értelmi fogyatékosok (TA) intellektuális pályán nem fognak tudni elhelyezkedni, ezért manuális, fizikai képességeik fejlesztése fontos!!! Inklúzió a testi nevelésben 129

Enyhén értelmi fogyatékosok (TA-ak) testi nevelése n sportképességeik általában különbözőek, de a következőkben hasonlóak: - motoros ügyetlenség - sportképességek fejlődése késéssel - bizonytalan tartás és járás - darabos, nehézkes alapmozgás - sokszor túlmozgás - fejletlen finommotorika Inklúzió a testi nevelésben 130

Fogyatékosságukból, akadályozottságukból eredő egyéb problémák n az enyhén értelmi fogyatékosoknál a kíváncsiság, motiváltság hiányzik, ezért a motiválásra külön hangsúlyt kell fektetni n téri és időbeli tájékozottságuk gyakran sérült, így nehezen értik a téri viszonyokra utaló kifejezéseket, irányt jelölő szavakat, gond lehet a sorrend megértése is n szűkös a szókincsük, ami a megértést akadályozza, így megnő a bemutatás jelentősége (csak akkor végeztessük a feladatot, ha meggyőződtünk, hogy megértette a feladatot) Inklúzió a testi nevelésben 131

Fogyatékosságukból, akadályozottságukból eredő egyéb problémák n elvontabb gondolkodásra kevésbé képesek, így kritikátlanok lehetnek, és kevésbé értik a szabályokat is (egyszerűsített szabályok alkalmazása számukra!) n gyengébb emléknyomok – nem látják az összefüggéseket, tanulásuk mechanikus, ezért több gyakorlásra van szükség n könnyen megtapadnak a hibás technikánál, ami az eredményességet nehezíti, ezért pontos, érthető, egyszerű feladatutasítást adjunk és figyeljünk a hibátlan, ha szükséges, többszöri bemutatásra Inklúzió a testi nevelésben 132

Down szindróma n nyaki gerinc szakasz – atlanto-axiális instabilitás - veszélyes: torna egyes elemei (pl. : gurulóátfordulás), labdarúgás (fejelés!) -nyaki röntgenvizsgálat!!! Inklúzió a testi nevelésben 133

Epilepszia n Tilos: - veszélyes sportok - úszás (csak személyes felügyelettel!!!) Inklúzió a testi nevelésben 134

Tiltott sportágak értelmi fogyatékosok számára n sérülés veszélyes küzdősportok pl. : vívás, ökölvívás, stb n technikai sportok pl. : autó-, motor sportok, kerékpáros versenyszámok n veszélyes sportszereket alkalmazó sportok pl. : kalapácsvetés, gerelyhajítás, stb Inklúzió a testi nevelésben 135

Könnyítés értelmi fogyatékosok számára n szabályok egyszerűsítése pl. : sportjátékok n módosított versenyszámok pl. : sekélyvízben való úszás (súlyos fokban sérülteknek) cselgáncs n Speciális Olimpiai Szövetség (szervezés, felkészítés, támogatás, stb. ) Inklúzió a testi nevelésben 136

A sportban és a testnevelésben szere-pet játszó képességek, és adottságok Kondícionális képességek gyorsaság (futó- és mozdulat-) erő (elsősorban a gyorserő) állóképesség (futó- és ugró-) Testalkati mutatók testmagasság (előny a magas termet) testsúly (kicsi legyen) magas súlyponti helyzet (hosszú lábak) Koordinációs képességek ügyesség hajlékonyság ízületi mozgékonyság lazaság egyensúly- és térérzék ritmusérzék, ütemérzék Speciális mutatók magas fokú motivációs készség akaraterő monotóniatűrő-képesség minél kisebb félelemérzés Inklúzió a testi nevelésben 137

Az atlétika versenyszámai ngyaloglás ndobások nfutások –súlylökés –diszkoszvetés –gerelyhajítás –kalapácsvetés (csak férfiak) nösszetett versenyek –hétpróba (nő) –tízpróba (férfi) –rövidtávfutás –középtávfutás –hosszútávfutás –gát-, akadályfutás –váltófutások nugrások –távolugrás –hármasugrás –magasugrás –rúdugrás Inklúzió a testi nevelésben 138

A futás fázisai Inklúzió a testi nevelésben 139

Rajtok állásból, térdelésből Inklúzió a testi nevelésben 140

Magasugrás – átlépő technika Inklúzió a testi nevelésben 141

Távolugrás – lépő technika Inklúzió a testi nevelésben 142

Kislabdahajítás Inklúzió a testi nevelésben 143

Fejállás, mérlegállás Inklúzió a testi nevelésben 144

Gurulóátfordulás előre-hátra Inklúzió a testi nevelésben 145

Függőleges repülés Inklúzió a testi nevelésben 146

Tanulási folyamat a sportjátékokban játék előkészítő játékok, labdaérzék fejlesztése magyarázat tudatosítás bemutatás reprodukálás, utánzás tanulás helyváltoztatással (alap, összetett gyakorlatok) tanulás, gyakorlás a játék igényeinek megfelelően gyakorlás passzív ellenféllel játék automatizálása feladatmegoldás létszámtöbbletben taktikai képzési alapok játék egyszerűsített szabályokkal játékelemek fejlesztése, képességfejlesztés, közösségi megoldások játék kis létszámú csapatokkal iskolázás, megfigyelő képesség fejlesztése a játék ritmusának kialakítása ellenfél nélkül egyéni játékkészség kialakítása játék mérkőzésszerűen, ellenféllel taktikai gondolkodás, alkotó készség fejlesztése Inklúzió a testi nevelésben 147

A különböző módon végzett erőgyakorlatok hatása AZ ERŐFEJLESZTŐ MUNKA HATÁSA MAXIMÁLIS GYORSASÁGI ERŐGYORSERŐ (NYERSERŐ) ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSEKOR A terhelés nagysága a max. teherbírás %ában kifejezve 70 -100% 20 -70% 20 -30% 5 -20% Az ismétlések száma sorozatonként 1 -3 4 -8 10 -30 30 -100 A sorozatok száma egy izom, izomcsoport végigdolgoztatásakor 2 -4, az izomcsoportok közepes elfáradásáig 3 -5, az izomcsoportok közepes elfáradásáig 3 -6, az izom erős elfáradásáig 4 -8, az izom teljes elfáradásáig 2 -5 s a légzés megnyugvásáig a légzés viszonylagos megnyugvásáig a mozdulat lassú végrehajtása a mozdulat teljes gyorsasággal történő végrehajtása az iram siettetése nélkül a mozdulat teljes gyorsasággal történő végrehajtása a gyakorlat iramának siettetésével a mozdulatok kényelmes, a gyakorlat iramának közepes végrehajtásával A pihenő ideje a sorozatok közben A gyakorlatok végrehajtásának gyorsasága és irama Inklúzió a testi nevelésben 148

Inklúzió a testi nevelésben 149

Inklúzió a testi nevelésben 150

A testnevelési játékok felosztása n Szerepes vagy utánzójátékok – futójátékok n Feladat vagy szabályjátékok – fogójátékok – versengések – labdajátékok Inklúzió a testi nevelésben 151

A testnevelési játékok felosztása Inklúzió a testi nevelésben 152

A dobásgyakorlatok felépítése Inklúzió a testi nevelésben 153

A labdagyakorlatok felépítése (a) Inklúzió a testi nevelésben 154

A labdagyakorlatok felépítése (b) Inklúzió a testi nevelésben 155

A labdagyakorlatok felépítése (c) Inklúzió a testi nevelésben 156

A labdagyakorlatok felépítése (d) Inklúzió a testi nevelésben 157

Mozgáskorlátozott tanulók testnevelése Inklúzió a testi nevelésben

1. Alapvető tartási és mozgási funkciók kialakítása Célfeladat Mozgásanyag Az izomtónus normalizálása, kóros mozgás-minták leépítése, egyensúlyreakciók, tartások, mozgások kialakítása : nfej és törzs kontroll nfelegyenesedés negyensúlyreakciók nkéz és talptámasz ntörzs középhelyzet, rotáció nhely- és helyzetváltoztatás nnyúlás, fogás, megtartás, elengedés, manipuláció nszem-kéz koordináció nstb. Helyes fekvés, ülés, végtaghelyzetek; reflexgátló minták – optimális testhelyzetek: nlazítás, átmozgatás nfejemelés, felegyenesedés ntámaszkodás (kéz és lábtámasz) nfordulás, kúszás, mászás, felegyenesedés, felülés, felállás, járás nnyúlás, fogás, kapaszkodás, tolás neszközhasználat, manipulácós gyakorlatok nhelyváltoztatás gyakorlatai Inklúzió a testi nevelésben Módszer-eszköz n. Bobath-, NTD-módszer nfizioterápia akív és passzív eljárásai, fizikoterápia nspeciális kezelési eljárások (pld. : Ayres-terápia, hippoterápia, stb. ) ngyógyászati és adaptációs eszközök nzene, hangszer, tükör, stb. nspeciális taneszközök: Bobath-labda, hengerek, hevederek, egyensúly deszkák, fejlesztő eszközök 159

2. Mozgáskoordináció fejlesztés Célfeladat Mozgásanyag Módszer-eszköz Koordináció fejlesztés : nmozgásszinergizmusok gátlása negyensúlyreakció fejlesztés ntörzsrotáció és végtag mozgások koordinációjának felesztése nmozgásindítás-kivitelezésleállítás folyamatos és koordinált kivitelezése nszimmetrikus és alernáló elmozdulások nmozgástervezés és irányítás Különböző testhelyzetben: nsúlyáthelyezések negyensúlygyakorlatok nszimmetrikus és alternáló azonos oldali, ellen oldali végtaggyakorlatok, mozgássorok negyensúlygyakorlatok ( nehezítve, különböző testhelyzetben, kombinált végtagmozgásokkal) ncélirányos mozgások síkban, térben, időben összehangolva nszem-kéz, kar-láb szinkinézia; törzs-fej és FV, AV mozgással naktív gyógytorna gyakorlatok Inklúzió a testi nevelésben (nehezítve, eszközzel, csukott szemmel) nadaptált gimnasztika és kéziszergyakorlatok, ritmusos mozgáskivitelezés, zeneeszköz alkalmazása nadaptált testnevelési mozgásanyag, testnevelési és sportjátékok 160

3. Helyes légzés - kommunikáció Célfeladat A helyes légzéstechnika és vitálkapacitás fejlesztése, a kommunikáció motoros feltételeinek javítása: nlégzéstechnika javítása nlevelgővel orron keresztül nlégzésirányítás nvitálkapacitás növelés norrfújás, köhögés megtanítása na kommunikáció motoros feltételeinek javítása Mozgásanyag Módszer-eszköz Optimális és változó testhelyzetben: nlazítógyakorlatok, mellkas mobilizálása, légzőgyakorlatok nfejkontroll és szájzárás norron légzés gyakorlatai nlégzőgyakorlatok, eszközzel nehezítve, hangzókkal nciklikus és aciklikus mozgáshoz kapcsolva irányított légzőgyak. nhangadás, beszédszervek gyakorlatai nmimika, gesztus Optimális testhelyzet lazított megtartásával tiszta levegőben: nlégzés orron keresztül, gyakorlása (csukott szájjal belégzés, nyitott szájjal ki, csukott szájjal ki-, belégzés) nszájon kilégzés, orron belégzés nmasszázs, vibráció ntaneszközök a vitálkapacitás fejlesztésére nönmegfigyelés, tudatosítás Inklúzió a testi nevelésben 161

4. Kontraktúra, deformitás megelőzés, kezelés Célfeladat Mozgásanyag Módszer-eszköz A kontraktúrák, deformitások megelőzése, korrekciója: negyéni testhelyzetek és tartási formák kialakítása és begyakorlása, optimális tartások, testhelyzetek negyes izületek fiziológiás tartásának biztosítása a megelőzés, illetve korrekciója céljából (éjjel és napközben, stb. ) Egyéni, klinikai tünettől függő: na helyes izületi tartások kialakulását és megtartását segítő alátámasztások, mozgások, fektetés, ültetés nlazítógyakorlatok, korrekciós mozgásminták gyakorlása, korrekciós irányú aktív nyújtás nrövidült izmok nyújtása, antagonisták aktivizálása Egyéni, adaptációs eszközök, segítő kiegészítések: nmasszázs nszubakvális torna, pakolások nát-, és kimozgatás, kontraktúra nyújtás ngyógyászati és rehabilitációs eszközök n(gyógyszeres kezelés, műtéti utókezelés) Inklúzió a testi nevelésben 162

5. Kézfunkció - manipuláció Célfeladat Mozgásanyag Módszer-eszköz A kar-kéz funkciójának javítása és a manipulációs készség kialakítása és fejlesztése: nfogóreflex leépítése nkéztámasz kialakítása, húzás, tolás n. FV funkció leválasztása a fej és vállöv, törzs és AV mozgásoktól nnyúlás, fogás, (variációk), eszközhasználat nmanipuláció, finommotorika fejlesztése szenzomotoros zavar korrekciója nhelyes légzés tevékenység közben Az optimális testhelyzet megtartása (a fej és vállöv beállítása, alkar alátámasztása, lábtámasz): Optimális testhelyzet (megfelelő szék, asztal, vagy egyéb berendezési tárgy): n. Bobath rendszer technikái, gyógytorna nmegfelelő testhelyzetet biztosító, szükség szerinti eszközös megsegítés nszenzomotoros integrációs proram nfinommotorika fejlesztő specális eszköztár npraktikus mozgások gyakorlását segítő eszközök nfogóreflex leépitése, kéztá- masz gyakorlatok különböző testhelyzetben na fej, a szem-kéz, a kar, az alkar és a kéz korrekciós irányú szelektív gyakorlatai nfelső végtag mobilizációs gyakorlatok ncsukló dorzálreflexiós, ujjgyakorlat és oppozíciós gyakorlatok, fogásgyakorlatok eszközhasználat ngyakorlatok a felső végtag funkciójának leválasztására a fej és törzs mozgásoktól, eszközhasználat Inklúzió a testi nevelésben 163

6. Testtartás javítás Célfeladat Prevenciós és korrekciós testartásjavítás: nhelyes testhelyzetek és testtartás interiorizálása nkorrekciós éjszaki fektetés és nappali ültetés begyakorlása Mozgásanyag Módszer-eszköz naz elváltozás közvetlen noptimális testhelyzetben kiváltó okának kezelése noptimális testhelyzetben végzett klinikai tünettől függő korrekciós gerinctorna mozgásanyaga nhelyes testhelyzetek és testtartás gyakorlatai végzett korrekciós gerinctorna nkorrigált testhelyzetet segítő eszközök (fekhely, szék, asztal, stb. ) ntudatosítás, gyakorlás Inklúzió a testi nevelésben 164

7. Egészséges életmódra nevelés Célfeladat nmotoros képességek fejlesz- tése nmozgáskészség fejlesztése nmozgásműveltség és mozgásigény fejlesztése nmozgáskreativitás fejlesztése nsportolás előkészítése, sportági felkészítés ntehettséggondozás Mozgásanyag Testnevelési mozgásanyag: ntorna, atlétika, játék nszabadidő és rekreáció tevékenységei nlabdajátékok núszás nritmikus sportgimnasztika, tánc nboccsa nlovaglás, egyéb sportágak Inklúzió a testi nevelésben Módszer-eszköz Optimális testhelyzet és a Bobath módszer elemeinek integrálása a testnevelési mozgásanyaghoz: nadaptáció, sérülés-specifikus módosítás negyéni differenciálás nspeciális taneszközök nritmus, zene, kéziszer használata ncsoportos foglalkozások, versengések ntehetséggondozás és versenyzési lehetőségek nklubok és egyesületi színterek bevonása 165

8. Önálló életre nevelés Célfeladat Az önálló életre felkészítés: nszemélyi függetlenség motoros feltételeinek javítása neszközös megsegítés, eszközhasználat kialakítása nönellátás és önálló életvitel, tevékenykedés és munkára nevelés mozgásos feladatainak, motoros feltételeinek javítása Mozgásanyag ncélorientált kar és kézmoz- gások n. ADL funkciók, önellátás és önálló életvitel tevékenységei és eszközhasználata nfinommotorika mozgásanyaga npraktikus tevékenységek ( tanulás és hobbi, szabadidő stb. ), tevékenységeinek motoros feltételei, eszközhasználata Inklúzió a testi nevelésben Módszer-eszköz Optimális testhelyzet és egyéni gyógyászati, adaptációs és rehabilitációs eszközök, környezeti adaptáció: nbegyakorlás életszituációban nszokások kialakítása és napirend nétkezési feltételek integrálása 166

Vége Inklúzió a testi nevelésben